Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-15 / 102. szám

2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ KULTÚRA - R I P ŐRT 7. OLDAL Nyerjen Nokia 3310-est n DOMINQ- í csomagban! Dunántúli Napló HS Mi volt Rómában az első keresztények menedéke? a katakombák a templom Hány pontot ér egy sikeres büntető ko­sárlabdában? /A^ kettőt /B/ ' egyet C hármat 3 Hány főből áll a magyar országgyűlés? /A/ 38B ZÉi/ • 3B5 /C/ 403 Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 1B és 19 óra kö­zött hívja a (72) 505-064-es számot, adja meg regisztrációs szá­mát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefonszá­ma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is. akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. Rejtett kincsek nyomában Gnlácsy-kiállítás nyílik A Rejtett kincsek sorozat ke­retében nyílik ma az Életmű­vek egy magángyűjteményből című tárlat a pécsi Művésze­tek Házában, melyet Rocken­bauer Zoltán, a Nemzeti Kul­turális Örökség minisztere nyit meg 16 órakor. Egy debreceni magángyűjtő anya­gából nyílik másodízben kiállítás Pécsett ma a Művészetek Házában: ezúttal Gulácsy Lajos munkáiból láthat a közönség több mint negy­ven alkotást. Gulácsy Lajos (1882 - 1932) művészetére az angol preraf- faeliták stílusa hatott, rokona a szá­zadvégi szimbolistáknak, de sajá­tos álomvilágának megjelenítésé­ben már a szürrealizmus előfutárá­nak minősíthető. Sajátos koloritja és érzékeny rajza a rokokó finom­ságát idézi. 1914-ben a háború kitö­résekor idegszanatóriumba került. Betegsége alatt készített festményei és rajza még közelebb kerültek a szürrealizmushoz. Mint Várkonyi György művészet- történész, a kiállítás szervezője la­punknak elmondta, a legutóbbi Vajda Lajos-kiállltás után kerül sor a Művészetek Házában most a magángyűjtemény egy kis szeletének bemutatására a minisz­térium anyagi támogatásával. A gyűjtemény egésze rendkívüli, vol­taképpen egy kiváló huszadik szá­zadi anyag Czóbeüől Csontváryn át a hatalmas Országh Liö-kollekcióig vagy Keserű Ilonáig, de még ókori tárgyak és remek népművészeti anyag is található itt. A Gulácsy életmű kulcsfontosságú darabjai egy-kettő kivételével már közgyűj­teményben vannak, a mostani be­mutató anyagán belül igazán is­mert mű nincs. De az elmondható, hogy ezek között akadnak olya­nok, amelyek a felfedezés erejével hathatnak, minderre igazán találó a „rejtett kincsek” kifejezés, hiszen az ember olyat láthat, amit koráb­ban nem. Várkonyi György reméli, hogy ezzel a tárlattal még nem ér véget a magángyűjtemény anyagá­nak pécsi bemutatása, a folytatás­ban bízik. A műgyűjtő neve közléséhez nem járul hozzá, különösen azok után, hogy betörtek hozzá, és elvit­tek Mednyánszky-, Vaszary- és Sző- nyi képeket. CS.L DÉLIBÁB CÍMMEL másodszor rendeztek amatőr színjátszó feszti­vált a pécsi Bóbita Bábszínházban a hét végén. Felvételünkön a Leő- wey Gimnázium Labirintus csoportja Schwajda György Mari című darabját adja elő. ___________________________________fotó: tóth l. Sz élcsend - a fény függőkertjében Rezsonya Katalin térplasztikái a Parti Galériában a hengerben találjuk magunkat. Döbbenten látjuk, hogy egy hatal­mas fatörzs durva felületű kéreg­hengere vesz körül bennünket. Egy kifordított vaskos fatörzs ol­dott, vöröslő tónusban. A befelé élő, korosodó élet újabb dimenzi­ója ez a „Szélcsend” immár ki tudja, hányadik jelentésével való szembesülés után a folyamatosan átrendeződő, önmagát szüntele­nül újraértelmező térben. Végül a csendszavak is elhalkulnak. A fo­galmi nyelv súlyát a plasztikai nyelvezet fénykönnyűvé oldja, miközben egy elképesztően filo­zofikus és elvont szobrászattal szembesülünk. Rezsonya Katalin „szóra bírása” ez ügyben egyben a csend szóra bírása is volna. Képtelenség. A csend csak magá­tól szólal meg. A tér szeretetteljes gondozója, a szobrászművész el­mondja: kezdetben kővel, fával és sok egyéb anyaggal foglalkozott, Rétfalvi Sándor és Bencsik István voltak a mesterei. A DLA, azaz a doktori kurzus elvégzése óta önállóan dolgozik. A Szélcsend című kiállítás „anyaga” részben a kiállítóteremben készült, azzal összhangban. Ha bezár a tárlat, emlékké válik mindez. A herva- datlan fény „Szélcsend”-es függő­kertjéé. BEBESSI KÁROLY Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon Újabb várostörténeti tanul­mánykötet jelent meg. Az ala­pítványi kiadvány a középkor pécsi évszázadaiba nyújt be­pillantást kilenc értekezéssel. Az önkormányzat által létreho­zott Pécs Története Alapítvány egy évtizede gondozza a város- történet nagymonográfiájának elkészítését. Áz előmunkálatait szolgáló kutatásokat és az éven­kénti tanulmánykötetek megje­lentetését az Országos Tudomá­nyos Kutatási Alaptól (OTKA) kapott pályázati támogatásokból finanszírozta az alapítvány, az önkormányzat erre eddig nem költött pénzt, csak más történeti kiadványok megjelentetésére. 1995 eleje és 1998 vége között 4,1 millió OTKA-támogatást ka­pott az alapítvány, amelyből kb. egymilliót fordított a Baranya Megyei Könyvtárban kialakított kutatási centrum technikai fel­szerelésére. Az OTKA 1999 és 2002 között időarányosan 6 mil­lió forintot folyósít a pécsi mono­gráfia létrehozására. A napokban került ki a nyom­dából a Pécs középkori történe­tét feldolgozó és több kutatási újdonságot tartalmazó újabb ta­nulmánykötetet Font Márta, a PTE egyetemi tanára szerkeszté­sében, 500 példányban. A Pécs szerepe a Mohács előtti Magyar- országon című 208 oldalas könyv a 2000. októberi pécsi vá­rostörténeti konferencián el­hangzott előadások zömét fogja össze. Hasonló a Pécs a török korban című már megjelent kö­tethez, amelyet néhai Szakály Ferenc akadémikus szerkesztett 1999-ben. Az új kötet Font Márta „A vi­lági uralom megszervezése Ke- let-Közép-Európában”, Tóth Endre „Pécs az államalapítás előtt”, Kubinyi András „Pécs gazdasága a középkorban”, Pet- rovics István „A középkori Pécs polgárai”, Kiss Gergely „A Pécsi Püspökség megszervezése”, Tí­már György „A szenttisztelet Pé­csett a középkorban”, Fedeles Tamás „ A pécsi káptalan sze­mélyi összetétele a hiteleshelyi oklevelek tükrében (1354- 1437)”, Kőfahii Tamás „A pécs- váradi hiteleshely működésének pécsi vonatkozásai” és Sándor Mária „A középkori Pécs város­topográfiája” című értekezéseit tartalmazza. A téma iránt érdek­lődők csak a PTE Bölcsészettu­dományi Kara közép- és koraúj­kori történeti tanszékén, illetve a pécsi Zrínyi Miklós könyves­boltban juthatnak hozzá az ala­pítványi kiadványhoz. D. I. Mindannyian lehetünk a jog áldozatai Egy büntetőeljárás során nem csak a „főszereplő”, hanem a többi résztvevő is kénytelen törvényes erőszakot elszenvedni, tűrni, miközben sajnos al­kalmanként a nem megengedett erőszak sem kerüli el őket. Ezek hatása összességében akár olyan súlyos is lehet, hogy esetenként meghaladja a kérdéses bűncselekményből közvetlenül eredő hátrányokat és sérelmeket. A magyar gyakorlatban is bőven lehetne tenni a „másodlagos viktimizáció” jelensége ellen. 1. eset, „egyszerű” vesztegetési ügy: Egy hivatalos személy parkolási lehetőségért cserébe bizonyos ellenszolgáltatást kért egy vállalkozótól. A korrupt illető elleni nyomozás során a tanúként szereplő vál­lalkozónak nem kevesebb, mint 11 alka­lommal kellett kihallgatásokon a hatóság rendelkezésére állnia, amit több szembe­sítés is tarkított. (Megjegyzendő: a tanú­nak mindig kötelező megjelenni a ható­ság idézésére, ellenkező esetben rend­bírságolható, illetve elővezethető.) 2. eset, csempészet: Ausztriában élő magyar vállalkozó barátnője autójával ér­kezett be az ország területére, de mivel nem váltott autó-útlevelet, magát a gép­kocsit foglalták le csempészáruként. Ezt követően 12 hónapi utánjárás, nyomozás és tárgyalás után került vissza a jármű a tulajdonosához. 3. eset, súlyos bántalmazás: Egy 22 éves nőt barátja megverte, valamint sze­mélyi szabadságában megsértette (be­zárta egy autóba). A feljelentés után a nőnek alapos testi vizsgálattal járó orvosi és orvosszakértői vizsgálaton kellett túl­esnie. A procedúra során háromszor hallgat­ták ki tanúként, szembesítették a férfival, el kellett mondania az esetet, majd a ha­tóság bizonyítási kísérletet és helyszíne­lést rendelt el, ahol kvázi újra el kellett játszani a történteket. Ezt ismételt kihall­gatás, illetve szembesítés követte, majd a tárgyaláson nagy nyilvánosság előtt vé­gighallgathatta a saját sérüléseit taglaló orvosszakértői véleményt. Ma Magyarországon egy (bűn) cselek­mény elkövetésétől a jogerős ítélet kihir­detéséig a legjobb esetben is legalább fél­egy esztendő telik el, de nem-ritkaság a másfél-kettő év sem. Dr. Fenyvesi Csaba docens, ügyvéd azt vizsgálta (amit egy hasonló témájú or­szágos konferencia résztvevői is tárgyal­tak a közelmúltban), hogy a büntetőeljá­rás során a másodlagos áldozatok miféle sérelmeket szenvednek el, akár oly mér­tékben is, hogyha a későbbiekben meg­látnak egy rendőrt, remegni kezdenek... Az eljárás négy különböző szakaszá­ban megjelenő legális és illegális erőszak nem csak a terhelttel szemben gyakori, hanem a sértettel vagy éppen a tanúval - vagy ahogy a szaknyelv fogalmaz - „a kényszerintézkedést elszenvedőkkel” szemben is. A sértett - véli Fenyvesi Csa­ba - önként vállalja az eljárással adódó hercehurcát, ráadásul korábban már el­szenvedte a személye, jogai, vagyontár­gyai elleni támadást, jogtalan erőszakot. Ennek ellenére nem ritkán hozzá nem ér­tő, durva, sokszor hitetlenkedő, őt is szinte gyanúsítottként kezelő erőszakos nyomozói (vagy egyéb jogalkalmazói) hangnemmel kell találkozzon. A tapin­tatlan, lelket nem kímélő, megalázó, gya­korta feleslegesen sok kihallgatás, illetve a kihallgatói környezet otrombasága va­lósággal megfélemlítik, pedig bajában se­gítséget, támaszt kellene kapjon inkább. Égy-egy büntetőeljárásban átlag 5-7 ta­nú szerepel, akik szintén alanyai lehet­nek legális és illegális erőszaknak egy­aránt. Velük szemben