Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-18 / 134. szám

2002. Május 18., szombat RIPORT 7. OLDAL KULT Ú R A Zenés, táncos gyermekfesztivál Tíz iskolai együttes a Bazilika előtti téren Futnak a képek Csak a hűlt hely.., Pünkösdölő címmel szombat-vasárnap gyermek néptáncegyüttesek, ifjúsági fú­vószenekarok szórakoztatják az érdek­lődőket a Bazilika előtti téren. A prog­ram része egy erre az alkalomra betanult műsor, amikor több száz gyerek egyszer­re szerepel. így pünkösd táján szárba szöknek a növé­nyek, ez adta az ötletét annak, hogy Pécsett ebben az időpontban a gyermekeket hívják össze zenés-táncos vígasságra a Bazilika előt­ti területre. Pünkösdölő a neve ennek a két napon át (május 18-19.) zajló vígalomnak, ahol néptáncegyüttesek, ifjúsági fúvószene­karok váltják egymást, bábszínházi produkci­ók szórakoztatják az apróságokat. , - Négyéves hagyománya van már a gyer- meknéptáncosok találkozójának, s egyre bő­vül a fellépők száma, a műsorok ideje és mű­faja - tudtuk meg Somlyay Jolántól, a Pécsi Kulturális Központ szervezési osztályának vezetőjétől. A Pünkösdölő fénypontja a Bazi­lika előtti téren ma 16 órakor sorra kerülő kö­zös pünkösdi tánc, ahol több, mint 300 ifjú táncos mutatja be azt a húszperces progra­mot, amelyet a város és a környező települé­sek gyermekcsoportjai együtt tanultak meg. Ez a monstre bújócska, zöldágjárás és pün- kösdikirály-választás Gálber Attila koreográfi­ájával és Végh Andor dudaszólójával vélhető­en nem csak a szülőket, nagymamákat érinti meg, a beöltözött gyereksereg szereplése ígé­retes látványt sejtet. A közös táncot megelőzően egy órán át a különböző gyermektánccsoportok saját re­pertoárjukból adnak ízelítőt. Tíz iskolai (a pé­csi általános iskolák és gimnáziumok mellett Abaligetről, Komlóról és Vasas-Somögy-Hird- ről is jön egy társaság) együttesről van szó, akik hetek óta készülnek a nagy attrakcióra. A táncos délutánnak azonban ekkor még nem lesz vége, egy „profi” gyermek néptánccso­port következik ezután Hódmezővásárhely­ről, a Kankalin együttes Cinka társulata, a Rokka zenekarral. Este pedig a pécsi Tükrös zenekar tart táncházat, ahol már a szülők is kapkodhatják a lábukat. A programot mindkét napon egy ifjúsági fúvószenekar koncertje indítja (szombaton a bólyiak, vasárnap a pécsváradiak) sőt, vasár­nap délelőtt a csángó népdalokat játszó Ma­hala Hóra, míg délután az August Senoa Asz- szonykórus száll be a kedvteremtésbe. A mai műsor egyik érdekes színfoltjának ígérkezik a svéd Malmőből érkező Volkdan- sens Vanner felnőtt tánc­csoport fellépése. Vasárnap pedig egy magyar vendég, a marcali Kis-Baglas és a Lippentős Gyerektánc­együttes gondoskodik róla, hogy ez a nap se múljon el gyerektánc nélkül. A Pünkösdölő gyermek­fesztivált mintegy keretbe foglalja két bábelőadás, ma 11 órakor a Márkuszínház májusi bemutatású Idrisz és Durija kazah népmeséje indítja, majd vasárnap 17 órakor a Bóbita Bábszín­háztól a Mosó Masa és a Rókatündér előadása zárja a programot. MÉSZÁROS B. E. Táncosok, fúvósok várják a pünkösdölőket a pécsi Szent István téren fotó, l l A környezetvédelem A Zöld Gondolat Lovagrend június 8-án, a Napló Napon avatja a környezetvéde­lem új lovagjait. Az alábbi jelöltek közül négyen a Dunántúli Napló olvasóinak szavazatai alapján kerülnek kiválasztásra. Olyan jelölteket választottunk, akik sze­mélyes példaadásukkal másokat is megnyerhetnek a környezet- és természetvé­delem ügyének. Baronek Jenő, a Baranya Megyei és a Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség elnö­ke, 12 természetjárással, természetvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, Farkas Tamás, o Misina Természet- és Állatvédő Egyesület vezetője. Elhivatottsággal és nagy szeretettel foglalkozik az állatvédelemmel és a gyerekek óllatszeretetre nevelésével. Fodor István kutató tanszékvezető egyetemi tanát, a természeti földrajz szakértője, a környezet- védelmi oktatás és az új társadalmi-gazdasági kihívások közötti összhang megteremtésének fáradha­tatlan képviselője. Für Anikó színművész, a Madách Színház tagja, természet- és környezetvédő magatartásáért, példaadósáért, az utcai szemetelőkkel szemben tanúsított fellépéséért. Gerentsér Gábor, a Környezetünkért Közalapítvány titkára, az autómentes közlekedés és a parlagfű elleni cselekvő magatartós képviseletéért. Dr. Kovács Zoltán, a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. Kiemelt fontosságot kap tevékenységük során a vízvédelem és a védelem alatt álló halfajok megóvása. Movotny Iván geodéta, a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub vezetője, elkötelezett ter­mészet- és környezetvédő tevékenységéért, magatartásáért. Az Ön jelöltje:............................................................................................................. Kérjük, szavazzon! Jelöljön meg négy személyt, illetve ötödiknek olyan valakit, aki Ön szerint méltó lehet a Zöld Gondolat lovagja cím viseletére. Szavazatát 2002. május 24-én éjfélig juttassa el o Ferling PR & Communicotions Kft. 7621 Pécs, Király u. 21, fax: 72/525-689, e-mail: nk@fpress.hu címek valamelyikére. A szava­zók között a Napló Napon ajándéktárgyakat sorsolunk ki. Támogatóink: BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft., British American Tobacco, Dunántúli Napló, Mecseki Erdészeb Rt., PANN0NP0WER Rt. Név:...................................................................................Is ........I.........i............. Cí nVtelefon:......................................................................................V..... Sz emélyes példa, tiszta érvelés, nyilvánosság! Dunántúli 'tapló Duna menti közös múlt és múzeumi számvetés A múzeumi világnap alkal­mából „2000 év a Duna men­tén, a Közös múltból, a közös jövőbe” címmel kétnapos nemzetközi konferencia kez­dődött tegnap Pécsett. A mú­zeumi működés hétköznapja­it azonban a finanszírozás bi­zonytalanságai jellemzik. A Duna menti országok történel­mével foglalkozó pécsi és grazi szervezésű konferenciát - amely­nek a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága a házigazdája dr. Kékes Ferenc, a megyei önkor­mányzat elnöke és dr. Günter Bir- barnn, az osztrák nagykövet nyitot­ta meg a megyei közgyűlés díszter­mében. A konferencia szünetében Duna címmel kiállítás nyüt Inge Morath, neves osztrák fotóművész alkotásából. Ma 13.30-tól pódium­beszélgetés lesz az Európa Házban „Kulturális, tudományos és oktatá­si kapcsolatok az EU-ban”, vala- mint „A kisebbség helyzete Ma­gyarországon” címmel. Az ünnepi alkalmakon túl azon­ban a múzeumi hétköznapok na­gyon is küzdelmesek - tudtuk meg dr. Huszár Zoltántól, a Baranya Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjétől.- Amíg nincs szakmá finanszí­rozási normatíva a közgyűjtemé­nyekre, addig nehéz és szinte ter­vezhetetlen a múzeumok működé­se - szögezi le. Példaként említi, nincs rögzítve, hogy a tízezer négy­zetméternyi kiállítóterükhöz, a 750 ezer műtárgy kezeléséhez hány te­remőrt, muzeo­lógust, restaurá­tort kell alkal- , mazni.- Kiállítás, műtárgyvéde­lem, katáógus, leporelló szinte csak támoga­tássá valósul­hat meg. Sze­rencsére az eredményesen páyázó múzeumok közé tartozunk: az évenkénti 40 és 60 páyázatunk kb. 70 százáéka nyer, de többnyire a kértnél kevesebb összeget. Évente 5-6-7 kiállítást rendezünk külföl­dön, ezeket az ottani partner finan­szírozza, vagy páyázat. A Janus Pannonius Múzeum volt az egyetlen vidéki közgyűjte­mény, amely a franciaországi ma­gyar kulturális év programjában két önálló - Zsolnay - kiállítássá is szerepelt.- Mi viszont önerőből nem tud­juk fogadni azokat a kiállításokat - mondja dr. Huszár Zoltán -, ahol a nemzetközi gyakorlatnak megfele­lően a házigazdának kell kiadni egy katáógust, vagy biztosítani a fegy­veres őrzést. dunai i. Kamondi Zoltán új filmje, a Kí­sértések úgy fejeződik be, hogy az a torz szerkezetű betonház, amely a filmbeli csonka család lakóhelyéül szolgál, ahol a cse­lekmény jelentős része játszó­dik, varázsütésre eltűnik a kép­ről, csak hűlt helye marad, egy üres telek csupán, csenevész fákkal. A ház eltüntetése mint film- trükk többértelmű gesztus. Ré­szint az ábrázolás szelleméből következik, mert egy mindvégig kritikusan bemutatott létmód, afféle újgazdag életforma meg­semmisítő ítéletét jelenti, ré­szint pedig a cselekmény belső logikájából következik: Juli, a cigánylány, egy archaikus, má­gikus kultúra örököseként va­rázslatra, rontásra is képes, al­kalmasint ő küldte a semmibe az épületet, amelyben megaláz­va érezte magát. A film hőse, Marcell a törté­net elején elmenekül ebből a házból, anyja fojtogató közelé­ből, s mint egy mai Télemak- hosz, elindul, hogy megkeresse apját, akinek szerepében Derzsi János a film legsúlyosabb alakí­tását nyújtja. Marcell, anyjának tett ígérete jegyében, nem tár­hatja fel valódi kilétét apja előtt, aki tönkrement mezőgazdasági vállalkozó, de mellette marad alkalmi munkásként. Egy végte­lenbe vesző szántóföldön hagy­mát pucol - a Peer Gynt szimbo­likáját idézve: talán a személyi­ségét, annak identitását keresi -, itt vásárolja Julit, inkább csak fura tréfaként, két láda hagymá­ért egy cigánycsaládtól. A törté­netnek ez a szála tehát az apá­val kapcsolatos, a falu, a le­pusztult mezők világát jeleníti meg. A kép reménytelen. Holt vidék. Aztán a fiú visszamegy a vá­rosba, ahol Juli segítségével cy- berkalóz lesz, hacker, aki egy bank biztonsági rendszerét szá­mítógépe segítségével feltörve nagyobb összegekhez jut. Vé­gül börtönbe kerül, ahol barát­nője, a jellem télén Elvira rávall, súlyosbítva helyzetét. Ez a vá­ros világa, az anyai szféra, az előbbinél is reménytelenebb tó­nusban: szélhámos férfiak, hisztérikus nők, ízléstelen, üres életvitel. A hangulat olyan hatá­rozottan egynemű, hogy nem érzem indokoltnak a fekete-fe­hér felvételek színes képekkel való váltakoztatását, ennek a vi­zuális dramaturgiának ezúttal nincs funkciója. A film hőse, József Attilával szólva elmondhatja, hogy az „ucca és a föld fia", ám „a lelke­sedés zengő süvegét" valakik ellopták az égbolttal együtt, s nem maradt más, mint a „gör­nyedt napok". Marcell mind­azonáltal nem csupán áldozat: a „kísértések" szó egyszerre je­lent rosszra csábítást és bűnre való hajlamot. Negatív hős, aki elvesztett mindent, önmagát is. Ahogy a hagymának nincs magva, ha ré­tegeit sorra lehántjuk, végül semmi sem marad, e szereplő is a semmibe vész. Ehhez a végki­fejlethez logikusan jutunk el, a folyamat részletei olykor mégis elsikkadnak, mert Miklós Mar­cell játékának nincs ereje, és Budai Katalin sem tud arculatot kölcsönözni Elvirának, ami kü­lönösen feltűnő az anyát alakító Básti Juli gondos, árnyaltan ki­dolgozott alakítása mellett. Igaz, a forgatókönyv sem szol­gálja eléggé a fiatal szereplőket, néhány jelenetük nincs kellő­képpen megírva, az egyetemi miliőnek például sem hitele, sem hangulata. A legizgalmasabb figura két­ségkívül a Kovács Julianna által játszott Juli, valószínűleg azért, mert ő áll legközelebb Kamondi Zoltán kritikai nézőpontjához, s ő képviseli azt - a rendezőre jellemző - ízlésvilágot, ami leg­inkább talán a mágikus realiz­mussal rokon. Nagy Imre Ámulat a halál vízében (Elvira: Budai Katalin) Egy öregember emlékirataiból Verd meg, Isten Hát itt van „áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”. S mintha a sok év­tizedes lappangás után, kezdené ré­gi fényét, méltóságát visszanyerni az ünnep. Pécsett és megyeszerte, szombattól hétfőig programok csá­bítják a ráérőket. Művészet, áhítat, hit, hagyományőrzés, nyitott pincék várják a nyitott szemeket, lelkeket, füleket, torkokat. Az embernek mindig szüksége volt ünnepekre, hogy ember maradjon. Ma különö­sen így van. Négy-öt éves lehettem. Anyai nagyapám mesélte, hogy egyszer, nagyon régen, az ellenség elfogott egy magyar bakát. Tudták, hogy a magyar baka nagyon szereti a hazá­ját. Ezért azt mondták neki: hazaen­gedik a fogságból, ha megátkozza az övéit. Szegény baka! Törte a fejét, mit tegyen. Várja az asszony, a gyere­kei, a kis földje! De, hogy menjen ha­za, ekkora vétekkel? Mégis ráállt a dologra. Tudta, ellenségei alig érte­nek magyarul. így átkozódott hát: „Verd meg Isten a magyart, pünkösdi záporral, szentgyörgyi harmattal!” Nekem tetszett a megoldás. Kü­lönösen, amikor megtudtam, hogy pünkösd, általában májusban van, s a májusi zápor aranyat ér, azt nem árt szaporítani, s hogy a Szent- György-napi harmattal gyógyítani lehet. Már azt is tudom, aki pünkösdre virradó hajnalban szedett harmat­ban mosakodott, szeplőtől, keléstől, szemfájástól óvta magát. Ez a fürdő széppé tette a hajadont. Voltak he­lyek, ahol a varázserő biztosítása ér­dekében a lányok, asszonyok mez­telenül szedték lepedőbe a harma­tot. Kár, hogy ez a szokás lument a divatból. Nem tanulmányozhatom élőben. Nagyon sajnálom. A záport közel hatvan éve figye­lem. Többnyire megjön. Szerencsé­re inkább az ünnep másnapján vagy harmadnapján. Ez évben is így sze­retném. Mert a szombat délutánt nagyon féltem. A nemzetközi cso­portokat fölvonultató, többnapos, sok helyszínes kínálatban, a legfon­tosabbnak ugyanis, a sok-sok kisis­kolás közös táncát tartom, a Szent István téren. Gyermekként nem láthattam pünkösdikirályné-járást, sem pün- kösdikirály-választást. Túl nagy fa­luban éltem, s rosszkor. De tudom, ezek a szokások, a hozzájuk tartozó gyermekjátékok és dalok ősibb örökségből hagyományozódtak, mint mielőtt az egyház adaptálta volna az ünnepet. Az a több mint háromszáz pécsi és Pécs környéki kisgyerek, aki Gálber Attila koreog­ráfiájára, sok önzetlen pedagógus betanítása után, együtt táncol és énekel önfeledten ma délután, bár nem tudja, hogy termékenységva­rázsló szövegek koptak gyermek­dallá, hogy dramatikus játékaik esetleg hajdani rituális királygyü- kosságok emlékét hordozzák, de ér­zik, részesei egy örökségnek. Szüle­ik, nagyszüleid, a boldog gyerekek láttán, tán' arra is ráéreznek, hogy zenei és táncos anyanyelvűnk is van, amit kezdünk ugyan elfelejteni, de tán őriznek még e kincsből vala­mit a legifjabbak az utókornak. Baranyában azt a kislányt, a legki­sebbet, legszebbiket, akinek fejét ró­zsakoszorú díszíti, a kezében rózsa­szirmokkal teli kosárka van, Cucorká- nak hívták. Néhol Somogybán is. Másutt kiskirályné, királykisasz­szony a neve. Aki egyszer Gucorka volt, a falu örökre megjegyezte. A fi­úk, a pünkösdikirály-választást vetá- kedőkkel döntötték el. A hajdani ügyességi lovasversenyekből, maradt a bothúzás, kakaslövés, gúnámyak- szakítás - erőpróbának. Nagyotmon- dó versenyt nem tartottak. A győztes egy évig legénybíró volt, nem hiá­nyozhatott mulatságból, lakodalom­ból, társai kötelesek voltak hallgatni a szavára. Ezek pogány örökségek. Pünkösd, a rózsák húsvétja. A pünkösdi- vagy bazsarózsa gyöke­rét az ókorban titkos szertartások keretében gyűjtötték. Magvait fü­zérbe fűzve a csecsemők nyakába tették, hogy megkönnyítse a fog­zást. Ma is készítenek szirmaiból görcsoldó szert. A tiszta szlvűeknek az egész ünnep görcsoldó lehet. A zsidó vallásban az ősi Sávúót, a kétnapos „hetek ünnepe”, hét héttel Peszáh után. Az egyik főünnep, a .zarándokünnepek” közt tartják szá­mon. A keresztény ősegyház, a Szent­lélek eljövetelének emlékére ülte meg a pünkösdöt. Ránk maradt néhány ábrázolás a pünkösdi csodától ami nem pontosan egyezik a kanonizált Szentírással. A tizenkét apostol karé­jában ül középen Mária. Az aposto­lok feje fölött 12 lángnyelv lebeg, Má­ria fölött a Szentlélek, galamb képé­ben, kiterjesztett szárnyakkal. Az ő erejétől kezdenek szólni az apostolok más nyelvekem Történelmi pillanat. Indul világhódító útjára a keresztény­ség. Bárhol prédikálnak, bárkinek, az emberek értik a szavukat. Csak én teszem hozzá, akkor még egyformán értik. De szeretnék ilyen apostolokat manapság, akár lángnyelvek nélkül. Akik csak igazat szólnak, s akiket egyformán értenek az emberek, ma­gyarok, oláhok, svábok, szerbek, arabok, zsidók. Akiket ugyanúgy kommentál az RTL Klub, az ATV és a Duna Televízió. Istenem! Már csak ezt engedd megérnem. Bükkösdi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents