Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-04 / 120. szám

2002. Május 4., szombat I L L O C S K A B E MUTATKOZIK 11. OLDAL AZ FALU TÖRTÉNELME A mai lllocska (régen egy l-lel is) két középkori magyar falu: Újlak és Csat (Csatt, Csata) területén, illetve környékén alakult ki. Újlakot először egy 1320-ból való okirat említi, Csatról eddig nem leltek alapítási ada­tot. Az előbbi a mai községtől nyugatra, míg az utóbbi keletre helyezke­dett el, de a pontos helyet nem tudják, mert kerámiatöredék, templom­alap és csontmaradvány nem jelzi. A Csat megnevezést 1724-ben a tö­rök után bevándorolt délszlávok és a kisebbségben lévő németek is használták. Aztán megjelent a szláv lllocs és lllocka falunévforma, amely az alapszavában az Újlak fogalmat sejteti. Sokáig léteztek a következő földrajzi nevek: Öreg (Sztár) llocska, llocska-puszta, valamint a Ventye. Mindegyik eltűnt falvakra utal. A Ventye (tán Vencsin is) egy harmadik középkori helység helyét jdlöli. Az idősek emlékeztek egy Nagy (Veliki) Vencsinre is. Ventyéről annyit tudni, hogy először a török alatt néptele- nedett el, majd rácok telepedtek le. A Rákóczi szabadságharc után végleg elhagyták a lakói. A maiak közül ősi famíliák: Alabert, Szemes, Szvétics, Wintheim. A németeket kitelepítették, a szlávok visszaköltöz­tek hazájukba. Címert nem tervezett a község. A községvezetőség A polgármesteri teendőket Juhos József (46) mozdonyvezető látja el. Az alpolgármesteri feladattal Wintheim Károly (63) ügyvezetőt bízta meg a testület. Képviselők: Drakszler Ferenc (61) nyugdíjas, Kehi József (52) rok­kantnyugdíjas, Németh János (45) géplakatos, valamint Szakács Gyuláné (50) pincészeti szakmunkás._______________ __________■ Ju hos József, aki 1985-től áll a település élén: korábban elöljáró volt, jelenleg pedig polgármester - jó gazdája a helységnek. Kérdésünkre el­mondta, ha a tervezett gyors­forgalmú út elérte volna ha­tárukat, akkor gyors fejlődés­nek néztek volna elébe. így sem keseredettek, hisz kitű­nően együttműködnek a szomszédos Lapáncsával, míg Magyarbollyal az élen erősítenek egy kistérségi szö­vetkezést, melynek tagja Lip- pó és Kislippó is. Érdemes az együttműködést tovább ala­kítani, ugyanis a mezőgazda- sági tsz-nek, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Rt.-nek kö­Népességalakulás Az Illocskát megelőző két ma­gyar falu: Újlak és Csatt a török alatt elnéptelenedett. 1930-ban 48 magyar, 438 német, 4 horvát és 48 szerb élt itt, míg 1970-ben 238 magyar, 86 német és 17 dél­szláv lakosa volt. A mostani né­pességszám: 237 magyar, 15 német, 1 szerb és 22 roma. Az utóbbi népcsoport a határbeli Csajra-pusztáról költözött be. A reformátusok 40-en vannak. A 40-es években 4 felvidéki csa­lád telepedett le, majd Hajdú és Szabolcs-Szatmár megyéből uradalmi mezőgazdasági mun­kások érkeztek. A SZERB ORTODOX TEMPLOM 1887-BEN ÉPÜLT. Napjainkban nincs benne hitélet, mivel csak egy szerb nemzetiségű lakos: a 88 éves F’rerádovics Szilárdné (Danica néni) él a faluban. A szerbek visszatér­tek hazájukba a két világháború között, majd 1945 után. Az imahelyet, amelyet jelenleg is ékesít ikonosz- táza, egyszer tolvajok dúlták fel arany után kutatva. Azóta a műkincsek zömét Medinára vitték át. Rég le­bontották a parókiát és a nemzetiségi iskolát. A templom állaga nincs veszélyben, szó sincs tehát lebon­tásáról. A bejárat előtti évszázados hársakat helyileg védik. Az egyik kerülete majdnem három méter. Gondozott a délszláv temető, ahová csaknem tíz hozzátartozó, köztük Kulyáncsánin Vidoja néptanító és színjátszókör-alapító jár vissza a holtak nyughelyét gondozni.__________________________________■ A táj varázsa Aki gyalogosan érkezik a faluba Magyarbólyból indulva, láthat­ja, hogy lllocska határszegélyét balról a Baranyavári-magaslatok, jobbról pedig a Beremendi-dom- bok közelítik. Hátunk mögött, messze a Szársomlyó csúcsoso­dik. A horvátországi Pélmonos- torra és Lőcsre belátni, az utóbbi alig kétszáz méterre bújik meg a határtól. Szembe tűnik nyugati irányban a magas jegenyenyár- fasor. A Karasicán egy rozsdáso­dó lengőhíd ível, átmenni rajta életveszélyes most már. A patak, amely 1972-ben kiöntéssel fe­nyegetett, nem érinti a községbe vezető főutat, amely alatt Lapán­csa után a Mároki-árok bújik át. A szerb temetőnél mély és széles árok nyúlik, innen hordták a föl­det, amikor a Karasica gátrend­szerét erősítették. Ma is vezet a Baranyavári út, de csak a határ­sávig. A község szeretné, ha ismét kinyitna a határátkelő. A 40-es évek végéig Lőcsre jártak a helyi­ek a külföldre került földjeiket és szőlőiket művelni, ugyanígy lő- csiek is jöttek át birtokaikra gaz­dálkodni. Határőrs funkcionált a kultúrházban, a Bauman- és az Orgyán-házban is. Templom és út Roppant szegényes a középko­ri magyar felszíni kallódó ré­gészeti leletanyag. Annál több a kerámiatöredék az eddig fel nem tárt római lelőhelyeken, ahol fémkeresőkkel rendelke­ző zugásók okoznak kárt. Senki nem tudja, hogy az Árpád­kori faluelődök, így Újlak és Csati kőegyháza hol magasodott. Te­metkezési hely sem vall erről, mert eddig a határban szántás közben nem leltek emberi csontokra. A mai katolikus templom 1891-ben épült Szent Márton tiszteletére. Több évszázados a tövében meg­búvó kőkereszt, amelynek kismé­retű Mária-szobra sérült, hisz a fe­je letörve. A szobortöredéket ra­gasztás nélkül visszatették a nyak­ra. A község hat esztendeje felújí­totta az imahelyet. Két míves ha­rangja közül egyet a hívek bele­egyezésével 1998-ban Pécsre vit­tek, hogy segítsenek vele egy új hí­vőközösséget. A szentély mögött, az udvaron elhagyott iskola és taní­tólak látható. A Karasica mentén római út vezetett, nyomvonalát időnként régiségtolvajok kotorják meg. A patak partján nemegyszer lelni római érméket. __________a Az oldal az Ulocskai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János Több kultúrprogram Mutatós a jó állagban lévő és jó párszor felújított kultúrház, amely nagy u-alakzatban helyezkedik el a tágas udvart körbevéve. A község­vezetőség azt szeretné, ha minél több rendezvény lenne benne, amelyek szervezéséből egyre job­ban kivennék a részüket a tízen- és huszonévesek. Nem véletlen, hogy szükség van egy hatékonyan mű­ködő ifjúsági szervező csoportra. Tavaly például létezett az ún. ba­rátsági klub. Azonban idén már nem kezdte meg munkáját az ön­tevékeny és lelkes közösség, pedig szükség van rá. Mindenesetre Ivcsics Renáta és Mihalovics And­rea azon fáradozik már most, hogy újra alakuljon egy ütőképes ifjúsá­gi klubcsoport. Nincs kizárva, hogy valamilyen formában tán is­mét vetíthetnének a hajdani mozi­ban, és a tánchelyiségben akár táncoktatás kezdődhetne egybe­kapcsolva az illem- és viselkedés­tan szabályainak a megtanulásá­val. Sokat segítene a pangó közös­ségi élet megélénkülésén, ha az önkormányzat legalább telekuny- hó létesítéséért pályázna. Szeren­cse, hogy a polgármester nem zár­kózik el az elől, hogy a gyerekek ötletét minél előbb megvalósítsák. Valószínű, hogy idővel a reformá­tus hitközségnek imahelyet létesí­tenek a kulturális központ egyik helyiségében, hogy ne kelljen az öt kilométerre lévő Magyarbólyba járniuk istentiszteletre. _____ ■ Né pi emlékek utcája Az egyutcás településen ma­gyar, német és szerb, újabban pedig cigány népi építészeti nyomokat fedezhetünk fel. Nyílegyenes az ezer méter hosz- szú főutca, amelyen a katolikus templom után enyhén ereszkedik a felszín. A lakóházak átalakultak, mégis érezni a hajdani mesterek kezevonását. A homlokzaton, a gangok tartóoszlopain visszatérő díszítőelem: a virág, a növényszár, a szív és a csipke. Láthatunk téglatestalakú kerítésoszlopokat, amelyeket fehérre és sárgára, né­hol pedig zöldre festettek. A hajda­ni német őslakosság téglából emelt górét, pajtát, kocsiszínt, va­lamint ólakat, így a Frummer- és a Rabi-portán, ahol egy kis helyiség­ben működik még a füstölő, sőt néha a feketére elszíneződött ke­mencébe be is gyújtanak. A Frummer-telken a régi tulajdonos nevét elolvashatjuk a kút felső gyűrűjébe vésve. A kitelepített né­metek utódai közül mind többen érkeznek haza, hogy nosztalgiáz­va fotózzák a folklorisztikus érté­keket. Az önkormányzat azt terve­zi, hogy a falfelületi motívumokat védetté nyilvánítja, így mentik meg a befaragott évszámokat vagy a cirill betűs birtokosnevet. Cirill betűkkel domborított szöveg lát­szik például a Jankovits-ház hom­lokzatán. További öreg házak: Wéhner (most Szemes), Alabert, vagy Szászi. Az utóbbit egy német telepes vette meg, aki megőrzi az eredeti formát. ■­Nemzetiségi múzeum A falu vezetése régi álmot dédel­get azzal, hogy nemzetiségi állan­dó helytörténeti gyűjteményt akar berendezni a népi értékű Szvétics- házban. A tulajdonossal régóta tárgyalnak, hogy megvennék az épületet a benne található vala­mennyi berendezési tárgygyal. Ritka szép különlegesség például a rakott csempekályha és a sokfé­le ortodox szentkép is. Az udvari gazdasági létesítményekben pe­dig ott sorakoznak a különféle, a délszláv földművelési és állattar­tási kultúrát képviselő mezőgaz­dasági munkaeszközök. Ebben a házban őrzik azt az alapító okira­tot is, amelyet akkor leltek meg a falalapban, amikor a használaton kívüli szerb iskolát bontották szét. Természetesen a magyar és német folklorisztikus és helytörténeti ér­dekességek, iratok és egyéb doku­mentumok is ide kerülnének. Biz­tos, hogy a lakók szívesen gazda­gítanák önkéntes adományaikkal a kollekciót. EGY TERÜLETEN TALÁLHATÓ a katolikus és a református temető, miután az évszázadok során egybeértek a parcellák. Hajdan elkülönülve temetkezett a két felekezet. A szerb sírkert a falubejárat­nál terül el. A két faluelőd, így a középkori Csatt és Újlak sírjaira eddig nem bukkantak rá. Az ukrán és orosz második világháborús harcosok emlékműve (képünkön) a vén gesztenyék között magasodik. Gondozzák, miként a katolikus sírkert egyik szegletében kialakított zsidó sírhantokat is. A községvezetőség eddig nem döntött arról, mikor hozza létre a két világháború magyar és szerb hőseinek kegyeleti obeliszkjét. Zömében helyi szerbek estek el a két világégés frontjain, hozzátartozóik pedig azóta visszamentek Szerbiába. Hamarosan kialakítják az elhagyott nyughelyek kőtárát. __________■ A Fleisz- (Frummer-) porta gazdasági létesítményei. A mai tulajdonosok az eredeti szépséget őrzik. Nem bontották le az ódon kemencét és a füstülőt. Kapcsolat a határon túl is szönhetően nincs állástalan a faluban. Örülnek például annak, hogy Lapáncsával társulva sikere­sen alakítottak ki vízmüvet. Nincs kizárva, hogy Lapáncsa, amennyiben újból jelentős turisztikai és búcsújáró hellyé ala­kul - vonzerejével megélénkíti az idegenforgalmi látogatottságot Illocskán. A zsáktelepülésen már mosi narum KeresKeuemu egység működik, és majd­nem minden hét végén - ran, hogy hétköznap is ut- zai árusok állítják fel sátrai­kat. Az elmúlt négy év mérle­gét megvonva további gaz­dasági és szolgáltatási siker a <is falu életében, hogy he- :ente kétszer rendel a köror- /os, 2400 méter hosszúság- nan kész a járda és több száz négyzetméteres a gondozott mid közterület. Magas vé- iőkerítést kap a játszótérre ervezett focipálya, megszer­ezik a falugondnoki szolgá- atot, árkokat tisztítanak és élújítják az átereszeket. ______________ _ ■ A k özség főutcájának a vége alig száz méterre található a magyar-horvát határtól. A határ­vonal mögött húzódik egy másik ősi magyar falu: Lúcs. Egykor a lúcsi vasútállomáson szálltak vonatra az iliocskaiak, ha Pécsre utaztak. Ha újra megnyílna a határátkelő, is­mét fellendülhet az idegenforgalom. Juhos József polgármester

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents