Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-25 / 24. szám

I 2002. Január 25., péntek BARANYAI T Ü KÖR 5. OLDAL Hírek SZENTLŐRINCEN a költség vetés racionalizálása az egyik legsürgetőbb feladat. A város képviselő-testülete elé kerülő javaslatban a célt több alternatí­va is szolgálja. Ezek egyike a kiskincstár bevezetése. Az ösz- szevont intézményi gazdálko­dás átláthatóbb, rugalmasabb pénzkezelést eredményezhet. Döntés jövő héten. (aa) A PÉCSI Városi Bíróság peren kívüli eljárás során, formai okokra hivatkozva elutasította a Pogányért Polgári Kör beadvá­nyát, amelyben a pogányi rep­tér fejlesztésével kapcsolatos helyi népszavazás kiírásának el­utasítását kifogásolták. A kör tagjai ezt követően ismét, sor­rendben a 14. alkalommal kez­deményezték a pogányi jegyző­nél a népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. (mb) A HELESFAI'„Boróka” Otthon bővítését tervezi a megyei önkor­mányzat. A pszichiátriai gondo­zottak részére újabb lakrészek építését tervezik, a beruházás­hoz a megye tizenegy millió fo­rintot különített el, míg a fejlesz­téséhez hiányzó további húsz­millió forintot a szociális minisz­térium pályázatának segítségével igyekeznek előteremteni, (mb) KOVÁCSHIDÁN jó ütemben folyik a református templom külső és belső rendbetétele. A munkálatokra Phare-pályázat- ból közel 20 milliót nyert el az önkormányzat, s reményeik szerint tavasszal végeznek a re­konstrukcióval. (a) • PÉCSETT ma délben temetik az egykori nagyhírű Szeráfi Kó­rus alapító tagját, egy nyugdíja­sotthon lakóját, a 89 életévet megélt Szigeti Sárát, akinek a rokonsága bérelte egykoron a Nádor Szállót és Kávéházat. A pécsi kórus 1929. december 8- án alakult. (a) A PÉCSI Nemzeti Színház ja­nuár 26-i, „Boldog születésna­pot!” című előadásainak idő­pontjai technikai okok miatt megváltoztak. így a 15 órára meghirdetett előadás 17 órakor kezdődik, a 19 órai kezdés pe- dig 20 órára változott. ________■ Ska ndináv lottó Nyeremények 7 találatos: nem volt 6 találatos: 133 591 Ft 5 találatos: 3 361 Ft 4 találatos: 641 Ft Parlagfű: döbbenetes jövő 2020-ra a lakosság hetven százaléka szenvedhet az allergiától Évente tíz százalékkal emelkedik az allergiás megbetegedések száma, az előrejelzések sze­rint húsz év múlva a lakosság hetven százalé­ka fog szenvedni a pollentől. A parlagfű elleni védekezéssel foglalkozó konferencián a szak­emberek az érintettek összefogását sürgették, miután enélkül szélmalomharcnak tűnik a gyomnövény elleni fellépés. Harkány-Pécs-Mohács-Komló Csak Pécsett közel húszezren szenvednek a parlagfű­től, számuk évente tíz százalékkal nő. A» szakemberek becslései szerint országszerte legalább kétmillió embe­ren jelentkeznek allergiás tünetek, s az előrejelzések alapján húsz év múlva már a lakosság hetven százalé­ka szorul majd kezelésre. Mindez már most több tízmüliárd forintjába kerül az egészségügynek, f ért sürgető, hogy az érintettek közösen vegyék fel a ircot a parlagfű ellen - hangzott el tegnap a témáról ndezett konferencián Harkány­ban. Kevés jut irtásra Pécsett mintegy húszmillió forint áll az önkor­mányzat rendelkezésére kaszálásra, vegysze­res irtásra. Néhány évvel ezelőtt ez az összeg még csak ötmillió forint volt. Az önkormányzatoknál általában nem különíte­nek el konkrét összegeket az allergiakeltő nö­vények elleni védekezésre. Mohácson a teljes környezetvédelmi alap 11 millió forint, ebből hasítanak ki az irtásra, míg Komlón várhatóan ugyanennyiből költhetnek ilyen célra. A környezetvédelmi tárca képviselője elmondta, pá­lyázataik révén országosan összesen 50 millió forintot tudnak adni a településeknek. A hallgatóságból többen úgy vélték, hogy mindez csepp a tengerben, a megfelelő védekezéshez milliár- dokra lenne szük­ség. Kissné Szöllősi Erzsébet, a Zöld Forrás Környezet- védő Egyesület el­nöke az önkor­mányzatokat osto­rozta: szerinte a te­lepülések nem él­nek kellően bünte­tési jogkörükkel. Pécsi gyógyszerészek kérdésünkre elmondták, a rendszerváltás után kezdett meredeken emelkedni az allergiás betegek száma. Ennek vélhetően az az oka, hogy a magánkézbe jutott hatalmas földterületeket nem megfelelően gondozták. Pedig a pollen okozta problémák kezelése nem olcsó, évente akár harminc­ezer forintba is kerülhet a kezelés. Ugyanakkor az önkormányzatok meglepően ritkán léptek fel a gondaüan gazdákkal szemben. Pécsett ta­valy az önkormányzat ötszáz esetben szólította fel az ingatlantulajdonosokat, de végül csak 23 alkalommal kellett élniük a maximum harmincezer forintos bünte­téssel. Mohácson egyszer sem bírságoltak, hatott a fi­gyelmeztetés is. Komlón sem fizetett senki a hanyagságáért, miu­tán még el sem készült a gyomnövények irtását sza­bályozó rendelet. (Háttér: wunv.dunantulinaplo.hu) MÁTÉ BALÁZS Á parlagfűpollenek száma a levegőben Fotrás: ÁNTSZ A lakók az üzemet okolják Nincs megbízható mérési eredmény a szennyezésről Az Anna-akna és a kőbánya határolta völgy levegője időnként szennyezett, a füstgázok és a por mennyisége határérték felet­ti. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ezért vár­hatóan újabb vizsgálatot végez. A lakók az aszfaltkeverő üze­met okolják, sokan ráadásul légúti panaszokkal küszködnek. Komló- Az ősszel elvégeztük a méréseket, amelyekből megállapítható, hogy a levegő szennyezettsége határérték körüli - tájékoztatta lapunkat a fel­ügyelőség osztályvezetője, Emesz Tibor. - Mivel a kőbányától, illetve az aszfaltkeverőtől bekértük a mű­ködési adatokat, összehasonlító vizsgálatot tehettünk. A többnyire reggel és este az egészségügyi ha­tárértéket is meghaladó mennyisé­gű por és nitrogénoxid nem csak az aszfaltkeverő „terméke”, hanem a kőbányáé, illetve a forgalomé is. Eh­hez az Engel Adolf utca házainak hagyományos fűtése is hozzájárult, mivel időnként éjszaka is magas volt a szennyezettség. A völgy szin­te zárt, szélcsendes időben ezért is nagy a füstgázok koncentrációja. A kőbánya februárban nem üze­mel, így elképzelhető, hogy a szak­hatóság újra mér. Ezzel kizárásos alapon megállapítható lesz, meny­nyire szennyez az aszfaltkeverő. Ha nem, a közlekedés általi, illetve fű­Van mód kártérítésre Jogászok szerint környezetszennyező tevékenység általi kártérítés­re az általános kártérítési ügyeknél szigorúbb előírások vonatkoz­nak, feltéve, hogy a betegség bizonyítottan a tevékenységből fa­kad. A kártérítést már az okozati összefüggés megalapozza. A bíró­ság igazságügyi szakértő véleménye alapján dönthet a kártérítésről. Mátyás János tési szennyezés mérhető. A végle­ges szakvéleményre tehát még vár­ni kell.- Az Engel utca és a környék több száz lakója szerint a szen­nyezésért az aszfaltgyár okol­ható - mondja a terület önkor­mányzati képvi­selője, Mátyás János. - Olyan mérést javaso­lunk, amelyet akkor végeznek, amikor csak a gyár nem termel. így a hatóság előtt is vi­lágossá válna, mitől büdös a kör­nyék. Azt sem értem, hogy a fűtés most miért számít, hiszen az évtize­dek óta van, ahogy kőbányászat is, lakossági panaszok nélkül. A lakók közül sokan küszköd­nek légúti és asztmatikus pana­szokkal. Betegségükre, melyet sze­rintük az üzem okoz, nem csak gyógyírt, de elégtételt is várnak. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) DEÁK G. Mohács Híg trágyalé a patakban? Egyelőre nem tudni, ki lehet a felelős arról tájékoztatott, hogy számuk­ra akkor jelent feladatot a víz- szennyezés, ha az a Dunába jut­va eléri az ő területüket. Lapunk végül dr. Szakonyi Lajosáéhoz, a Dél-Dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség víz- és talajvé­delmi osztály­vezető-helyet­teséhez továb­bította az ész­revételt. Sza­konyi Lajosné elmondta, la­punk bejelen­tésére elrendelik a vízmintavételt, amelyből megállapítható az eset­leges szennyezőanyag mennyisé­ge és pontos összetétele, ennek alapján pedig a szennyező kiléte. A vizsgálati eredmények ismere­tében, amennyiben indokolt, bír­ságot szabnak ki, s egyúttal intéz­kednek arról, hogy további szennyezés ne forduljon elő. A Jenyei-patak egy szaka­szon erősen elszíneződött, amiből idegen anyagra lehet következtetni. A víz vizsgála­tát követően bírságról, továb­bi teendőkről a környezetvé­dők döntenek. Az 57-es főközlekedési útról jól látható, hogy a Jenyei-patak befa­gyott vize valami idegen anyagot tartósított. A meglehetősen zava­rosnak ható, erősen sárgás szín alapján többen azt vélelmezik, hogy az országúthoz, és a patak­hoz egyaránt közel létesített állat­tartó farmról kerülhetett a vízfo­lyásba híg trágya. A feltételezést egyelőre nem lehet megerősítem, az ok kiderítése ugyanis néhány napot vesz igénybe. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mohácsi illetékese vár­hatóan ma tart terepszemlét, a Duna-Dráva Nemzeti Park fel­ügyelője, Omacht Zoltán pedig CSŐTISZTÍTÁS. Akkumulátortól a döglött csibéig sok mindent be­dobálnak a felelőtlen emberek a csatornákba. Felvételünk helyszí­nén, a pécsi Aknász utcában valószínű, hogy csak az utca megsüly- lyedése miatt kellett a csatornát karbantartani a Pécsi Vízmű Rt. dol­gozóinad ________________ ________ FOTÓ! TÓTH L. Int erjú: A fosszíliák piaca Őslények, maradványok, Újabb dinoszaurusz-lábnyomok kerültek elő a meszesi külfej­tés meddőhányóján. Baranya néhány éve híressé vált Klaj Sándor lelete, egy Tekeresen megtalált ősdelfin révén. Az őslénymaradványoknak, a fosszíliáknak egyre jobb a piaca. DN: - Van olyan dinoszaurusz, amelynek tudományos neve Komíosaurus Carbonis Kordos.- Baranyában a jurakortól egé­szen a pannónig terjedő időszakból - nagyjából 130-150 millió évet ölel át - lehet fosszíliákat lelni. Egy önál­ló nevet kapó faj felfedezése nagy szó, ám ezzel együtt megyénk nem tartozik az ország legjobb lelőhelyei közé. A Gerecse, a Bakony, a Vértes gazdagabbak. DN: - Még mamutunk is van.- Sőt, masztodon is, igaz, a Hetvehely mellett futó vasútvonal kőtámja mögé falazva... DN: - Egyre többeket érdekelnek a fosszüMk. Hova menjenek?- Gyakorlatilag mindenütt lehet fosszüia, de nem mindenütt gyűjt­hető. A természetvédelmi területe­ken például tilos. Ilyen a Templom­hegy Villánykövesd mellett, vagy a Váralja-árok a Kelet-Mecsekbén. Hi­das régen híres volt csigafaunájáról, a Csukma-hegy Máriagyűdnél am- moniteszeiről, a Herman Ottó-tó környéke miocén csigáiról, Pécsvá- rad halmaradványairól. DN: - Az amatőrök nem jelente­nek egyben veszélyt ?- Szétbombázhatnak lelőhelyeket. DN: - Jó pénz a fosszüia..- Már a gyűjtők is inkább a gene­tikai hiba miatt torzult darabokat keresik. Ezeknek valóban van ára. DN: - Mint a tekeresi ősdelfinének.- Csaknem teljes csontváz volt, Közép-Európa egyetlen ilyen lelete. Még a legutóbbi börzén is kínáltak érte pénzt, nem tudva, hogy a Nem­zeti Múzeumnak adományoztam. DN: - Mennyibe kerül egy-egy je­lesebb fosszüia?- Lehet venni már pár száz forin­tért is, de a müncheni börzén talál­koztam 240 ezer márkás darabbal is. De még mindig nem ez a plafon. DN: - Az USA-ban fosszüiakom- mandó kergeti az illegális gyűjtő­ket és kereskedőket.- Vannak zakkant milliomosok, akik minden pénzt megadnak, hogy egy dinókoponya díszelegjen a halijukban, vagy őshüllőtojásokat rakhassanak az üvegszekrényes tá­rolójukba. De ez utóbbiakhoz való­ban horrorisztikus árért lehet hoz­zájutni, ami persze generálja az ille­gális kereskedelmet. DN: - Baranyából kerül fosszüia külföldre?- Természetesen. Az első állo­más rendszerint Bécs. Tudják ná­lunk is, pénz lehet belőle. Van olyan homokbányánk, ahol a rostánál ott állnak a nepperek, hogy kikapkod­ják mondjuk a cápafogakat, vagy - csigolyákat. Pedig ezek közönséges, gyakori darabok. DN: - Sokan egyszerűen tőkebe­fektetési lehetőségnek tekintik az értékesebb őslénymaradvá­nyokat... milliók- Nem annyira a fosszíliák, mint inkább az ásványok területén igaz ez. De a fosszíliák forgalmazására is létrejöttek már nagykereskedések. DN: - Ismer baranyai gyűjtőket?- Ismerek, bár én már nem foglal­kozom a fosszíliákkal, csak az ásvá­nyokkal. Nincs velük kapcsolatom, magánügynek is tekintem. DN: - Végül is legális a fosszüiák kereskedelme?- Azok esetében, amelyek nem védettek, igen. Például a legismer­tebb őslénymaradványt, az ammonitest nálunk alig néhány helyen szabad gyűjteni. Pedig gyakori Baranyában is.- Halbtt már olyan esetről, hogy valakit megbüntettek illegális őslénymaradvány-gyűjtésért?- Nem. De nem is ez az igazi veszély. Tudok olyan dél-dunántúli fiatalemberről, aki egy életre szóló sérülést szenvedett gyűjtés közben, amikor rázuhant egy kőtömb. Közel ahhoz a helyhez, ahol én az ősdelfint találtam. MÉSZÁROS ATTILA Klaj Sándor Miskolcon született 1948-ban. Még nem volt húsz­éves, amikor a pécsi uránbányá­hoz szerződött, ahol 19934g dol­gozott. Azóta rokkantnyugdíjas. Tízéves kora óta foglalkozik fosz- szíliákkal, majd ásványokkal. Az őslénytannak, a kristályok világá­nak önképzéssel lett tudora, majd elismert szakértője. Pár éve az Év ásványgyüjtőjének választották. Több mint húsz új fajt fedezett fel, közöttük háromnak eddig más nem jutott a nyomára. Nős, egy fia és egy lánya van. Kezdődhet az iskolaépítés Beremend ___ Há rom pályázó közül döntöttek tegnap arról, melyik cég legyen a település új általános iskolájának kivitelezője. Mint azt Zátrok An­na jegyzőnő lapunknak elmond­ta, a közbeszerzési pályázat bírá­lóbizottsága egyhangúlag a Zalai Állami Építőipari Vállalatot hirdet­te ki győztesnek, a másik két ajánlkozó pályázata érvénytelen volt, mivel több olyan dokumen­tumot nem csatoltak ajánlatuk­hoz, amely a kiírás feltételei kö­zött szerepelt. A jegyzőnő szerint két hét múl­va már megkezdődhet a 150 mil­lió forintos beruházás, hiszen feb­ruár 4-én kötnek majd a zalaiak­kal kivitelezési szerződést. Min­den bizonnyal az időjárás függvé­nye az első kapavágás, ám a kivi­telezőnek mindenképpen sietnie kell, hiszen a nyolctantermes új általános iskola átadásának végső határideje az idei év augusztusá­nak közepe. A pedagógusok ugyanis szeptemberben már itt szeretnék megindítani a tanítást. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) K.F.

Next

/
Thumbnails
Contents