Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-15 / 45. szám

6. OLDAL H I T ÉLET 2002. Február 15., péntek _______________________________Emberformálás - 7.______________________________ MA GIS = többet, jobban! „Elemezz tárgyilagosan, okoskodj ésszel, vá­laszd a jobbat, cselekedj szeretettel!” - ragad meg a jelmondat az iskola egyik újságjában. íz­lelgetem, boncolgatom: mi mindent takar ez a könnyen megjegyezhető pár szó, amellyel a szerzetesek gondolkodási és cselekvésmódot ajánlanak neveltjeiknek?! A Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimná­zium igazgatója látott el olvasnivalóval, amíg váratlan intéznivalói miatt magamra hagyott az irodájában. Kincsesbánya a három diáklap. A gyerekek szemével nézve ad átfogó képet arról, mennyire gazdag itt az ismeretszerzés, a testi, lelki, szelle­mi emberformálás gyakorlata. „A napirend elég­gé feszített, sohasem unatkozunk” - tudósítanak a tanulók. Hát ez az! Csak az unatkozó gyerek rakoncátlankodik. A gyerekpszichológia ugyan óva int a túlterheléstől, a tanulók írásainak hang­vétele azonban inkább arról tanúskodik, hogy az erőfeszítés, a magas mérce egészséges önbecsü­lést, önbizalmat vált ki, mert gyümölcsözik a si­kerélményben. Hogyan alakul ki az egyensúly? Tanárok is megfogalmazzák a maguk részéről: „Komoly figyelmet fordítottunk rá, hogy egyen­letesen terheljük a diákokat. Ne alakuljon tó túl kemény időszak, de léha, fásult periódusokat sem engedtünk meg. A következetes szigort vi­dámsággal és humorral alkalmazzuk. A „jó útra térést” követően senki sem érezheti egy perccel sem tovább a tanári neheztelést.” Igen... mondani ugyan akármit lehet, de az ösvény kétségtelenül ott kezdődik, ahol világo­san tisztázott, logikus elvek jelzik a követendő utat, igazítanak el gyereket, pedagógust. Például: miért is kell kézfeltartással jelezni az órán, ha va­lakinek mondandója van? Hát a tanár miatt, mondanám, ha tőlem kérdik. Úgy köny- nyebb neki rendet tartani. Azért is persze, de mennyivel hatásosabb - amellett, hogy igaz is - a jezsuita magyarázat, amely előre­mutat, a gyerekek életének egy későbbi, az iskola után következő mozzanatára. „Osztálytársai iránti tiszteletét fejezi tó a jelentkező. Egy újabb jó befektetés az életre, ahol a közös megbeszélés egyre nagyobb szerepet kap, és ahol külön súlya van a tó­egyensúlyozott egyén szavának” - olvasom a VADÉ MECUM című füzetkében, amely nemcsak az iskolán belüli jogokat és köte­lességeket ismerteti, hanem szabályozza a falakon kívüli magatartásformákat is. Vadé mecum, magyarul azt jelenti: Jöjj velem!” „Menjünk együtt”! Lapozgatás közben nem tudok szaba­dulni attól, amit a „jelentkezésről” megtud­tam. Csakugyan. Ki veszi komolyan az éretlenül közbetóabálóst egy fontos tárgyalásnál?! Kezdem kapiskálni a „titkot”. Minden apró­ságnak miértje van, méghozzá nem is akármi­lyen! Távolabbi, jól átlátható, magasabb célok érdekében fogadtatják el a világosan, egyértel­műen körvonalazott, a legapróbb részletekig ki­dolgozott és egymásra épülő követelmény-rend­szert. Szavalni persze könnyű erről, de tettekre vál­tani nap mint nap, gyakoroltatni, ellenőrizni, kö­vetkezetesen, türelmesen, indulatok nélkül, nyugodtan és szeretettel... Aztán belefeledkezem a hamisítatlan gyerek­tudósításokba: tavaszi kirándulás Dobogókőre, Csíksomlyóra, Czestochovába. Előkészületek nyelvvizsgára. Édesanyák gyűlése havonta. Hús­vétikor öt diák keresztelője. Rajztóállítás. Az osz­tályok közötti verseny értékelése. A Fényi Gyula­napok kulturális rendezvénysorozata: diákelő­adások a csülagászat történetéről és Fényi Gyula kiváló csillagász jezsuitáról, az iskola blockflőte zenekarának és énekkarának hangversenye, a színjátszókor műsora. Nem szakadnak el az iskolától nyáron sem a gyerekek: bentlakásos nyári tábor a gimnázium­ban és a kollégiumban. Kenuzás. Természetjá­rás. Utazás Rómába. Maradandó hatású misék, múzeumlátogatások képekkel is illusztrált emlé­kei. A sportvetélkedők erőfeszítéseit a családok­kal együtt szervezett vidámságok fűszerezik. „Néhány szentté avatásra érdemesült szülő főzte a több hektoliternyi gulyást”... és ... „bár néhány új csillag feltűnt az édesapák között, a labdarúgásban még tart a tanárok hegemóniája”. Csapatverseny, összeállítás: apák-fiúk, anyák-lá- nyok, diákok-tanárok. Hirdetmény: „Az iskola sportcentruma hét végén nyitva tart az Avasi la­kótelepen élők számára”. Vagyis, a jezsuiták a környékbeliekre is igyekeznek kiterjeszteni hatá­sukat. Az együttműködők száma szaporodik. Becsukom az iskolai újságot. Címlapján az áll: MAGIS, azaz többet, jobban! Rezes Zsuzsa 1540. szeptember 27-én III. Pál pápa jóváhagyja a Jézus Társaságát Kezdődik az ének És folytatódott. Hatszáz diák éne­kelte tiszta szívből. Csak úgy zen­gett a templom az alsósok csilin­gelő hangjától, melyet megalapo­zott a felsősök férfias tónusa. Mindenki énekelt a hétköznapi diákmisén. Nem volt olyan szent­ének, amit a diákok ne ismertek volna tízéves korukra, hisz már kétévesen szenténekkel köszön­tötték karácsonykor a Jézuskát. Elkezdődött egy folyamat. A szü­lők, nagyszülők magukkal vitték templomba az óvodáskorúakat, aztán jött az iskola, ahol magától értetődött a rendszeres misehall- gatás. Együtt énekelt az egész templom, felnőtt és gyerek. Aztán jött a nagy fordulat, és egy csapásra csend lett. A munka­képesek nem mertek templomba járni, mert féltették állásukat, ugyanezen okból a tanulóifjúság is elmaradt. Többnyire csak azok a kórusok maradtak meg, melyek országos hírűek voltak és oly ma­gas művészi színvonalat értek el, hogy megszüntetésük visszatet­szést keltett volna. Kodály, Bár­dos szimpátiája bizonyos védel­met jelentett. De a felszín alatt folyt a bomlasztás, a fenyegetés. Káderlapomon első helyen ez állt: a székesegyházi kórus tagja. Ha­sonlóan jártak mindazok, akik ál­lásban voltak. Mindezek ellenére, ha megtépázva is, számos kórus átvészelte az évtizedeket a rend­szerváltásig. Ezek a kórusok azonban Palestrinát, Mozartot, Kodályt, Bárdost (és még számos zeneszerző műveit) énekelték, miközben a nép hallgatott. Az is­kolák államosításával megszűn­tek a diákkórusok és a tanulóifjú­ság misére járása. így halkult el fokozatosan a nép éneke. Azok, akik jártak misére és énekeltek az évtizedek folyamán, megöreged­tek, meghaltak. Fiatal utánpótlás nem jött, pedig lenne rá igény. Itt a kántoroknak van fontos szerepe. Olyan kántoroknak, akik ismerik az összes szenténeket, megfelelő erősségű a hangjuk és alkalmasak a népének vezetésére. A kántorokat régen körülvette né­hány jó hallású, erős hangú, szí­vesen éneklő férfi és nő, akikhez csatlakoztak az emberek. Valahol itt kellene kezdeni most is az újjá­születést. Természetesen, üdvözlendő, hogy az ifjúság a ma divatos hangszerekkel, ritmussal, dallam­mal dicséri az Urat. A baj csak az, hogy ez zömében arra az együt­tesre korlátozódik, amelyik mu­zsikál. A szülők, felnőttek zöme hallgat. Még nagyobb nehézség, hogy amit egyik városban énekelnek, azt nem ismerik a többi városban, ahol ottani helyi zeneszerzők szá­mait éneklik. „Be­megyek szent templomodba” ... Valamikor bárhova ment hazánkban valaki, bármelyik templomba lépett be, csatlakozhatott az énekhez, akár százhoz is. Mert minden ember szí­vesen énekel. Ritka élmé­nyem, ha Ausztriá­ban hallgatok mi­sét, mert elég gyakran énekelnek olyat, amit Németbolyban ^gyermekkorom­ban énekeltek. Ők természetesen németül, én meg magyarul. „Két­szeresen imádkozik, aki énekel” - mondták régen. Aki részt vett va­lamikor teli templomban szívből jövő éneklésben, az örökké igényli. Számos lelki tényezőn kívül, amit a templomi éneklés rejt ma­gában, pótolhatatlan veszteség éri a magyar zenei kultúránkat, ha a régi magyar szenténekek végleg elhallgatnak. Dr. Szálai István „...beteljesedik..." Az egyházi kalendárium szerint hamvazószerdával elkezdődött a böjt. El­indult az az ünnepi sorozat, mely negyven napig tart. (Ha valaki utána­számol, hamvazószerdától nagyszombatig 46 nap jön ki. Ebből le kell vonni a 6 vasárnapot, hiszen a feltá­madás napja nem bojtos nap.) A böjt nem egyszerűen hústilalom, vagy egyéb ön­megtartóztatás. Ilyenkor megpróbálunk a Megváltó nyomába eredni, szeretnénk megérteni a megváltás nagy titkát. Lukács evangéliumában olvassuk ajézusi monda­tot: „Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféák megírtak.” (Lk 18,31) Micsoda hátborzongató mondat. Jézus a maga életére vonatkoztatja mindazokat a prófétai igéket, amelyek a Megváltó szenvedésével kapcso­latosak. A tanítványok szinte semmit nem értenek e szavak rettenetes sú­lyából. Utólag tudjuk persze, mi is ez az út. Elindul a szenvedés útján. Felveszi az emberi terheket, osztozik a beteg fájdalmában, a megalázóitok keser­veiben, a kitaszítottak magányában. Keresztelő János jól látta: „Íme az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét" (Jn 1,29). Minden szenvedő sorsában osztozik a Szenvedő. Etindul a nagy mély­ségek felé, félelmeken, könnyeken, halálon át. Amikora magunk mélysé­ge borzasztónak el, amikor kiderül, hogy a lélek mély bugyrai milyen új meglepetéssel szolgálhatnak, akkor döbbenünk rá, hogy mennyire magá­nyos tud lenni az ember. Kivel lehet megosztani a halálos félelmet, az ége­tő szégyent, a gyötrő lelkiismeret-furdalást...? A böjt az érem másik olda­la. Aki ma egészséges, önfeledt vidám, életet habzsoló, lehet, hogy holnap a vergődő, könnyeivel küszködő elesett lesz. A böjti időszak legmélye a nagypéntek, a pokota szállás. Bizony minden beteljesedett. így lett nekünk Megváltónk, bűnből, örök haláltól megmentőnk. „Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Jézus az éle­té adta értünk. ” (1 Jn 3,16) Varsányi Ferenc A párbeszéd lehetőségei A Keresztény-Zsidó Társaság, A pár­beszéd lehetőségei - egy dialógus­kultúra szükségessége” címmel szimpoziont rendez február 24-én 15 órai kezdettel a pécsi Európa Házban (Mária u.) a Baranya Megyei Köz­gyűlés Elnöksége és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Pécsi Regionális Bizottsága védnökségével. Előadások: Hermann Judit, a Pé­csi Brit Konzulátus irodavezetője: A keresztény-zsidó párbeszéd nem­zetközi intézményei és távlatai, Stark András pszichiáter, a Pécsi Zsidó Hitközség alelnöke: A mono­lógtól a párbeszédig - a kölcsönös megismerés és megértés lehetősé­gei, Horányi Özséb: A zsidó-keresz­tény párbeszéd szükségessége, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társasig főtitkára: A magyar köz­élet és a zsidóság. A rendezvényre minden érdek­lődőt szeretettel várnak. iwi Cigány nyelvű Újszövetség A tervek szerint még az idén, talán már őszre megjelenhet az Újszö­vetség magyar-cigány kétnyelvű változata. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tit­kára tavaly decemberben, sajtótájé­koztatón jelentette be, hogy - első­ként a világon - Magyarországon jelenhet meg a teljes Szentírás ci­gány nyelvű fordítása. A munka kapcsán Tarjányi Béla teológus, a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem Teológiai Karának dé­kánja, a fordítást végző és a kiadást gondozó Szent Jeromos Katolikus Biblia Társulat vezetője elmondta, hogy az újszövetségi részt a szak­mai ellenőrzés után jóváhagyásra elküldik a püspöki konferenciához. Reményét fejezte tó, hogy az ősszel végleges formában nyomdába ad­hatják, s talán még a tél beállta előtt tó is adhatják cigány nyelven az Új­szövetséget. Több száz oldalt lefordítottak a teljes Szentírás további részeiből is, de a munka egészéhez összességé­ben még legalább két év szükséges. A fordítás bázisa az úgynevezett tóvári, vagy a romániai oláh cigány nyelvjárás szókincse. Meghagyják a nyelvbe beágyazódott szláv és ro­mán szavakat, megkísérelnek új je­lentésben használni, vagy más nyelvjárásból kölcsönözni meglévő kifejezéseket. A társulat vezetője szerint a tel­jes Szentírás cigány nyelvre fordítá­sa - a kiadás költségei nélkül - mintegy húszmillió forintba kerül. A megjelentetésre már kaptak tá­mogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, emel­lett anyagi segítséget helyezett kilá­tásba a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Oktatási Minisz­térium is. A cigány nyelvű Újszö­vetség már szerepel a jövő évi tan- könyvjegyzékben. ____________■ Sz ületésnapi köszöntő Várnagy Viktor, Pécs város nagy öregje, a Filharmónia Vál­lalat egykori igazgatója február 21-én lép be a 97. életévébe. So­kan tudják róla, hogy a cser­készmozgalom kiválósága, akit egykor, a gödöllői jamboreen Baden-Powell tábornok, a cser­készmozgalom megalapítója tüntetett ki életmentő emlék­éremmel, s aki ma a Baranya- Tolna-Somogy Cserkészkerület örökös tiszteletbeli elnöke. A hangversenyek elmarad­hatatlan látogatójaként - és a Szeráfi Kórus alapítójaként - ismert és szeretett sokak Vik­tor bácsiját születésnapja alkal­mából a február 24-én, jövő va­sárnap délelőtt fél 10-kor kez­dődő cserkészmisén köszöntik társai, barátai és a Szeráfi Kó­rus tagjai a pécsi Pius temp­lomban. _____________K.F. Eml ékeztető A KERESZTÉNY Értelmiségi Fórum feb­ruár 15-én, pénteken 17.00 órakor a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimnázium díszter­mében tartja rendezvényét. Előadó dr. Végh László, a Debreceni Egyetem fizika­tanára. Témája: A fenntartható fejlődés. A válság környezeti, gazdasági és emberi té­nyezői. A megoldás természete. KERESZTÚTI ÁJTATOSSÁG lesz pénte ken fél 5-kor a Kálvárián. Rossz idő esetén a Belvárosi templomban. Az ájtatosságot Kele Pál esperes-plébános vezeti. HÁROMNAPOS lelkigyakorlat lesz a Xa­vér templomban február 15-17-ig. Pénte­ken és szombaton 17.00-kor, vasárnap a 10 órai szent liturgiában Legeza József Budapest, Fő utcai görög katolikus lelkész vezeti az elmélkedést „Találkozások az evangéliumban” címmel. A KERTVÁROSI Szent Erzsébet temp­lomban vasárnap este 6 órakor nyernek beavatást azok a felnőtt hittanulók, akik majd húsvét éjjelén keresztelkednek. A FOKOLARE Mozgalom fiataljaiból ala­kult együttes részvételével zenés est kez­dődik február 17-én, vasárnap 17 órakor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumá­ban. Az est programjában az embereket körülvevő sokszor kilátástalannak tűnő világot próbálják bemutatni a résztvevők, és szólnak arról a felismerésről, hogy ki­lépve közömbösségünkből bárki részese lehet a világ megváltoztatásának. (a) EGYHÁZFÓRUM ESTÉK. Az „Érzelmi intelligencia a családban” előadás-sorozat keretében február 20-án, szerdán este 7 órakor „Időritmus és érzelmi intelligen­cia” címmel tart vitaindító előadást Wolf Judit pszichóterapeuta a Lenau Házban (Pécs, Munkácsy M. u. 8.). MAGZATVÉDŐK PÉCSETT. Regionális tanácskozását február 16-án, szombaton tartja Pécsett a Magzatvédők Társasága a Katolikus Karitász épületében. A téma: a magzatvédelem helyzete és feladatai Ma­gyarországon. (a) NYÍLT NAP. A fiatal házasok részére nyílt napot rendez a Megújulás Intézet a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában március 2-án 10-17 óra között. A nap fo­lyamán szó lesz a házastársi kapcsolat fej­lődéséről, a gyermekvállalásról és a min­dennapi problémák hatékony feldolgozá­sáról. Jelentkezni február 18-ig lehet a 72/517-075 telefonon. A részvétel a jelent­kező párok részére ingyenes. (a) KAPOCS. Szabó Oszkár tábori lelkészt, s e speciális, egyedi területet ismerhetik meg azok, akik vasárnap a reggel 8 órás hírek után a 101,7 MHz-en, a Pécsi Rádió Kapocs műsorát hallgatják. (a) NÉPFŐISKOLA DIÓSZEGEN. A felvidé­ki magyar katolikusok hetilapja, a Re­mény népfőiskolát indít azok számára, akik szeretnék jobban megismerni az egy­ház tanítását. Az előadás-sorozat négy fél­évben, havonta egy alkalommal lesz, min­dig szombati napon. A népfőiskola hely­színe Diószeg, a megnyitóra és az első előadásokra március 2-án kerül sor. ANGLIKÁNOK ÉS MUZULMÁNOK. A keresztények és muzulmánok közötti párbeszéd előrehaladását célzó meg­egyezést George Carey anglikán prímás és Mohammed Szaid Tantawi, a kairói A1 Azhar iszlám egyetem nagy imámja látta el kézjegyével. Az egyiptomi vallá­si vezető nagy tekintélynek örvend az iszlám világban és tisztsége igen jelen­tős a szunnita muzulmánok számára. A túlnyomórészt síita irányzatú Iránon kí­vül a muzulmán országok többsége az iszlám szunnita ágához tartozik. Az egyezség értelmében az anglikánok és a szunnita muzulmánok a jövőben szabá­lyos időközökben találkoznak és meg­beszéléseket folytatnak közös problé­máikról. KASPER BÍBOROS Moszkvába utazik. Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egy­ségtörekvés Pápai Tanácsának elnöke február végén látogatást tesz Moszkvá­ban, melynek során felkeresi II. Alekszij összorosz pátriárkát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents