Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-31 / 146. szám

2002. Május 31., péntek ALMA MELLEK B ,E M U T A T K 0 Z I K 9. OLDAL Almamelléken gyorsulóban az idő A község legutóbbi, tavalyi jelentkezése óta a háborús áldoza­tok emlékművével, sportklubbal gazdagodott. A faluban, vala­mint óriási - a megyében a legnagyobb - külterületén is fel­gyorsulni látszik az idő. Munkahelyekben most sem dúskál­nak, mondja Schwartz József polgármester, de idei terveik is tükrözik, korántsem állt meg náluk az élet. Meggyőződhetünk erről az Arany János utca új házait, Bukovics István körzeti plébános által fel­szentelt második világháborús emlékművet, vagy az új sport­klubot látva. A hadtörténeti mú­zeummal is fel kellett venni a kapcsolatot, hogy az emlékmű­re hiteles pontossággal kerül­jenek fel az almamelléki mártí­rok, a hősi áldozatok nevei, tu­dom meg a polgármestertől.- Ami a munkahelyeket illeti, abban az elmúlt egy év alatt nem sokat változott - szögezi le elöljáróban a polgármester. Eb­ben a kistérségben a Görösgali Állami Gazdaság megszűnése, a felszámolódó téesz és a nagy szigetvári munkaadók - a Mező­ALMAMELLÉK NÉPESSÉGE 1200 1000 800 600 400 200 1930 1975 1996 2002 A község vezetői Polgármester: Schwartz József (64 éves, MÁV-nyugdíjas), aki 1980 óta folyamatosan a falu élén áll. Alpol­gármester: Hemer Rudolf (43, vál­lalkozó). Képviselők: Szubotics Miklós (46, tanár, iskolaigazgató), dr. Knapp Márta (47, háziorvos), Kálóczi Ferenc (55, nyugdíjas), Lang József (46, alkalmazott). Kör­jegyzőségi székhely. Almamellék, Csebény, Horváthertelend és Ibafa körjegyzője Sümegi Zsuzsanna. Címük: 7934 Kossuth utca 19. Tel: 73/554-023. Minden év áprilisának harmadik szombatján tartják a Kis­vasút napját, május első vasárnap­ján a falunapot. Júliusban rendezik az Almatő Kupát környékbeli lab- darúgócsapatok részvételével. ■ almameltek.dunantuliriapb.hu Az oldal az almamelléki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert gép, a nagyon sok nőt foglalkoz­tató konzervgyár és a cipőgyár - leépítési hulláma okozott súlyos gondokat. A széles legelők, a szarvasmarhatartó hagyomá­nyok ellenére, már annyian sem tartanak háznál tehenet, mint tavaly. Az egy éve sorolt ötből egy, esetleg kettő maradt hír­mondónak, és a kisgazdaságok - halastó Korcsányban, tehené­szet Szent Egyed-pusztán - is családi jellegű vállalkozások. Mi, az önkormányzat vagyunk a legnagyobb munkaadók helyi intézményeinkkel - a körzeti óvodával, iskolával, diákottho­nunkkal.- Az aktív korúak száma 140 körül mozog, a munkavállalók döntő többsége ingázik. A mun­kanélküliek számát nehéz lenne pontosan meghatározni, de mintegy húszán szorulnak ön- kormányzati pénzekre - szociá­lis segélyre, jövedelempótló tá­mogatásra. Több mint 80 gye­rek után fizetünk kiegészítő családi pótlékot. A közhasznú munkások munkaügyi bértámo­gatása pedig annyira lecsök­kent, hogy jó, ha egy-két embert korlátozott időre alkalmazni tu­dunk. Pedig óriási, több ezer hektáros terület tartozik hoz­zánk, számos pusztával, a Sasréttől idáig nyúló erdőkkel - az ehhez mért közterület rend­ben tartásához még a legjobb gépesítés mellett is elkelne a munkáskéz. Külön falugondno­ki szolgálatunk nincs ugyan, de 200 adagos, korszerűsítés előtt Somegyhárságy ALMAMELLÉK j o Ibafa Somogy- Szu“ hatvan o \ Sömogyviszló . V ... Csertő Somogyapáti 9 j Patapokiosi Tótszent­györgy Mozsgó Zsibót O Almás- >6 keresztúr Dinnyeberki Nyugotszent­Schwartz József polgármester álló diákotthoni konyhánkban igény szerint főzünk az idősek­nek is.- Az is ismeretes, hogy az el­múlt évtizedben épült az új or­vosi rendelőnk, és nemcsak az útjainkat tettük rendbe - vala­mennyi utcánk portalanított -, de a szőlőhegyre is kövesút ve­Nagyváty Nagypeterd f Kací,a zet. A pályázatainkkal ugyan nem mindig voltunk sikeresek, de az idén végre komoly fejlesz­tések is történnek, amelyek kö­zül a kézilabdapálya méretű tor­nacsarnok építését emelném ki, amihez még az ősszel hozzá­kezdünk. A gázvezeték-beruhá­zásra egyelőre nincs komolyabb lakossági igény. A szennyvízve­zeték milliárdon felüli beruhá­zás, amit csak központi erőfor­rásból, a falvak összefogásával valósíthatnánk meg. Egyelőre a csebényi önkormányzat erőgé­pével szippantjuk a szennyvizet a házaknál, amit a korcsány- pusztai lerakóhoz szállítunk, de a Sziget-Víz Kft. már megkezdte a terület felmérését.- Tavaly megszüntettük a szi- lárdhulladék-lerakót és a Kapos­vári Városgazdálkodási Vállalat­tal kötött szerződés alapján megszerveztük a szemétszállí­tást, minden házhoz kukát he­lyezett ki az önkormányzat. Művésztelep, hagyományok Számos jeles helytörténész írja a múltban gazdag falu történe­tét. Egy évtizede felfedezték a képzőművészek is. A színpompásan változatos, erdők­től pazar zselici tájat Lantos Ferenc képzőművész és Apagyi Mária zongoraművész ösztönzésére fe­dezték fel alkotók, művésztanárok és fiatal tanítványaik. Az akkor megnyitott, azóta minden év nya­rán megrendezett művésztelep vendégeit a diákotthon várja, ahol a kurzus mindig kiállítással zárul. Al­mamellék szépségének felfedezője lett Sümegi Zsuzsanna amatőr fes­tő is, aki a kézzel festő, Almáske- resztúron dolgozó Heil József tanít­ványaként szerelmeseden bele a festészetbe és a zselici tájba. Taná­rai közül szeretettel emlékszik a szigetvári Zágon Gyula festő-tanár­ra is. Tavaly óta már a faluban él, itt telepedett le, mivel ő a négy község - Almamellék, Csebény, Horvát­hertelend és Ibafa - új körjegyzője. Az egykori 12 kis zsellérfaluból kialakuló Almamellék történelmi emlékekben, szellemi és tárgyi ha­gyományokban is rendkívül gaz­dag. Ennek egyik szele­tét, a falu középkori tör­ténetét Horváth J. Gyula, a község neves, szeretett esperese dol­gozta fel, munkáihoz egy kitűnő rajzos, az egyébként postamester Sipos Lajos készített áb­rákat. Pakuts Károly a termelőszövetkezet, Pin­tér Árpád terecsenyi ta­nító és Kuncz Elekné az iskola történetét dolgoz­ta fel, és jelentős tanul1 mányt írt a faluról a Zse- licséget kutató dr. Lehmann Antal is. A helyi általános iskolában egy­re gyűlik és jelentős tájmúzeum lé­tesítésére biztat a színes néprajzi anyag: a székely magyarok, a zse­lici magyarok és a helyi németség paraszti' hagyatéka öltözékekben, használati tárgyakban. Szövőszé­kek, rokkák tanúskodnak a kender­feldolgozás hagyományáról, szer­számok, szíjak, víztároló „béres- bucsi” a mindennapi paraszti mun­Siimegi Zsuzsanna Ibafán állította ki képeit ka világából üzennek. Ha emellett a sasréti ősbükkösre, a kisvasút ál­lomásánál lévő, 2000-ben megnyi­tott Erdészeti és Vasúttörténeti Mú­zeumra és a vendégváró Vitái kas­télyszállóra gondolunk, sejdíthe- tünk valamit a község páratlanul gazdag múltjából. Szőlőhegyi tengerjárás Csepp a tengerben, vagy tenger apró tavakká szabdalva? Mert itt együtt van minden - kastélyok, zsellérpuszták, melyek a történelem tengernyi idejét sejtetik, és szántók, erdők, lápvidék, tavak, melyek a természet tengerhez fogható végtelenségét hangsúlyozzák. Lucernát és kukoricát is ringató sző­lőhegyen - az almamelléki Rózsa­hegyen - váltjuk meg a vüágot egy­egy pohár vegyes fehér mellett, a polgármester, Orsós Gyuri, a tiszte­letbeli „szőlőcsősz” és a lábához tör­leszkedő sima szőrű kis terrier-keve­rék társaságában. Odalenn a völgy zöld öblében a házak sűrű, piros tetős fürtjeit lát­ni, amint a templomtorony fehér dereka köré* fonódnak, mintha csak ékesíteni szeretnék azt, vagy csak azért, hogy közösen hallgas­Vasútállomási enteriőr sanak bele az esőt szitáló csönd­be. Almamellék csöndes falu, de idefenn, ahogy a koccintás után bölcsen elhallgatunk, még na­gyobb a csend, a decibelt a diófa kemény leveleit kopogtató eső­cseppek mérik. A diófát a polgármester ültette bő egy évtizede, nevezhetnénk rendszerváltó fának is. De ezt már csak én találom ki magamban, nézve a kasza alá érő lucernást a szomszédos telken, a másik olda­lon meg a növekvő gyomot: félő, hogy hiányoznak azok a haszonál­latok, amelyek azt a kaszát mun­kára serkentenék, emitt meg mint­ha hiányozna a gazda is. A nyugdí­jas korú polgármester gyümölcsö­se, szőlője viszont egyszerűségé­ben is szép, gondosan művelt, a május közepi esők után sem üt ki rajta a gaz zöld ragyája. Magyaráz­za, hogyan rak hideg marha- vagy lótrágyát a gyökerekhez, ami nem égeti Id a növényt. Az elöregedett tőkék helyén már a fiatal 3-5 éve­sek nyújtóztatják leveleiket, küök- ve az első, parányi élénkzöld szőlő­fürtöket is. Franciabarack, fiatal cseresznye, almafa kíséri a szőlő­sorokat - az alma az idén elfagyott. A FALU TÖRTÉNELME Almamellék nevét az Almás-patakról örökölte, sorsa számos apró településsel, zsellérpusztákkal fonódik össze. Szent István idejében a Vátyi Ispánság része, és tucatnyi település lazább-erősebb szövetsége még a XVII. században is. A török hódoltság végén szinte egyedüli lakott helyütt a környéken horvát majd német betelepülőkkel. A Batthyány, majd a Bieder­mann család birtoka. A megye legnagyobb külterülete falva 4335 hektárral, amelyhez ma a nevezetes Sasrét is tartozik. Területén van a németek és szlovákok által 1799-től munkába fogott üveghuta, amely 1888-ig működött. Katolikus templomát 1890-ben emelik. A XX. század első felében job­bára németek lakják és a vidék egyik leggazdagabb faluja lesz. 1945- ben a németeket kitelepítik, 1976-ban a vasútja megszűnik, lakossá­ga csökkenésnek indul, amely a rendszerváltás után is nehéz éveket él át, a fejlődés mai, első határozott jeleivel. AZ UJ második világháborús emlékmű Régi értékek, filléres telkek Tornacsarnok épül a kultúrház helyén Az ősbükkös és Almamellék építészeti ritkaságai a leendő falurendezési terv kulcspontjai lehetnek. Pompás tomácú és homlokzatú magyar parasztházak sorakoznak a Kossuth, a Zrínyi és a Petőfi ut­cában, de ugyanilyen védendő ér­ték a híres sasréti ősbükkös is. Épí­tészeti csemege egy-egy nyári konyha, pajta is, érdekes látnivaló a sajátos stílusban felépített Petőfi utca 28. számú ház, műemléki ér­tékű a katolikus templom. Ez utóbbi felújításra szorul, s mivel az egyház a helyi plébániaépületét értékesítette, várható, hogy a szük­séges karbantartást elvégzik majd a templomon. Az év legnagyobb fejlesztése az új tornacsarnok felépítésének meg­kezdése lesz a lebontott, további ta­tarozásra már végképp alkalmatlan kultúrház helyén, 74 milliós beru­házási költséggel. Ehhez a szüksé­ges önrészen kívül 56,6 milliós pá­lyázati támogatást kért a község, melyet már benyújtottak a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács­hoz. Az építkezés gesztora Alma­mellék, mint a körzeti általános is­kola fenntartója, a kézilabdapálya méretű, így azt is magában foglaló sportlétesítmény Ibafa, Csebény és a Horváthertelend sportolni vágyó embereit - elsők közt a fiatalját is - szolgája majd. Az önkormányzat villannyal, vízzel, úttá ellátott telkekkel gondol a letelepedőkre is, az átlagosan 600 négyszögöl nagyságú telkekhez jel­képes összegért - mindössze 6 ezer forintért lehet hozzájutni - 4-5 éves beépítési kötelezettséggel. Egy korty a vegyes fehérből Gyuri nagyokat hallgat vagy éppen kortyol. A nyugdíjas korú polgármester, aki a vasútnál évti­zedeket szolgált, zakatoló, orszá­got bebarangoló fiatalságára em­lékezik. Itt a közelben, valahol észak­ra, már csak a kis „zselici csühögő” van - az ország legki­sebb működő kisvasútja -, hogy Sasrét rengetegébe szállítsa al­kalmi vendégeit, nagyvadat rej­tő tölgyeseken, hullámzó berke­ken át. Odafenn a vadászokat a Bidermann-féle kastély, a diáko­kat erdei iskola várja. Cseppek a tengerben és maga a tenger.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents