Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-06 / 36. szám
ül 2002. Február 6., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTURADEÁKNÉ NÉMETH MÁRIA kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Pécsi Kisgalériában. A zombori születésű művésznő az Újvidéki Képzőművészeti Akadémián tanult. Tagja a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének. Rendszeresen láthatóak képei hazai és külföldi kiállításokon. A jelenlegi tárlat április 24éíg látogatható. FOTÓ: MÜLLER ANDREA ___________A BETEGEK JOGAIRÓL 20.____________ Vé gakarat a kezelésről Tapasztalataim szerint sajnálatosan kevesen ismerik annak lehetőségét, hogy - akár még egészségesen - előre rendelkezhetünk arról, miként kezeljenek bennünket életünk végén. Ez lényegében azt jelenti, hogy súlyos, az élettel összeegyeztethetetlen sérülésünk vagy gyógyíthatat- lán betegségünk esetén, ha dönteni már nem tudunk, akkor is a mi akaratunk érvényesüljön. Az ellátók kötelesek a korábban megfogalmazott kívánságaink szerint eljárni, és csak olyan (heroikus) életfenntartó kezeléseket alkalmazhatnak, amit kimondottan kértünk vagy egyértelműen nem utasítottunk vissza. Lássunk egy példát az úgynevezett „élő végakaraf-ra (angolul: living will, advance directive) Blasszauer Béla „Orvosi etika” c. könyvéből: „Ha bármikor gyógyíthatatlan betegségben vagy sérülésben szenvedek, és orvosilag megállapítják, hogy az adott kezelés csak haldoklásom meghosszabbítását szolgálná, úgy rendelkezem, hogy életfenntartó kezelést ne alkalmazzanak vagy azt szüntessék be, és engedjék meg, hogy természetes hálák haljak. S csak olyan lépéseket tegyenek, amelyeket szükségesnek ítélnek a fájdalmam és szenvedésem enyhítésére. ” Ez egy általános érvényű visszautasítás, de természetesen rendelkezhetünk úgy is, hogy csak bizonyos életfenntartó kezeléseket utasítunk vissza (pl. újraélesztés, mesterséges táplálás, lélegeztetés, műtét stb.) és a többi lehetséges eljárást megengedjük. Magyarországon, amennyiben az orvosi kezelésekről készített végakaratunk megfelel a szigorú törvényi követelményeknek és kívánságunk egyértelműen kitűnik belőle, akkor azt az ellátóknak tiszteletben kell tartaniuk. Alapvető törvényi feltétel, hogy a gyógyíthatatlan beteg halála a rendelkezésre álló kezelések mellett is rövid időn belül várható; vagy a gyógyíthatatlan beteg fájdalmai megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők; vagy a gyógyíthatatlan beteg betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen. (Tehát, ha végakaratban utasítunk vissza életfenntartó kezelést, akkor nem kell, hogy feltétlenül terminális állapotban legyünk - lásd 18-19. rész -, „elég”, ha csillapíthatatlanul szenvedünk a fájdalomtól és/vagy magatehetetlenek vagyunk.) Az élő végakaratot mindenképpen közjegyzőnek kell közokiratba foglalnia, de ő ezt csak akkor fogja megtenni, ha a nyilatkozatot tevő személy visz magával egy, egy hónapnál nem régebbi pszichiáter szakorvosi véleményt arról, hogy a döntését annak lehetséges következményei tudatában hozta meg (tehát: beszámítható). Ebben a közokiratban meg lehet nevezni egy cselekvőképes embert (barát, hozzátartozó), aki a dokumentumban foglaltak szerint vagy általános felhatalmazással meghozhatja a kezelésre vonatkozó döntéseket akkor, amikor a beteg erre már maga nem képes. Az élő. végakaratot kétévente meg kell újítani, és az abban foglaltak bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatók. Dr. Jakab Tibor A sorozat megírásához nyújtott segítségéért köszönetét mondok dr. Bktssztmer Bélának és dr. Martin Zokánnak, valamint a Szószóló Alapítványnál dolgozó munkatársaimnak! (A Szószóló Alapítvány egy betegjogi szervezet, melyhez bárki fordulhat tanácsért, segítségért. Elérhetősége: 1115 Budapest, Bartók Béla u. 79. m. S. Tel.: 1 209- 0668) Jegyzet Medvekaland A táltossíptól a körtemuzsikáig Hogy zenei anyanyelvűnk török rokonságot mutat, már Bartók Béla megállapította. Csajághy György pécsi zenetörténész nem csak régi típusú népdalainkat vetette össze belső ázsiai népek dalaival, hanem ősi hangszereink eredetét is, fejlődését is behatárolta. E tárgykörben negyedik kötete jelent meg A magyar őstörténet egyes zenei emlékeiről címmel, a Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó gondozásában. A könyv három tanulmánya a zenetörténeti érdekességek mellett, a történelem kedvelőinek is számos figyelemre méltó informá- cióval szolgál. _____________■ Fe lvételi nyílt napok A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) február 14-i utolsó nyílt napján a végzős középiskolások tájékoztatót kapnak az intézményközpontitól eltérő felvételi rendszeréről, amivel a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges készségeket mérik fel. A Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) február 9-én tart nyílt napot a főiskola épületében. A részvétel a tavalyi Í3-szoros túljelentkezés miatt is ajánlott. A felvételi analízis mellett a diákok próbaelőadásokon is részt vehetnek. ibi Meg kell nyugtatnom azokat, akik a sajtó és az elektromos média szabadságát féltik Magyarországon. Amit én tapasztalok, több mint szabadság. Néha a butaság kontroll nélküli, szabad áramlásának vagyok a tanúja. Hadd említsek egy pártsemleges példát. Február másodikán, s az azt követő napokon, kereskedelmi csatornákon, s közszolgálatin, színes riportokban számoltak be a medvék viselkedéséről. Sajnos hétfőn még a Pécsi Körzeti Stúdió is csatlakozott a balgaságok csokrához. A tudósításokban a kamera ellátogatott valamely helyre, ahol medvék laktak. Megmutatták, hogy kijön valahonnan, s bemegy. Többnyire a Nap is sütött. Aztán egy okos ember elmondta, hogy a medvék egyáltalán nem alszanak téli álmot, nem is figyelnek az árnyékukra, így aztán az időjárást sem jósolhatják meg. Óriási leleplezés. Bravó! Lételemünk lett a csúsztatás. A nyilatkozó, többnyire, arra válaszol, amit kérdeznek. A néző azt hallja-látja, amit a szerkesztő fontosnak tartott, s nem vágott ki. De senki nem gondolt arra, hogy az évezredes népi bölcsesség nem a medvékről szól, hanem az időjárás-változás sajátosságáról. Az a szép, képi megfogalmazás, hogy ha a medve meglátja az árnyékát, csak a lényeget érzékelteti vizuálisan, hogy könnyű legyen megjegyezni, ha napsütéses idő van, megjön még ennek a böjtje. A népi bölcsességeket versekbe, tanmesékbe rejtették. Igaz, olyan közönségnek, akik megjegyezni, és nem vitatni akarták igazát. Legközelebb azt fogom hallani Medárd-nap tájékán, hogy ostoba babona az, hogy ha esik, negyven napig esik, mert a derék Szent Medárd nem is ismerhette a monszunt, az az ő életében még föl sem volt találva. A nagyokos tudósításokat hallgatva egy vicc jutott eszembe, az egyszeri természettudósról, aki a Gangesz partján nagy gonddal rendezgette nemrég fogott lepkéit, miközben inasa lélekszakadva lihegte: „Uram! Borzasztó. A feleségét most falta fel egy krokodil. ” A tudós csak mosolygott, s babrált tovább a lepkékkel. „Ugyan, micsoda szamárság. A Gangeszban nincs krokodil! Legföljebb ha aligátor. ” És szemügyre vette a legnagyobb pápaszemes lepkét. Bükkösdi László Segítségért eltanácsolták A kollégium nem tévesztendő össze a hajléktalanszállóval Három éve próbál meg segíteni többedmagával egy főiskolás fiatalember Pécsett a hajléktalanokon, a betegeken, a mozgás- sérülteken. Tevékenysége azonban zavarta annak a kollégiumnak a rendjét, amelyben élt, ezért további ottléte nem volt kívánatos az intézmény vezetői számára. Napvüágot láttak olyan híresztelések, amelyek szerint kirúgtak egy pécsi egyházi kollégiumból egy főiskolai hallgatót, mert évek óta segített a környék hajléktalanjainak. A kollégisták megosztottak az eset megítélésében, akadnak köztük olyanok, akik egyetértettek Dombi Roland eltávolításával, mondván, az intézmény normál működését zavarták az egyre nagyobb számban megjelenő hajléktalanok. Mások lapunkat arról tájékoztatták, hogy a hajléktalanok voltaképpen nem is mentek be a kollégiumba, csupán ételt, italt fogadtak el a bejáratnál, igazából nem zavartak senkit sem. « Az érintett Dombi Roland, aki a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karának hallgatója, nem kívánt az ügyben nyilatkozni, de dr. Vass László atya, a Collegium Se- raphicum vezetője igen. Elmondta, hogy szó sincs kirúgásról, hiszen semmiféle fegyelmi eljárás nem előzte meg döntésüket. A kollégium rendje szerint minden felvétel fél évig tart, utána ismét kérvényezni kell. Dombi Roland esetében nem kívánták megújítani az ott-tartózko- dását. Jó szándékú embernek tartják, de véleményük szerint egy kollégium nem tévesztendő össze a hajléktalanszállóval. Nem a segítés ténye ellen van kifogásuk, hiszen azt ők is rendszeresen gyakorolják, hanem a módja ellen. Italozó, ápolatlan embereket már csak higiénés okok miatt sem lehet beengedni, ezt egyetlen más kollégium sem tűmé el. Figyelmeztették többször arra is, hogy ne a kollégium környékén osztogasson kenyeret, és ne vigye ki a takarókat és paplanokat részükre, hiszen azokat már többé nem lehet használni, de mindez nem használt. Három évig voltak toleránsak vele szemben, de most már nem volt mit tenni. Dr. Vass László elmondása szerint a fiatalember a Szent Egyed Közösség tagja, annak keretében végzi tevékenységét. A Szent Egyed Közösség (La Communita di Sant’Egidio) 1968- ban kezdte meg munkáját Rómában. Magyarországon Budapesten és Pécsett működik szervezetük. Feladatukat három mozzanatban foglalják össze: tanulmányozni az evangéliumot, szolgálni a szegényeket, e szolgálat közben barátkozni azokkal, akikkel együtt dolgoznak, és akiket szolgáinak. Feladatkörükbe tartozik börtönben lévők támogatása, a betegek, szellemi fogyatékosok és az öregek ellátása is, ezért rendszeresen látogatják és gondozzák őket. CSERI LÁSZLÓ Pécs, a százpontos listavezető A REGIONÁLIS SZEREPKÖRÖK (INTÉZMÉNYEK) Dr. Csapó Tamás geográfus egy nemrég elkészült tanulmányának eredményével felkavarta a régióközpont szerepkörre vágyó városok vezetőinek Ibkálpatrióta lelkületét. A vizsgálódás eredménye azt mutatja, hogy a 22 megyei jogú város közül Pécs a leggazdagabb a regionális funkciókban. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola társadalomföldrajzi tanszékének vezetője jelenleg a Pécsi Tudományegyetem földrajzi doktori iskolájának tagja. Habilitáció előtt áll: épp a regionális funkciókat felmérő kutatása lesz majd a minősítésre benyújtott anyag. Másodállásban egy évvel ezelőttig dolgozott a MTA Regionális Kutatások Központjában is, amíg annak szombathelyi csoportja meg nem szűnt.- Két éve egyik tanszéki kollégámmal végeztünk hasonló jellegű kutatást, de csak Nyugat-Du- nántúl megyei jogú városaira kiterjedően. Nagy érdeklődést váltott ki, ezért folytattam - meséli a másfél éves munka előzményét.- Milyen szempontok alapján dolgozott?- Azt kutattam, hogy a rendszerváltozás után 11 évvel Magyarországon milyen regionális funkciók léteznek, hány van belőlük, hány új keletkezett. Összesen 78-féle regionális funkciót tudtam felfedezni. Jellegük alapján négy csoportba soroltam a funkciókat, és megnéztem, melyik városnak hány van belőlük. Végül rangsorba állítottam a 22 megyei jogú várost a betöltött regionális szerepkörök alapján.- Miket tekinthetünk regionális funkcióknak? Mennyire szaporodott a számuk?- Azok a regionális funkciók az intézményeknél és gazdasági szervezeteknél, amelyek vonzás- körzete legalább két megyére kiterjed. A 78 ilyenből 23 jött létre 1990, de főleg az 1996-os terület- fejlesztési törvény és az 1998-as Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása után. Az állam- igazgatás mellett a gazdasági szféra is rámozdult erre a folyamatra.- Milyen módszert alkalmazott a pontozásnál?- A rangsor nem a darabszám alapján jött össze, mert a funkciók nem egységesen ugyanannyit nyomnak a latban. Súlyozni kell gyakoriságuk, illetve vonzáskörzetük nagysága szerint, másrészt nem lehet azonosan számítani egy főiskolát és egy sokkarú egyetemet. A súlyozásnál 1-től 4-ig terjedően kaptak pontokat a funkciók.- Néhány példa jobban megvilágítaná a szisztémát.- Ha valamilyen funkcióból annyi van, ahány régió, akkor egy pontot ér a városának, ha kevesebb, akkor kettőt, mint például a bánya- kapitányságok, amelyekből öt van. Kevés 4 pontos szerepkör akad. Ennyit kaptak a nagyuniversitások: a debreceni, a pécsi és a szegedi. Más példa: egy városi kórház is fogadhat betegeket a szomszédos megyéből is, de egy klinika országrészre kiterjedő súlyú. A kórház tehát 1, a klinika 4 pontot ér az értékelésemben. A listavezető Pécs súlyozott összpontszáma kerek 100 lett. Ez nem azt jelenti, hogy mind a 78 funkció hiánytalanul megtalálható ebben a városban. „Csak” 59 van, de Pécs darabszámalapon is első.- A négy kategóriában külön-kiHön miként szerepel Pécs?- Állami dekoncent- rált szervek és intézmények kategóriájában Pécs Debrecen után a második, a gazdaság és infrastruktúra témakörben első, az oktatás és kultúra, illetve egészségügy, szociális (és egyéb) terület kategóriában Szegeddel holtversenyben megosztva első.-Mivolta mérce a gazdasági és az infrastruktúm kategóriájában?- Nem a cégek árbevételei határozzák meg regionális súlyukat, hanem területi kihatásuk, vonzáskörzetük. Tehát az számított, hogy melyik városban van például posta- igazgatóság, vasútigazgatóság, regionális televízió, rádió, a nagy kommunális szolgáltatóknak (villamosáram, gáz ) hol van a területi központja, de az is, hogy hány hipermarket van egy-egy városban.- Müyen tanulsággal járt a vizsgálat?- Megfigyelhető a tömegvonzás ereje: oda jutottak az újabb funkciók, ahol már több volt. Például Pécs 12, Kaposvár 6 új regionális funkciót kapott, ezen felül a bankok, biztosítótársaságok, más gazdasági szervezetek köréből három cég Kaposvárt, hat pedig Pécset választotta területi központjának. Az is tanulság, hogy a néhány város régióközponti szerepet áhítozó, nagyravágyó céljainak megalapozottságát nem igazolta a vizsgálódás. Megyei jogú városaink a súlyozott számítás szerint ilyen hierarchia szerint besorolhatók. Egyértelmű regionális központok: Pécs, Szeged, Debrecen. Regionális központ, hiányos funkciókkal: Miskolc, Győr. Több regionális funkcióval rendelkező felsőfokú' központ: Veszprém, Szombathely, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Kaposvár és Kecskemét. Néhány regionális funkcióval rendelkező felsőfokú központ: Eger, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Békéscsaba. A többi regionális funkcióval alig rendelkező részleges felsőfokú központ. DUNAI I.
