Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-15 / 102. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü KÖR 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ Emelkedni fog az energia ára Az energiapiac fokozatos liberalizációját, az állami kontroll, illetőleg szociális szerepvállalás középtávú megtartását java­solják a szakemberek a küszöbönálló nyitás kapcsán. Hozzá­értők a vezetékes energiahordozók árának emelkedését prog­nosztizálják. Budapest A liberalizált energiapiac beveze­tése, a termelők és a szolgáltatók kiélezetté vált versengése a nyu­gat-európai országokban az árak csökkenését eredményezte. A piac megnyitása Magyarországon is kedvező hatású lehet az árakra, azonban legfeljebb a mérsékel­tebb drágulásra lehet számítani. Az energiáért fizetett hazai la­kossági árak jelenleg mintegy 40 százalékkal maradnak el az euró­pai uniós szinttől. Ez az állapot - a csatlakozási szándékot tekintve - nem tartható fent, tehát már rövid távon a vezetékes energia jelentős drágulására lehet számítani. Az Energiapolitika 2000 Társu­lat álláspontja szerint a fennálló jelentős különbségeknek a lakos­sági fogyasztók számára is üte­mezhető és elfogadható áthidalása érdekében a vezetékes energia- ellátásban elsőbbséget kell bizto­sítani a közszolgáltatásoknak. A lakosságra háruló terhek miatt pe­dig ajánlatos fenntartani az ön­költségen alapuló állami hatósági ármegállapítást. A szociális prob­lémák kezelésére pedig a rászo­rultsági alapon kapható kedvez­ményes tarifák jelenthetnek majd megoldást. A villamosenergia-tör- vény éppen a lakossági fogyasztók védelmében rendelkezik úgy, hogy a piac fokozatos megnyitása mellett 2010-ig párhuzamosan működik majd az úgynevezett közüzemi piac, amelyben érvé­nyesül a hatósági árszabás mér­séklő hatása. A villamosenergia-piac mellett a gázpiac a másik, leginkább érin­tett terület. Lakossági szempont­ból az ország több mint 70 száza­léka ellátottnak minősül, tehát a gáz esetében ugyancsak széles kört érint a liberalizáció hatása, il­letve az energiahordozó ártámo­gatásának megszüntetése. A szektor szakemberei szerint a piaci struktúraváltás, és a várható árváltozás miatt indokolt a villa­mosenergia- és a gáztörvény ren­delkezéseinek újragondolása, a törvények végrehajtását szabályo­zó alacsonyabb szintű jogszabály­ok kialakításába pedig a szakmai képviseletek fokozott bevonása. Erre a Gazdasági Minisztérium szervezésében a következő hetek­ben zajló szakmai egyeztetések jó alkalmat adnak; a tervek szerint május közepéig van mód a végre­hajtás menetének összeállítására. A liberalizációt - először a nagy felhasználók számára nyílik lehe­tőség a szolgáltató megválasztásá­ra - a menetrendhez igazodó tájé­koztatási kampány előzi meg. A lakossági fogyasztók esetében vár­hatóan csak több év múlva érezte- ti hatását a piacnyitás. kaszás e. Területfejlesztés megyei alapon A Területfejlesztési Célelőirányzat támogatásai tavaly 7041 munkahely létesítéséhez járultak hozzá, a területi kiegyenlí­tést szolgáló fejlesztési támogatások elsősorbah a belterületi termelő infrastruktúra fejlesztését és az önkormányzati intézmények beruházásainak segítését szolgálták. Budapest A megyei területfejlesztési taná­csok által odaítélt támogatás ösz- szege tavaly 7 milliárd 716 millió forint volt, ami 1013 pályázat 55,8 milliárd forint értékű beruházása­ihoz járult hozzá. Ezzel 7041 munkahely létesült. A támogatá­sok csaknem fele a munkahelybő­vítést szolgálta. Az egy pályázatra jutó támogatás összege Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Nógrád, Somogy és Bács-Kiskun megyékben volt a legmagasabb - 10 millió forint fe­letti -, míg Nyugat-Dunántúlon a pályázatonként! összeg a 7,6 mil­lió forintos országos átlag felét sem érte el. A megyei területfejlesztési ta­nácsok 11,3 milliárd forint támo­gatást ítéltek oda tavaly a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások (TEKI) kereté­ből. E támogatások, 1743 pályázat keretében 61 milliárd forint érté­kű beruházás megvalósulását te­szik lehetővé. A TERI 60 százalé­ka két célt: a belterületi termelő infrastruktúra fejlesztését, illetve az önkormányzati intézmények beruházásainak támogatását szol­gálta. A korábbi évekhez képest mintegy felére csökkent a külterü­leti bekötő és összekötő utak épí­tésére, illetve a vízelvezető rend­szerek kiépítésére megítélt összeg nagysága. Az egy pályázatra jutó támogatás átlagos összege 6,5 millió forint volt, ami nagy szó­rást mutat az egyes célok szerint. Az egy lakosra jutó összeg Nóg­rád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Tolna és Veszprém megyében volt a legmagasabb ­Vas, Fejér és Békés megyékben pedig a legalacsonyabb. A megyei területfejlesztési ta: nácsok 1710 pályázatra összesen 6 milliárd 154 millió forint „céljel­legű decentralizált” támogatást ítéltek meg tavaly, a fejlesztések összköltsége pedig megközelítet­te a 17 milliárd forintot, ami 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb a 2000. évinél. A támogatások leg­nagyobb részét - egyharmadát - az oktatási célú fejlesztések kap­ták, csakúgy mint 2000-ben. A vízrendezésre megítélt támogatá­sok összege a negyedére, a villa- mosenergia-hálózat fejlesztését célzó támogatás kevesebb mint felére csökkent, egyéb célokra pe­dig az egy évvel korábbihoz ha­sonló nagyságrendben ítéltek meg támogatást a tanácsok. Az át­lagos támogatási összeg Pest me­gyében, illetve a tiszántúli me­gyékben volt a legmagasabb, a dél-dunántúli és az észak-magyar­országi megyékben az egy pályá­zatra megítélt összeg jóval alacso- nyabb volt. dóczy László WESTEL-IR0DAK: BÉKÉSCSABA, 5600 ANDRÁSSY U. 37-43., TEL: (06 66) 447-014, MOBIL (06 60138Á000 • BUDAPEST, 1111 KARINTHY FRIGYES ÚT 21.. TEL : (06-11265-8Z6Z. MOBIL: (06 601327-088 • DEBRECEN, 4025 PIAC U 26.. TEL: 106 52) 418-038, MOBIL: 106 601 327-800 • EGER. 3300 BAJCSY ZS. U. 3. TEL: (06 361411-900. MOBIL: (06 601415-100 GYŐR, 9021 BAROSS G. U. 7.,TEL.: 106 961 318-896, MOBIL (06 60) 327-400 • KAPOSVÁR. 7400 SZÉCHENYI TÉR 1 . TEL. (06 82) 414-900. MOBIL: 106 60) 327-700 KECSKEMÉT, 6000 SZABADSÁG TÉR 2, TEL: 106 76| 485-330. MOBIL: (06 60) 415-200 • MISKOLC, 3525 KOSSUTH L U. I. TEL: (06 46) 411 -550, MOBIL: (06 60) 351-000 • NAGYKANIZSA, 8800 DEÁK TÉR 12.. TEL: (06 93) 310-460, MOBIL: (06 60) 327-408 • NYÍREGYHÁZA, 4400 0RSZÁGZÁSZLÓ TÉR 10.. TEL: (06 42) 314-432. MOBIL 106 60) 415-300 • PÉCS. 7621 RÁKÓCZI U. 19.. TEL: (06 72) 225-111. MOBIL (06 60) 327-900 • SIÓFOK, 8600 SZABADSÁG TÉR 10/A TEL: (06 84) 315-815, MOBIL: (06 60) 327-100 • SOPRON, 9400 VÁRKERÜLET 15.. TEL.: (06 99I 323-900. MOBIL: I06 60) 415-400 • SZEGED, 6720 fEKETESAS U. 25.. TEL.: (06 621421-575, MOBIL (06 60) 327-600 • SZEKSZÁRD, 7100 ARANY J. U. 4.. TEL.: (06 741415-900, MOBIL: (06 601 415-500 • SZÉKESFEHÉRVÁR, 8000 PROHÁSZKA ÚT 17.. TEL: 106 22| 328-717, MOBIL: 106 601 327-200 • SZOLNOK, 5000 BAROSS U 4 , TEL.: 106 56) 422-232, MOBIL: (06 60) 386-000 • SZOMBATHELY, 9700 KIRÁLY U. 8.. TEL: (06 94) 324-420. MOBIL: 106 60) 377-000 • VESZPRÉM, 8200 KOSSUTH U. 3, TEL: 106 88) 406-383, MOBIL: (« 60) 415-600 • ZALAEGERSZEG, 8900 KÖLCSEY U. 2., TEL.: (06 92) 324-881. MOBIL: (06 60) 415-700. OOQO Hatvanék szó szerint veszik a szólásszabad­ságot: annyit beszél­hetnek, amennyit csak bírnak. Április 1-jétől Ön is nyugodtan megteheti, hiszen 60-as készülékéről a belföldi vezetékes hívás díja ugyanannyi­ba kerül, mintha hálózaton belül mobilozna! Úgyhogy mostantól senki sem teheti szóvá, hogy mennyit telefonál! További információ a 06 40 660 660-as kék számon! www.0660.hu Tovább csökkenő kamatok Budapest A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint idén tovább folytatódott a pénzintézeti kamatok csökkenésének fo­lyamata. A mérséklődés el­sődleges oka a jegybanki alapkamat lefelé történő vál­tozása. A jegybank kimutatása szerint az egyéni vállalkozók látra szóló be­téti kamatának kivételével január­ban valamennyi nem pénzügyi vállalati és lakossági hitel, illető­leg betét kamata mérséklődött. Idén is folytatódott tehát az a ta­valy kezdődő tendencia, amely szerint a jegybanki alapkamat csökkenését követően rövidesen a pénzintézeti kamatmutatók is csökkentek. Szakemberek szerint a folyamatnak még nincs vége, ugyanis az adatok még nem tük­rözik a Monetáris Tanács február 18-ai döntésének hatását. Ezen a napon ugyanis 9 százalékról 8,5 százalékra mérsékelték a jegy­banki alapkamatot. Az év első hónapjában felmért állapotok szerint a nem pénzügyi vállalatok éven belüli betéteinek kamata 7,69, hiteleinek átlag­kamatlába 10,5 százalékra mér­séklődött. A lakossági betétek át­lagkamata 2,98 százalékra, az éven belüli lekötésű betéteké 7,85 százalékra csökkent, ugyanakkor az építési célú hitelek kamatainak átlaga 14,75 százalékra, a fogyasz­tási célú kölcsönök kamata pedig 20,37 százalékra mérséklődött. A tavalyi jegybanki alapkamat­csökkentések kapcsán a Magyar Bankszövetség illetékesei az aktu­ális monetáris politika kockázata­ira hívták fel a kormányzat figyel­mét. A szövetség álláspontja sze­rint a csökkenő kamatok olyan mértékben visszafogják a megta­karítási kedvet, hogy azok a beru­házások egyidejű mérséklődésé­vel a későbbiekben negatív hatást fejtenek ki a magyar gazdaság egészére. A legutóbbi alapkamat-csök­kentés bejelentésével egy időben a Monetáris Tanács közzétette a bankokat érintő döntéseket is. A bankrendszer versenyképességé­nek megőrzése érdekében 2002. augusztus 1-jétől 5 százalékra mérsékelték a tartalékráta mérté­két, szeptember 1-jétől pedig 4,75 százalékra emelték a kötelező tar­talékok után fizetett kamatkom­penzációt. KASZÁS ENDRE BÁT: olcsóbb lett a dollár __________Budapest______ A/ árutőzsde gabonapiacán a múlt héten megélénkült a forga­lom, 1,1 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok. A határidős devizapiacon több mint 5 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulaj­donoshoz. A kukoricajegyzések 90-950 forint forinttal gyengültek. A má­jusi lejárat 19610 forinton állapo­dott meg. A búzajegyzések 10-200 forinttal csökkentek. A májusi termin 23500 forinton zárt. A takarmánybúzát májusra 19500 forintért lehetett jegyezni, a takarmányárpa 19500 forinton cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon az euró volt a legnépszerűbb, jólle­het május és december között 0,03-1,67 forintot gyengült a kö­zös európai fizetőeszköz. A dol­lár 1,30-3,40 forinttal olcsóbb lett, júniusra 279,45 forintért le­hetett jegyezni. Egy-két forintot vesztett a japán jen árfolyama is, így áprilisra 209 forinton várja a mai tőzsdenyitást. _______ ÚJVÁRI GIZELLA Az euró hatása a vásárlóidra Brüsszel Az unió fogyasztói az euró beve­zetése óta, az év első két hónapjá­ban kevesebbet vásároltak, mint tavaly január-februárban. Ez az egyik legfontosabb eredménye annak a felmérésnek, amelyet a Gfk Piackutató Intézet végzett az Európai Bizottság megbízásából hat EU-tagországban: Angliában, Dániában, Franciaországban, Né­metországban, Olaszországban és Spanyolországban. A vásárlási hajlandóság indexe Németország­ban 28 ponttal csökkent, ez tíz éve nem fordult elő, de mínusz 15 pontot jeleztek a francia, az olasz és a spanyol vizsgálatok is. Nyilvánvaló, hogy tétováztak a fogyasztók a jelentős vásárlások­nál az év első hónapjaiban, attól tartva, hogy az euróra való átté­réssel magasabb árak várnak rá­juk. Sokan ezért még tavaly év végén költöttek el jelentősebb összegeket. A fogyasztók aggályait a sta­tisztikai adatok azonban nem iga­zolják. Az átállás nem hatott az árakra. Abban a két országban, ahol még nem vezették be az új valutát, Angliában és Dániában a vásárlási kedv stabil maradt, ucn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents