Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-18 / 134. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T U KOR 2002. Május 18., szombat Ml RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. május 17.) Borsodchem 4 450 Ft ti Egis 14 000 Ft ■0­Matáv 1035 Ft ti Mól 5 360 Ft Ű OTP 2418 Ft ti Richter 17 350 Ft ti TVK 3 200 Ft o Zalakerámia 1650 Ft ____Q BUX: 8632,93-0,43% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 13-17-IG 900Q 5 í 890Q «8820,10 * ! i 8800 8670,15: { 8700 8805,93 5 8632,93 8600 j {8741,95 pont I ? 1 á-e j* S & >=? «= AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 389,66 Cseh korona 8,03 Euró 244,64 Japán jen (100) 210,30 Lengyel zloty 64,95 Svájci frank 167,96 Szlovák korona 5,70 USA-dollár 267,75 HÍREK KIMARADTUNK. Nyolc EU- tagjelölt ország kapcsolódhat be a Média nevű közösségi prog­ramba, Magyarország azonban nincs köztük. A 2001-2005 kö­zötti időszakra szóló program az európai audiovizuális ipar versenyképességének erősítésé­re irányul. A 400 millió euró költségvetésű Média azzal a fel­tétellel nyílhat meg a tagjelöltek előtt, ha a nemzeti szabályozást „kielégítő mértékben” összehan­golják az uniós jog vonatkozó részeivel, mti ROMLÁS. A kitűzött célnál csaknem 20 százalékkal na­gyobb államháztartási hiányt jósolnak az idei évre a Reuters által megkérdezett elemzők. A pénteken közölt felmérés sze­rint a megkérdezett 11 elemző konszenzusos jóslata 598 mil­liárd forintos éves deficitet való­színűsít. Az inflációs várakozá­sok a jegybanki célok fölé emelkedtek, 2003 végére 4,58 százalékos, idén december végére pedig 5,68 százalékos inflációt várnak átlagosan a szakemberek, mti LICIT. A Matáv Rt. megvásárol­ta a bolgár telefontársaság (BTK) privatizációs tenderének dokumentációját. A privatizáci­ós folyamat többlépcsős, a meg­hosszabbított, június 10-ei határ­idő után egy úgynevezett nem kötelező ajánlatot kell tenniük. Az ajánlatokból a bolgár kor­mány szűkített listát alakít, mti SZTRÁJK. A hazánkból Olasz­országba induló nemzetközi vonatokat is érinti az olasz vas­utassztrájk, így szombaton a Dráva InterCity például csak Triesztig közlekedik majd, míg a Venezia expressz Ljubljanáig szállítja az utasokat, europress CSÖKKENT. A háztartások operacionális nettó finanszíro­zási képessége (megtakarítása) áprilisban 6,4 milliárd forinttal csökkent a márciusihoz képest - jelentette az MNB. A csökke­nésben meghatározó szerepe volt a hitelállomány kiugróan nagy emelkedésének. A pénz­ügyi eszközök közül az előző hónaphoz hasonlóan a befek­tetési jegyek, a készpénz- és a nyugdíjpénztári követelések nőttek, míg a lakossági betét- és állampapír-állomány áprilisban csökkent, europress ■ A gyümölcs drágul, a bor nem Az ország egyes területein hetven-száz százalékos termés- kiesést okozott a gyümölcsöskertekben a tavaszi fagy. A ter­melők árbevétel-kiesését 25-30 milliárdra becsülik a szak­emberek. A károk végleges felmérését május végére ígéri a földművelésügyi minisztérium. Budapest Az agrártárca felmérése szerint az áprilisi fagyok jelentős terméski­esést okoztak a gyümölcsösök­ben. A földművelésügyi hivatalok becslése szerint 89 ezer hektár árutermő terület 77 százaléka, az­az 68 ezer 500 hektár károsodott. A legnagyobb károk a kajszi-, az őszibarack- és a dióültetvények­ben keletkeztek. így biztosra ve­hető, hogy az idén méregdrága lesz a lekvárnak való. A tényleges pontos felmérést május végére ígéri a szakminisztérium, ekkor derül ki az is, hogy mekkora ösz- szegre van szükség a károk mér­sékléséhez. A szakemberek elő­zetes számításai szerint a fagy­károk 25-30 milliárdos árbevétel­kiesést okozhatnak a termelők­nek. A kompenzáció kifizetése várhatóan júniusban kezdődik. A közelmúltban a kormány döntött a termelők kárenyhítésé­ről. A gazdálkodók előlegként hektáronként 30 ezer forint támo­gatást kapnak. Az intézkedés százezer hektár gyümölcsös­területre terjed ki, ahol ötven szá­zaléknál nagyobb kár keletkezett. E területek támogatásának fő cél­ja az ültetvények szakszerű ápo­lásához és a növényvédelméhez szükséges források biztosítása. Az előleg folyósításához három- milliárd forintra lesz szükség. Az alföldi szőlőkben a téli fa­gyok után a tavaszi erős lehűlés jelentős rügykárosodást okozott. A dombvidéki területeken fekvés­től, fajtától függően eltérő a vesz­teség mértéke. Az agrártárca első becslései szerint a 91 ezer hektá­ros szőlőtermő terület 43 százalé­kán, 39 ezer hektáron ötven­százalékosnál nagyobb a termés- kiesés. A borpiac azonban érzé­ketlen a fagykárra. A borárak to­vábbra is alacsonyak, így várha­tóan a 2001. évi nagy termésből átmenő készlet az idei szüret utánra is megmarad. _____iujvárii La ssúbb növekedés az idén Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet a bruttó hazai termék (GDP) 3,6-3,8 százalékos növekedését és a fo­gyasztói árak 5,6 százalékos emelkedését jelzi az idei évre, amelynek végén a munkanélküliségi ráta az intézet prognózi­sa szerint 5,5 százalék körül alakul. Budapest A gazdaság erősen függ a külgaz­dasági környezet változásaitól, s e tekintetben negatívum, hogy mi­közben az amerikai gazdaság az első negyedévben jelentősen bő­vült, legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió gaz­dasága nem mutat egyértelműen kedvező jeleket. Idehaza a kor­mányzati eszközök támogatásával megvalósuló beruházások vala­melyest élénkíthetik a gazdaságot, illetve mérsékelhetik a vissza­esést, ám tartós és jelentős fellen­dülést önmagukban nem tudnak fenntartani. Az Ecostat azzal szá­mol, hogy idén a gazdasági növe­kedés a tavalyelőtti 5,2 százalé­kosnál és a tavalyi 3,8 százalékos­nál alacsonyabb, 3,6-3,8 százalé­kos lesz. Az ipari termelés továbbra is a stagnál. Az Ecostat elemzői az ipa­ri produktum növekedését inkább az év második felére valószínűsí­tik, ám éves átlagban így sem szá­mítanak arra, hogy az jelentősen meghaladja az előző évit. A fogyasztói árindex idén ösz- szességében kedvezően alakult, bár a legutolsó adat már a pénz­romlás emelkedését mutatta. Az üzemanyagok árának mérséklő­dése megtorpant, az olaj világpiaci árának hektikus alakulása további bizonytalanságokat rejt magábaft, és az élelmiszerek áremelkedése, valamint a költségvetés támasztot­ta kereslet növekedése szintén to­vábbi kockázatokat hordoz. Az Ecostat szerint az infláció éves át­lagban 5,6 százalék lesz. A foglalkoztatottak számának jelentős változását az idén sem va­lószínűsíti az intézet, amely - a Központi Statisztikai Hivatal munkaerőfelmérése alapján - 5,5 százalék körüli munkanélkülisé­get jelez az év végére. dóczy l KIÁLLÍTÁS. Csonka János-emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Közlekedési Múzeumban. A világ első por­lasztója, amelyre Csonka Bánki Donáttal közösen 1893-ban nyújtott be szabadalmat, az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Képünkön a Csonka-féle négyhengeres motor metszete látható. FOTÓ: KERÉK ÁGNES Külföldön hasznosuló forintok Az év első hónapjaiban a külföldön hasznosított magyar tőke összértéke megközelítette a 3 milliárd eurót. Az idegen orszá­gokban történő befektetés roppant dinamikus fejlődése figyel­hető meg, mértéke azonban még jelentősen elmarad a nyuga­ti vetélytársak teljesítményétől. Budapest Míg 1996-ban még alig volt mér­hető a külföldre irányuló magyar tőkebefektetés, a Joint Venture Szövetség tájékoztatása szerint az elmúlt évben már a 400 millió eurót is meghaladta ez a teljesít­mény. A volumen ugrásszerű növekedéséhez elsősorban az olyan nagy projektek járultak hozzá, mint a Mól szlovák, illet­ve szibériai érdekeltsége, a Matáv macedóniai szerepvállalá­sa, vagy a Danubius csehországi szállodavásárlása, ugyanakkor az utóbbi években már a köze­pes méretű cégek is komolyan érdeklődnek a külföldi befekte­tési, illetve gazdasági együtt­működési lehetőségek iránt. Ami a befektetési formák ala­kulását illeti, a kivitt tőke jelentős része részvényvásárlás formájá­ban hasznosul. Ugyancsak ked­velt forma a megfelelő garanciá­val folyósított hitelnyújtás, illetve a cégvásárlás. A célországokat tekintve a ma­gyar tőke túlnyomórészt a szom­szédos országokban, illetőleg az éxszocialista államokban haszno­sul. Az energetikai, telekommu­nikációs területen túl a befekteté­sek markáns módon jelentkeznek a nyersanyagbányászatban, ille­tőleg -kitermelésben és -kereske­delemben, az építő- és feldolgo­zóiparban, valamint az idegenfor­galomban. Nem egy dél-, illetve kelet-magyarországi konfekció­cég rendelkezik például ukrán vagy román vegyesvállalattal, a horvátországi jogi liberalizációt követően pedig roppant népszerű befektetési forma lett az adriai idegenforgalmi érdekeltségek - apartmanházak, szállodai tulaj­donrészek - megszerzése. A Joint Venture Szövetség az elkövetkező években is a külföl­dön befektetett magyar tőke bő­vülését prognosztizálja. A tapasz­talatok szerint a magyar vállalko­zók számára komoly előnyt jelent a földrajzi közelség, illetőleg a gyakorlatilag folyamatosan meg­lévő vagy felfrissített üzleti kap­csolat, a tőkeerőt tekintve ugyan­akkor még korántsem verseny- képesek a nyugati konkurensek­hez képest. KASZÁS E. Bizakodó vállalkozók Budapest A vállalkozók az előző évi megítélés után újra kedve­zőbbnek látják üzleti helyze­tüket - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúrafelméréséből. A cégek egynegyede várja, hogy a jövőben még sikeresebb lesz a vállalkozása. A következő fél évre a vállalko­zások mintegy 30 százaléka szá­mít jövedelmezőségének javulá­sára, míg 18 százalék jövedelme­zőségének romlására - mondta Koji László, a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: a válaszadók több mint 20 százaléka tervez lét­számbővítést, míg az elbocsátá­sokra készülő cégek aránya 7,7 százalék. A korábbi felmérésekhez vi­szonyítva a válaszadók beruhá­zási aktivitása továbbra is magas. Jelenleg mintegy 70 százalékuk jelezte, hogy gép- vagy épület­beruházást kíván eszközölni a következő félévben. A vállalko­zás mérete befolyásolja, hogy ké- pes-e beruházni. A nagy- és kö­zépvállalatok mindegyike, a kis­vállalkozások 85 százaléka, míg a mikrovállalkozások nem egé­szen 60 százaléka tervez invesz­tíciót. A belföldi piacon érintett vá­laszadók 62 százaléka kívánja a következő félévben emelni ér­tékesítési árait. A cégek 35 száza­léka az inflációval azonos mérté­kű, 5,7 százaléka annál nagyobb arányú, 20,8 százaléka pedig annál kisebb mértékű áremelést kíván végrehajtani. A válaszadók több mint 35 százaléka nem változtat árain, 2,6 százalékuk pedig árcsökken­tést tervez. Az előző félévhez képest az inflációs várakozásban ismét csökkenés volt tapasztalható. Az exportpiacokon érintett vállal­kozások 77 százaléka nem terve­zi árainak módosítását. A kül­földön értékesítők mintegy 12 százaléka készül áremelésre kül­földi piacain. A BKIK tizedik alkalommal ké­szítette el a vállalkozások kilátá­sait összegző felmérését. Április­ban 1200 vállalkozásnak küldték ki a kérdőíveket, a most ismerte­tett gyorstájékoztató 200 válasz adatait összegzi. PRIVACSEK Marad a jövedéki adó Pécs - Szekszárd A bor fogyasztási adójának kérdésében nem született ha­tározat tegnap az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) XIV. nemzetközi ta­nácsülésén. A gyűlés viszont egyhangúlag támogatja az Európai Unión belül érvé­nyes, 2010-ig tartó szőlőtele­pítési tilalom fenntartását. Május 15. és 18. között Magyaror­szágon - Pécsett és Szekszárdon - tartja X. plenáris és XIV. nemzet­közi tanácsülését az AREV. A teg­napi ülésen a tervekkel ellentét­ben nem született végleges javas­lat a bor fogyasztási adójával ösz- szefüggő kérdésekben. A fogyasz­tási adó uniós bevezetése ellen ugyan egyhangúlag foglalt állást a gyűlés, de a javaslat szövege való­színűleg csak további egyezteteté- sek után, októberben készül el.- Az AREV nemtetszésének ad hangot, mert Brüsszelben nem készültek el az áprilisi határidőre a borok kiszerelésére, illetve a vé­dett termőhelyekre vonatkozó uniós szabályozások - mondta a tegnapi plenáris ülés után Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára. - Támogatjuk viszont, hogy az Unió a jövőben nagyobb összegeket fordítson a bor és az egészség összefüggései­nek kutatására, és egyetértettünk abban is, hogy a szőlőtelepítési ti­lalom maradjon érvényes 2010-ig. S. G. Infláció fölötti béremelkedés Budapest A reálkeresetek az első há­rom hónapban 11,8 százalék­kal haladták meg a tavalyit - hozta nyilvánosságra a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak havi bruttó nominális át­lagkeresete 19,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,7 százalék­kal volt magasabb, mint tavaly az első negyedévben. A versenyszférát az első ne­gyedévben 14,1 százalékos bruttó keresetemelkedés jellemezte. A költségvetési intézményeknél dol­gozók bruttó keresete 32,6 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó nominális átlagkeresete az első három hó­napban 111700 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 79 ezer forint, a szellemi foglalkozá­súaké 152 800 forint volt. A versenyszférában dolgozó fi­zikai foglalkozásúak bére 78200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 169400 forint. A költségvetési szervezetek alkalmazottai átlago­san 121100 forintot kerestek. A fi­zikai állományban az átlagbér 84900 forint, a szellemiben 135 900 forint volt. europress Több mint egymillió levélcím Budapest Hazánkban a becslések sze­rint jelenleg 1,2 millió ember használja a világhálót, ez a lakosság egészét tekintve a szakemberek szerint körül­belül 17 százalékos elterjedt­ségnek felel meg - hangzott el az első születésnapját ünnep­lő Axelero Rt. sajtótájékoz­tatóján. A felhasználók többsége azonban még mindig a munkahelyéről vagy az iskolából kapcsolódik az internethez, és csupán 23,3 szá­zalék teszi ezt otthonról. Össze­sen ugyanis alig 280 ezer olyan háztartás van, amely világhálós hozzáféréssel is rendelkezik. Simó György, az Axelero straté­giai vezérigazgató-helyettese sze­rint a tavalyi év kulcsfontosságú volt az internet hazai elterjedése szempontjából. Ekkor ugyanis a hírközlési törvény elfogadásán kívül eltörölték a számítástechni­kai termékek vámját, és megkez­dődött a széles sávú hozzáférések terjedése is. Az Axelero adatai szerint a tár­saság lakossági piaci részesedése meghaladja a 43 százalékot. Elhangzott, hogy tavaly a gyor­sabb hozzáférést lehetővé tevő DSL mellett a mobiltelefonoknál már megszokott, előre fizetett internetcsomag hozta a legna­gyobb sikert. A NetQuick névre keresztelt terméket az idei első negyedév végén már több mint 24 ezren használták. A sajtótájékoztatón azt is beje­lentették, hogy az ingyenes leve­lezést lehetővé tevő freemail szol­gáltatás használói a napokban nyitották meg az egymilliomodik postafiókot, ez azonban a való­ságban kevesebb felhasználót jelent, hiszen egy emberre több levélcím is jut. __________

Next

/
Thumbnails
Contents