Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-18 / 134. szám

I 2002.. MAjus 18., szombat BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL És Ön szerint? A múlt héten azt kérdeztük az interneten olvasóinktól, hogy kit terhel a felelősség az iskolai rendezvényen tör­tént szalmonellafertőzés miatt. Olvasóink jelentős többsége úgy véli a felelősség az étte­remé. A szavazatok több mint negyede szerint az alap­anyagok beszállítói a vétkesek, míg a látogatók­nak csak kisebb része a szervezők mulasztását veti fel. . 28% _____ 56°/o Egyértelműen az étteremé A rendezvény szervezői hibáztak ■ Bármelyik alapanyag lehetett fertőzött Jövő heti kérdésünk: Mi a véleménye az eutanáziáról?- Engedélyezni kellene az aktív eutanáziát.- Engedélyezném, de kizárólag a passzív eutanáziát.- Elutasítom minden formáját. Szavazzon hétfőtől az interneten: www.dunantulinaplo.hu Komoly szerep juthat a határkikötőnek Mohács Tegnap a városban tartotta 12. konfe­renciáját a Duna Menti Tartomá­nyok Munkaközösségének Közleke­dés-Hajózás Szakbizottsága. A meg­beszélés egyik fontos témája volt a tervezett mohácsi határkikötő és lo­gisztikai központ.- Egy osztrák mondás úgy tartja: ha egy forgóajtónál egy magyar jön be mö­götted, biztos, hogy előtted ér ki - mondta Szekó József, Mohács polgár- mestere. - Mi igyekszünk hűek lenni ehhez az elvhez. A Mohácsnál tervezett határkikötő tervezése jó úton halad. Év végéig elké­szül a tenderdokumentáció, és hazánk várható uniós csatlakozásáig kiépülhet a teljes komplexum. A kikötő, a logisz­tikai centrum és a kamionterminál tíz milliárd forintot meghaladó beruházás lehet. Otto Schweiz bizottsági elnök hang­súlyozta: két év múlva Magyarország­nak kell viselnie az Unió legkeletibb or­szágára nehezedő terheket, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket helyben kell meghozni. Az osztrák szakember elmondta: a Dunát Brüsszelben a kon­tinens hetes számú korridorának jelöl­ték ki. A pénteki konferencián is világossá vált, hogy a többek között Mohácson is tervezett logisztikai központok szerepe a későbbiekben felbecsülhetetlen lesz. Ismét napirenden az Apolló mozi A helyi értelmiségiek elképzelése kis híján a fiókban maradt séhez még időt kért. A hasznosítás további lehetséges változatai között szerepel az ingatlan eladása is, az önkormányzat azonban nem kíván a százötvenmilliós értékhatár alá menni.- Két hétre elhalasztottuk a dön­tést, mert az utolsó pillanatban elénk került az a tanulmány, ame­lyet pécsi értelmiségiek, szakembe­rek készítettek a mozi életre keltésé­nek szándékával - mondta Gonda Tibor, a bizottság elnöke. - Az igé­nyes belvárosi kultúrcentrum el­képzelése rendkívül vonzó, ám a megvalósítás és a nyereséges mű­ködtetés gazdasági háttere nem egé­szen tisztázott. A részletek pontosfi tása után a május huszonhetediki bizottsági ülésen akár a döntés is megszülethet. (Háttér előzmények: www. dunantulinaplo. hu) S. G. PÉCS A Pécs belvárosában található, 1913-ban átadott, ma üresen álló volt Apolló mozi épületének hasz­nosítása már évek óta a pécsi ön- kormányzat napirendjén szerepel. Egy pályázatot a testület korábban sikertelennek minősített, ám azóta több vállalkozó, ötletgazda is je­lentkezett a polgármesteri hivatal­ban újabb és újabb javaslatokkal. Döntés máig nem született. A Du­nántúli Napló információi szerint az illetékes bizottságokban felme­rült annak a lehetősége is, hogy a kezdeti elképzeléseken módosítva a város nem ragaszkodna kizáróla­gosan a kulturális célú hasznosítás­hoz, és megfelelő összegért gyakor­latilag bárkinek eladná a kihaszná­latlan, folyamatosan romló állapotú ingatlant. Az önkormányzat gazdasági, tu­lajdonosi és vállalkozási bizottsága a napokban ismét tárgyalta az Apolló mozi ügyét, a testület elé került elő­terjesztésben két konkrét ajánlat szerepelt. Az egyik elképzelés sze­rint a nagyteremben egy vállalkozó A megvalósítás modellje A pécsiek - gazdasági szakemberek kontrollja mellett kialakított - elképzelése szerint az épület működőképessé tételéhez mintegy hetvenötmillió forintra lenne szükség. Ehhez az összeghez a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. - erre a célra létrehozandó - közhasznú társasága banki hitel formájában jutna hozzá. A város az épület tulajdonjogával szállna be a kht.-be. Mivel az intézmény terve­zett éves bevétele meghaladná a húszmillió forintot, a rekonstrukció finanszírozása a tervek szerint száz százalékos banki hitellel is meg­oldható lenne. A részleteket a bérleti díjakból törlesztenék. j forintba kerül nő hazaszállítása Egy pécsi fiatalasszony autóbalesetben hunyt el másfél hete Ausztriában. A holttest hazaszállíttatása a járulékos költsé­gekkel együtt több mint egymillió forintba kerül. Ezt az össze­get a család nem tudja kifizetni. Egymillií az änunyt PÉCS Az elmúlt hét végén egy pécsi csa­lád autóbalesetet szenvedett Auszt­riában. A tragédia az A8-as autópá­lyán történt, eddig ismeretien okok­ból egy német rendszámú kocsi be­lerohant a háromtagú család gépjár­művébe. Az ütközés során egy fia­tal nő életét vesztette. A autóban a férj és a gyermek csak könnyebben sérült meg, ők a baleset után nem sokkal hazatértek. A családnak azonban nem volt utasbiztosítása, így a balesetből adódó költségeket (boncolás, szakértői vizsgálat, a holttest hazaszállíttatása) a hozzá­tartozóknak kellene állniuk. Ezt azonban nem tudják felvállalni. A család egy közeli barátja a Du­nántúli Naplónak elmondta, az összköltségek meghaladják az egy­millió forintot, csak a holttest autó­pályáról való elszállíttatása került 900 euróba (közel 220 ezer forint). - A napokban hozzák haza az el­hunyt földi maradványait, így a vég­összeg csak ezután fog kiderülni. Az ismerősök és barátok éppen ezért gyűjtésbe kezdtek, és egy fo­lyószámlát - 11991119 - 81221743 - nyitottak, amelyre bárki befizetheti adományait. A számlán ez idáig kö­rülbelül kétszázezer forint gyűlt össze. Emellett egy helyi temetkezé­si vállalat is felajánlotta támogatását. A Külügyminisztérium is tud se­gíteni a hozzátartozóknak az el­hunytak hazahozatalában. Közvet­lenül nem nyújtanak anyagi támo­gatást, karitatív szervezetekkel ve­szik fel ilyen esetben a kapcsolatot. Rab Márton, a minisztérium konzu­li osztályának munkatársa lapunk­nak elmondta, tudomása szerint az elhunyt hozzátartozói ez idáig még nem fordultak hozzájuk segítségért. Mindegyik biztosítótársaságnál létezik ilyen esetre biztosítás, a cé­gek balesetből adódó minden költ­séget átvállalnak. A szolgáltatás díja 350-700 forintba naponta. S. A. TÖBB ELLENŐRZÉS. A közlekedési morál romlása miatt több rend­őri ellenőrzésre számíthatunk a jövőben. Felvételünkön a behajtási en- gedély helyes kitöltését vizsgálják Pécs védett övezetében, fotó: t. l. Pünkösdölés, az emlékezés jegyében Pünkösdre, az ünnepi rendezvényekre és fesztiválokra a né­metek lakta településeken megyeszerte sok-sok Németország­ból hazaérkező vendéget várnak. Egykori baranyaiakat, akik már többségükben hajlott korúak, s akik jó pár évtizede haza­járnak egykori szülőfalvaikba. Baranyai körkép Az idei pünkösdölés remélhetőleg nagyrészt a jókedv és a móka je­gyében, Pécsett fúvósfesztivállal, történelmi borvidékünkön a „nyi­tott pincék” programjával, bor- mustrával, falatozással telik majd. Ám egy többnyire felejteni való ju­bileumról is megemlékeznek az ünnepi szónokok sok-sok bara­nyai településen. A második világháború utáni kollektív büntetés jegyében 220000 magyarországi németet telepítettek ki három év alatt, 1946-ban, 1947-ben és 1948-ban. Kollektív bűn Nos, ez a „kiűzetés” soha nem felejthető tragédia mindazok szá­mára, akik átélték. Dr. Füzes Mik­lós pécsi történész szerint kollek­tív büntetésre ítélve, politikai-jogi nonszenszként családok tízezreit hurcoltak el kényszerrel szülő­földjükről, zavartak ki otthonaik­ból. Az akció teljes vagyoni pusz­tulással, szabad rablással járt. Nemcsak azok életét rontotta meg, akiket kitelepítettek. A kol­lektív büntetés gazdaságilag is tönkretette az érintett térségeket. ..Baranyából 24000 főt tereltek marhavagonokba. Baranyából 1947 május 13. és 31-e között - tehát éppen ötvenöt éve - a Hegyhát és Komló kör­nyék 25 községéből terelték össze a németajkú családokat. E települések kitelepítésének pontos adatait Zilebauer György közli „A magyarországi német­ség nehéz évtizede” című köteté­ben: Gerényes 116 fő, Nagyhaj­más 347 fő, Bakóca 43 fő, Felső- mindszent 113 fő, Gyümölcsény 263 fő, Kisbattyán 125 fő, Köb­lény 138 fő, Mágocs 1078 fő, Me­ződ 127 fő, Sásd 57 fő, Szászvár 121 fő, Tékes 226 fő, Varga 15 fő, Mekényes 355 fő, Szalatnak 181 fő, Egyházaskozár 434 fő, Hetve- hely 162 fő, Kárász 68 fő, Kishaj­más 37 fő, Liget 93 fő, Magyareg- regy 56 fő, Oroszló 115 fő, Szágy 112 fő, Tarrós 38 fő és Tófű 73 fő. „Barbarizmus, gengszterizmus” Az új országgyűlés első inter­pellációját 1947-ben bizonyos Parragi György képviselő nyújtot­ta be a „svábság kitelepítésének tárgyában”. „Úgy az emberiség, mind a magyar nemzet presztízse nevében tiltakoznom kell ama visszataszító, az emberiséget és a jó magyar hírnevet egyaránt meg­szégyenítő jelenségek ellen, ame­lyek a sváb kitelepítés körül gar­madával felmerülnek. Hajmeresz­tő, konkrét esetekre kívánom in­terpellációmban felhívni a Belügy­miniszter Úr figyelmét, aki bizo­nyára gyorsan és erélyesen véget vet annak a barbarizmusnak és gengszterizmusnak, amely egyes helyeken a sváb kitelépítéseket jel­lemzi...” Feked megyénk apró falva. Különlegesen szép vidéken meg­bújó, sváb település, monográfiá­ja az elmúlt évben jelent meg, Krémer Jánosné szerkesztésé­ben. A kötetben külön írás emlé­kezik meg a fekediek kálváriájá­ról, amely különleges is a német­ség történetében. Ugyanis a feke- di svábokat már nem a nyugati övezetbe, hanem az orosz zóná­ba (a későbbi NDK területére) vitték a vagonok. Zwickau kör­nyékére. Nos, a fekediek nem óhajtottak a „potsdami határozat” előtt fejet hajtani. Két család kivételével mind-mind, különböző utakon és módon visszajöttek falujukba. Vonaton, teherautón, szekéren, gyalog, megbújva és űzött vad­ként, de hazatértek. KOZMA FERENC Hírek SZIGETVÁRON a turizmus kí­nálta lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében egyesületet alapított néhány he­lyi vállalkozó, akik intenzívebb marketingtevékenységgel igye­keznek városukba csábítani a turistákat. Céljaik között nem pusztán a hagyományos, ismert szigetvári látványosságok nép­szerűsítése szerepel, hanem például a borturizmus élénkíté­se is. (mb) SZENTLŐRINCEN ma rendezi meg délután négy órától a város és a Társadalmi Egyesülések Szövetségének megyei szerveze­te a magyar népzene és néptánc ünnepe elnevezésű ünnepi prog­ramot. Az Ifjúság Úti Általános Iskola tornacsarnokában sorra kerülő eseményen többek kö­zött szentlőrinci, görcsönyi, komlói, harkányi, hosszúheté- nyi, zengővárkonyi, márfai és sellyei előadók, dalkörök és nép­tánccsoportok is fellépnek, (mb) PÉCSETT nagy erőkkel vonul­tak ki tegnap délután a tűzoltók Üszögpusztára, ahol a horgász­tó környezetében felgyulladt és három hektáron égett az avar és az aljnövényzet. (a) SELLYÉN a mezőőr továbbfog­lalkoztatásáról a következő tes­tületi ülésen döntenek a képvi­selők. Nem kizárt, hogy a szol­gálatot megszüntetik, hisz an­nak működtetéséhez a földtu­lajdonosok jó része nem kíván hozzájárulni. (wk) A VAJSZLÓI Napok rendez­vénysorozat programjai már körvonalazódnak. Az elképzelé­sek szerint idén is rengeteg szó­rakoztató előadás várja majd az érdeklődőket. Az augusztusra tervezett, immár hagyománynak számító rendezvény költségveté­séről a következő testületi ülé­sen, jövő kedden tárgyalnak a képviselők. (wk) PALKONYÁN vasárnap dél­után a nyitott pincék program jegyében egésznapos, néptánc­cal és énekléssel, kézműves ki­rakodóvásárral egybekötött ví­gasság keretében vásárolhatja meg mindenki azt az alkalmi borkóstoló poharat, melyből a település önkormányzata több százat szerzett be e különleges alkalomra. w A pécsi önkormányzat gazdasági bizottsága ismét elhalasztotta a döntést az Apolló mozi hasznosításának ügyében. A testület elé ke­rülő koncepciók közé az utolsó pillanatban bekerült ugyanis az az általunk korábban már ismertetett tanulmány, amelyet pécsi értel­miségiek, építészek és gazdasági szakemberek készítettek az egy­kori filmszínház megmentéséért. úgynevezett kölyökparkot alakítana ki, itt különféle eszközök - kötélhág­csók, mászókák, légvárak segítségé­xrol _ nrrűrműb-űl/ alapul, gazdája video-kávéházat ala­kítana ki az egykori mozi termeiben, de a szükséges források előteremté­vei - gyermeKeK mozgáskészségé­nek fejlesztésével foglalkoznának. Az épület többi ré­szére az ajánlatte­vő nem tartana igényt, a termet pedig bérelné. A másik elképzelés Vi ni 1 3 n H mintán

Next

/
Thumbnails
Contents