Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-15 / 45. szám
2002. Február 15., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Felháborítóan őszinte Dévényi Ildikó: „A világ legszebb testrészéről van szó, ahonnan minden élet indul” Mégsem botránydarab, hanem érzékeny és érdekes irodalmi szöveggé összeálló interjúsorozat a Magyarországon Vagina monológok címen bemutatandó mű, amit a Pécsi Harmadik Színházban február 25-én láthat először a közönség. „Elhatároztam, hogy beszélni fogok a nőkkel a vaginájukról, hogy vagina-interjúkat készítek” - írja a darab szerzője, a New York-i Eve Ensler. 1997-ben látott neki, hogy elkészítse azt a mintegy 200 interjút, amelyekben nők a vaginájukról beszélnek, mert - mint Ensler erről meg van győződve - „a vagina története az élet története, és mindenki szeret beszélni az életéről”. A művet immár 20 országban játsszák, többek között olyan sztárok is, mint Glenn Close, Whoopi Goldberg vagy Jane Fonda, és a már csak „Vagina Ladyként” emlegetett Enslert a feminizmus új apostolának tartják sokan. Moravetz Levente, a pécsi előadás rendezője interneten talált rá a „A nők elleni erőszak ellen” alcímet viselő szövegre. Végül is Szurdi András producer (és az előadás dramaturgja) hozta be a darabot az országba, elkészült - többek között Tandori Dezső közreműködésével - a műfordítás, és a Thália Színházban tűzték műsorra. Moravetz (mint „felfedező”) any- nyit kötött ki, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában Pécsett is színpadra kerülhessen a Vagina monológok, azaz kettős ősbemutatónak lehet majd tanúja a közönség Budapesten és Pécsett, ez utóbbi helyszínen Dévényi Ildikó, Nyertes Zsuzsa és Xantus Barbara szereplésével.- Senki ne ítéljen a cím után - figyelmeztet Moravetz Levente -, semmiképpen sem pikáns darabról van szó, épp ellenkezőleg: mindenki magában kell eldöntse, ez a téma mennyire „botrányos” a számára. A „vagina” szó hajmeresztőnek tűnik, holott csak egy latin műszó, s mindenki jól tudja, hány és hány szinonimáját használjuk naponta, különböző szövegkörnyezetben... Természetesen rendezőjétől függ, ki miképp tálalja a Vagina monológokat, és mindenesetre, nem szakítva korábbi rendezői gyakorlatommal, „gusztusos” keretek között tartom a produkciót. A Vagina monológok pécsi főszereplője, Dévényi Ildikó a következőket mondta az eddigi próbákról:- Amikor megtudtam a darab címét, elájultam. De aztán elolvastam a szöveget, ami hihetetlenül izgalmas volt, és rögtön hatalmas színészi feladatokat sejtetett. Volt monológ, ahol ök- lendeznem kellett, máskor elsírtam magam vagy éppen sikítottam. Lassacskán rájöttem, hogy végül is világ legszebb testrészéről van szó, hiszen innen indul minden élet, mégis nagyon sokszor tiszteletlenül emlegetik, sőt, használják. Amikor elkezdődtek a próbák, és először hallottam a kolléganőim szájából ezeket a szavakat, szabályszerű remegés fogott el, de nem csak engem, őket is, és egyszerűen sírva fakadtunk. Úgy vagyunk vele, hogy elhatároztuk: megfogjuk egymás kezét és beleugrunk ebbe a sötét szakadékba, aztán odalent vagy összezúzzuk magunkat, vagy elkap bennünket valaki - remélhetőleg a közönség. Az biztos, hogy ebben az előadásban teljesen pőrére kell vetkőz- tetni a lelket, de a cím alapján senki ne számítson bármi egyéb vetkőzésre, végig estélyi ruhában játszunk. Az biztos, mindent bele kell adni egy-egy figurába, számomra talán a megerőszakolt boszniai nő monológja a leginkább megrázó, ugyanis az átélt szörnyűségeket egy hihetetlenül gyönyörű versbe „csomagolja” bele. Egyszóval, amennyire féltem a Vagina monológoktól, annyira megszerettem, most is szaladgál a hideg a hátamon, ahogy beszélek róla... A mű premierje február 25-én lesz, amit márciusban további három előadás követ majd. _____ _____ M. K. VA LAHOL EURÓPÁBAN. Ma este mutatják be Pécsett, a Nemzeti Színház nagyszínpadán Radványi Géza a II. világháború után készült azonos című, nagysikerű filmjének musical-változatát. A Dés László által megzenésített darab pécsi rendezője Halasi Imre, a népes szereplőgárda szinte az egész társulatot színpadra állítja, és húsz gyerekstatiszta is szerepel. _______________ fotó: laufer László Ma ndulavirágzástól a vallástudományi központig Új pécsi bölcsész szak, valamint pedagógusoknak új szakirányú továbbképzés indítását kezdeményezik a Pécsi Tudományegyetemen. A PTE márciusi Mandulavirágzási Tudományos Napok konferencia- sorozatának egyike, a Zarándokutak bevallottan és hangsúlyozottan egy új pécsi oktatási témakörben rejlő lehetőségeket is hivatott bemutatni tíz előadásával, amelyek a hinduizmus, az iszlám, a sintoiz- mus-buddhizmus és nem utolsósorban a kereszténység világlátását érzékeltetik.- A rendezvényt a távlati cél első mozzanataként fogjuk fel. Azt szeretnénk, ha a márciusi mandulavirágzást egy képletes biológiai ciklus gyümölccsé érlelné, vagyis ez a konferencia elvezetne egy bölcsészeti vallástudományi szak indításáig - fogalmazza meg több érintett oktató reményét dr. S. Szabó Péter, egyetemi docens, a „Vallástudományi töprengések a harmadik évezred küszöbén” alcímet viselő konferencia témavezetője. Mint mondja, ilyen bölcsész szak egyedül Szegedi Tudomány- egyetemen van jelenleg. Az új szakindítás lehetőséget biztosítana a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatóinak is, hogy egyetemi diplomafokozatot szerezzenek a főiskolai mellé.- Benyújtottam a javaslatot a kari tanácsnak vallástudományi központ létrehozására. Ez elég laza szervezeti keret, de van jogosítványa, hogy szakindítási javaslatot, pályázatot adjon be. Ha a kari tanács, majd javaslatára az egyetem szenátusa jóváhagyja, akkor intenzívebb szakaszba ér a terv. A vallásszociológia, valláspszichológia, vallási néprajz területén gyűjtik kurzusként oktatható témákat és az oktatóként szóba jövők önéletrajzát, publikációlistáját. A vallástudományi központ indításával párhuzamosan megfogalmazódott az javaslat is, hogy BTK olyan szakirányú továbbképző tanfolyamot indítson, amely az ember- ismeret, a vallás és az erkölcs témakörének iskolai tanítására készíti fel a pedagógusokat. ___ ____ o. I. Pé cs kedvenc Elefántja állatként újra nem hiteles Elkészült a pécsi Elefánt restaurációja. A szakértő zsűri megsüvegelte, most már csak az önkormányzatnak kell jóváhagynia, hogy a másolata cégérként újra kiállhasson a Jókai tér sarkára. A hajdan volt időben, a 19. században az úgynevezett gyarmatáru-kereskedők előszeretettel tettek különösen figyelemfelkeltő figurákat cégérükre: egzotikus állatokat, távoli kontinensek jellegzetes embertípusait. Kultúrtörténeti, kereskedelmi és várostörténeti kuriózumként Pécsett tulajdonképpen egyetlen ilyen kereskedelmi cégérként maradt fenn a Jókai téri elefánt, Pucher György fűszerkereskedő 1876-ban nyílt boltjának vevőcsalogatója. Feketének született, de Pécset régóta lakják huncutságokra képes diákok, akik - talán a sziámi legendás albínó ritkaságok ismeretében - suttyomban fehérre mázolták az ormányost, amelyet aztán a kereskedő meghagyott ilyennek. Cégérállatát később a pécsiektől az a megtiszteltetés érte - de mindössze csak egyetlen emberöltővel ezelőtti!), az akkor folyó belvárosi rekonstrukció során -, hogy névadója lett a centrum legérdekesebb épülettömbjének. A Jókai tér legutóbbi felújításakor a Pucher-cégér sorsát, mint a tömb és az Elefánt tulajdonosa - írhatjuk talán már nagybetűsen - a Pécsi Városüzemelési és Va-' gyonkezelő Rt. vette kézbe. Új figurát szánt az idő és időjárás által kikezdett eredeti helyére, a hajdani fűszerbolt sarkán lévő poszta- mensre. A munkára felkért díszbádogos azt a megbízást kapta a megrendelőtől, hogy zoológiái szempontból hiteles elefántot készítsen. Az eredetinek ugyanis se a füle, se a farka, se az ormánya, se a lába nem maradéktalanul ilyen. Az igazi elefánt azonban elbukott a művészettörténészből, építészből, szobrászból, műemlék- és várostörténeti szakemberekből álló zsűri előtt. Ez a grémium azt a kívánalmat fogalmazta meg, hogy az Elefánt cégérként, várostörténeti emléktárgyként legyen hiteles, nem pedig állatként. A szakemberek ragaszkodtak ahhoz, hogy a tulajdonos az öreg Elefántot restauráltassa, a munka elkészültével a cégér múzeumba kerüljön, és csak másolatát helyezzék ki a Jókai térre. A szeptember 20-ra tervezett Elefánt-avató ünnepség elmaradt. A PW Rt. zsűri instrukcióinak megfelelően Gardánfalviné Kovács Magdolnát bízta meg az Elefánt restaurálásával. A munka nemrég elkészült - tudtuk meg Brányi Endrétől a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. vagyonkezelő divíziójának igazgatójától. A szakértő zsűri - dr. Romváry Ferenc művészettörténész, Molnár G. Judit, a Művészetek Háza igazgatója és Pál Zoltán szobrász - maradéktalan elismeréssel értékelte a restaurátor munkáját és elfogadásra javasolta a közgyűlés kulturális bizottságának. Ha minden jól megy, még tavasz elején visszakerül a róla elnevezett háztömb falára a megújult eredeti Elefánt - illetve a másolata -, amely zoológiái szempontból ugyan nem teljesen, cégértörténeti szempontból viszont tökéletesen hiteles. . dunai l Most még csak raktárban láthatjuk fotó: l. l Végleg elhagyható a szemüveg Látásjavító műtét - lézerrel Ha az ember „nem jó szemmel néz” a dolgokra, azok maguk is megváltoznak, rosszabbik oldalukat mutatják. A látásromlás azonban lézeres műtéttel korrigálható, ezáltal félre lehet tenni a szemüveget és a kontaktlencsét. Vannak, akik ezek után úgy érzik, mintha újjászülettek volna. A képernyőn kerek lyuk tátong, enyhe égett celluloidszag és vékony füstpászma kíséretében. Ezek jelzik a pillanatot, amikor a vékony filmszalag átlyukad, azaz befejeződik a gép öntesztelése. Megjelennek a paraméterek, elhangzik a kulcsszó: oké. Kezdődhet a műtét. Dr. Halda Tamás szemszakorvos elmondja, hogy a páciens részéről mindezt alapos vizsgálat előzi meg, amelynek fontos részeként a látószervi hibák mellett a lézeres beavatkozásra való alkalmasságot is aprólékosan kivizsgálják. A műtét maga egy néhány perces procedúra, amely abból áll, hogy a beteg a saját ruhájában, saját cipőjében, a cipőn egy fertőtlenítő fóliapapuccsal besétál a légkondicionált helyiségbe, majd fölfekszik a kezelőasztalra. Az orvos a számítógépbe programozott adatok által vezérelt gép segítségével elvégzi a műtétet a szaruhártyán. Megkéri a beteget, hogy közben ne beszéljen, rögzíti a szemgolyót, hogy műtét közben ne mozogjon, a többit a lézersugár végzi. A lézer a szem szaruhártyáját vékonyítja, simítja el. - Volt olyan műtéti ^ ^ ^ zist a szemsebészek elhárították. Lencsét ültettek be a betegnek. A seb beforrása utáni mikroszkopikus heg azonban ugyancsak zavarta a látását. Ezt a heg és a fénytörési hibák helyesbítésével^ lézerrel korrigálni lehetett.- Én csak az egyik szememet csináltattam meg - emlékezik vissza az első ilyen szemműtéten Pécsett átesett Hőgyéné, dr. Somogyi Irén, PhD kutató orvos, immár nyugdíjas. - így most a bal szememmel látok távolra, a jobbal pedig közeire. A jobb szemem megmaradt „rossznak”, mert ily módon a, jössz” is jó. Azelőtt öt szemüvegre is szükségem volt olykor, mert mindenhez más kellett. Távolbalátás, olvasás, tévénézés, számítógép... Most ebben a különösen hideg télben igen jólesett, hogy nem kellett szemüveget hordanom. Ha a város utcáin járkálok, kifogástalanul látok a megoperált szememmel. Ha az ABC-ben vagyok, és valamit venni szeretnék, akkor a „közellátó szememmel” veszem szemügyre a polcokat. így persze szemüveg nélkül olvasni is tudok. Összességében azt mondha- toih, óriási és kedvező változást tapasztalok a műtét óta. A megújult látás révén szinte újjászületik az ember. Ismét öröm lehet a puszta szemlélődés. Korábban Pécsett nem végeztek ilyen lézeres műtéteket. A pár perces beavatkozást megelőző vizsgálatokkal és az esetleges utókezeléssel együtt valóságos ingázásra volt szükség mondjuk, Pécs és Budapest között. A probléma ugyanakkor mindenkit érinthet, aki szemüveget visel vagy kontaktlencsét hord. Különösen ez utóbbinak lehetnek az idők során kellemetlen velejárói. A lézerrel operálható, javítható látásproblémákat a fénytörési hibák okozzák. Ezáltal a szemlencsén keresztül a kép nem a látóhártyára kerül. Rövidlátásnál a látóhártya elé, távollátás esetén pedig mögé kerül ez a mező. Az eltérést szemüveggel korrigálják. Általában több szemüvegre is szükség lehet, könnyen megsérül, elkeveredik, elveszik, vigyázni kell rá. Mások úgy érzik, ha felteszik a szemüvegüket, mintha abroncsot raknának a fejükre. A műtétek alsó korhatára 18 év, a felső pedig 65. Az előzetes vizsgálatok során azokat is kiszűrik, akiknek a szaruhártya-betegsége mellett másfajta szembetegsége is van, tehát nem várható javulás a műtéttől. Például a szárazszeműség, azaz, ha nincs könnye valakinek, kizáró ok. A műtéti alkalmassági vizsgálaton meghatározzák a pontos dioptriaértéket, a számszerűsíthető adatokat. A szaruhártya videokamerával és számítógéppel történő feltérképezése topografikusan ábrázolja a felületet, annak görbületeit, rendellenességeit, amit a lézerrel meg lehet változtatni. Némi egyszerűsítéssel elmondható, hogy a felületi hibák a A lézeres műtétet többféle szembetegségre is ajánlják szinte minden felnőttnek látás tisztaságát, a görbület az élességet, a dioptriát befolyásolják. A vizsgálatot követően a készülékkel dr. Dom Klám és dr. Halda Tamás szemész-orvosok percek alatt, egymás után akár több műtétet is elvégezhetnek. Kárpáti Tibor lézerfizikus, aki maga is átesett egy ilyen szaruhár- tyaműtéten, külön könyvet írt a témáról, és ebben a lézeres szemsebészet jövőjéről szólva megemlékezik arról, hogy 30 évvel ezelőtt a lágy kontaktlencsék jelentették az újdonságot ezen a téren. Akkor még elképzelhetetlen volt a szaruhártya fénytörő erejének tartós korrigálása. A nem túlságosan távoli jövőben a lézerfizikus elképzelhetőnek tartja a szem lézeres kezelésének nagymérvű elterjedését, ami olyan általánossá válhat, mint manapság a kontakt- lencse viselése. Az érintettek véleménye osztatlan abban, hogy e műtét más minőségűvé teszi mindazok életét, akik ettől kezdve örökre megválhatnak a szemüvegüktől, kontaktlencséjüktől. Akadnak, akik úgy érezték, mintha újjászülettek volna. BEBESSI K.
