Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-06 / 36. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Február 6., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. február 5.) Borsodchem 4 445 Ft Á Egis 12 000 R A Matáv 960 Ft Á Mól 5 285 Ft A OTP 19 350 Ft ü Richter 17150 Ft ü TVK 2 980 Ft 8 Zalakerárriia 1665 Ft ü BUX: 7817,78-2,58% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 399,37 Cseh korona 7,66 Euró 244,21 Japán jen (100) 211,74 Lengyel zloty 67,11 Svájci frank 165,47 Szlovák korona 5,76 USA-dollár 280,93 __________HÍREK__________ TŐZSDEKAPCSOLAT. A tőzsde vizsgálja, hogyan kapcsolódhatna olyan alternatív, azaz tőzsdén kívüli kereskedési rendszerekhez, amelyek lehetővé tennék a külföldi értékpapírok kereskedelmének kibővítését - jelentette be Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója. A külföldi papírok heti forgalma a hazai tőzsdén kívüli piacon jelenleg már eléri az 5 milliárd forintot, mti DRÁGA LESZ A GÁZ. Nem várható az árak jelentős csökkenése a gázpiac liberalizációját követően a jelenleg is alacsony magyarországi átlagárak miatt - mondta Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A tavaly decemberben elfogadott gáztörvény tervezete szerint 2003 elején a piac 25 százaléka válna szabaddá, 2004-re a piac az unió által előírt 38 százalékát nyitnák meg. mti PÁLYÁZHATNAK. A Price WaterhouSeCoopers Kft. nyerte el a magyar olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmánya elkészítésének lehetőségét. A kidolgozott tanulmányt július 31-ig kell elkészíteni, amelynek díja - áfa nélkül - 396 millió forint. A felek a megbízási szerződést február 15-én írják alá. mti INDUL A KÁRTYA. A Széche- nyi vállalkozói hitelkártya bevezetéséről döntött tegnap a kormány. Az egymillió forintos forgóeszközhitei felvételét lehetővé tevő plasztiklapot várhatóan májusban vezetik be. A kabinet által elfogadott javaslat értelmében az eredményesen működő, megfelelő múltú mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók vehetnek részt a konstrukcióban, mti ÓVNAK AZ EURÓTÓL. Az euró idő előtti meghonosításától óvta a majdani új Előtagokat a londoni székhelyű Európai Bankszövetség. A háromezer bankot képviselő csoport szerint az új tagországok gazdasági növekedését hátráltathatja, ha túl korán belépnek az euróövezetbe is. A jelentés szerint nem biztos, hogy ezeknek az országoknak az érdekeit a mielőbbi eurócsatlakozás szolgálja, mti__________________ ■ Kvótában számol a gazda Kvótát tanul az idén a magyar gazda, ha sikeres akar lenni az unióban és támogatásokkal számol. Dr. Vajda Lászlót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökségének vezetőjét arról kérdeztük, hogy milyen feladatok várnak a magyar gazdákra a csatlakozás előtt és után. Budapest- A gazdálkodók szempontjából a legnagyobb változás az lesz, hogy a belépéssel Magyarország és a magyar gazdálkodók is bekerülnek az Unió egységes agrárpiacára. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok között nem lesz határ, vám, de nem lesznek exporttámogatások sem. A piacon egyforma állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai előírások érvényesülnek. A mainál jóval nagyobb verseny vár a gazdákra, és az uniós előírások betartását követelik meg tőlük. Tehát egy adott termék esetében nem arról fogunk beszélni, hogy melyik magyar törvénynek kell megfelelnie, hanem az EU tanácsi, bizottsági rendeletéi lesznek a mérvadóak. Nem csak termékforgalom szempontjából érvényesülnek az EU-s előírások, hanem a támogatási rendszer szempontjából is. Tehát olyan támogatási jogcímek lesznek, amelyek az Unió többi tagállamában is érvényesek, legyen az export- támogatás harmadik országba irányuló termékekre, piaci intervenciós támogatás, földalapú támogatás, beruházási támogatás stb.- Miből áll a felkészülés?- A gazdáknak meg kell ismerniük az Unió termékforgalmazási előírásait, illetve a támogatási rendszert. A fontosabb talán a versenyre való felkészülés, hiszen a támogatások időről időre változnak, sőt a hosszabb távú tendencia a támogatások leépítése lesz. A terméknek és a gazdálkodónak elsősorban versenyképesnek kell lennie, csak másodsorban kell a támogatásokra számítani.- Megrázkódtatás lesz ilyen szempontból a csatlakozás?- Remélhetőleg viszonylag csekély mértékű lesz a megrázkódtatás. Ezért folyt az elmúlt években is és tart jelenleg is Magyarországon az úgynevezett jogharmonizáció. Ennek során olyan jogszabályok születtek itthon, amelyek az unióban is érvényesek. Az állategészségügy, a növényegészségügy, vagy az élelmiszerjog magyarországi előírásai már ma is összehangoltak az uniós előírásokkal. A belépésig hátralevő időben is arra törekszünk, hogy ha megváltozik egy rendelet, akkor azt Magyarországon is kövesse a változás. Nagyobb különbségek jelenleg inkább a piacszabályozás kérdéseiben, az intervenciós intézkedésekben vannak. Ezen a téren 2003-ban fogunk nagyobbat lépni és közelíteni az EU-s rendszerhez. Mondok egy konkrét példát: az Európai Unióban a gabonaintervenciós időszak november 1. és május 1. között van. Valamennyi gabonafélére egyforma mértékű intervenciós ár érvényes. Megvannak azok a nyomtatványok, amelyen kérvényezni lehet az intervenciót, előírások vannak arra vonatkozóan is, hogy mely raktárak, milyen feltételeknek való megfelelés esetén vehetnek részt az intervenciós tevékenységben. A hazai szabályozásban ezekre a részletekre 2003-ban fogunk kitérni.- Mi a helyzet a termelési kvótákkal, mennyire lesznek szigorúak?- Az uniós szabályozás egyik legfontosabb témaköre a termelési kvóták ügye. Tudni kell, hogy vannak termékek, amelyeknél egyáltalán nincs termelési kvótarendszer az Unióban. Ide tartozik például a teljes baromfiszektor, a sertésszektor, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a minőségi bor előállítása, a vetőmag-előon szigorú. Ilyen például a tej, a cukor és a dohány. Ezeknél semmi nem teszi gazdaságossá a kvótán felüli termelést, így valóban érvényesül a korlátozó szerep. A gazdáknak tehát nem kell attól tartani, hogy adminisztratív módon meghatározzák, mennyi sertést tarthatnak, mennyi gabonát termelhetnek hektáronként, vagy hány hektárt vethetnek be gabonával. Arra viszont számítani kell, hogy csak megA csatlakozás ára Elvben a 15 uniós or- szag pártolja a bővítést, a gyakorlat azonban bonyolultabb. A leendő tagok szegények, ezért a régieknek sokba kerülne a mostani támogatási rendszer fenntartása - írja elemzésében a The Economist. A tekintélyes angol gazdasági hetilap azzal kapcsolatban elemzi a helyzetet, hogy az Európai Bizottság először tette közzé részletes költségvetési tervét. Erre már csak azért is szükség volt, mert az EU megígérte, hogy az év végéig igyekszik befejezni a csatlakozási tárgyalásokat a tíz esélyesként megjelölt országgal. A büdzsé leglényegesebb - és az érintettek számára leginkább fájdalmas - eleme, hogy drasztikusan csökkenteni kívánják a mezőgazdasági és a regionális támogatásokat. Az EU érvelése szerint a korábbi színvonalú direkt kifizetések nem használnának sem a lengyel, sem a magyar farmereknek: a támogatások révén aránytalanul meggazdagodnának környezetükhöz képest. Hasonló logikája van a regionális szubvenciók visszafogásának. Ha a jelenlegi gyakorlatot folytatnák, szinte minden kelet-európai régiót segélyezni kellene. Ez megnövelné az EU kiadásait, következésképpen kevesebb jutna az elmaradott spanyol és görög körzetekKi menti meg a lengyel szalonnát? nek. Megoldásként Brüsz- szel a 4%-os szabályt alkalmazná, vagyis egy-egy ország nem kaphatna több támogatást, mint nemzeti jövedelmének a 4 százaléka. Ennél fogva például Spanyolország, amely kétszer gazdagabb, mint Lengyelország, valószínűleg továbbra is sokkal több regionális támogatásban részesül. A csatlakozni kívánó országok természetesen elégedetlenek, mert nehezen tudják megmagyarázni saját farmereiknek, hogy - mondjuk - német társaik miért kapnak több támogatást. De aggódnak a régi EU-tagok is. Németország például, amely a legnagyobb tagdíjat fizeti, fél a támogatási elképzelések hosszú távú hatásaitól. „Ha nem reformáljuk meg a közös agrárpolitikát, tíz év alatt megháromszorozódhat a hozzájárulásunk” - fogalmazott a hetilapnak egy német diplomata. Félnek a „klub” törzstagjai attól is, hogy amint az új tagok bekerülnek az EU- ba, meg fogják akadályozni a farmok támogatási rendszerének átalakítását, s ennek az árát a gazdag tagországok fizetik. Viszont ha a németek még a bővítési tárgyalások előtt ragaszkodnak az agrárpolitika reformjához, elkerülhetetlen a késés - mutat rá a The Economist. (csak) állítás stb. Más termékeknél a kvóta gyakran a támogatáshoz tartozik, amit a közös költségvetés ad. Támogatást ilyenkor csak a kvóta erejéig lehet felvenni, de ez nem jelent teljes termeléskorlátozást. Lehet a kvótán felül is termelni, az összes piaci folyamatban részt venni, de - támogatás nélkül. Néhány termék esetében a kvóta nagyhatározott mennyiségű termés után jár támogatás. Ha többet vet, és az árut el tudja adni, akkor azt nem fogják megakadályozni. Nagyon hasznos lenne, ha a magyar gazdák legalább az általuk előállított termékekre vonatkozó szabályozásokat ismernék.- Lesz-e adminisztratív beavatkozás ott, ahol szigorú a termelési kvóta, például a tej esetében? Előírhatják-e a gazdáknak, hogy hány szarvasmarhát tarthatnak, mennyi tejet fejhetnek?- A tejnél lesz ilyen. Minden egyes tejjel foglalkozó gazdálkodónak lesz tejkvótája. Ez mennyiséget jelent. Az nem érdekes, hogy ezt mennyi tehénnel termeli meg. Azt viszont szigorúan előírják, hogy mennyit értékesíthet a tejből. A termelést hétről hétre figyelik, s a gazdák értesítést kapnak arról, hogy hogyan áll a kvótakihasználásuk. Ha túlteljesítésben vannak, felszólítják őket a 100 százalékos értékesítésre. Ha tovább tart a túltermelés, szigorú büntetésre számíthatnak. Néhány százalékos többleteladás már az egész éves árbevételüket kockáztatja. Szigorú i cukorgyártás szabályozása is. Ebben az esetben a feldolgozók nem vehetnek át nagyobb mennyiségű alapanyagot, mint amennyi a gazda kvótája.- Ahhoz, hogy ez nyomonkövethető, ellenőrizhető legyen, intézményi háttérre is szükség van.- A közös agrárpolitika adminisztrációja meglehetősen bonyolult. Haliam olyan véleményeket, hogy sokkal bonyolultabb, mint a jelenlegi magyar rendszer, illetve összetettebb annál, amit „magyar fejjel” egyáltalán el lehet képzelni. Mind a termelésről, mind az értékesítésről és a jövedelmezőségről nagyon pontos nyilvántartásokat kell vezetni. Gyakori ellenőrzésekre is számítani lehet, sőt arra is fel kell készülni, hogy az ellenőrzéseket nem csak magyar szervek végzik majd, hanem az EU hatóságai is. Lehet, hogy egy gazdánál egyik héten az APEH ellenőriz majd, következő héten pedig a közösség valamelyik hivatala. Az EU eleve megköveteli Magyarországtól, hogy építse ki azokat az intézményeket, adatnyilvántartásokat, amelyek a tagállamokban érvényben vannak. Ilyen például a naprakész gazdanyilvántartás, a földtulajdon-nyilvántartás, a szőlőterületek, ültetvények nyilvántartása.- Hogy állnak ezek előkészítésével?- Van még mit tenni, de nem túl nagy a’ lemaradás. A magyar agrár-adminisztráció az EU szemében jó alap arra, hogy némi átalakítással a követelményeknek megfeleljünk.- Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott brüsszeli jelentés nem felett meg a magyar várakozásnak, finoman szólva, nem erre számítottunk. Mennyire kell ezt készpénznek venni, lehet még alkudozni?- Ebben hz évben még hosszú és kemény tárgyalások lesznek az agrárfejezetet illetően. Amit az Unió bizottsága nyilvánosságra hozott, az nyilván hosszas munkával készített anyag, de az unió szerint is csak helyzetértékelés. Ezt követi majd márciusban a bizottság tárgyalási javaslata, majd erről a nyár végén feltehetően állást foglalnak a tagállamok. Csak ezután készül el az EU tárgyalási pozíciója. Vagyis ezt követően fognak megkezdődni a tárgyalások az álláspontok közelítésére. Az jó dolog, hogy végre készült egy írásos anyag, amely állást foglal a két legkritikusabb dolog, a támogatások és a termelési kvóták ügyében, de még messze vagyunk attól hogy valamilyen megállapodás szülessen. Van még lehetőség a tárgyalásra, bár a jelentésben foglaltak miatt, amelyek nagyon távol álnak a magyar állásponttól, kemény munka vár ránk, stefanits csaba Kínai csirkétől tart a magyar piac Az elterjedt hírek szerint az EU-országokból egészségügyi hiányosságok miatt kitiltott csirkeáru került a magyar piacra. Az illetékes hatóságok vizsgálják az ügyet. Aki lemarad, kimarad Budapest Elterjedt a hír, hogy hazánkba az Unióból kitiltott, nem megfelelő minőségű csirkehús érkezett, melyet kilónként 40 forintért értékesítenek. A vágóhidak egy része állítólag visszamondta a hazai szállítók megrendeléseit, illetve nyomott áron veszi át a magyar árut. A magyar csirkék kilogrammonkénti ára jelenleg 284-285 forint körül mozog, és a termelők attól tartanak, hogy az ellenőrizetlen import még ennél drasztikusabb mértékben is letörheti az árakat. Varga Péter, az egyik legnagyobb hazai csirkenevelő mező- gazdasági cég, a Boly Rt. vezérigazgató-helyettese szerint a gazdálkodók működésére valóban negatív hatásúak a nyomott árak, a csúsztatott áruátvételek, ezek a problémák azonban összefüggésben vannak az ágazatot jelenleg jellemző dekonjunktúrával is. Varga cáfolta, hogy a Bóly Rt. fontolgatná csibekeltető ágazatának leépítését. A Baromfi Terméktanács nem rendelkezik hivatalos információval az olcsó „kínai” importcsirkével kapcsolatosan. Takács László ügyvezető igazgató szerint a kínai vagy ázsiai behozatal hírének az lehet az alapja, hogy másfél héttel ezelőtt mindenféle kínai élelmiszert kitiltottak az uniós államokból, mivel az egészségügyi hatóságok illegális antibiotikumos kezelések nyomára bukkantak. Németh Antal országos főállatorvos lapunknak elmondta: egy korábban indult vizsgálat során Ázsiából származó halakat, rákféleségeket és tenger gyümölcseit vizsgálták, több mintában kimutatták a tiltott antibiotikumos kezelés gyógyszermaradványait. Az állat-egészségügyi hatóság most kezdi vizsgálni az olcsó csirkeimportot is. Végleges eredményt a jövő hét elejére ígért a szakember. Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az Euro- pressnek elmondta: tavaly év végén több ezer tonna fagyasztott- csirke-szállítmányt vizsgáltak, és kiderült, hogy a szállítólevélen nem a tényleges származási országot tüntették fel. Továbbá alapos a gyanú, hogy a cégek hamis vámértéken számoltak el az áruval. A hatóság nyomozást rendelt el az ügyben. _______________________(ÚJVÁRI-KASZÁS! Bud apest Magyarország 2005-ös európai uniós csatlakozásával számolva mintegy évi húsz- százalékos termelékenységnövekedésre van szükség a felzárkózáshoz. Hazánkban a termelékenység növekedése mintegy négyszerese volt a bruttó bérek emelkedésének. A magyar gazdaság termelékenységi lemaradása mintegy negyvenszázalékos, bérhátránya hatvanszázalékos az uniós átlaghoz képest - derül ki Közép-Európa vezető termelékenységi tanácsadójának felméréséből. A tagjelölt országok a termelékenységüket tekintve átlagosan ötvenldlenc százalékos hátrányban vannak az Unió országaihoz képest - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin & Proudfoot Consulting igazgatója. A termelékenységjavulás üteméCSATLAKOZÁSRA VARO ORSZÁGOK TERMELÉKENYSÉGI LEMARADÁSA (AZ EU-ÁTLAG SZÁZALÉKÁBAN) Csatlakozásra váró összes állam (átlag) 59 Magyarország 42 Csehország 40 Lengyelország 60 nek gyorsítása nélkül Magyarország 15-20 év alatt zárkózhat fel az EU-hoz - jelentette ki az ügyvezető igazgató. Felmérésük szerint a magyar cégeknél a dolgozók évente 106 munkanapot nem pro- duktívan töltenek el. Magyarország esetében a termelékenység növekedése az 1995-99-es időszakban mintegy négyszerese volt a bruttó bérek növekedésének, azaz a termelékenység növekedéséből származó többletet nem forgatták vissza azokhoz, akik ezt megválósították. PRIVACSEK ANDRÁS
