Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-04 / 120. szám

10. OLDAL S U M O N Y BEMUTATKOZIK 2002. Május 4„ szombat HMRí A lassan ébredő Sumony A Szentlőrinctől 11 kilométerre és Sellyé­től is csak 17-re lévő Sumony gyakorlati­lag az Ormánság szélén fekszik. A falutól délre, az idetartozó Csobokapuszta hatá­rában vasútvonal is érinti, de mint Lucza János polgármester elmondta, a község az önálló önkormányzatiság után is csak lassan ébredt az álmából. Ennek egyik alapvető oka a munkanélküliség, amely a képzettség hiányából is adódik.- A településen a hetvenes években megszűnt az iskola, az épületbe cipőfelsőrészt készítő üzem költözött, és csak 1993-tól lett ismét helyi isko­lánk - emeli ki a község közelmúltbéli történeté­nek legfontosabb állomását Lucza János. A la­kosság mintegy 40 százaléka lehet cigány szár­mazású, de sokan élnek vegyesházasságban, az arányt nehéz lenne meghatározni. Nem is érde­mes, hiszen itt nincs feszültség, ellentét cigány és magyar között. Az iskola, a gyerekek oktatása Tótszentgyörgy Q* ...< ' L/ 1 Becefa Na^petefd Nagyváty . ..... Jztoetvárt „ 9 y----->, Botyka- c 0 M oholy peterd Kacsóta oNemeske ÓHoboi ^.Rózsafa Kistamási „ h^a Katádfa ■ . L / p ZÁ Bánfa0 . & .Várad o SUMONY ö .. Szentegát 2 r ° Bürüs W Szenídénés 103 viszont annál fontosabb egy ilyen településen, ahol a képzetlen, munka nélkül maradt, kimon­dottan hátrányos helyzetű családok száma na­gyon magas. Az önkor­mányzat is forráshiá­nyos, pályázatokra van­nak utalva, az évi 58 mil­liós költségvetéséből nem pusztán intézmé­nyeit kell fenntartania, de évente több tízmilliót kell kifizetni segélyekre is.- Az idei tanévben a Baranya Megyei Közok­tatásfejlesztési Alapít­vány 2,3 milliós pályáza­ti támogatásának kö­szönhetően a gyerekek ingyen ehetnek az isko­lában és az óvodában! Azt is tudni kell, hogy 1996-ig itt nem volt vezetékes víz, a gázra pedig a költségek miatt egy­Lucza János polgármester 798 LAKOSSAGSZAM 511 ■520 1930 1970 1996 2002 előre nem is gondol­hatunk. A faluban mindössze ketten je­lezték, hogy áldozni tudnának erre. 1996- ban még 26 ezer forin­tos lakossági hozzájá­rulással épült ki a víz­vezeték, de csak tizenegyen tudták be is vezetni a házukba. Ez az arány ma is csak közelít a 30 százalékhoz. Most olyan pályázatra lenne sürge­tő szükségünk, amely a beköté­seket támogatná, ez a feltétele a szennyvízvezeték kiépítésének, amit az uniós előírások szerint 2005-ig kell megvalósítani. A szennyvízvezetékkel a Szent- lőrinc-Királyegyháza vonalra csatlakoznád. Többen már az előtakarékossági szerződést is megkötötték, más kérdés, tud- ják-e törleszteni. Az utak rend­betételére 30-40 millió kellene. Nem vagyunk könnyű helyzet­ben. A teleház létrehozására is csak akkor gondolhatnánk, ha akadna a vezetéséhez szakember is. A falugond­noki busz mindenesetre a munkába járók és gyerekek szolgálatában áll, Garni Csaba falu­gondnok nemcsak a nagybevásárlásokban segít, de ő szállítja az iskolának-óvodának az ebédet is Királyegyházáról. Fontos a szerepe a közelmúlt­ban létrehozott gyermekjóléti és családsegítő szolgálatunknak is, melyet a menyem, Lucza Gá- bomé lát el. Háziorvosunk, dr. Valkay István minden kedden tart rendelést, de van, aki a kö­zeli Királyegyházára jár át - a közlekedés a helyi igényeket kielégíti. _______________________■ Ki ncs az Ormánság szélén Ez a külsőre szinte alföldies, szerény portákat sorakoztató fa lu is meglep olyan látnivalóval, amely az idegenforgalom be esés célpontja is lehetne. A története alapján hagyományo­san magyarok lakta faluban ma öt építészetileg védendő parasztház van, de ami igazán megállásra készteti az ide látogatót meghök­kentő barokk szépségével, az a sumonyi római katolikus temp­lom belseje. A templomot 1863- 65 között emelték „egyszerű, ke­cses falusi barokk” stílusban. Építtetője Királydaróczi Daróczy Zsigmond pápai prelátus, pécsi olvasókanonok és általános püs­pöki elnök, aki Burgundiái Szent Zsigmond tiszteletére 1866-ban fel is szentelte. Kopottságában is szuggesztív ba­rokk pompa, robosztus vonalaival is légiesen tágas főhajó, mon- struozús hatású kupola fogadják a belépőt, ahol a Pécsi Székesegyház­ból ide helyezett mellékoltárok szent alakjait - a Szent István- és a Szent Mihály-oltárt- a bécsi Martin Fischer, illetve a tiroli Antonio Giu­seppe Sartori faragták. A vörös­márvány főoltár mögötti freskó pe­dig Thán Mór neves történelmi fes­nyit benne, kínálva a közeli nagy sumonyi tó és az erdők varázsát, vadászóhelyeit is, de vállalkozó még nem akadt, és a tó is már tőnk alkotása, amely Szent Zsig- jóideje magántulajdonban van. mondnak és családjának vértanúsá- ____________________________1 gát ábrázolja. A templom neve­zetes három ha­rangjáról is, me­lyeket a főváro­si Schlezák László öntött a hívek adomá­nyainak kö­szönhetően. A három közül a legnagyobb, „Szent Zsig­mond” félton­nát nyom. A templom melletti plébá­niát egy hegy- szentmártoni kft. vette meg a kilencvenes évek elején, de azóta is üresen áll. Szerették volna, ha vala­ki szállodát A templombelső a főoltárral A falu vezetői Polgármester: Lucza János. Alpol­gármester: Mis Sándor. A képvise­lő-testület tagjai: Novák Imre, Szabó József, Laczovics Mi- hályné, TóthLászlóné. A sumonyi önkormányzat cí­me: 7956, Petőfi utca 19. Tele- fon/fax: 73/340-102. Kisebbségi önkormányzatuk nincs. A település a Királyegyházi Körjegyzőséghez tartozik, kör­jegyző dr. Királyné Szabó Rozália. Háziorvos: dr. Vajkay István. Az általános iskola igazgatója Balatoni Erika. A Napközi Otthonos Óvoda ve­zetője Szabóné Huszti Marianna A Gyermekjóléti és Családse­gítő Szolgálat vezetője Lucza Gábomé. Falunapot 1999 óta tartanak rendszeresen, melyet május vé­gén vagy június elején rendeznek meg. Testvértelepülésük nincs. ■ Az oldal a sumonyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A FALU TÖRTÉNELME Az írott forrásokban 1290 körül bukkan fel először Sumon alakban, amely szláv eredet - Sumonje, Sumonja - szerint olyan ember, aki­nek erdőben van a háza. A középkorban Bánfalvával (mai Bánfa) együtt a pécsi püspök birtoka, a török hódoltság alatt is magyarok lakják. 1930-ban 521 magyar, 4 német anyanyelvű, 1970-ben 798 magyar lakosa van. 1641-ben az ariánusok építenek itt templomot, mai templomát 1866-ban Szent Zsigmond tiszteletére emelik. A ha­gyomány Szent Simont tartja a falu védőszentjének és névadójának is. Két major és Csobokapuszta tartozik a 256,6 hektárt birtokló tele­püléshez. Sumony 1968-ig önálló tanács volt, majd 1990. december 31-ig a Királyegyházi Községi Közös Tanácshoz tartozik. 1999 végéig körjegyzőségi székhely (Gyöngyfával), most ismét Királyegyházához tartozik. A lakosság fogyása a rendszerváltás után állt meg, a falu ek­kor tette meg első önálló lépéseit az infrastruktúra fejlesztése, az élet- körülmények javítása érdekében. TÖBB KÖZHASZNÚ munkást is foglalkoztatnak A boldogulás útjai Jelenleg 42 százalékos mun­kanélküliségi ráta jellemzi Sumonyt. A munkavállalók döntő többsége ingázik. Szentlőrinc, Pécs, Szigetvár a leggyakoribb célpont. A százegynéhány lelket számláló Csobokával együtt 520 lakosú Su- monyban a lakosság harmada - 150-180 ember - sorolható a mun­kaképes korúak közé, 96 a nyugdí- jaskorúak száma. Az önkormány­zat 62 embert részesít rendszeres szociális segélyben, és 125 (!) a ki­egészítő családi pótlékok száma. A támogatásban részesülők száma tavaly - mielőtt az ELQOTEC visz- szavette volna a szélnek eresztett embereit - ennél is magasabbra szökött. Az önkormányzat ebben az évben mindössze 24 embert tud foglalkoztatni közhasznú munkásként - ez másfél hónapon­ként három ember munkába állí­tását teszi csak lehetővé, de ennél sokkalta többre lenne szükség. Nem szólva arról, hogy igen nagy közterületet kell gondozni, rendbe tenni napról napra. Hét vállalkozót tartanak nyilván a faluban - ők a kereskedelemben, a szolgáltatásban és az iparban ke­resik a kenyerüket, de egyedül a több száz hektárt művelő Bíró Im­re kft.-je az, amely néhány sumonyinak munkát is biztosít. A földművelők közt Balatoni Jenőék és Papp Zoltánok családi gazdasága említhető még. Az egykori állattar­tó hagyományról már csak néhány legelésző tehén tanúskodik a falu szélén. Mindezekkel a gondokkal együtt is a település lakossága las­san ugyan, de növekedőben van. Tavaly két új házat emeltek a falu­ban, s az idén is épül egy. Az önkor­mányzat jelenleg négy új házhelyet tud kínálni a letelepülőknek; a mintegy félholdnyi, 2800 négyzet- méteres telkeket 157 ezer forintos áron lehet megvásárolni. _______■ Ki siskola, küldetéséhez méltóan Lukács Szilvia tanítványai körében Az alsótagozatos iskolába 32 kisdiák - mindössze két osztálynyi gyerek - jár, az óvodások száma 28, de ez az intézmény a jövő szinte egyedüli ga­ranciája Sumonyban. Mint Balatoni Erika igazgatónő elmondta, az isko­la igyekszik korszerű életmintát ad­ni, és a helyi sajátosságoknak megfe­lelően egy felzárkóztató, fejlesztő és tehetséggondozó programot dolgoz­tak ki. Hatalmas zöld udvar, játszótér, fából épí­tett mászókák keretezik az óvoda és az iskola közös épületét a Kossuth Lajos ut­cában. A némiképp féloldalas utcácska másik oldalán fénnyel telt liget húzódik, amelytől szinte bukolikussá válik a táj: a fiatal fák alatt halványzölden hullámzik a rét, dús füvében barna és fekete foltos te­henekkel. Az iskolaépület nem olyan rég még ci­pőüzemnek használt, hosszú, nyeregte­tős parasztház, melyet az intézmény megnyitásának első éveiben, 1994-95- ben új traktussal bővítettek, egyebek közt egy nagyon szép, higiénikus ebédlő számára. Az immár u-alakú épület öblé­ben egy kis fatornácos belsőudvari - affé­le hangulatos „kerengőt” - alakítottak ki. Az óra közti szünetekben ez az utcáról is jól látható kis udvar telik meg gyerekek­kel. Elég csak benyitni az osztályter­mekbe, azon­nal feltűnik színességük. A falakat a magyarázó, dokumentáló ábrák, a jeles emberek - tu­dósok, írók, államférfiak - portréi szinte teljesen bebo­rítják; de nin­csenek híján más szemlél­tető eszkö­zöknek mágneses tábláknak, vetítőknek - sem. Hasonló, ingergazdag környezet jellemzi az óvodai szárnyat, sőt a kosztosait terí­tett asztalokkal váró ebédlőt is, amely­ben kényelmesen jutott hely egy kis nép­rajzi sarok kialakítására, míg a tálaló kö­zelében egy fekete-díszes, gonddal resta­urált ormánsági szökröny ékeskedik.- Az iskolát a hetvenes években kör- zetesítették, kilenc éve működik ismét. Ez alatt az idő alatt több mint 9 milliót fo­rintot nyertek elsők közt a Baranya Me­gyei Közoktatás-fejlesztési Tanácstól - mondja Balatoni Erika -, amit oktatási és sporteszközökre költhettek, a kisdiákok Opusztaszerre, Budapestre kirándulhat­tak. Amikor lehetőségünk van rá, Pécsre megyünk színházba, és a Bóbita Színház - elsősorban Dékány Ágnes - féláron jön hozzánk előadást tartani. A családok megélhetési körülményeit ismerve az is rendkívül sokat jelent, hogy a gyerekek ingyen étkezhetnek. A kéz- és fogmosás­tól a kulturált viselkedésig számos olyan eleme van a felzárkóztató, fejlesztő és te­hetséggondozó programnak, amely a tu­dás megszerzésén túl a nevelést, a sze­mélyiség fejlesztését szolgálja.- A szülők zöme partner ebben - hangsúlyozza az igazgatónő. - Nálunk nincs külön fogadóóra, bárki bármikor bekopogtathat a gyermekével kapcsola­tos gondjaival. Ez a kapcsolat, hálisten- nek, ma már jól működik, amit bizonyít a szülőkkel közösen rendezett idei far­sang nagyon nagy sikere is, ahol még a szülők közül is beöltöztek többen. Alap­vetően fontosak az ismeretek; a térsé­günkben lévő kisiskolák közt a sumonyi alsó tagozatos iskola kezdeményezte a korosztályos matematika- és magyarver­senyeket, mi hirdettük meg a területi me­semondóversenyeket, amelyeken So- mogyviszló, Kővágótöttös, Bakonya, So- mogyhárságy, Rózsafa, Szentdénes isko­lája rendszeresen részt vesz, és eseten­ként Drávasztára iskolája is csatlakozik. Mi magunk is részt veszünk a megyei kisdiákfesztiválokon, egészségvédelmi, közlekedésbiztonsági vetélkedőkön, a gyerekeink batikot, só-gyurma figurákat készítenek. A felső tagozatosok Király- egyházára és Szentlőrincre járnak, az ő sorsukat is igyekszünk nyomon követni, a nyolcadikat elvégzett diákokét is, és a legtöbbjük vissza is látogat hozzánk. Az iskolából csak ketten maradtak ki az el­múlt kilenc év alatt. Nem feledkezhetünk meg az itt tanító kollégák továbbképzé­séről sem, így az egyetem által a Phare- program keretében indított pedagógus szakvizsga megszerzéséről sem - mind­ezeken rendszeresen részt veszünk, és a helyettesítéseket is meg tudjuk oldani egymás között. Az iskolaudvar fatornácos kerengője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents