Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-28 / 27. szám

6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PTE ÁLLA M- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA 2002. Január 28., hétfő Múlt és jövő metszéspontjában Az egyetemi szintű jogászképzés 1923. október kö­zepén indult Pécsett. A városban azonban a felsőok­tatás gyökerei az 1367-ben alapított egyetemre men­nek vissza, majd jurátusok százai kaptak a Szepessy Ignác által megalapított joglíceumban szakképzést a reformkorszaktól kezdve. A modern jogászképzés alapja attól számítható, hogy 1921-ben a Magyar Ki­rályi Erzsébet Tudományegyetemet Pozsonyból Pécsre helyezték. A jog- és államtudományi karon, majd az állam- és jogtudományi karon a nemzetközi hírű professzorok és kiválóan felkészült oktatók jogászok ezreit képezték ki, akik a jogélet minden területén öregbítették a fakul­tás jó hírét. Az 1923-24-es első tanévben a 12 fős tantestületben 11 professzort és egy lektort találunk. 2002. év elején a Kar megnöveke­dett feladatait 77 főállású, 12 részfoglalkozású oktatója és 3 professor emeritus látja el. Az 1923-24-es tanév első félévére 333, a második­re 291-en iratkoztak be. Az ezt követő években a legnagyobb létszám az 1934-35-ös tanév két szemeszterében volt: 971, illetve 892. Az or­vosi kar önállósulásával Pécsi Tudományegyetem jogfolytonosságát 1951 -tői 1975-ig csak az állam- és jogtudományi kar léte tartotta fenn. A későbbiekben 1960-ban a karnak 856 hallgatója volt (ebből 260 nappali), 1970-ben 720 (ebből 326 nappali), 1980-ban 932, ebből 370 nappali tagozatos. 1990-ben már 1019-en folytattak a karon jogi tanulmányokat (ebből 620 nappalin). A másoddiplomás tagozatokra az utóbbi években a képzés újra hangsúlyt helyezett. Ma az egyetemi szin­tű alapképzésben 3294 fő, a többi képzési formában - a kaposvári „Igazságügyi Ügyintézői Szakon” a jogi asszisztensképzésben, a ha­gyományos szakirányú továbbképzésekben és a PhD képzésben - 842 fő vesz részt. Pécsi jogászélet Vizsgára várva Jelenleg vizsgaidőszak van. A joghallgatók egyetemi évei azon­ban korántsem merülnek ki a szorosan vett stúdiumokban és vizsgákban. Az elmúlt háromne­gyed évszázad alatt a tudomá­nyos önképzőköri, diákköri tevé­kenység mellett a kulturális prog­ramok sem maradtak el. Sőt a szórakozás percei sem vizsgák előtt, vizsgák után, évkezdéskor, „felezéskor”, vagy egyéb alkal­matos baráti események kapcsán kiskocsmákban, presszókban, horribile dictu mulatókban. A jogászélet méltó tolmácsa, és az első irodalmi szárnypróbál­gatás színtere lett a Glosszátor, Lucidum Intervallum, Expressis Verbis és természetesen a jogász- és gólyabálok, pikantériától sem mentes alkalmi sajtótermékei. A kar végzett hallgatóival is ápolja kapcsolatait. Ennek a szakmai együttműködés mellett legfonto­sabb fóruma az 1978-ban alakult Baráti Társasága. Tagjainak de­rékhadát a Pécsett végzett jogá­szok adják. Tudáskínálat a jog világából Az utóbbi évtizedben végzős gimnazis­ták körében erősen megnőtt az érdeklő­dés a jogászképzés iránt: a PTE Állam- és Jogtudományi Karán rendre többszörös a túljelentkezés. Hogy a kar hallgatóinak száma ma mintegy négyszerese a hajda­ni első tanévben regisztráltakénak, ah­hoz döntően hozzájárult a nappali tago­zatú képzésen túli szakok és képzések kínálata is. Ezek idei köréről kaptunk tá­jékoztatót dr. Petrétei József egyetemi do­censtől, a kar dékánhelyettesétől.- Milyen út vezet el a jogászdoktori, cím meg­szerzéséig?- A jogász alapképzés célja az, hogy az egyetemről tíz féléves képzés után kikerülő fi­atalok az egyes jogterületek és jogintézmé­nyek, a jogalkalmazás alapvető módszereinek ismeretében alkalmasak legyenek a jogászi tevékenységre, valamint a kellő gyakorlati jár­tasság megszerzése után jogi szakvizsga leté­telére. Vannak kötelező tantárgyak, ezeket minden joghallgatónak fel kell vennie és különböző szintű vizsgákat kell teljesí­tenie. Emellett egyéni érdek­lődésüknek megfelelően kü­lönböző tantárgyi blokkok­ból választhatnak. A képzési idő magába foglalja a kötele­ző szaknyelvi képzés és szakmai gyakorlat idejét is. A záróvizsgára bocsátás fel­tétele a szakdolgozat elké­szítése és sikeres megvédé­se, valamint egy nyelvből középfokú C típusú, vagy azzal egyenértékű állami nyelvvizsga. A diplomát el­nyerők jogosultak az egyete­mi végzettségi szintet jelző doktori cím hasz­nálatára.- Mire számíthatnak a felvételizők?- A csak írásbeli központi felvételi nagyjából 60-40 százalékos arányban teszt, illetve esszé­írás. A vizsgatárgyak: magyar nyelv és iroda­lom, valamint történelem. Az államilag finan­szírozott képzésre 245, a költségtérítésesre 30 fő az irányszám. Az utóbbi években 102 és 112 között mozgott nálunk a felvételi ponthatár. Je­lenleg a nappali tagozatos hallgatók egyharma- dának jut kollégiumi elhelyezés. Az európai felsőoktatási együttműködés támogatásra lét­rejött ERASMUS-program keretében a kar hall­gatói külföldi tanulmányok folytatására kap­nak lehetőséget. Pályázati rendszerben évente általában 18 hallgató kerül ösztöndíjjal európai egyetemek jogi karaira féléves, vagy egész tan­éves időtartamra. A külföldön teljesített tantár­gyak a hazai tantervbe beszámíthatók.- Milyen kínálat van a levelező tagozatokon?- A levelező tagozatos jogászképzések költ­ségtérítésesek. Összesen 1000 fő a felvehetők irányszáma. Az előadások és konzultációk a szorgalmi időszakban havonta egy alkalommal, három egymást követő napon vannak. A jelent­kezési határidő: március 1. A dipbmás levelező tagozatra egyetemi, illetve főiskolai alapképzés­ben szerzett oklevéllel jelentkezhetnek. Felvételi vizsga nincs. A kérelmek elbírálásakor a felvételi bizottság figyelembe veszi: az oklevél minősíté­sét; megszerzésének évét; az idegen nyelvtudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványt. A képzési idő 10 félév. A tagozat tantárgyai és vizsgakövetel­ményei megegyeznek a nappali képzésével, a diploma is azonos. Az államigazgatási főiskolát végzettek levelező tagozatára az alapképzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni. A képzés időtartama 8 félév, speciális tanterve tekintettel van az államigazgatási főiskola tantervére is. A szigorlati, valamint záróvizsga tárgyak és köve­telmények megegyeznek a nappali képzésben résztvevők tantárgyaival és vizsgakövetelménye­ivel. Az előbbiek igazak a Rendőrtiszti főiskolát végzettek levelező tagozatára is, de annál az idei jelentkezési határidő már lezárult.- A kar doktorképzése milyen témaköröket ölel fel?- A PhD programunk „A magyar jogrend­szer megújítása a jogállamiság és az európai integráció jegyében” címet viseli. Témavezető dr. Kiss László DSc professzor. Alapprogra­mok: az önkormányzat kiépülése és működé­se, a jogalkotás helye, szerepe a jogállamban, a jogalkotás, a terület és tér nemzetközi jogi rendszere, a nemzetközi és európai polgári el­járásjog fejlődése, a bűnözés elleni küzdelem jogi és társadalmi eszközei, különös tekintet­tel az új kriminálpolitikai törekvésekre.- A kar főiskolai szintű, illetve felsőfokú szakképzést is folytat újabban. Kiknek kínál­ják és mire alkalmas az ilyen végzettség?- Igazságügyi ügyintéző szakon olyan főisko­lai szintű végzettségű és szak- képzettségű, önálló hatáskör­rel rendelkező ügyintézőket képzünk, akik jogi alapisme­reteik, különösen az eljárásjo­gokban szerzett jártasságuk, továbbá az igazságügy szerve­zetének és ügyvitelének, a jogi informatika gyakorlati ismere­teinek birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek igazságügyi döntések előké­szítésében és végrehajtásá­ban, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szak- képzettségüknek megfelelő önálló igazságügyi feladatokat oldjanak meg. A képzés hat féléves. A nyelvi követelmények ugyanazok, mint a jogászképzésben. A 2002/2003. tanévre 220 költségtérítéses hallgató vehető fel. A szak­mai alkalmasság és az igazságügyi szervezettel kapcsolatos ismeretek felmérését szolgáló felvé­teli elbeszélgetés alapján összesen 60 pont sze­rezhető. Ez a képzés kihelyezett: a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolai Karával való együttműködés kere­tében folyik Kaposvá­ron, a Bajcsy-Zsilinsz- ky E. u. 10. szám alat­ti főépületben. Az ok­tatás jelenleg levelező formában működik, a konzultációk féléven­te kétszer öt napon keresztül folynak. A jogi asszisztens képzés akkreditált is­kolai rendszerű fel­sőfokú szakképzés nappali és levelező képzési forma. A fel­vételi elbeszélgetés a jelölt középiskolai ál­lampolgári ismereteit méri fel, a felvételről a benyújtott okiratok alapján döntenek. A kép­zési idő: 4 félév. Jogi alapismeretekkel rendel­kező és azokat munkájuk során alkalmazó jo­gi középszintű szakemberek képzése a cél. Például a jogi asszisztens tehermentesíti a bí­rákat az ítélkező munkán kívüli tevékenység alól, az ügyészségnél ellátja az ügyintézői és ügykezelői feladatokat, ügyvédi irodákban tit­kársági alkalmazottként jogi előkészítő mun­kát végez, közigazgatás egyes szakterületein a ügyviteli, a földhivatalokban ingatlan-nyil­vántartási, közjegyzői alkalmazásban pedig olyan feladatokat lát el, amelyekhez közjegy­ző jelenlétét jogszabály nem írja elő. Ha a jo­gi asszisztens sikeres egyetemi felvételi vizs­gát tesz, a nappali jogászképzésbe beszámít­ható a felsőfokú szakképzés során már lehall­gatott és eredményes vizsgával lezárt tantár­gyak egyharmada. JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK SZÁMA A JOGÁSZ SZAKRA (alapképzés, nappali tagozat) 2396 — jelentkezők száma felvettek száma 2066 1 ....... 18 06 1726 Forrás: PTE 1497 273 276 306 293 275 B 1997 1998 1999 ' 2000 2001- Kiknek és milyen utakat kínál a kar a költégtérítéses szakirányú továbbképzésekkel?- Az Európa tanulmányok - Európa politi­ka szakirányú továbbképzési szak öt féléves levelező képzés és „Európa szakértő” megne­vezésű szakképzettséget ad. Bármely felsőfo­kú képesítéssel, de különösen egyetemi okle­véllel rendelkező politológusok, jogászok, közgazdászok, szociológusok, történészek, főiskolai oklevéllel rendelkező igazgatásszer­vezők, közgazdászok, történelemtanárok és más társadalomtudományi alapképzettségű szakemberek számára széles körű és magas szintű ismereteket nyújt az európai integráció kérdéseiről, az EU intézményeiről, szerveze­tekről. A konzultációk kéthetente pénteken és szombaton folynak. Megfelelő előképzettség alapján egyes tárgyakból, illetve a gyakorlat alól felmentés kapható. Felvételi vizsga nincs, a jelentkezőket a beküldött dokumentumok alapján kiszámított pontszámok szerint rang­soroljuk. Előny az egyetemi végzettség, a tár­sadalomtudományi szakon szerzett diploma, az igazolt nyelvismeret - különösen az angol -, a szakismeretek szükségessége a munkahe­lyen, az esetleges EU-integrációs előképzett­ség. A 40-50 fős keret betöltése után a felvéte­li szintet elérő jelentkezőknek előfelvételi ajánlunk fel. A négy féléves önkormányzati gazdaságszer­vező szakirányú továbbképzési szak tanulmányi területei azonosak a toursi egyetemen negyed- százada folyó program főbb moduljaival. A kép­zésben való részvétel feltétele igazgatásszerve­ző oklevél vagy egyetemi, főiskolai végzettség. A francia nyelvtudás a jelentkezésnél előny, de nem feltétel. Felvételi vizsga nincs, a rangsor a benyújtott dokumentumok alapján dől el. Eh­hez a következő szempontok: az alapvégzettség jellege, szintje, minősítése, nyelvvizsga nyelve, szintje, kategóriája és egyéb körülmények. Dr. Petrétei József dékánhelyettes Jogi szakokleveles és szakjogász-képzés A jogi szakokleveles képzés ötszemeszteres levelező rendszerű. Jelenleg jogi szakokleveles képzés folyik közgazdász, orvos, mér­nök alapdiplomával rendelkezők számára, továbbá jogi szakokleve­let kapnak a családvédelemben, gyámügyigazgatásban, szociális igazgatásban tevékenykedő egyetemi, főiskolai végzettségű szak­emberek, családvédelmi tanácsadó elnevezéssel. A szakokleveles politológus képzés célja, hogy a politikatudomány fő területeit átfo­gó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson. A képzésben való részvétel feltétele egyetemi, illetve négyéves tanító- és tanárképző főiskolai, valamint államigazgatási főiskolai végzettség. A szakjo­gász-képzések szintén öt félévesek és levelező rendszerűek. Ingat­lanforgalmi, családjogi és Európa-jogi szakjogász-képzés indul. Az európai jogi terminológiát elsajátítani kívánó hallgatók angol és né­met szaknyelvi kurzusokat vehetnek fel. Speciális kapcsolódási pontok Az egyetem szenátusa 1996-ban alapította az Európa Központot. Feladata, hogy az Eu- rópa-tanulmányok körében fejlessze, koor­dinálja és szervezze az egyetemen folyó ok­tató- és kutatómunkát, a pályázati, szakta­nácsadási és szakvéleményezési tevékeny­séget, valamint az országon belüli és a kül­földi kapcsolatokat és együttműködést. A központ 2000. március 1-jén - összegyetemi feladatainak megőrzésével - az Állam- és Jogtudományi Kar szervezeti egységévé vált. A központ jelentős Tempus- és Phare-tá- mogatásban részesült. A tevékenysége igen kiterjedt: 92 tantárgy oktatását támogatja az egyetem hat fakultásán, működteti az Euró­pa-politika szakirányú továbbképzési, vala­mint az önkormányzati gazdaságszervező szakot, kiadja a Studia Europaea sorozatot, önálló kutatási programmal rendelkezik. Az AJK Nemzetközi- és Európajogi Tan­széke 1992-től kapja angol nyelven az Euró­pai Unió hivatalos kiadójától az Európai Kö­zösségek intézményei által készített doku­mentumokat. Az Európai Dokumentációs Központ státuszának megfelelően a gyűjte­mény alapvetően jogi és közgazdasági jelle­gű, de jelentős az EU intézményi kérdései­vel, statisztikával, pénzügyekkel, környezet- védelemmel, regionális politikával, szociál­politikával, szakképzéssel és az EU bővíté­sével foglalkozó kiadványok száma is. A könyvtárszolgálat nyilvános, olvasójegy nél­kül külső érdeklődők is igénybe vehetik. A dokumentumok nem kölcsönözhetők, de lehetőség van fénymásolat készítésére. Az Országgyűlési Könyvtár 1975-től teljes letéti könyvtárként gyűjti az ENSZ doku­mentumait angol és francia nyelven. A gyűj­temény vezetője az ENSZ illetékes szervé­nek egyetértésével 2000 januárjában úgy ha­tározott, hogy az ENSZ francia nyelvű ideig­lenes dokumentumait 1995-től kezdődően az AJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszé­kének kezelésébe adja. A dokumentumok helyben használhatók, fénymásolásra lehe­tőség van. A PTE JOGI KARI KÖNYVTARÁNAK gyűjtőköre a jog- és államtudományokra, poli­tológiai, európai tudományokra és az ezekhez kapcsolódó társadalomtudományi ágak szakirodaimára teljed ki. Magyar és idegen nyelvű jogi dokumentumok, monográfiák, szakkönyvek, folyóiratok, az oktatott tárgyakhoz előírt kötelező és ajánlott irodalom, egyetemi jegyzetek és tankönyvek, kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények, hivatalos közlönyök, és nem hagyományos információhordozók szolgálnak a kutatás és oktatás hátteréül. Három számítógépen használhatók a jogi tájékoztatást segítő CD-k, a hálóza­ton elérhető adatbázisok. A mintegy 87 ezer kötet könyvből 77 ezer a tanszéki könyvtá- rakban található. A karra 158-féle folyóirat jár, köztük 68-féle külföldi. fotók: m. a. Cím, elérhetőség Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 7622 Pécs, 48-as tér 1. Telefon: (72) 211-433/3230, /3282. (AN: alapképzés, nappali tago­zat), (72)211-433/3325, /3158 (DL: diplomás levelező tagozat,) (72)211-433/3266 (F: felsőfokú szakképzés) Telefax: (72) 211-433/3263 (AN), (72) 501-560 (DL), (72) 501-554 (F) E-mail-cím: nepel@ajk.pte.hu (AN), vetek@ajk.pte.hu (DL), ambrusa@ajk.pte.hu (F) Honlap: www.jpte.hu/felveteli- zoknek, http: \\ www.law.pte.hu Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre A hallgatói önkormányzat érdek- védelmi szervezet. Feladatai közé tartozik ezenkívül a hallgatói jutta­tások - alapellátás, tanulmányi ösztöndíj, szociális támogatás - el­osztási rendjének kidolgozása, az oktatók hallgatói véleményezése, a hallgatók érdekeit érintő szolgálta­tások végzése és folyamatos fel­ügyelete, programok szervezése. Felépítése lépcsőzetes. Egyrészt 7 fős évfolyamtanácsokat választa­nak, másrészt 1996 szeptembere óta a hallgatók közveüenül választ­ják az 5 fős elnökséget, mely a hall­gatói önkormányzatot képviseli és irányítja. Az elnökség az évfolyam­tanáccsal együtt havi rendszeres­séggel választmányi ülést tart, amelyen beszámol tevékenységé­ről, illetve meghatározzák annak főbb irányát. __________■ Di ákönkormányzat

Next

/
Thumbnails
Contents