is jogosan alkal­mazható a már említett elővezetés, orvosszakértői vizsgálat, bizonyos he­lyen maradásra kötelezés stb. Ugyanak­kor a nem megengedett fenyegetések és erőszakos mozzanatok sem kizártak, mi­után a jelenlegi szabályozás szerint a ta­núnak még ügyvédje sem lehet. Dr. Trixler Mátyás pszichiáter-profesz- szor szétválasztja a mindennapi bosszan- kodással járó és a traumatikus eseteket. Ha valakinek, például, ellopják az autóját, és ezért kell a hivatalokat, rendőrséget járnia, az természetesen nagyon kellemetlen, de nem sokban különbözik, mondjuk, attól, hogy sorban kell állni a bankban. Ám az, ha - mint egy utóbbi budapesti eset alkal­mával - valakiért „elővigyázatosságból” kommandósok jönnek az iskolájába, és bi­lincsbe verve viszik el, valóban hosszú tá­vú pszichés problémákat okozhat. Fenyvesi Csaba szerint a „viktimizá- ciós katalizátorok” szerepének növeked­ni kell. Kik ők? A védő, az ügyész, a kü­lönböző nyomozók parancsnoka, sőt a sajtó is. Ezek a leginkább elérhetőek, mert ugyan lehet az ombudsmanhoz vagy a Helsinki Bizottsághoz is fordulni, de valószínű, hogy egy-egy eset elbírálá­sa messze túlesik azon az időhatáron, amit a sértett vagy a tanú korholyabb lel­ki sérülés nélkül ki tudna bírni.- Egy nyomozás mindig feszült légkö­rű, sokszor egyik pillanatról a másikra születő döntések sorozata, és időről időre elkerülhetetlen, hogy hibázzanak. Ám az állomány minél magasabb szintű kép­zettségével és a tudatosan kevesebb erő­szak alkalmazásával javítható lenne a je­lenlegi helyzet - hangoztatja meggyőző- dését Fenyvesi Csaba._______méhes károly Súlytalannak tetsző, függő fénytestek alkotják Rezsonya Kata lin, Pécsett élő szobrászművész Szélcsend című tárlatát a Par ti Galériában. nyomatait fedezhetjük fel. Tuda tos véletlenszerűség figyelheti meg ebben is, akárcsak a függé­lyes fénytestek elhelyezkedésé ben. A fénykibocsátó téridomok i tér mélyén elhelyezkedő, a kom­pozíció középpontját képező, tal­pán álló vaskos hengerhez veze tik az embert. Egyszer csak ebber önfényű papírhengerek anyaga igen könnyű. Minden egyes hen­ger felületében mintázatszerűen elhelyezkedő rizsszemeket, növé­nyi magvakat, virágok, levelek le­Jó időzni itt. Mintha a fény függő­kertjében volna az ember. Szél­csend van. Ebben a csöndben minden a helyére kerül. A moz­gásvágy megszűnik. Magukért valóvá válnak a dolgok. A tér egyensúlytalanságai ellégiesül- nek, kiegyenlítődnek. Rezsonya Katalin kiállításán az ember elné­mul. Az engedékeny tér erejét, el­lenállását tapasztalja. Meg a fény- nyé lényegült plasztika lágyságát. A némaságba ágyazódott súlyos mondanivalót. A Szélcsend szó szerint azt jelenti, hogy hallgat a szél, nem beszél. Eláll. Szél nél­kül szélcsendről is értelmetlen volna beszélni. A légáramlatok kamarazenéjéről, a vihar koncert­jeiről... A csöndet ősi gondolat­rendszerek a legbeszédesebb kommunikációinak tekintik. A fény hasonlóképpen hiányára, a sötétségre is utal. Ha egy plaszti­ka függ, függeszkedik, arra is rá­irányítja figyelmünket, hogy nem a talpán áll. Egyetlen kompozíóió ez a tárlat? Több mű alkot egyet­len rendszert? A légies alkotások együttese a fény különös függő­kertjeként is fölfogható. A belül­ről lámpatestként megvilágított,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents