Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-12 / 128. szám

2002. MÁJUS 12. ÉLETMÓD KÖNYVAJÁNLÓ Bioterror, a XXI. század réme ■ LUKÁCS ANDRÁS mérnök-fizikus és Morvay Pé­ter újságíró nemrég megjelent kötetének, a Bioterrornak szomorú aktualitást ad a 21. századi világpolitikai helyzet. A szerzőpáros másfél száz ol- dalas könyve régi korok tapasztalataiból mentve a hitleristák ciklon-B gázzal végrehajtott tömeggyil­kosságán keresztül jut el Szaddám Húszéin és Oszama bin Laden halálprogramjáig. A tragédiákat elemezve, történelmi képekben vizsgálódva a terro­rizmus gyökereit is nagyító alá veszi a kötet. Vész­helyzet esetére praktikus polgárvédelmi tanácsok­kal, hasznos címek listájával segíti az olvasókat. KÖZÉRZETÜNK lÉptestben jobb főnök J f ■ AKI FIZIKAILAG jó erőnlétben van, az jobb főnök. Erre a következtetésre jutott egy vállalati tanácsadás­sal foglakozó nemzetközi cég. Tanulmányok igazol- jáfc a menedzserek 10-20 százalékát 35 éves korára a kiégés fenyegeti. Ennek a következménye, hogy 38-48 éves korukra sokan foglalkozást változtatnak. A fizikai erőnlét fokozza a meggyőző képességet, a f | dinamikát, a terhelés elviselését és a gyors gondol- ; kodást. Lényeges a megjelenés is. A jó állapotban tartott fizikum elkerülhetővé teszi az orvosok láto­gatása és a betegállomány okozta időkiesést is. Erényövet kaphatnak a férfiak j ■ ISMÉT DIVATBA JÖN az erényöv, s ez jó üzletnek bizonyul a gubbiói Medio Evő (Középkor) nevű cég számára, amely tizenöt év óta gyártja a „hűség­széfeket”. Az elmúlt hónapokban megsokszorozód­tak a megrendelések. Évente mintegy ezer darabot adtak el a mostani felfutás előtt az erényövekből. Átlagosan 67 euróba (17 ezer forint) kerülnek, áruk függ a méretüktől és cicomázottsá- guktól. A közép­korban a férjek ál­tal feleségeikre kényszerített ágyékbörtön funk­ciója átalakult.- Most nem a hűség a lényeg, hanem | elsősorban humo­ros ajándékként működnek vagy szerelmi vallomást helyettesítenek. A cég férfierényövekkel is kirukkol. Ez is létezett ugyanis: egyes kolostorokban kötelez- j ték ilyesmik viselésére a szerzeteseket. Egészségünkért A Telefondoktor a parlagfűről | ■ AZ ALLERGIÁS megbetegedések és a parlagfű elle­ni tennivalókról tájékoztatja az érdekelteket a Tele­fondoktor. Ismerteti, hogy márciustól kora őszig fő- ként a parlagfű, a fűpollen és a háziporatka okoz kellemetlen, náthás tünetekkel járó megbetegedése­ket. Akik a növényi pollenek megjelenéséről többet szeretnének tudni, küldjenek saját nevükre meg­címzett, felbélyegzett válaszborítékot a Telefondok­tor 1390 Budapest, Pf. 173 címére, s postafordultá­f val pollennaptárt kapnak az ártalmas virágpor meg­jelenésének időszakairól. A borítékra írják rá: pollennaptár. A Telefondoktor éjjel-nappal hívható I a 061-317-2111-es számon. Az asztmával együtt kell élni ■ AZ ASZTMA VILÁGNAPJA volt ezen a héten. Vi­lágméretű „járványt” él át az emberiség a civilizá­ciós ártalmak következményeként. Magyarorszá­gon is minden 100 gyerekből 2-4 asztmás; összesen 200-300 ezren szenvednek e betegségben. Az aszt­ma lényege, hogy különböző külvilági anyagokra a hörgőrendszer túl érzékenyen reagál, az immun- rendszer a korábban még ártalmatlannak tartott anyagokat rosszul fogadja. A kiváltó ingerek közé tartoznak a növényi porok, az állatszőrök, a lakás­ban jelenlévő poratkák. Az asztma életmód-rend- szerezéssel és megfelelő gyógyszerezéssel jól kar­bantartható betegség. Az Asztmás és Allergiás | Gyermekek Magyarországi Egyesületének célja, hogy ismeretek átadásával csökkentsék az asztmás í gyerekek iskolai hiányzásainak számát, s táborokat j I is szerveznek. I Fejfájás: talán a szemben a hiba ■ A KÜLÖNBÖZŐ FEJFÁJÁSOK 25 százaléka a szemből indul ki. A szem, a szemüreg vagy a könnyzacskó meg­betegedése olyan panaszokat okoz, amelyeket a páciens homlok- vagy halántékfájdalomként él meg. Mivel az ilyen esetekben inkább migrénre, homloküreg-gyulla­| dásra vagy fogproblémára gyanakszanak, fennáll a téves diagnózis veszélye. Értékes idő vész el és veszélybe ke­rülhet a páciens látása. A panaszokat a fentebb említett tényezők mellett előidézheti a szemek nyomásának hir­telen növekedése (glaukóma, azaz zöldhályog) is. A fej­fájós gyermekek 11 százalékánál is gyakran a szemben kell keresni a fájdalom okát. Ki a városból! Payer András immár egy évtizede lakik a Budapesttől nem túl távoli Zsámbékon Egyre többen menekülnek ki a városokból a nyugod- tabb vidékekre. Megnőtt azoknak a száma, akik város­lakóból falulakóvá válnak. Ez a tendencia az utóbbi években gyorsult fel, Budapestről például évente 18-20 ezerrel többen költöznek ki, mint ahányan be. ■ A városi emberek köré­ben divat lett vidéken lakó­helyet kialakítani. Míg évti­zedekkel ezelőtt a víkendhá- zak szaporodtak meg az or­szág legszebb vidékein, ahol különösen a nyári szezon­ban pihenhették ki magukat, addig mára egyre több csalá­di házat vásárolnak vagy épí­tenek kis településeken. Ézt a jelenséget szuburbanizá- ciónak nevezik a szakembe­rek. Az Egyesült Államokban kezdődött ez a folyamat 30- 40 évvel ezelőtt, majd begyű­rűzött Európába is. Nálunk a rendszerváltás után vált a ki­költözés „mozgalommá”.- Amikor besűrűsödik egy-egy nagyváros, szinte mindenütt a világban talál­kozhatunk ezzel a jelenség­gel - tájékoztatott Tosics Iván, a Városkutatás Kft. igazgatója . Elősegítette a fo­lyamatot még a gépjárművek szaporodása, és az informati­kai hálózat kiépülése, hiszen ma már szinte bárhol a vilá­gon elvégezhetjük a mun­kánkat. Autóval pedig rugal­masan tervezhetjük, élhetjük az életünket. A vidékre költözők életé­ben amúgy nem minden fe­nékig tejfel, amennyivel több ember hagy fel városi élet­módjával, annyival több a gond is. Az infrastruktúra nem épül ki nálunk olyan mértékben, és gyors ütem­ben, ahogy azt a meg­növekedett forgalom megkí­vánná. Emiatt igen lassúvá válik a közlekedés a városok­ból kifelé, illetve befelé, és nő a környezetszennyeződés is. A falvakba költöző egykori városiak ragaszkodnak ah­hoz, hogy gyerekeik tovább­ra is a megszokott helyen, a volt lakóhelyükön tanulja­nak, sokan megtartják erede­ti munkahelyeiket is. A szak­emberek évente 38-40 ezerre becsülik a Budapestről kiköl­tözők számát, és húszezerre a beköltözőkét. Persze van­nak olyanok is, akik vissza­költöznek. A vidékiek szá­mára még mindig vonzó Bu­dapest kulturális pezsgése és a munkahely-lehetőségek miatt, különösen a ’70-es, ’80-as években tömegesen költöztek a fővárosba. Mára ez a tendencia lelassult. Tosics Iván elmondta azt is, hogy a jobb módú főváro­si lakosok inkább a közeleb­bi (húsz-harminc kilomé­terre lévő) településeket, Tel­kit, Solymárt nézik ki ma­guknak, és építik fel kacsalá­bon forgó villájukat, míg a szegényebb réteg - főleg a fiatalok és értelmiségiek az olcsóbb ingatlanok reményé­ben - hatvan-hetven kilomé­teres körzeten belül választ lakóhelyet. Ismert emberek körében is népszerűek a kistelepülé- * sek, néhányukat megkérdez­tük arról, mi vonzza őket a falvakba. Usztics Mátyás színművész azt mondta, hogy még messzebbre is köl­tözne, ha tehetné, mert neki Budapesthez a húsz kilomé­teres távolság (lakóhelyét nem árulja el) kevés. Mint nyírségi ember világéletében vonzódott a termé­szethez, a faluhoz, ahol mint mondta, még fellelhetők az emberi közösségek, kapcsolatok. A vi­déki ember a szá­mára mindig derű­sebb, barátságo­sabb. Ugyanakkor ott a nagy­rét, a barackos, a szőlő, az er­dő, ahol jókat lehet barangol­ni. Tíz éve él vidéken. Payer András zeneszerző, előadóművész tősgyökeres budapestiként immár egy év­tizede lakik vidéken. „Ka­landvágyból költöztem ki - mondta. - Sok előnye van a kertes háznak és a vidéknek, itt jó levegőt szívhatok, nyu­godt körülmények között dolgozhatok, pihenhetek, s ha kell, nagy társaságot is könnyebben fogadhatok. Napközben ott a kert, télen vágom a gyújtóst a cserép­kályhába. Kell ennél szebb élet? Azért hetente egyszer- kétszer felmegyek Budapest­re, mert szükségem van az ottani légkörre is. Ráadásul még mindig sokat szerepe­lek, és járom az országot.” Borbás Mária tévéműsor­vezető és bemondónő, szin­tén Zsámbékra költözött ki nemrégiben a férjével. Ő vi­déki lányként (Madarason élt gyermekkorában) vágyó­dott a csodaszép faluba. Nagy Bandó András hu­morista Orfű lakosa tizenegy éve. Semmi pénzért nem hagyná el kedvenc lakóhe­lyét, bár nem zárja ki, hogy öregségére városba költözik. Húsz évvel ezelőtt egy fellé­pés alatt tetszett meg neki ez a vidék, és addig keresgélt itt egy megfelelő tel­ket, amíg elhatároz­ta, hogy felépít rá egy házat.- Kell a nyuga­lom, írni is mennyi­vel könnyebben le­het ilyen körülmé­nyek között, mint a zsúfolt, füstös városban. Napközben futok, ültetek, kertet művelek, s közben jönnek a gondolatok. Vidéki gyerekként mindig is vonzott a hegyes, erdős táj. Már nem érezném jól magam csillagos égbolt és gyönyörű napkelte, napnyugta nélkül. Temesi László Félénk német, kalandozó dán ■ Egy nemzetközi cég fel­mérést végzett, hogy melyek az európai népek legjellem­zőbb tulajdonságai. Sok a szubjektív elem a minősíté­seikben, ám az adatsor érde­kes, és ismerve az országok történelmét, nagyon reális. Abban semmi meglepő nincs, hogy a svájci és a svéd számít a legoptimis­tábbnak. E két nép az öreg kontinens legszerencsésebb­jei közé tartozik. A XX. szá­zad nagy traumái elkerülték őket, s az utóbbi évtizedek­ben gazdasági virágzást ér­tek el. Magas a szociális biz­tonság és az életszínvonal. Az is várható volt, hogy az Egyesült Királyságban be­csülik a legjobban a hagyo­mányokat. A szigetország évszázadok óta hangoztatja a kontinenstől való külön­állását, s Angliában a király­ság, a Beatles együttes, az emeletes busz, a pub, az öt­órai tea tisztelete szentnek számít. Az EU átlagától elmaradot­tabb, de föltörekvő spanyolok és portugálok karrierizmusa és aktivitása nem véletlen, de - ismerve a tömegkommuni­kációban fantasztikus ered­ményeket elérő cégeiket - az sem, hogy a finnek a legmo­dernebbek. A felmérés idején a jólét, a liberális gazdasági és társadalmi élet miatt a leg­nyugodtabb népnek a hollan­dok számítottak, de a hét ele­jén történt politikai gyilkos­ság miatt már lehet, hogy vál­tozik a kép. A németek csa­ládközpontúsága és félénksé­ge, a franciák óvatossága, a dánok kalandvágya azonban meglepetésnek számít. A volt szocialista országok közül az oroszok a szenve­délyességükkel, a pesszimiz­musukkal kerültek az élre. A hatalmas ország művészeté­ből, történetéből is köztu­dott: képesek a végletekig ra- jongani, de gyűlölni is, s a je­lenlegi gazdasági helyzetü­ket figyelembe véve, sok okuk tényleg nincs a bizako­dásra. A lengyelek ambíciója talán kissé váratlan, de mint közép-európai középhata­lomnak, illik is, hogy jelen­tős tettvággyal csatlakozza­nak Európához. S furcsa lett volna, ha minket bárki meg­előz a legelégedetlenebb nép címért folytatott versenyben. Zsigereinkben van, hogy ne­künk soha semmi és senki nem tetszik, semmit és sen­kit nem találunk elfogad­hatónak. ‘mJ -Hü^^jllközpontú Németország HPT' Közösségi Hollandia Aktív Portugália W3PT' Optimista Svédország/Svájc Óvatos Franciaország v Nyugodt Hollandia Hagyomá nyos iriMr Ambiciózus Egyesült Királyság Lengyelország Rodern Finnország * jü a|ídvágyó Dánia JjE 1 ^^S^^délyes J Oroszország ^«■^elégedetlen Magyarország ÉttBfc Pesszimista Oroszország Félénk Németország tKarrierista Spanyolország RECEPTAJÁNLAT Camelot saláta rokfortmártással Hozzávalók 5 db csemege zöldpaprika, 5 db csemegeparadicsom, 2 egész fejes saláta, 1/2 csomag kapor, 3 db karot- ta, 1 fej lilahagyma, 1 szál póréhagyma, 2 db uborka, 4 adag majonéz, 25 dkg rokfort sajt, 1 dl tejszín, só, törött fehér bors, cayenne bors. ■ A zöldeket megmossuk, a paprikát, paradicsomot, uborkát kockákra, a salátát csíkokra, a lilahagymát és a pórét finomra vágjuk. Az összes alapanyagot egy edénybe rakjuk, és a rok­fortmártással, valamint a fi­nomra vágott kaporral ösz- szekeverjük. Hűtőben tárol­juk. Tálaláskor a tetejére he­lyezzük a reszelt sárgarépát. Óvakodjunk a bélfertőzéstől ■ Nem kell ahhoz feltétle­nül Egyiptomban a Nílusból vizet inni, hogy valaki ko­moly bérfertőzésre tegyen szert. Elég, ha olyan nyers marha-, illetve sertéshúst fo­gyasztunk - például tatár- bifsztekként - amelyben ga- landféreg van. De pórul jár­hatunk a nem, esetleg az alig átsütött hallal is. A saláták, zöldségek fogyasztása igen egészséges, feltéve, hogy megmostuk azokat. Orsós­férgek a leggyakrabban úgy kerülnek az emberi bélrend­szerbe, hogy a trágyázott zöldséget, gyümölcsöt elmu­lasztják megtisztítani. Nem árt tudni, a férgek anyagcse­reterméke még a pusztulás után is mérgező anyagokat juttat a bélrendszerünkbe: ez az alkoholos vegyület az amúgy is kifáradt, hasmenés gyötörte szervezetet tovább gyengíti. Az ártalmatlannak tartott béllakók, a gombák csak ak­kor nem okoznak bajt, ha az immunrendszer egyensúly­ban van. Máskülönben a gombák száműzik a bél nor­mális baktériumait, melyekre a magunkhoz vett táplálék feldolgozásához, hasznosítá­sához van szükség. A hívat­lan vendégek megtelepsze­nek a baktériumok helyén, és nagy számban elszaporod­nak emésztőrendszerünkben is. Ennek következtében nem lesz mód az életfontos­ságú ásványi anyagok felvé­telére. Emiatt ingerszegény­ség, hibás viselkedés és nyugtalanság lehet a tünet. A szénhidrátból az élesztő- gombák némi alkoholt és egyéb anyagcsere-származé­kot termelnek, melyek nem tesznek jót az immunrend­szernek. A lepedékes nyelv, a csecsemőekcéma, a karikás szemek, a felfúvódott has a bél gombás megbetegedésé­nek tipikus jegyei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents