Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-21 / 20. szám

I 2002. Január 21., hétfő BARANYA I TŰK Ö R 5. OLDAL Havazás után sózuhatag Árt a cipőnek, a guminak, a fémnek, a növényeknek Az utak sónedvesek. Márpedig az asz­faltra szórt anyag az autósoknak messze nem az élet sója. A maró anyag kikezdi a gumiból készült tartozékokat, alkatré­szeket, a fémet. A síkosságmentesítésre nálunk használt keverék károsítja a környezetet is. Baranyai körkép ______ Ny ugaton egyszerűbb a helyzet. Meghatároz­zák az utakra kiszórható só mennyiségét, az emberek pedig gyorsabban cserélhetik autói­kat. Ez utóbbi azért fontos, mert a gépkocsi al­vázának különböző üregeibe beszivárgó sóié évek alatt fejti ki romboló hatását. Különös módon a garázsban tartott gépkocsik károsod­nak jobban, a nulla fok feletti hőmérséklet ugyanis aktívabbá teszi a kémiai folyamatokat. Elsősorban a gumialkatrészek, a fémváz, a féltengelyek kerülnek veszélybe. A sókárt csak a síkosságmentesítéshez használt kör­nyezetbarát anyagok használatával lehetne megelőzni. A Baranya Megyei Közútkezelő Kht. lénye­gében az enyhe és a zord tél satujában dolgo­zik. Az előbbi esetében „sóban marad a pén­zük”, az utóbbira példa az idei tél, amikor sóután­pótlásra volt szükség. Árky Sándor, a megyei Közútke­zelő Kht. főmérnöke el­mondta, eddig 2100 tonna sót, illetve közel 450 tonna homokot szórtak ki 1550 kilométernyi úthálózatra.- A són kívül pillanatnyi­lag semmi választási lehetőségünk nincs. Van persze más megoldás is, a kalciumklorid, de ez sokkal drágább. Erre a télre 200 millió forintot terveztünk mentesítésre, eddig 175 millió el­ment, a napokban újabb 700 tonna sót kellett vásárolnunk. egyik kelléke). Hozzáteszi azonban, a só szá­rítja a bőrt, ezért repedezni kezd. Úgy véli, kel­lő ápolás mellett a lábbeli „sóbaja” enyhíthető. Pécsett 550 kilométeres úthálózatot szórnak a csúszós napokon. Az elmúlt három évben zöldterülettel érintkező felületekre sót nem használtak. Alben Pál, a PW Rt. osztályveze­tője ezért a növényzetet nem félti, azt azonban jelzi, a hóié a csatornákba, árkokba, élővizekbe kerülve valóban károsíthatja a környezetet. Nö­vényvédelmi szakemberek szerint a körülte­kintő sózás nagyon is indokolt, a talajba jutott klorid, nátrium a fiatalabb fákat, cserjéket akár ki is pusztíthatja. M. A. A cipőgyártás­ban dolgozó pé­csi Dobos Sándor a latyakos utakon foltossá váló láb­belik kapcsán jel­zi, nem a só, ha­nem mész rakó­dik ki ilyenkor a felületre (a mész a bőrgyártás A műtrágya a fáknak, bokroknak jó Néhány éve a pécsi parkok útjait, lépcsőit, a járdákat nem sóval, hanem nitrogéntartalmú műtrágyával szórják a havas, jeges napokon. Ez a síkosságmentesítést is szolgálja, egyben tápanyag-utánpótlást jelent a növényzetnek. Ezt a munkát a Tiszta, virágos Pécsért konzorci­um végzi, négyzetméterenként 4 dekagramm műtrágyát használva. A városban összesen 70 ezer négyzetméternyi területet kezelnek ezzel az anyaggal, elsősorban a budai és a szigeti városrészben, Mecsek- nyugaton, a Belvárosban és a Kertváros járdáin, buszmegállóinál. Hírek PÉCSETT, a Szabó Ervin tér egyik panellakásának fürdőszo­bájában álló égő műanyag kád­hoz riasztották szombaton a tűz­oltókat, vasárnap pedig egy Lánc utcai lángoló kukához, de a tüzet mindkét esetben eloltották a la­kók. (d) A PÉCSVÁRADI Gesztenyésért Közhasznú Egyesület dolgozatok eladásával kívánja a beteg geszte­nyefák megmentését támogatni: a művelődési házban kínált doku­mentumok eladásából származó teljes bevételt az ősgesztenyés gyógyítására ajánlják fel. (tg) A KÉMESI iskola 2,5 millió forint értékben nyert komplett informa­tikai labort a felnőttképzésben részt vállaló közoktatási intézmé­nyek támogatására kiírt pályázat során az Informatikai Kormány­biztosságtól. (d) EGY PÉCSI idegenforgalmi cég a dél-dunántúli régió még űzött né­pi mesterségeinek kataszterét ké­szíti el az elkövetkező hónapok­ban azzal a céllal, hogy a külföldi, főként német és olasz vendégek által kedvelt ritka kézműves ha­gyományokat népszerűsítsék Ba­ranya, Somogy, valamint Tolna megyében. A térségünkbe látoga­tók elsősorban a foltvarrás, a szal­ma- és csuhéfonás, a kék- és to­jásfestés, a csuhébaba- és babaké­szítés, valamint a vertcsipke-for- mázás iránt érdeklődnek. (cs) A PÉCSVÁRADI Várbaráti Kör húszéves; a jubileumot január vé­gén kiállítással, ünnepi közgyű­léssel, és baráti találkozóval ün­nepük meg a civil szervezet tag- jai. ____ __________<tg) Pr óbakutakat fúrnak ___ PÉCSVÁRAD Pr óbafúrásokat szándékozik indí­tani Pécsvárad a közeljövőben: a képviselő-testület nemrég döntött azon területek megvásárlásáról is, melyekre a jövőben létesítendő kutak kerülnek majd. Az új kutak kialakítását az in­dokolja, hogy a zengővárkonyi Ba- lázs-forrás - mely a környező tele­pülések vizének túlnyomó részét adja - hozama, úgy tűnik, időn­ként nem elegendő a hálózatba kötött lakások és nagyfogyasztók számára. Ilyen esetekben pedig a jóval drágább Duna-vízzel kell megoldani a hiányt, melyet a helyi vízmű vállalat a komlói vízszolgál­tatótól kénytelen beszerezni. A vá­ros vezetése reméü, hogy a létesí­tendő kutakkal hosszú távra oldó­dik meg a probléma, és biztosítani lehet majd a folyamatos és bősé- ges ellátást.________________u. Fe lújítják a Kálvária-lépcsőt PÉCS Megkezdődhetnek a Kálvária-lépcső felújítási munkálatai. Nincs ilyen jó helyzetben viszont a Kálvária környéki város­fal: a javításra jelentkező cégek ajánlatai közül a legolcsóbb is kétszer annyi pénzről szólt, mint amennyi a településnek a rekonstrukcióra van. tületek egyébként arról is határoz­tak, hogy a tervek készítője ugyanaz a szakember legyen, aki még 1997-ben készített egy külön tanulmányt a Kálvária-lépcsősor felújításáról. Az önkormányzati cég a rekonstrukciós munkákra nyílt eljárásban választja majd ki a vállalkozókat, a közeljövőben megkezdődhet a felújítás. A Kálvária úti városfal felújítá­sára 25 milliós központi támoga­tást kapott a város, 40 millió forin­A közeljövőben megkezdődhet a pécsi Kálvária-lépcső rekonstruk­ciója, legalábbis az önkormányzat gazdasági és a közlekedési bizott­sága nemrégiben együttes ülésen határozott a kérdésről. Kukái András, a közlekedési és kommu­nális bizottság elnöke lapunknak elmondta, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. bonyolítja lé a tervezést és a kivitelezést. A tes­tet szán erre a célra a település - azonban egyelőre ez az összeg ke­vésnek bizonyult. Kukái András­tól megtudtuk, a közelmúltban pályázatot írt ki az önkormányzat a rekonstrukcióra, azonban az ajánlatok legalább kétszer annyi pénzről szóltak, mint amennyi je­lenleg erre a kasszában van. Ezt a kiadást viszont a település nem vállalhatta.- A beruházás ugyanakkor sür­gető, így a tervek szerint a közel­jövőben új pályázatot írunk ki - vázolta a helyzetet a bizottsági el­nök -, reményeink szerint az újabb feltételekkel már eredmé­nyes lesz a kiírás. Tilos lesz behajtani a faluba ÓBÁNYA A Keleti-Mecsek tájvédelmi térségé­nek egyik gyöngyszeme Óbánya te­lepülés. Sok kiránduló innen kezdi a túraútvonalat vagy ide érkezik vissza. Ám a településre betérők nemcsak örömet, hanem gyakorta megannyi gondot is okoznak e zsáktelepülés lakóinak. Különösen a gépjárművek behajtásával, a szűk főutcán való parkolásokkal van baj. A járművekkel olykor beállnak az erdőbe, ráállnák a gyepre, tönkrete­szik a parkok szegélyeit, nem be­szélve arról, hogy a település lakói­nak közlekedését is akadályozzák. Dani Ferenc polgármester la­punknak elmondta, hogy 1990 óta foglalkoznak avval a gondolattal, hogy egyszer s mindenkorra bezár­ják a zsáktelepülés száját, azaz kite­szik az idegenek számára a „behaj­tani tilos” táblát a község elejére. A testület rövidesen dönt a forgalom- korlátozás megvalósításának mód­járól. Addig is megkezdődik a tele­pülés elején az autóbuszok és sze­mélygépkocsik számára egy óriás­parkoló kialakítása. A parkolótér egyes részeit a lakóktól megvásárol­ta már az önkormányzat, és úgy gondolják, hogy az óbányai forga­lomkorlátozás rendjét rövidesen külön határozatba öntik majd. Leg­feljebb arra lesz mód, hogy a kirán­dulókat a szálláshelyekre, a turis­taházhoz bevihetik a járművek, ott le is pakolhatnak, de aztán fordulni­uk kell, és a kijelölt parkolóban a helyük. A parkolót őrizni fogják és díjat szednek majd. kozma f. A SZÉP IDŐ sok ezer látogatót csalt ki a pécsi vásárba tegnap. Az árusok szerint hiába volt a nagy tömeg, jórészt csak kíváncsiskodók érdeklődtek. így volt ez a kisállatoknál is. ________________fotó: t. l. Ha sznát mobil, kidobott pénz Mohács-Pécs-Budapest A mobiltelefon-szolgáltatók használt készülékek forgal­mazásával nem foglalkoznak. Másodkézből azért bárki hoz­zájuthat telefonhoz, bár nem biztos, hogy érdemes olcsón venni. A napokban egyszerre hárman próbálták a fogyasztóvédelmi egyesület mohácsi munkatársá­nak, Millich Györgynének a köz­benjárását kérni annak érdeké­ben, hogy üzletben vásárolt, használt, nem működő készülé­kük árát fizesse vissza az eladó, vagy a telefon javíttatásának költ­ségét vállalja át. Az ilyen ügyek­ben semmilyen segítségre nem számíthatnak a vevők, hiszen magát a vásárlás tényét általában számla sem bizonyítja, s főleg nincs jótállásra szóló ígérvény a birtokukban.- Nem ismeretlenek számunk­ra sem a használt mobilokkal kapcsolatos panaszok, csakhogy külön ezekre vonatkozó törvényi rendelkezés nincs - mondta Foík­mann Miklós, a megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség munka­társa. Hozzátette, elvileg néhány esetben a Polgári Törvénykönyv­ben a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, hat hónapos időtarta­mot meghatározó jótállási időt le­hetne érvényesíteni. Ám megíté­lése szerint a forgalmi értékük alapján, no meg a rohamos tech­nikai fejlesztés nyomán a mobilok már inkább egyszer használatos eszközöknek tekint­hetők. A felügyelő úgy véli, a má­sodkézből mobilt vásárló szá­molhat azzal, hogy pórul jár. Olcsó, használt készülékek el­adásáról mindenesetre rendszere­sen jelennek meg újsághirdetések. Ezek műszaki állapotának vizsgá­latával sehol sem foglalkoznak. Az Országos Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség budapesti laboratóriu­mába csak a jótállásos készülékek jutnak el. Takács Ferencné műsza- kiosztály-vezető állítja, a hazánk­ban jelenleg nyilvántartott több mint ötmillió mobiltelefon-hasz­nálóhoz képest viszonylag kevés a garanciális időn belük reklamáció. Interjús Bor, egészség és idegenforgalom A tokaji még mindig egyeduralkodó Világszerte csökkenteni kellene a borokat, borászokat terhelő különféle adónemeket pusztán azért, hogy a kulturált borfo­gyasztást ösztönözzük. A minőségi bor termelése ugyanis egész régiókat lendíthet fel, mérsékelt fogyasztása pedig az em­beri szervezetre van jótékony hatással - véli Jean-Marc Petit, az AREV bordeaux-i borászati kutató- és elemzőközpont vezetője. DN: - Úgy tudom, most jár elő­ször Magyamszágon. Mennyire ismeri a borainkat?- Jó néhány éve tudhatom ma­gam a borszerető emberek táborá­ban, de Magyarországról igazán egyedül a tokaji imázsát és ízét is­merem. Ez egy olyan bor, ami igen közkedvelt Franciaországban is. A többi borvidékkel és az or­szággal azonban csak most ismer­kedem. DN: - Mit gondol, általános lehet a tokaji efféle „egyeduralma” a nyugat-európai országokban?- Szerintem igen. Ez egy olyan borvidék és olyan márka, amit vi­lágszerte ismer az, aki a bort szere­ti, értékeli. Hosszú idő alatt emblematikussá vált az elnevezés, akár Champagne a pezsgő eseté­ben. DN: - Pedig sok, más értékeket is rejtő borvidék van még az ország­ban.- Bizonyára. Portugáüába is úgy érkeztem, hogy nem ismertem iga­zán az országot, aztán ahogy bele­csöppentem, fantasztikus felfede­zéssé vált a számomra. Ez az igazi csoda a mi szakmánkban. Minde­nütt, ahová eljutunk, magunk ta­pintjuk meg, érezhetjük át azokat a vidékeket, ahol a nagy borok megte­remnek. Ezért is szervezzük min­den évben máshol a plenáris ülése­inket, idén májusban éppen Pécsett. DN: - Ön akkor most azért jött, hogy előzetesen feltérképezze a te­repet?- Igen, az AREV-ülés előkészíté­se a feladatom. Több mint ötven eu­rópai régió poütikusai és borászati szakemberei érkeznek majd a vá­rosba. Belőlük áll össze a szervezet: a döntéseket hozó poütikusok sok­szor változnak, de a borászati szak­emberek maradnak és biztosítják a folyamatosságot. DN: - Politika nélkül a boroknak sincs jövőjük?- Szervezetünk nem egyes ter­melőket reklámoz, hanem a bor mint termék fejlesztésén dolgozik, és ehhez elengedhetetlen a nemzet­közi kapcsolattartás ilyen szinten is. DN: - Melyek a legfontosabb „bo­ros kérdések” az AREV szerint?- A bor és az egészség kapcsola­ta az egyik legnagyobb, napirenden lévő kérdés. Meg vagyunk győződ­ve róla, hogy a bor fogyasztása a nők és a férfiak számára egyaránt egészséges. DN: - Mégis, mi az a mérték amit már nem iüik túllépni?- Egy férfi számára naponta négy deciüter, egy nőnek pedig három deciliter az a mennyiség, ami még minden további nélkül belefér az egészséges életmód kategóriájába. DN : - A bortermelők milyen se­gítséget várhatnak az AREV-től?- A másik fő vonal, amivel foglal­kozunk, a borturizmus fejlesztése. A bortermelés és a hozzá kapcsoló­dó idegenforgalom egy egész vidé­ket fellendíthet, ehhez azonban kül­ső segítség, poütikai akarat is szük­séges. DN: - A termelők örülnének, ha különféle kedvezményeket kap­hatnának vagy nem terhelné őket annyi adminiszáációs és adókö­telezettség.- Az Európai Unión belül mi ép­pen azért harcolunk, hogy valami­lyen módon csökkentsük a borokat terhelő adókat. Az északi országok viszont nem értenek velünk egyet, és továbbra is nagyon magas adót tartanak indokoltnak. DN: - A magyar borra vonatkozó jövedéki szabályokat sokan igen szi­gorúnak tartják. Más országokban is így van ez?- A szabályozás országonként változó, attól függően, hogy az eredetvédelmet, végső soron a fo­gyasztók érdekeit milyen eszkö­zökkel tudják megvédeni. Jean-Marc Petit az Európai Borter­melő Régiók Gyűlése (AREV) által létrehozott Európai Gazdasági és Társadalmi, Szőlészeti és Borászati Megfigyelő és Elemző Központ igaz­gatója Bordeaux-ban. 1956. au­gusztus 18-án született, nős, öt gyer­mek édesapja. Felsőfokú kereske­delmi és borászati végzettséggel ren­delkezik. Korábban tizenhárom éven keresztül egy modem kommunikáci­ós, számítástechnikai eszközökkel foglalkozó cég vezetője volt. Az el­múlt héten az AREV delegáltjaként a Baranya és Tolna megyében meg­rendezendő májusi plenáris ülés elő­készítőjeként járt Pécsett.

Next

/
Thumbnails
Contents