Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)
2002-04-26 / 113. szám
8. OLDAL SZENTKAT ALIN BEMUTATKOZIK 2002. Április 26., péntek A FALU TÖRTÉNELME Többfaluelőd is jelzi, hogy hajdan népesebb volt a község. Az első okleveles említés 1542-ből való Zenth Catherina alakban, amely a középkori templom védőszentjének az emlékét őrzi. Feltehetően ez a hely a Pusztaszentegyház dűlőben keresendő, ahol Árpád-kori keresztet leltek, ahonnan egy nagy áradás alkalmával harang mosódott ki. Szabad szemmel sok tégla- és kőtörmelék látható. Délkeleti irányban tőle erődített macjaslat látszik. Szántáskor és ásáskor cserépedény-törmelék kerül elő a Lósacs- (Lazac-) dűlőben. Eltűnt településről vall a Füsztatemető, a Képespuszta (Katalini puszta), a Hétmérr- völgy (egyéb alakja: Hét mély völgy), valamint az Aligvár-puszta. Az utóbbi a bevándorló németek első községe. A Cserétesben két halomsír magasodik, helyi neve: Hump. Nincs kizárva, hogy az emelkedések őskori, tán bronzkori eredetűek. Képespuszta keleti aljában rórflai régészeti maradványokat vet ki időnként az eke. A Hamuház és a Szénégető gödör jelölés arra utal, hogy a XVIII.. században fahamu- és faszénkészítők műhelyei működtek ehelyütt. Ma is létezik a Karácodfa középkori falu, mint puszta. Először 1554-ben említik, jó egy évtizede Szentkatalinhoz csatolták. Az alapszó a Karac délszláv szeA puszták is vonzóak mélynevet őrizte meg. AZ OTTÓ CSALÁD ÁLTAL EMELT öreg kereszt körül népi stílusban fogant hangulatos porták sorakoznak fatornáccal, kőárkáddal, apácarácsos terasszal, elöl nyitott, üvegezett kisablakkal, az udvarról pedig fedett, soklépcsős bejárattal. Mindegyik helyileg védett, így a Ragoncsa-.aSchmelcz- (Amrein-), vagy a Jakab-ház is. Hasonló néprajzi értékű udvarokat láthatunk Karácodfán, amely településrészen - sajnos - alig maradt őslakó. Ám mint turisztikai vonzerő, mindinkább pihenőfalu hangulatát kelti. Nem véletlen, hogy Karácodfát a közös címerben egy csillagra emlékeztető virágszirom jelképezi. ■ A község és a pusztái küllemükben mindinkább megszépülnek. Idegenforgalmi szempontból most már Képespuszta, Hetmen, Pusztaoldal, Puszta Szentegyház, Aligvár- puszta komoly vonzerőt jelentenek. Hatással van az emberekre a holland és a német új ház- tulajdonosok portaszépítő igyekezete. Majorosi Ferenc polgármester turisztikai szempontból kevésbé elégedett, de az eddigi fejlesztési eredményekre és tervekre büszke. Megszüntetik például a Kará- codfára vezető út kátyúit, míg Karácod utca és az anyaközség között egy rövidebb földes utat leköveztek. A belterületi utak mentén pedig csaknem fél kilométer hosszúságban rendezték a vízelvezető árkokat. A községvezetés helyi védelem alá helyezett számos népi stílusú portát. A két német és a négy holland a több mint 10 telken példamutatóan óvja a múlt főként sváb stílusú építészeti és gazdálkodási értékeit. Házcsinosító törekvésük számos helyi lakosnak például szolgál. Az önkormányzat épületének tetőzetét megerősítették és új esőcsatornával látták el. Kialakították az itt található férfi- és női fodrászat, valamint orvosi rendelő vizesblokkját. Rendezték az imaház tetejét is, a belső falakat kimeszelték. Ugyanígy kijavítják a ravatalozó tetőzetét, fedett előtérrel egészítik ki és új bejáratot nyitnak. A temető lépcsőjét is renoválják. A Hetme-völgy (Csikóvölgy) és Képespuszta között két kilométer hosszúságban szilárd útburkolatot alakítanak ki. így tán elérhetik, hogy a távoli pusztákra is bejárjanak a buszok. Jelenleg 3-4 kilométert gyalogolnak a munkába és az iskolába járók. A lepusztult játszótér helyett újat hoznak létre a községháza udvarán. Majorosi Ferenc polgármester Lokálpatrióták A helyszerető embereknek köszönhető, hogy a történelemkutatásban és a hagyományápolásban szépek az eredmények. A 30 fős Baráti Kört másfél évtizede a Pécsett élő Ambrus Imre vezeti. A közösség rendszeresen szervezi az elszármazottak augusztusi ünnepségét. Ilyenkor sokan érkeznek haza Hosszúhe- tényből, Komlóról, Magyarszékről, Siófokról, Szentlőrincről és Pécsről. Sokat tesz a településért közösségi munkában Topetzer Istvánné és Ölvedi Tibor, akik a temetőben felújították a német feliratú kápolnát. Az ő érdemük, hogy a községnek lett címere és zászlaja. Ők fedeztek fel egy régi bélyegzőt, amelynek a felületén jól látszanak az ősi szimbolikák. A mostani jelképben helyet kapott két virágfej, egy kard, a kerékbetörés eszköze. A templomnévadó Szent Katalint ugyanis kerékbe törve ölték meg. Üdülő- és pihenőfalu a pusztán Képespuszta már igazi üdülő- és pihenőfalu. A néhány őslakó mellett főként komlóiak, dombóváriak és dunaújvárosiak lakják. Az utóbbi helyről egy közösség turistaházat rendezett be. Sok dombóvári kirándul ide, főként biciklivel. Erre gyalogolnak Kán felé a kiránduló természetbarátok. Híres a vaspántokkal megerősített út menti keresztje, a szelídgesztenyés és a puszta végében a kallódó római háznyom, ahol szántáskor cserepek fordulnak ki a földből. A vonzerő nagy, hisz új házak épülnek. Mellette indul és Hetvehelyig húzódik a középkori Hetmen település maradványait rejtő Hét- mély-völgy. A völgylankán szurdokok tucatjai követik egymást. Ismerkedhetünk a rideg állattartással is. Paléo y-y.oVázsnok Sásd:- Felsőegerszeg szentgyörgyp ^ ■ o Tormás o^Mindszentgodisa VárgaQ q q ■■'■°0GyümDlcsény Szágy Kisbeszterce Oroszío Ma5y®sztk Bakóca KishajmásV Bodolyabér < SZENTKATAUN* Községvezetőség Polgármester: Majorosi Ferenc (50) nyugdíjas. Alpolgármester: Horváth Imre (29) őstermelő. Képviselők: Bíró Károly (40) kőműves, Finta Zsolt (28) fémtisztító, Gergely Zsuzsanna (32) őstermelő, Petzer Reiner Lothárdné (50) vállalkozó. ______________■ Né pességalakulás A török időben végig lakott helység. A XVII. század végén 2 magyar és 2 szláv lakosa volt. A német telepesek 1760 körül érkeztek. A németség aránya erőteljesen nőtt, de 1930-ban már 216 a magyar és p a német lakó. Ekkor Képespusztán 68 magyar és 10 német anyanyelvű személy élt. Sokan érkeztek ekkor Zalából. A települést Képespusztával együtt 1970-ben 228 magyar és 19 német lakta. 1982-ben 175 a lélekszám, napjainkban 160. ____________■ „M editerrán” katlan A falu egy meredek kaüanban helyezkedik el. Körülötte némelyik domb 200-300 méter magas. Akad olyan utca, amelyik 20-30 méterrel feljebb helyezkedik el az alul lévőnél. Az éghajlat kissé mediterrán jellegű, így jól terem erre a szőlő ás a füge. A zsáktelepülés a Zselic része._______________■ Az oldal a szentkatalini, az okorvölgyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János O K O R VÖLGY BEMUTATKOZIK • OKOR- Abalijet oOrfű VÖLGY ^ Kővágótőttős tokonya^ Cserka Kovago-1 szőlős oBicsérd Községvezetőség Polgármester: Petik Zoltán (52) gépkocsivezető, raktáros. Alpolgármester: Egerszegi János (57) nyugdíjas. Képviselők: Majorosi Sándor (52) nyugdíjas, Orsós József (35) munkanélküli, Rapp Csaba (35) mezőgazdasági szakmunkás, Turbék Zoltán (54) asztalos. Népességalakulás A hódoltság ideje alatt elnéptelenedett. Az új lakók 1765 körül jelennek meg, akik németek. Idapusztával együtt 1930-ban 232 német és 9 magyar lakja, 1970-ben azonban 50 a német és 129 a magyar lakos. Egy évtizede 117-en lakták, jelenleg 100- an. A 100-as létszám állandósult, megszűnt az elvándorlás. A mostani magyar-német lakossági arány 50-50 százalék. Ősi famíliák: Egerszegi, Orf és Plesz. Vita a címerről Nem tudják, hogy merre helyezkedett el az ősi falu, aminek Ökör völgy is volt a neve. A jelképet most tervezik, de vannak olyanok, akik ellenzik az ökörjárom berajzolását a motívumok közé. A középkori helységben sokan tartottak ökröket eladásra is. Tisztelik a falumúltat A KÖZSÉG TÖRTÉNELME A községben gondokat okoz időnként az Okor-patak. A folyás megemeli a környezetében a talajvizet, ami épületeket veszélyeztet. A község tehát sokat víztelenít és rendezi a medret. Emellett lokálpatrióták kutatják a múltat, jó páran készülnek már a vendégfogadásra is. Az Ókor évtizedenként legkevesebb egyszer árad, 1999-ben kétszer is kiöntött. A talajvíz szinte mindig emelkedik a víztömeg nyomásától és veszélybe kerülnek a házalapok. A talaj víztelenítése és mederrendezése fontos feladatnak számít. A víztelenítést hangsúlyozva rendezik az önkormányzat épületét. Ha nyernek a pályázaton, akkor a haranglábbal kiegészített községházát teljesen felújítják. Lesz például vizesblokk, így összkomfortossá válik az orvosi rendelő. A padlástérben pedig a turisták fogadására négy vendégszoba kap helyet. Egy másik helyiségben, ahol egykor kisüzem működött, - a helyre- állítás után rendezvényeket tartanak, találkozhatnak az idősek, valamint a fiatalok is. Berendezik az állandó helytörténeti gyűjteményt Turbék Zoltánné közreműködésével, aki eddig legkevesebb 300 néprajzi és helytörténeti értékű tárgyat gyűjtött össze. Nem titkolt cél, hogy szeretnék megtalálni a nyitható és összecsukható képes oltárt, amely a hatvanas években tűnt el az iskola bezárásakor. Felszámolják az önkormányzat és a harangláb alapjainak a vizesedését. Megerősítik a repedező és a hulló vakolatú mennyezetet. Szorgalmazzák azt, hogy mind több népi stílusban fogant gazdaporta újuljon meg. Szép példával szolgálnak azok a pécsi színészek, akik a faluban rendeznek be hétvégi házat. Petik Zoltán és a községvezetőség a falusi turizmus és vendéglátás hívei. Petik Zoltán, a falu polgármestere MEGSZÉPÜLT a néprajzi értékű kőgangos Matáncsi-ház. Élen járnak a renoválásban a holland telepesek is. Mutatós, és régi idők hangulatát is idézi az Andics-, az Egerszegi-, a Hám-, a Mikó-, a Nők- és a Pless-porta is. Az utóbbi helyen még az istálló téglahomlokzatát is újjáfestették. ■ Vállalkoznak A Szabadságmajorban (hajdan Idamajor), amely a környék legmagasabb pontja a 300 méteres csúcsával, - birka- és mangalicatenyészetet fejlesztettek ki a Tolna megyéből érkezett vándor állattartók. A tetőből mesés látványt nyújt a Mecsek, amely innen nézve négy hegy- és dombláncban húzódik. A faluban három ember nevel állatokat. Az egyik disznókat és marhákat tart. Van, aki a lovasturizmussal próbálkozik. Két gazda elérte, hogy az egyik hor- hosutat a földművesek is használhatják. Híres a méhészet. Gubicza János és szomszédai az Ókor partján kiskerteket alakítottak ki parlagterületen. A szőlőket mindenki elhagyta, mert a völgyhajlatokban, a dombokon a környékhez viszonyítva 5-7 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet. ■ Oklevél először 1542-ben említi. A helységnév az Okor-patak és a völgy szó összetétele. Az okor, okur az ótörök nyelvben vízfolyást jelent. Az idősek szerint a település mindig a mostani helyén létezett. Két temetője is van. A jelenlegiben sírmélyítéskor őskori csontok és kerámiatöredékek kerülnek elő, miként a temetőkapuval egyvonalban, északi irányban is. A sírásók állítják, hogy két méter után döng a föld. Ebben a mélységben a sárgás lösz gyakorta fekete. Úgy tűnik, két elfelejtett földvár fogja közre a jelenkori temetkezési helyet. A község északi széle felé, közel a patakhoz két tumulus (halomsír) elmosódó körvonala vehető ki. A régészeti szakirodalom közli, hogy a határban az ún. halomsíros kultúra népének egy csoportja élt. Valószínű, hogy a szomszédos Karácodfán, az Árpád utca egyik telkén a hét, de kisebb halom is tán bronzkori. Bár a népi emlékezet Törökhányásnak említi ezeket. A török hódoltság alatt kihalt Okorvölgy. A harangláb egyik, ma is megszólaló harangja úgy sodródott ide az 1930-as évek súlyos patakáradásával, az eső mosta ki a Szentegyház-tetöböl. Az idősek félelemmel emlegették a tetőt, és kérték a gyerekeket, hogy ne járjanak arra. Ott ugyanis hívők százait koncolták fel az imahelyre behatoló török katonák. KÉPÜNKÖN A FALUKÖZPONT a temető dombjáról nézve. Az öreg fűznél ered egy védett és iható vizű forrás, amelynek a hőmérséklete té- len-nyáron 13-14 fok. A völgyoldalakban sok forrás fakad. A harangláb mellett a községháza látszik. A patakparton pedig egy ugyancsak óvott eperfa magasodik. A községházánál áll egy évszázados műemlék értékű kőkereszt, amelyet védőanyaggal kennek be, hogy a mállást megállítsák. Másképp pár éven belül összeomlik a kőfaragás. A közelében szép látványt nyújt a világháborús emlékkőlap. __________________■
