Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-21 / 20. szám
6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PÉCSI MÚ VÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 2002. Január 21., hétfő AZ ISKOLA TÖRTÉNELME A Pécsi Művészeti Iskola születése az ötvenes évekbe nyúlik vissza, amikor Antal György vezetésével 1952-ben megnyílt az Erkel Ferenc Zene- művészeti Szakiskola. A diákok közismereti tanulmányaikat a Leőwey Klára Gimnázium zenetagozatos osztályaiban végezték. A zeneművészeti szakiskola 1957-től a Szent István tér 8. szám alatt kapott önálló épületet, ahol a képzőművészeti, majd az iparművészeti képzés is meghonosodott, és a neve Művészeti Gimnáziumra változott. A dr. Molnár Péter igazgató vezetésével fejlődő, művésztanárokat bevonó iskolát 1967-ben szervezik át Művészeti Szakközépiskolává. 1974-ben, Gelencsér Géza igazgatása alatt, a Pécsi Balett értékeit is reprezentáló táncművészeti szakkal lesz teljes a múzsák „testvérisége”. 1988-ra készül el a mai épület - igazgatója 1985-től 1995-ig Tasnádiné Rónaky Edit volt. Ma Pécsi Művészeti Szakközépiskolaként működik az országos hírűvé nőtt intézmény, kinőve az iskola falait is. Ö PÉCSI MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A városvezetés, elsők közt dr. Újvári Jenő alpolgármester javaslatára CD-romon és számos más módon rögzítik azokat az építészeti értékeket, amelyek a világ- örökség részét képezik Pécsett. A felkérés többek közt az alkotóknak szólt, hogy ki-ki a saját területén gondolja végig, miként járulhatna az értékőrző munkához. A szakközépiskola 12. évfolyamos grafika szakos tanulói Molnár Tamásnak, az alkalmazott grafika egyik művésztanárának ösztönzésével és irányításával arra vállalkoztak, hogy ennek jegyében reprezentatív falinaptár terveit készítik el. A legjobb munkákat várhatóan kiadják, ugyanis a hétfős csapat tehetségét jelzi, hogy közülük öten jutottak be a legjobb 25-be az országos középiskolai tanulmányi Versenyen. Kedves meglepetés lehet a címzetteknek a csoport által tervezett oklevél is, ugyanis azokat a megye legkiválóbb eredményeket elérő diákjai vehetik át a hagyományos, tanév végi fogadáson a Megyeházán. Az oldal a Pécsi Művészeti Szakközépiskola támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A tánc pécsi A Pécsi Balett óriási tradíció: a tagozat a táncművészet legtöbb műfaját kínálja.- A klasszikus balett az alap, mondja Uhrík Dóra Liszt-díjas balettművész, tagozatvezető. Emellett modem táncot, néptáncot, színpadi táncot is tanítunk. A foglalkozások külföldi és hazai vendégtanárok kurzusaival egészülnek ki, gyakran növendékeink jönnek visz- sza kurzust tartani külföldi tanul- mányútjuk után, sokszor a tánc világműhelyeiből - Hollandiából, Párizsból érkezve.- A fizikai adottságokon túl a személyiség rendkívül fontos ebben az előadóművészeti ágban, ahol mindent a mozdulatoknak kell elmondaniuk. A mozgásintelligencián túl az érzelmi intelligencia, a személyiség az, amely a jelentkezőt messze viheti ezen a kemény pályán. Van, akin azonnal átsüt ez a többlet. Mert intelligencia, művészi érzévilágnyelvén kenység fejleszthető ugyan, de csak bizonyos határok között. Másfelől a tánc nem individuális műfaj, hanem csapatmunka - a táncoktatók kicserélik tapasztalatiakat. Mi ezzel az igényességgel dolgozunk. Felvételi keretünk adottságaink miatt szűk, fájón hiányzik egy nagy balett-terem. Pécs művészeti élete csodálatos háttér, ahol a különböző művészeti ágak egymást erősítve kapcsolódhatnak össze. , A múzsák nem magányosak Három tagozatával egyedülálló az országban A szórt fény felülről pilinkézik, hogy belepje az aulát, a lépcsőházat. A falakon Samu Géza, az iskolaalapítók közt számon tartott Bizse János és más, nagy képzőművészek munkái. A folyosón a diákoké is. A zeneterem nyíló ajtaján átsurran egy zongorafutam, de elvarázsolja a belépőt a fiatalok nyüzsgése is.- Amikor elkezdtem tanítani, Pécsett ez volt az egyetlen hely, ahol kémia szakos tanárt kerestek, mondja\ FiTkéné Walter Mária, az iskola igazgatónője. - Életem nagy szerencséjének tartom, a sors ajándékának, hogy „civilként” itt taníthatok. Tantárgyammal a természet ismeretére, szeretetére nevelhetem azokat a gyerekeket, akik művészi pályára készülnek, a kollégáimat tekintve is nagyszerű a háttérrel. Nyolc éve vezetem az iskolát, jó kapcsolatot tartva elődömmel, Rónaky Edittel. Elvégeztem a pedagógiai szakértő-tantervfejlesztő egyetemi szakot, hogy vezetőként és nevelőként segítségére tudjak lenni az iskolának. Tájékozottságot követel tőlem, nyitottságot, de ez számomra nem teher, ellenkezőleg, érdeklődésem szerint teszi a munkámat változatossá.- Pedagógus vezetőnek tartom magam. Nevelői munkámnak ez a része fontos a menedzseri munka mellett. A gyerekekért fejlődésük megismerésével, személyiségük formálásával lehet tenni a legtöbbet. Számos óraadó művésztanárral dolgozunk - a képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos oktatást igényel. A tantestület szellemében együtt van ehhez, olyan művészek tanítanak itt, akik fontosnak érzik tudásuk átadását: a kemény szakmai munka pedagógiai odaadással párosul. Iskolánk szívében van a 20 ezer kötetes könyvtár a művészeti kiadványok a városban is egyedülálló gyűjteményével; sokezres kottatár, felfejlesztett CD-állomány. A nyitva tartás is hosszú, ugyanis egész napos iskola, gyakran estébe nyúló foglalkozásokkal. Most érkeztünk a váltáshoz, az idén ugyanúgy öt tantárgyból érettségiznek a diákjaink, mint mindenütt, oszlatva az előítéletet, hogy itt az érettségi másodlagos, alacsonyabb szintű. Ők már plusz egy évig tanulnak, hogy középfokú szakmai képesítést kapjanak művészeti tárgyukból, és persze az érettségivel felvételizhetnek egyetemre is.- A művészi tevékenység alkotó folyamat, ami elmélyülést, odaadást igényel, és érzékenységet is; de minden területen - sportban, matematikában, bármiben - tehetséges lehet egy gyerek! Ezért én nem tudok azonosulni azzal, amit a „művésziélek” fogalma alatt értenek. Ez durva leegyszerűsítés, és misztifikál is, amitől aztán a művelőjét távolságtartással, idegenkedéssel kezelik; holott úgy kellene magunkhoz ölelni mindazt, ami érték: törekedni az értékessel való találkozásra. A művészeti pályára' készülő diáknak - táncosnak, zenésznek - ugyanis ki kell állnia a színpadra, a képzőművésznek ki kell állítania a munkáit, kockázata az, hogy mindig értéket kell nyújtania. Nekünk erre a belső formálódásra is fel kell készíteni, ebben Az intézmény aulája, kiállítóterme a „kékszalon” a szünetekben kedvelt pihenőhelye a diákoknak is meg kell erősíteni őket. A tudás mellett ezért nagyon fontos a motiválás és a tanári minta. De azt hiszem, épp az egyéni képességek fejlesztése iskolánk legfőbb ereje. Az első évfolyamon 70 tanulóval indulunk a három tagozaton - tantermeink ennyire adnak lehetőséget. Nincs megfelelő méretű balett-termünk, száz zenész növendékünk 13 zenetermen osztozik. Azért jönnek hozzánk az Ors/íg min te'8ko,ába jelentkezők régiós megoszlása den sarkából. Országosan is egyedüliek vagyunk abban, hogy a képzőművészeti, a zenei és a balett-tagozat egyetlen iskolában található. Nem egy tanítványunkról kiderül; sokoldalú tehetség: itt képezheti magát több irányban is. Felvételi rend, országos ostrom Az iskola legbenső törekvése lehetőséget biztosítani arra, hogy mindenki egyéni képességeit, tehetségét kifejleszthesse és alkotó módon felhasználhassa. Alkotó módon egészítik ki egymást a testvérmúzsák az oktatás gyakorlatában is. A 2002/2003-as tanévben egy 25 fős osztály indul a zeneművészeti szakon, ugyanilyen létszámút tervez az iskola a képző- és iparművészeti szakon, míg a táncművészeim induló osztályba 20 diák beiskolázására van lehetőség. Mindhárom szakon öt évfolyamos párhuzamos képzés folyik, valamennyi az OKJ szerinti szakképesítést nyújtja a tanulóknak. Az iskolába legkésőbb február 15-ig kell jelentkezni, a február 1-ig beküldött lapok a vizsga részletes beosztását és a diákok kiértesítését könnyítik meg! Felvételi követelmények a zene- művészeti szakon:- Itt a jelentkezéshez zeneiskolai végzettség szükséges. A felvételi előtt az iskola két alkalommal előmeghallgatást tart - szakmai megbeszéléssel, tanácsadással egybekötve. Az előmeghallgatáson azok a tanulók is részt vehetnek, akik csak egy vagy két év múlva jelentkeznek. A választék gazdag, a képzés zongora, vonós, fafúvós, rézfúvós, ütő, gitár, magánének, szolfézs-zeneelmélet és zeneszerzés-előkészítő, szaxofon, furulya, orgona tanszakon folyik. A felvételi vizsga tárgyai hangszeres tanulóknak hangszer főtárgyból állnak - gyakorlati szolfézsből, valamint írásbeliből és szóbeliből. A szolfézszeneelméleti szakon szolfézsből tesznek írás- és szóbeli vizsgát, aki emellett az orgonát is választja, ott kötelező felvételizni zongorából is. A szakon a vizsgákat február 16-án és 23-án tartják. Felvételi követelmények képző- és iparművészeti szakon:- A felvételi vizsga természet utáni rajzból és festésből (fej, csendélet, geometrikus térkonstrukció), illetve a tanulói kreativitást vizsgáló feladatból áll. Megnézik a tanulók otthonról hozott munkáit is, általános műveltségéről, érdeklődéséről, személyes problémáiról beszélgetéssel tájékozódnak. Az alkalmazott grafikus, keramikus, ötvös és textilműves iparművészeti szakképesítés mellett a képzés a 2002/2003-es tanévtől festő és szobrász profillal bővül, A szakokra való beosztás igény és a mutatott teljesítmény alapján.történik. A felvételik február 18-tól 22-ig zajlanak. Felvételi követelmények a tánc- művészeti szakon:- A kétfordulós felvételi vizsga első fordulójában a jelentkező alkati és fizikai alkalmasságáról nyernek képet - arányos, jó alak, vékony aki viszont alkalmasnak mutatkozik, annak a második fordulóban megvizsgálják a mozgásmemóriáját, stílusérzéket, előadókészségét is. A felvételihez semmiféle szakmai előtanulmány nem szükséges, és ennek megléte sem jelent automatikus felvételt. A táncművészeti szak felvételi vizsgáit február 16-án és 23- áii tartják. Mindhárom szakon fonA tanulók bárdudvarnoki üvegszimpóziumon készült munkáiból FOTÓ: T. L. testalkat, szép megjelenés, jó lábfej, tág ízületek, hajlékony derék -, aki ezen nem felel meg, már nem vesz részt a felvételi további részében; tos tényező az általános műveltség és a közismereti tárgyakban elért eredmény. Ostromlott iskola, orszá- gos beiskolázással._____________■ Ősztől bővül a paletta A zene bensősége Elismert művészek sora, szobrász, keramikus, textiles, Munkácsy-díjas festők tanítanak a képzőművészeti tagozaton, ahol Lantos Ferenctől Erdős Jánosig sok neves művész hagyta ott szellemi kézjegyét.- Két szakot kell megjelölni a jelentkezőknek - mondja Kuti László szobrászművész, a képzőművészeti tagozat vezetője. Ősztől a festészet és a szobrászat is választható lesz, és tervezzük az animáció tanítását is. A létszám a lehetőségeink miatt is korlátozott, a szobrász szakon reálisan 3-8 tanulóval számolunk. A kiscsoportos és az egyéni képzésnek itt fokozott jelentősége van, ahol a foglalkozásokon a tananyagon túl a világ egyéb dolgairól is szó esik. Egész napos iskola, átlag heti 20 szakmai és 20 közismereti órával, vagyis az öt iskolanapból négyben az esti órákig munka van. A rajz (festés, mintázás) az, amit a legtöbbet gyakorlunk, mellette a szaktárgy, a művészettörténet, az ábrázoló geometria és a betűírás szerepel a szakmai órarendben. Van, aki szakirányú főiskolán, a PTE Művészeti Karán folytatja, vagy a designhez pártol, amit Sopronban tanulhat, de eljutnak diákjaink Zürichbe, Bécs- be, Hollandiába és a Philadelphiai Akadémiára is. A zenei tagozat tanulói is bővelkednek sikerekben, de a tagozatvezető Vida Lóránd nem a sikerekre teszi a hangsúlyt.- Az orgona szak indításában nagy segítségünkre volt a Kertvárosi református templom, de napokon belül már a saját orgonánkon gyakorolhatunk, újságolja Vida Lóránd harsonaművész, aki a nyugdíjba vonult Paláncz Tamás klarinétművész nyomdokaiba lépve lett a tagozat vezetője. - Oktatóink is kiválóak, van, aki a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagja, mások a zeneművészeti főiskolán tanítanak. Egy-egy hangszer népszerűségét, a jelentkezők számát befolyásolhatja egy- egy nagy egyéniség - Szabadi Vilmos, Jandó Jenő - az iskola programjába épített kurzusa és a versenyrendszer is motivál; mitöbb, a háromévenként tartott országos találkozókra ezentúl kétévenként kerül sor. A pécsi iskola az idén a kürt-harsona-tuba verseny házigazdája lesz.- A képzés eredményességét jelzi, hogy a tagozatunkról szinte kivétel nélkül mindenki felsőoktatási intézményben tanul tovább, és innen kerülnek a legtöbben külföldre - főként Németországba, Ausztriába - mondja Vida Lóránd. Nagyszerűek a versenyeredményeink is, bár a mi munkánkban a tudás folyamatos fejlesztése, a belső munka a fontos. ■ MÁSODÉVESEK klasszikus balettórán. fotó: tóth László A világörökség jegyében Fükéné Walter Mária igazgató
