Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
2002-03-17 / 74. szám
2002. MÁRCIUS 17. SZTÁROK ÉS SZTORIK Egy kedves intrikus Erzsébetnek hívják, de mindenki csak Erzsinek szólítja. Szerinte ez a szeretet jele, ami nem kis dolog, hiszen amióta a színészi pályán van, jobbára negatív figurákat játszik. Pedig a magánéletben vidám, örökké mosolygós ember. Ugyanakkor nem érzi bántónak, ha valaki elhiszi róla, hogy undok és rosszindulatú is tud lenni, sőt ez szerinte inkább elismerés. Ami bosszantja, az a távnagymamaság: lánya, veje és két unokája ugyanis Itáliában él Pásztor Erzsi ugyan nem tud olaszul, s a veje sem magyarul, mégis kiválóan megértik egymást. H Harmadéves volt a főiskolán, amikor Szinetár Miklós az egy esztendővel idősebb évfolyam vizsgaelőadásaként a Koldusoperát rendezte. Polly anyjának szerepét, a részeges Peackoknét kapta, s azóta „úgy maradt”. Karakterszínészként főleg intrikus jellemeket kellett alakítania, ám emiatt soha nem fájt a feje.- Nekem az a dolgom, hogy a lehető legszélsőségesebb módon ábrázoljam az adott figurát - mondta a színésznő. - Ha pedig az emberek azt mondják, hogy ez hihetően sikerült, az számomra óriási öröm. Mert szerintem ez az igazi teljesítmény: egy olyan jellemet megformálni, ami az én alaptermészetemtől egyébként teljesen idegen. Amikor a Szomszédokban a részeges Jankát játszottam, aki történetesen még lopott is, az öltöztetőm férje teljesen komolyan azt kérdezte a feleségétől, hogy a Pásztor Erzsi valóban iszik-e... Jelenleg is több színházban játszik: a Madáchban a Hegedűs a háztetőn, a Kamarában a Mennyből az angyal, a Karinthy Színpadon pedig az Arzén és levendula című darabban láthatjuk.- Persze tisztában vagyok azzal, hogy elmentem olyan szerepek mellett, amelyeket nagyon jól el tudtam volna játszani. Soha nem voltam ajánlkozós típus, s így mindig ki voltam szolgáltatva a rendezőknek, akik adott esetben nem látták meg bennem a lehetőséget. Ilyenkor általában azzal vigasztaltam magam, hogy a kis szerepekből is lehet, ha nem is maradandót, de igazat varázsolni - mondta mosolyogva a művésznő, akinek saját bevallása szerint a szinkron teszi teljessé a pályáját.- Két szempontból is jó a szinkronizálás. Egyrészt ugye valamiből meg kell élni, s ehhez az én nyugdíjam meg a színpadi honoráriumom kevés lenne. Másfelől olyan tündén, aranyos figuráknak kölcsönözhetem a hangomat, hogy az számomra is élmény. A Szupernagyi című régi gyermeksorozat is nagyon közel állt a szívemhez, ám a legkedvesebb „hangom” a Klinikákban a főnővér volt. Pásztor Erzsi Született: 1936. szeptember 24. Családi állapota: elvált. Iskolái: Színművészeti Főiskola. Pályája: 1959-től a debreceni Csokonai Színház tagja, 1961-63: a budapesti Petőfi. Színházban, 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, 1964-től a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1977-től a filmgyár alkalmazta, 1979-től a Madách Színház tagja. Elismerés: Balázs Béla-díj. Pedig nem volt egy szimpatikus szereplő, én mégis imádtam azt az undok nőszemélyt... Pásztor Erzsi egyedül él, ám sohasem magányosan. Mint mondta, imád főzni, a piacon is ismerősként üdvözlik, s gyakoriak a barátnőkkel folytatott traccspartik is.- Több kapcsolatom van, mint egynémely, családban élő, ám mégis magányos embernek - jelentette ki. Bár azt nem tagadja, hogy a lánya, a veje és a két unokája nagyon hiányzik neki.- Ők Olaszországban élnek, mivel a lányom férje olasz. Évente csupán három-négy alkalommal találkozunk, de az unokáim jól beszélnek magyarul. Jómagam ugyan próbálkoztam az olasz nyelvvel, de hamar feladtam. Ha kimegyek hozzájuk, ők úgyis mindent lefordítanak nekem. A vejem szokott várni a milánói reptéren, s bár nem tud magyarul, mire hazaérünk, mégis mindent megbeszélünk. Kézzel-lábbal, mutogatva, ahogy jön. Hát akkor meg minek törjem magam a nyelvtanulással? D. T. HÍREK Pittiék alapítványt „ácsolnak” ■ Pitti Katalin és az Olaszországban élő Ács János koncertzongorista, karmester, Luciano Pavarotti tiszteletbeli elnökletével új alapítvány létrehozását jelentette be, amely a fiatal, tehetséges ének tanszakos növendékek támogatását és itáliai tanulmányútjaik finanszírozását szolgálja. Az alapítvány pénzügyi alapjainak megteremtéséért stílusosan olasz dalestet rendeznek április S-én a Zeneakadémián, ahol Bitskey Tibor közreműködésével Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi legszebb „slágereit” idézik fel. Ulmann Mónika és a reinkarnáció ■ Ulmann Mónika saját elmondása szerint igencsak zavarban volt a József Attila Színházban, ahol tegnap este mutatták be Heltai Jenő Léni néni című bohózatát: ugyanis azt a szerepet kellett eljátszania, amit a hatvanas években Dómján Editnek. Kerényi Imre viszont saját reinkarnációját élhette végig, ugyanis a darabot ezúttal is ő rendezte. Ráadásul két olyan főszereplő is a segítségére volt, mint Kern András és Koltai Róbert. Vámos, a lehetetlen rögtönző B Vámos Miklós a Radnóti Színpadon sem ismert lehetetlent, s elhatározta, hogy színházi ember létére filmet forgat. Persze ebben is hű marad a „régi ráérős, beszélgetős” stílushoz. Páros portréfilmekkel lepi meg a nézőket. Két híresség otthonába látogat el, majd egy harmadik helyen érdekes találkozásra hozza őket össze. A Két ember első adása március 31-én látható az ml-en: a pálya elején álló Varró Dániel, s a csúcson lévő Faludy György a főhős. Galla Miklós pfujolni tanít 11 Galla Miklós, a blazírt angol humor hazai nagymestere vallja, hogy a komikusnak mindig fel kell mérnie, meddig mehet el, csak azért, hogy a határokat újra és újra átlépje. Jövő kedden a Merlin színházi, Galla-próbaest címet viselő premieren el is várja a közönségtől, hogy segítsen neki szelektálni a műsorra kerülő anyagokat. Nevetéssel, tapssal, csönddel vagy éppen pfujozással. Mivel ez utóbbi nálunk a színház világában nem ismert gyakorlat, a műsor elején tréninget kíván tartani belőle a közönségnek. „Hiszen az előadás címe is azért próbaest - mondja -, hogy próbáljuk ki, mi az a poén ami ül, s mi.az, ami nem...” 150 évesek a Békés ikrek N Másfél száz éves lett a Békés ikerpár. Vagyis egy sima osztás eredményeként kétszer 75 évesek. Békés Itala 44. éve a Madách Színház „törzsgárdistája”, néhány perccel idősebb bátyja, András rendezői szakon végzett, majd mint szintén hűséges alkat, harminc évet töltött az Operaházban, a Szentendrei Teátrumnak ma is művészeti vezetője. Mint igazi ikrek, nemcsak a színház világának szerelmesei, hanem mindketten tanártípusok. Itala művészi képességfejlesztő Gondolatiskolát vezet, András 50 éve tanít a Színművészeti Főiskolán, s tíz éve okítja a Zeneakadémia leendő operistáit. Közös szereplésük csak egyszer esett, igaz, azzal százszor is színre léptek. Az Ujjé kinő! című pantomimszámban 45 évvel ezelőtt. Az amúgy híres író papa, Békés István polgári pályára szánta őket. A kényszerkanyar Italánál a női szabóság, Andrásnál pedig a fényképészet kitanulása volt. Az a fényes nap... ■ Március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című drámájával nyüt meg a pesti Duna-parton felépült Nemzeti Színház. A teátrum első premierjén 250 kisorsolt vett részt azok közül, akik a színház felépítését téglaj egyek vásárlásával segítették. Az ünnepi esemény részesei lehettek a Corvin-lánc kitüntetettjei és Madách Imre egyenes ági leszármazottai. Külön kuriózum, hogy a Nemzeti első premierjének olvasópróbáját tavaly októberben Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován tartották. A Nemzeti Színházat nyitó előadást Szikora János rendezte. A darabban Szarvas József alakítja Ádámot (képünkön a Római színben), Pap Vera pedig Évát, Alföldi Róbert Lucifert. A produkcióban szerepe van még Raksányi Gellért- nek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Bás- ti Julinak. Orosz Barbara, a Pasik új nője H - Az első forgatási napon a stúdió homályába csöppentem, még nem égett munkafény - idézi Orosz Barbara, az RTL Klub népszerű Pasik sorozatának új „nője”. - Egyeztetés, majd indul a bevilágított felvétel. A történet szerint a többiek találgatják, hogy hol lehetek. Kozmetikusnál? Könyvtárban? Nem, ott nem lehetek, mert a szerep szerint én vagyok Erika húga, egy külföldről hazatért butuska szupermodell... Akkor kisütik, hogy szoláriumban vagyok. Erre belépek. Mindenki nevet, rendező, stáb, szereplők. A forgatókönyvben ugyanis ez áll: „belép barnán”, miközben eredendően fehér bőrű vagyok. Tehát forgatókönyv átírva, ez volt az én belépőm... Tegyük hozzá, nem az első az egy éve végzett színésznő életében. A bohózat mellett a Nemzeti Színház Az ember tragédiájában hálás epizodista: nimfa, bizánci boszorkány, angol polgárlány, Erosz istennő. Pályáját a Vígszínházban kezdte Doszto- jevszkij-darabokban.- Ahhoz képest a mostani szerepkör felüdülés. 22 évesen más dolgom sincs, mint tanulni, s Hernádi Judit, meg a fiúk is segítőkészek, ezzel nem lesz gond. Barbara eredetileg más szereplőválogatásra ment a tévéhez, de ott felfedezték erre a szerepre. Sőt esetleg szóba jöhet a Találkozások műsorban, Barta Sylvia partnereként.- Az úgyis fátumszerű, Liptay Claudiával egy úton járok. Amikor a Vígbe kerültem, ő akkor ment, most meg itt... A Valami Amerikát ki is felejtettem! Abban egy időben voltunk. Különben ott is egy forró vérű nöcike vagyok. Hogy nem tartok a szexi beskatulyázástól? Inkább ez legyek, és most. Majd ha kell, ronda szipirtyóba megyek át... (sipka) Karinthy-szellemidézés premier nélkül A Karinthy Színház 20 éves lett, s Karinthy Márton úgy gondolta, hogy megidézi családja szellemét. Az apja (Karinthy Ferenc) által írt Szellemidézést mutatják be, amely nagyapjáról, Karinthy Frigyesről szól. A tegnapi bemutató ugyan elmaradt Tahi Tóth László lemondása miatt, de az igazgatótulajdonos-rendező már tárgyal egy másik színésszel. ■ A házi főpróba helyett üres színházba nyitottam be - Karinthy Márton sajnálko- zón széttárja a karját. Tudhatom a bulvárlapokból, az utolsó próbára Tahi Tóth László nem jött el. Két nap múlva ugyan játszott a Bolond vasárnapban, de a Szellemidézésben nem lép fel.- Egy színház életében bármi előfordulhat, de hogy éppen a 20. évfordulón? Laci remekül játszott, s hogy mi történt vele, nem tudom. Most kénytelenek vagyunk néhány héttel elhalasztani a bemutatót - mondja Karinthy.- Apjának, és nagyapjának a fényképe látható a bejárat mellett, de sikerül-e megidézni a szellemüket?- Apám biztos nem érez- né ma jól magát, én viszont még birkózom. Úgy látszik, nem reménytelen a dolog, hiszen megértük a húsz évet, sőt idén a kerület segítségével fel is újítottuk az épületet. A Karinthy-öröksé- get, szellemiséget próbálom fenntartani. Nagyapám szerette mindennek a színét és fonákját megmutatni, úgy mondta, hogy minden másképp van. Néha talán szellemi csemegével is szolgáltunk. Tavaly például játszottuk a III. Richárd modern változatát.- A Szellemidézés születése is szellemeket idéz.- Apám az ostrom idején egy pincében írta, mert úgy érezte, hogy a feje fölött szétlőnek egy világot. Megmutatta Márai Sándornak, aki azt mondta: „úgy érzem, író vagy”. Ez Máraitól hatalmas dicséret volt.- A családi sorozat viszont alighanem megszakad, a lánya inkább énekel- így alakult. Én se azért lettem rendező, mert apám nem hagyott volna nyugton. Egyszer amikor Kazimir Károly ki akart rúgni a Tháliából, apám nem szólt az érdekemben. Pedig nagyon jó barátok voltak, de azt mondta, nem szereti a családi klánokat.- Hogyan tudja fenntartani a színházat?- Nehezen. A jegyekből rendezni tudom a gázsikat és a jogdíjakat. Pályázatokból évente 10-12 millió forintot kapunk, s azokból telik a rezsire. Persze nem tudok állandó társulatot szervezni. Jó dolog függetlennek lenni. Ha volna egy nagy szponzor, kinyújtózkodhatnánk, de ha nem fizetne, lehúzhatnánk a redőnyt.- Csak a színpadon idézi meg a szellemeket?- Évek óta írom a család- regényünket. Dalia László
