Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-18 / 134. szám

6. OLDAL NAG YTÓTFAtU BEMUTATKOZIK 2002. Május 18., szombat Hl A FALU TÖRTÉNELME A község nevét írásos források 1294-ben említik elő­ször. A Tótfalu helynév Györffy György szerint a hon­foglalás előtt itt élt, az akkori nyelvben tótnak neve­zett, s a magyarba olvadt pannonszláv néptöredék egykori jelenlétére utal. A Nagy előtag a településtől _____ j északra, a hegy túlsó oldalán fekvő Kistótfalutól kü­lönbözteti meg. A Bajcsi-dülőben épült egykori pálos monostorát a törökök rombolták le. Papjai a faluba menekültek, ezért nevezték egykori írások Remetetótfalunak. Az 1850-51-es tanévben a község iskolájában tanított Baksay Sándor, a későbbi református püs­pök, író, műfordító, több tudományos társaság tagja. Lakossága a kö­zépkortól magyar, mindvégig a siklósi uradalom jobbágyfaluja volt. A te­lepülés három utcából áll, egykor oszlopos beépítettségü házsorok al­kották. Az oszlopos tomácu lakóházakból manapság már csak 12, a zsúptetősökből pedig egy maradt meg. A KÖZSÉGET HAGYOMÁNYOSAN református vallású emberek lakták, bár az utóbbi években meglehetősen sok katolikus költözött a faluba. A templom viszont maradt, az 1782-ben épült torony és az egyhajós építmény a reformációs ízlést követte. A tornyot, a tető- szerkezetet még a kilencvenes évek közepén újították fel, az önkor­mányzat segítségével a belső teret tatarozták. A műemlék templpm- ra méltán büszke nagytótfalusiak - mind a reformátusok, mind a katolikusok - ebben az épületben tartják az istentiszteletet. ______■ Na gytótfalu nem vesz fel hitelt Gázbemházásra a falunak nem volt pénze Azt mondják, Nagytótfalu kettészakadt, itt vagy időskorúak, vagy fiatalok élnek, a középkorosztály valahogy eltűnt a tele­pülésről. Vélhetően a nagy munkahelyi átrendeződés miatt költöztek el innen a családok, bár mostanság már jelentékte­len a munkanélküliség, a megizmosodó nagy szőlőgazdasá­gok adnak kenyeret egész évben a dolgozni akaróknak. Palkonyao oKisjakaMalva . Villánykövesd,-, Máriagyúd , Viragos ° m NAGYTÓTFALU > ° P Kisharsány Vi,lán^ Nagyharsány Magyarbólyc Sldósfiagyfalu ,._CKfetapolca Igaz ugyan, a faluból nagyon so­kan eltávoztak, hogy mégsem csökkent lényegesen a lakosság lélekszáma, az annak köszönhe­tő, hogy az elköltözők helyét azonnal elfoglalták a „bevándor­lók”, a máshonnan ideköltözők. Aránylag olcsón lehetett itt csa­ládi házhoz jutni, igaz, a leg­többje felújításra szorult, azért 2-3 millió forintért már szép la­kóhelyhez lehetett jutni. Az ön- kormányzat is segített a betele­pülőknek, közművesített házhe­lyeket alakított ki „potom” pén­zért, százezer forintért több száz négyszögöles telekhez lehetett jutni. A házhelyek hamar elfogy­tak, az új lakótelepen már állnak is a takaros családi építmények, úgyhogy az önkormányzat ma már azon gondolkozik, a hama­rosan elkészülő rendezési terv­ben hol alakítson ki építésre al­kalmas belterületi telkeket.- Úgy tervezzük - avat be a testület elképzelésébe Afentáler József polgármester -, a falunak egy belterületi részét jelöljük ki az építkezések helyszínének, ezt ellátjuk közművekkel és ér­tékesítjük. Igény van rá, úgy­hogy a 10-15 házhelyet remé­NAGYTÖTFALU LAKOSSÁGÁNAK SZÁMA 473 B 407 360 358 361­­1930 1970 1990 1998 2002 nyeink szerint maradéktalanul el tudjuk adni. Természetesen ezeket is mélyen a piaci ár alatt áruljuk, vagyis az önkormány­zat támogatásával költözhetnek a Villány-Siklós Borút Egyesület egyik településébe a csendre, nyugodt kör­nyezetre vá­gyók. A borutat nem véletlenül említette a pol­gármester, hi­szen a települé­sen és környé­kén nagy ha­gyománya van a szőlőterme­lésnek és bo­rászkodásnak, jelenleg is a fa­lu eltartóképes­ségének alapját jelenti. A rend­szerváltás előtt is a mezőgazdaságban dolgoz­tak többségében az itt élő embe­rek, a privatizáció ugyan átalakí­totta a környék földtulajdon vi­szonyait, ám a szőlőtermelés megmaradt fő gazdasági tevé­kenységnek. A környéken már nemcsak 3-600 négyszögöles, tulajdonképpen még hobbikert­nek számító kertek tarkítják a dimbes-dombos vidéket, egyre bővül a több száz hektáros nagybirtokok köre is. Ezek a ki­lencvenes évek elején felesleges­sé váló szabad munkaerőt ha­mar „felszívták”, úgyhogy ma­napság Nagytótfaluban 4 ember van munkahely nélkül, úgyhogy a rendszeres és az eseti szociális segélyek kifizetése sem terheli meg túlságosan a helyi költség- vetést.- Szegények itt az emberek - magyarázkodik a polgármester -, attól függetlenül, hogy nem segélyen élnek. A gázt például azért nem tudtuk bevezetni, mert az itt lakók többsége a 120 ezer forintos költséget nem tud­ta volna kifizetni. Az önkor­mányzat sem vállalhat kezessé­get ilyen nagy összegre (a gáz­beruházás 12 millióba került volna), hiszen mi van, ha lakos­ságnak csak egy része nem tud fizetni? Eladósodni semmiképp sem akarunk, arra egyébként is büszkék vagyunk, hogy eddig pontos volt a tervezésünk, min­den évben kijöttünk a rendelke­zésünkre álló pénzből, nincs tartozásunk. Afentáler József polgármester A falugondnokra szükség van Nagytótfalu hagyományosan mezőgazdasági település, a nyugdíjasok legtöbbje az ag­rárgazdaságban dolgozott, szakképesítés nélkül. A rendszerváltozás után nyugdíj­ba kerültek igen alacsony jövede­lemmel rendelkeznek, hiszen termelőszövetkezeti tagságra még annak idején is alacsony bért fizettek, jövedelem-kiegészí­tőként viszont háztáji földet jut­tattak a gazdálkodóknak. Az eb­ből keletkező jövedelem után tár­sadalombiztosítási járulékot nem fizettek, a fix bér pedig csak né­hány ezer forintos jámlék fizeté­sére kötelezte a munkáltatókat. Ennek következtében itt is igen alacsony (15-30 ezer forintos) nyugdíjból tengődnek idős em­berek. Ha a gyerekek támogatá­sa, no meg az időnként kiegészí­tő jövedelmek (például a nap­szám) elmaradna, igencsak ne­héz helyzetbe kerülne nem egy nagytótfalui nyugdíjas. Az is sokat segített az utóbbi években bajba jutott időskorún, hogy a legtöbben folytatták - ha kicsiben is - tanult mesterségü­ket, megtartották hobbikertjei­ket, a legfontosabb élelmiszere­ket, a zöldséget és a gyümölcsö­ket maguknak megtermelték. Itt nem alakult nyugdíjas­klub, eddig senki sem kezdemé­nyezte az időskorúakat összefo­gó szervezet létrehozását. Ettől függetlenül az önkormányzat nem hagyja magukra a nyugdíja­sokat, számon tartják, ki szorul segítségre, kinek kell szállítani az ebédet, bevásárolni a legszüksé­gesebb élelmiszereket, gyógy­szert. A falugondnokra éppen ezért volt nagy szükség, hiszen a nyugdíjasok ügyeinek intézése elsősorban az önkormányzat ál­tal állami segítséggel fenntartott falugondnokra hárul. A fiatalokkal foglalkozni kell Mozgékony ez a falu, a rendszerváltás után szinte eltűnt a középkorosztály, maradtak a nyugdíjasok, s jöttek a fiatalok. A tizenévesekkel viszont foglalkozni kell, túlhe- vült cselekvőképességüket nem lehet szabadjára engedni, hogy azt csináljanak, amit éppen akar­nak. A faluban éppen ezért alakították meg az if­júsági klubot, s helyet is biztosítottak a fiatalok foglalkozásainak a kultúrházban. Velük az alpol­gármester, Jeszenszky Ildikó foglalkozik, ő állítja össze a programokat, felügyel a rendre és a fegye­lemre. A Idub berendezését az önkormányzat biztosította, természetesen a televízió, a video és a rádió működőképességéért szintén a klub veze­tője a felelős. A településen iskola és óvoda sem működik. Valamikor, az ötvenes években még a templom melletti épületben okították a gyermekeket, ám amikor már csak hat gyermek vette igénybe az ezt a szolgáltatást, az intézmény működését megszüntették. Azóta a nagytótfalui gyermekek Nagyharsányba, vagy Siklósra járnak iskolába. Természetesen az önkormányzat igyekszik az is­koláskorú gyermekek szülein segíteni, a bejárás költségeinek felét, valamint az iskolakezdéskor a tankönyvvásárlási költségeket fedezik. A falunak nincs szándékában változtatni a rendszeren, igaz ugyan, hogy az iskolába járók támogatási költsé­gei évről évre növekednek, ám így még mindig olcsóbban jönnek ki, mintha egy intézményt pár gyermek miatt kellene fenntartani. Az óvodások­kal kapcsolatban ugyancsak ezt az elvet vallja az önkormányzat, még a távolabbi jövőben sincs szándékukban ilyen intézményt létrehozni, hi­szen a fenntartásával már nem tudna megbirkóz­ni a költségvetésük. A bejáró diákok és óvodások egy részét a saját mikrobuszukkal viszik az oktatási és a gyermek- intézményekbe, gondoskodnak ugyancsak a ha­zaszállításukról is. A falu gazdái A polgármester Afentáler József (60 éves, nyugdíjas), alpolgár­mester Jeszenszky Ildikó (52, munkanélküli). A testület tagjai: Kása Tibomé (35, kereskedő), Fónagy Ferenc (54, buszsofőr), Banyó Gyula (63, nyugdíjas) és Iványi Dezső (56, mezőgazdasá­gi vállalkozó). A tájház irányító­ja dr. Simon Ferencné. Az ifjúsá­gi klub vezetője Jeszenszky Ildi­kó. A háziorvos dr. Rostás Beá­ta, védőnő ígért Jánosáé. Az oldal a nagytótfalui önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tájház az iskolában A valamikori iskolaépület - amely a mai napig híven megőriz­te a tornácos parasztház jellegét - adott otthont az országszer­te híres tájháznak. Ha valamire büszkék a nagytótfalu­siak, akkor a tájház biztos ezek kö­zé tartozik, hiszen múzeum, vala­mint az ide csoportosuló, népi ha­gyományokat feldolgozó szakkö­rök termékei méltán érdemelték ki a régi használati tárgyak iránt ér­deklődők elismerését. A helyi ide­genforgalom jelentékeny része a tájház iránt érdeklődők közül kerül ki - nem véletlenül. Az épületben berendezett múzeum ugyanis hí­ven bemutatja a dél-baranyai pa­rasztházak belső elrendezését, a tisztaszoba, valamint mindenna­pos használatra szolgáló konyha bútorait, berendezését. A tisztaszo­ba mellett található kisebb helyiség­ben működött valamikor az iskola. A négy padsor, a fekete tábla, a go­lyós számoló alkotta az oktatási in­tézmény berendezését. A többi he­lyiségben működik a hagyomány­őrző szakkör, amelyet a siklósi la­kos, dr. Simon Ferencné irányít. A szövőszakkör alkotásai híven őrzik a helyi népi motívumokat, nem vé­letlen, hogy egy-egy kiállítás, vagy rendezvény alkalmából bemutatott alkotások hamar elkelnek. Ugyanis a népi ereklyék gyűjtői gyorsan fel­fedezték és meg is vásárolták az ősi, romlatlan motívumvüágot megörö­kítő szöveteket. A parasztház tisztaszobája A bor kiváló A térség éghajlatára a meleg nyár, az enyhe tél és a kevés csapadék a jellemző. Itt már a mediterrán hatások is érvénye­sülnek. A déli lejtők különösen melegek, ez megmutatkozik a talaj hőmérsékletén is. E rész napfényben gazdag és meleg, a tavasz igen korán köszönt be. Az utolsó fagyos napok már el­múlnak március végén, április elején. A déli lejtők alkalmasak melegigényes, fagyot nem tűrő tavaszi primőrök és a szőlő ter­mesztésére, felső részük erdő- gazdasági terület. Lefelé haladva egyre vastagabb a lösztakaró, a löszszerű képződmény. Ez már a szőlő hazája, nem egy világhí­res villányi bor alapanyagának termőterülete. A falu felé halad­va szántó művelésű földek kö­vetkeznek. A község jellegzetes növényei a felső faluban a gömbakácok, valamint a va­dászháznál még látható hársfák. Útfelújításra kell a pénz A település infrastruktúrája hagy maga után kívánnivalót, ámde nem nevezhető elmaradottnak. A veze­tékes vizet az egész faluban még a régi, tanácsi rendszerben vezették be, a lakosságnak ez szinte semmi­be sem került. A villanyáram szol­gáltatás indulására még az öregek sem igen emlékeznek, olyan régen volt. Persze mind a víz, mint az elektromos hálózat időnként felújí­tásra szorul, ám pzt a szolgáltatást végző, a rendszer tulajdonosa rendre elvégzi. Nemrégiben vízve­zetékkel látták el a községet körül­ölelő kis szőlőbirtokokat, az önkor­mányzat összefogott a hegyközség­gel, ez utóbbi fizette a vezeték ki­építését biztosító pályázat 30 szá­zalékos önrészét, de mivel a hegy­község nem pályázhat, ez az ön- kormányzatra hárult. Harminc pin­ce kapott vezetékes vizet, ez a beru­házás már elengedhetetlen volt, hi­szen a borkészítés technológiája - még hobbikért szintjén is - sok vi­zet igényel. Az elektromos főveze­ték kiépítését szintén tulajdonosi hozzájárulással, valamint az önkor­mányzat pályázati lehetőségével valósították meg. A legnagyobb gondjuk a belte­rületi utak állapota. Erre is pályáz­ni akarnak, ám előbb még a pol­gármesteri hivatal épületét (ebben van a kultúrház is) akarják felújíta­ni. Ez az idén várhatóan megtörté­nik, jövőre már lehetőségük lesz nagyobb összegű beruházási pén­zekre pályázni. Ekkor jöhet szóba az útfelújítás, hiszen ezt megtaka­rításokból nem lehet fedezni, elő­zetes számítások szerint 45 millió- ba fog kerülni. ______________■ A déli lejtők alkalmasak a szőlőtermesztésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents