Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-27 / 57. szám
6. OLDAL RIPORT 2002. Február 27., szerda HHI •' KULTÚRAMinden mai írásnak magyar az őse? Egy szenzációs felfedezés új alapokra helyezheti a civilizáció történetét Colin Foster angyalai A művész eredendő értékekre emlékeztet A Kárpát-medencéből származtatható minden ma használatos eurázsiai írásmód, a 10 ezer évvel ezelőtt született a 35 jelből álló, és a mai magyarral kísértetiesen egyező ősnyelv - állítja új könyvében Varga Csaba íráskutató. Azonban még ide is egy korábbi, több tízezer éves civilizáció maradványaként érkezett. Varga Csaba Pécsett végezte felsőfokú tanulmányait, ő alapította a nemzetközi hírű Ixilon animációs filmstúdiót, és a filmes szakmában világhírnevet szerzett. Kutató, újat kereső jelleme azonban most egy másik területen is reflektor- fénybe állította. Jel, jel, jel című most megjelent könyvében nem kevesebbet állít, minthogy az Eurázsiában használatos írásjelek mind egy közös őstől származnak, melynek második bölcsője a Kárpát-medence volt 10 ezer évvel ezelőtt. Az első ugyanis 30 ezer éves, Dél-Franciaország- ból származik, de lehet, hogy ezt megelőzően is fejlett civilizációk voltak már a világon, mert a tények azt mutatják, hogy 6-8 ezer év alatt nyom nélkül eltűnhet a Földön egy kultúra. Varga Csaba íráskutatásának lényege, hogy több ezer éves írásos emlékből, valamint az ősi magyar ábécéből összeállított egy hipotetikus ábécé jelrendszert, majd ezt vetette össze a ma vagy pár száz évvel ezelőtt használatos írásokkal. Bebizonyította, hogy a suméroktól az egyiptomiakig, a kínaiaktól a görögökig mindenütt kivétel nélkül ugyanezeket a jeleket használták a hangok leírására, legfeljebb egyszerűsítették, kevesebbet alkalmaznak az ősi 35 jelnél. A magyar és az egyiptomi démotikus ábécé 35 jel hosszúságú, technikai jellegükben kísértetiesen hasonlóak, míg az arab 18, a héber 20, a latin 19 jelre egyszerűsít. Bármilyen meglepő, a sumérok és a kínaiak is ebből az alapból építkeztek, csak a jeleket különböző képekkel, rajzokkal felszaporították 600-ra. Ha pedig az írások ősi változatait vizsgáljuk, kiderül, hogy a 30 ezer évvel ezelőtti dél-francia alap a Kárpát-medencében tűnik fel i. e. 10 ezerben, és innen indul hódító útjára. Az útvonal időrendben: az Araráton át a sumérokhoz, onnan Mezopotámiába, Egyiptomba, majd Indiába, Kínába. Később a görög területekre, és a latin-római vidékre (ide i. e. 600 körül) jut el. A könyv írója úgy fogalmaz, igyekszünk elfelejteni a múltat, s mindent indoeurópai szemszögből nézünk. A görögök, rómaiak eltöröltek minden korábbi történést, hogy saját kultúrájukat még magasabbra emeljék. Az írásemlékek azonban azt bizonyítják, hogy a civilizáció gyökereit sokkal régebbi időkben kell keresni, mint i. e. 2-5 ezer esztendő.- Az íráskutatásban elért eredményei Daniként is lepipáló művekre sarkalhatná!- Távoltartom magam a sci-fitől, én nem találgatok, csak az alapokkal foglalkozom, amit bizonyítani tudok, hiszen matematikatanár is vagyok.- A könyv máris nagy siker. Hogyan tovább?- A kötet csak most jelent meg, és igen vastagra kerekedett, ugyanakkor több feltárt tény kimaradt belőle. Ezen részletekből, a megjelent művel kapcsolatos továbbgondolásokból, jegyzetekből már készül a folytatás. Állandóan változik a helyzet, mert újabb adatok kerülnek elő. Ezek szerint például Atlantisz valahol Dél-Franciaország környékén lehetett. Ezt igazolni nem tudom, de tény, hogy kellett lennie nagy kulturális központoknak 100-200 ezer évvel ezelőtt is a Földön.- Mit sugalmaz még írásunk múltjának új alapokra helyezése?- Hogy például az evolúció nem úgy zajlott le, ahogy pillanatnyilag feltételezzük. Az emberek nagyon sokat tudtak, még az is lehet, hogy sokkal többet, mint mi most. Másrészt az is tisztán látszik a ligatúrákból, hogy az emberek az ősidőkben egyistenhívők voltak, hiszen világszellem mindenütt csak egy szerepel az ősi írásmódokban. Az is bizonyítható, hogy az indoeurópai népek feltűnése előtt Eurázsiában a magyar nyelv ősét beszélték. Nem véletlen, hogy a két kontinens legkülönbözőbb pontjain bukkan fel a különböző nyelvekben egy-egy csokor magyar szó. A legújabb felfedezések például azt mutatják, hogy nyelvünk közeli rokona volt a kelta is.- A szakma, a közönség hogy fogadja a művet?- Még tudományos elemzésekre nem volt idő, hiszen csak most került a könyv a boltokba. Mindenesetre megható az a rengeteg email üzenet, levél, amit az olvasóktól kapok. Es összeállt egy önkéntes társaság is, klubszerűén cseréljük az új információkat interneten keresztül. Tőlem függetlenül működő folyamatos frissítés, eszmecsere zajlik a kérdéskörben. MÉSZÁROS B. ENDRE A napokban Colin Foster legújabb szobrai közül lesz látható néhány a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának tanári kiállításán. A neves művészt a közelmúltban elnökévé választotta Pécs-Baranya Művészeinek Társasága. A száraz kóróerdő mélyén kis porfelhő száll a magasba. A hajdani panelgyárhoz tartozó kopott épület fészerét, ahol Colin Foster dolgozik, nem könnyű megtalálni. Jelképi erejű ez az ipari rom labirintusában. A művész az utolsó simításokat végzi az Űrhajós III. című szobrán csiszológépével. A Káli-medencéből származó kvarcit markáns anyag. Az Űrhajós IV. is jól érzékelteti ezt. Hangtompítós sapkájában, védőszemüvegében maga Foster is űrhajósra emlékeztet. Látszik, megszűnt számára a világ, négyszemközt van készülő művével. Itt az Angyal X. -es is, meg mindaz, ami látható az egyetemi kiállításon. - Többféleképpen lehet értelmezni ezeket a szobrokat - mondja. - A lényeget különféle rétegek veszik körül. A kóróerdő szélén valóban megdöbben az ember, eme formagazdagság láttán, a fogalmi gazdagságot, sokrétűséget is némileg megtapasztalva. Az űrhajóst ölében tartó istenség „szeme” táján például olyasféle látószerv formálódik meg, amely kifelé tölcséresedik. Azt sugallja, ez a látás teremti meg* hívja életre a tárgyi világot. - Az Angyal sorozatban eleve egy olyan gondolat van, amit mindenki ismer, de magát az angyalt senki sem látta. - A szobrász közvetíteni próbál... - teszi hozzá. Világos, hogy a művész mindenkor titkok tudója is. Az ismert és ismeretlen közötti hatalmas tartomány hírhozója, aki eleve megvilágító, segítő szerepkört tölt be a szellem világában. „Hírei” is alapjában kedvezőek. Ma, amikor terrorizmus elleni háború folyik, katasztrófák döbbeneté, a fenyegetettség érzete járják át a negativitással terhelt világot, Colin Foster nem véletlenül a létezés, az élet pozitív értékeire próbál emlékeztetni bennünket. Most készülő munkái egyes - mozzanataiban a prekolumbián kultúrák világára, más művei más egyetemes értékekre emlékeztethetik akár véletlenszerűen is az érdeklődőt. Amikor a művész újra, meg újra próbálja értelmezni a világot, a maga helyzetét, Foster szerint feltűnik, hogy maga az anyag is igen pozitív. Mint például a szinte örökéletű kő. Ugyanakkor Colin Foster Skandináviában csinált már szobrokat például jégből, hóból, meg tűzből is. Múlandó anyagú, múlandó jelenségeket idézve meg. A művészet szerinte egy időben teljesen önmagával volt elfoglalva, és befelé fordult. Csak magára figyelt. - Most megint fordulat van, sokan próbálnak kifelé tekinteni és olyan műveket alkotni, amelyek adni tudnak valamit az embernek - zárja le a gondolatsort. - Magam is ide sorolandó vagyok. Azzal, hogy elvállalta a Pécs- Baranyai Művészeti Társaság elnöki posztját, sokak szerint tulajdonképpen áldozatot vállalt. Az a véleménye: megválasztása azt jelenti, hogy megértették. Mint embert és mint művészt. BEBESSI K. A művész mindenkor titkok tudója fotó: tóth l. Magyar Polgári Párt MDF Családok jólétéért Munka becsülete Tanulni érdemes Köszönjük a bizalmat, a több ezer ajánlószelvényt! Magyar ________ Pol gári MDF Párt Szelvényeiket márc. 15-éig továbbra is várjuk! Dr. Mikes Éva Pécs 1. vk. De Blasio Antonio Pécs 2. vk. 1U- M Körömi Attila Pécs 3. vk.
