Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-12 / 11. szám

8. OLDAL BEMUTATKOZIK A JANUS PANNONIUS GIMNÁZIUM 2002. Január 12., szombat ál A matematika az egyik fő erősségük A hatosztályos gimnáziumból felvételizettek aránya csaknem százszázalékos A belváros szívében elhelyezkedő Janus ma már tiszta profilú gimnáziumként működik. A szakközépiskolai képzés je­lenleg szünetel. A szakközépiskolai kép­zés helyett indított új oktatási formák be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az 1997-ben megszűnő egészségügyi szakkép­zés helyének a lakosság igényeinek megfelelő betöltéséről az iskola akkori, vezetőinek már az 1980-as évek végén kellett döntést hoznia. Nem Régi szokás megsimogatni a névadó szobrát volt egyszerű feladat olyan képzési formát kita­lálni, amely egy stabil városi oktatási struktúra mellett az általános iskolából kikerülő diákok és szüleik számára vonzó.- Ekkor döntött úgy az iskola tanári kara, hogy a gimnáziumi oktatás megreformálását profilváltással és szerkezetváltással hajtja végre - emlékezik vissza az akkori eseményekre Ritter Attila, az iskola jelenlegi igazgatója. - A döntés­nek megfelelően beindítottuk a speciális mate­matika tagozatot, s elkezdtünk egy addig szokat­lan, ám pedagógia szempontból sikerrel kecseg­tető oktatási formát, a hat évfolyamos gimnáziu­mi képzést. Ma már elmondhatom, hogy jól döntöttünk, mindkét oktatási forma bevált, s ezt az iskola tanulóinak eredményei is bizonyítják. Mellékesen jegyzem meg, hogy az új képzési formák sikerességét igazolja a hozzánk jelentke­ző tanulók magas száma. Örülünk, hogy nép­szerűek és keresettek vagyunk Pécs és a megye továbbtanulói­nak körében.- Miért előnyös a hat évfolya­mos képzési forma?- Miért ne lenne az? Kicsit másképp tanítunk, mint az álta­lános iskolában, hiszen 12 éves kor után meghatározó pszicholó­giai változások zajlanak le az em­beri szervezetben. A nyugat-eu­rópai oktatási rendszerek többsé­ge ezt kihasználva határozza meg az oktatás szakaszait. A 13 éves tanuló sem testiekben, sem Ritter Attila igazgató lelkiekben nem áll távolabb a 17-18 évestől, mint az általános iskolát kezdő kisdiáktól. A hatosztályos gimnáziumban nem tanítunk minden tananyagot kétszer (egyszer az általánosban, egyszer a középiskolában). A leg­fontosabb tananyagokat ugyan megismételjük, de a fennmaradó idő az anyag mélyebb szintű, rendszerszemléletű elsajátítására fordítható. Hogy ez az oktatási forma mennyire haté­kony, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezekben az osztályokban végzett tanuló­ink nagy többsége középfokú nyelvvizsgával a háta mögött érettségizik, és szipte mindegyike felsőfokú tanintézményben folytatja tovább ta­nulmányait. A matematika speciális képzés országosan is kiemelkedő eredményeket hozott matematiká­ból és a reál tárgyakból. A speciális tanterv bizto­sítja, hogy a felvételi anyag elsajátítása már a tan­órán megtörténik. A közelmúltban indított eme­let szintű idegen nyelvi (angol, német) és infor­matikai képzésünk iránt is nagy az érdeklődés. FOTÓK! TÓTH L. A SIKERES ES SIKERTELEN FELVÉTELIK ARANYA A FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE 1999/2000-es tanév sikertelenül felvételizők tanév sikeresen felvételizők- Ezek szerint azt az elvet vallják, hogy a be­vált módszeren nem kell változtatni. Vagyis a jö­vőben is a már évek óta kialakult oktatási formá­ban dolgoznak tovább?- Igen, az elmúlt tíz év a változások jegyében zajlott intézményünkben. Azt valljuk, hogy a si­keres programokat tovább kell folytatni, időt kell hagyni a beérésükre és néhány év stabilitás után újra meg kell vizsgálni aktualitásukat. Ez persze messze nem jelenti azt, hogy ülünk a babérjain­kon, s egyáltalán nem gondolkozunk azon, ho­gyan is lehetne továbblépni. Kétségtelen, a sike­res projekteken az elkövetkező években nem fel­tétlen akarunk változtatni, hiszen a kialakított forma sikerhez vezető, meggyőző eredményeket hozott. Azonban nekünk arra is gondolnunk kell, hogy a most felvett diákok négy, esetleg hat év múlva milyen helyzettel találkoznak. A jelen­tős szerkezeti változások után a hangsúlyt a mi­nőségi munka javítására kívánjuk helyezni. Min­dig a közvetlen partnereink igényeiből kiindulva változtatunk eddigi programjainkon. A COME- NIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési rend­szer kiépítése nemcsak lehetőséget biztosít szá­munkra, hanem kötelez is bennünket az oktatá­si piac és a szülői igények változtatásainak figye­lembe vételére. Tulajdonképpen az oktatási kí­nálatunkat a jövőben ehhez kell majd folyamato­san hozzáigazítani, tanárban, diákban, szülőben tudatosítva, hogy a félezer éves janusi gondola­tok ma is érvényesek: „Ifjú, hagyj föl a kétséggel, bízzál a jövőben, semmi nehézségtől ne riadj meg, nagy jutalom vár.” AZ ISKOLA TÖRTÉNELME A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola jog­elődjét a Plus Alapítványi Jézustársaság Kathoiikus Főgim­náziumot gr. Zichy Gyula püspök magánvagyonából alapí­totta 1912-ben. 1948-ban a gimnázium állami tulajdonba került, ekkor vette fel a humanista költő, Janus Pannonius nevét. 1950 nyarán költözött a gimnázium a jelenlegi épü­letbe. A hatvanas években Pécs egyik legjobb középfokú oktatási intézményeként működött. 1968-tól az egészségügyi szakközépis­kolai, 1972-től pedig óvónői szakközépiskolai képzés indult. 1975-ben a gimnáziumi képzés kis híján megszűnt, a tantestület egy része átkerült a Do­bó István úti, a mai Kodály Zoltán Gimnáziumba. A nehezen megmentett, las­san erősödő gimnáziumi képzés mellett az óvónői szakközépiskola 1992- ben, az egészségügyi szakközépiskola 1997-ben szűnt meg. Ma már min­den iskolai évben 2 négy- és 2 hatosztályos gimnáziumi osztályt indítanak. Az Értelem Odisszeája Külföldi testvériskolai kapcsola­tot tartanak fenn Krakkó, Lyon, Bourges és Eislingen egy-egy kö­zépiskolájával. Az intézet arany minősítésű énekkara hosszú múltra tekint visz- sza. Emlékezetes élményeket jelen­tenek a helyi szerepléseken kívül az Éneklő Ifjúság fellépései, részvé­tel a keszthelyi Helikon ünnepsége­ken, és a kralckói Kochanowsky Lí­ceum testvérintézménnyel közös találkozókon a fellépések. A magyar nyelvű diákszínpad munkáját három éve Füsti Mol­nár Éva színművésznő irányítja. A francia színjátszó csoport és a francia nyelvet tanulók bejárták Franciaországot, Párizson, Bourges-on, Lyonon át Stras- bourgtól az óceánig. A tanulók más nagyvárosba is eljutottak, hi­szen francia nyelvű színjátszó fesztiválokat sokfelé rendeznek Európában. Immár francia nyel­vű lektor is segíti munkájukat. Az Értelem Odisszeája elne­vezésű, kreativitásról szóló vi­lágméretű versenyen a gimnázi­um csapata először 1996-ban vett részt. Az országos bajnok­ság megnyerése után tavaly már másodszor vettek részt a Wa­shingtonban rendezett világ­döntőn. Országos elismerések Néhány éve három Magyarorszá­gon működő nagyvállalat, a Gra- phisoft, az Ericsson és a Richter Gedeon Rt. külön-külön alapít­ványt hozott létre, amelyből - évenként szakmai zsűrik döntése alapján - a legjobb matematika-, fizika- és kémiatanárokat jutal­mazza. Ez a tanárok számára er­kölcsi és anyagi elismerést is je­lent. Az iskola büszke arra, hogy a tavalyi esztendőben Polcz Kata­lin, a Janus matematikatanára Ericsson-díjban, az idén pedig Sáráné Dombi Anna tanárnő Graphisoft-díjban részesült. Az elismerések is bizonyítják, hogy az itt oktató pedagógusok igen jó felkészültségűek, szakmai tekin­télyük messze túlmutat az iskola falain. Speciális oktatások A Janusban 1989-ben indították a matematika speciális oktatást. A képzés jellegét a kerettantervek bevezetése után is sikerült meg­őrizni. Az intézmény azokat a ta­nulókat várja ezekbe az osztá­lyokba, akik ebből a tantárgyból tehetségesek, érdeklődnek a szá­mok világában előforduló logikai összefüggések iránt, a matemati­ka különböző ágaival már közép- iskolás korukban szívesen ismer­kednek meg, ebből a tárgyból versenyezni is kívánnak, vala­mint eredményes felvételi vizsgát akarnak tenni a különféle felső- oktatási intézményekben (köz- gazdasági egyetem, műszaki egyetem, tudományegyetem, pénzügyi-számviteli főiskola). Ezekben az osztályokban ma­gas óraszámban (heti hat-hét órá­ban) tanítják a matematikát. Tu­lajdonképpen nem is a szó valódi értelmében matematikát oktat­nak, hanem analízist, algebrát és geometriát. A felsőoktatási intéz­mények matematika felvételi vizs­gáira való felkészülésre is a tan­órák keretén belül kerül sor. Az eddigi országos és megyei ver­seny- és kiemelkedő felvételi ered­mények (90 százalék fölötti) is bi­zonyítják ennek az osztálytípus­nak a szükségességét. Az itt vég­zett tanulók nemcsak bekerülnek, hanem problémamentesen be is ü- leszkednek a felsőoktatási intéz­ményekbe. Az 1999. évi matemati­ka felvételi és versenyeredmények alapján készült országos listán az iskola az előkelő 18. helyen áll. Az informatikai tagozaton az ok­tatáshoz szükséges felszerelések ­köszönhetően a Sulinet-program- nak, s a sikeres pályázatoknak - az utóbbi években ugrásszerűen fej­lődtek. Az iskolában minden szá­mítógép hálózatba kötött, bármely gépről lehetséges a teljes körű inter­net-elérés. A kerettanterv által előírt tananyagon kívül programozást is tanítanak, elsősorban az informati­ka tagozatos diákoknak, de szakkö­ri kereteken belül minden tanuló részt vehet ezeken a foglalkozáso­kon. Délutánonként működik az Intemetklub, minden diáknak hoz­záférést biztosítanak a világhálóra. Az emelt szintű idegen nyelvi osztályba olyan tanulókat várnak, akik általános gimnáziumi képzés mellett az idegen nyelveket (angol, német) kívánják magas (heti 5-6 esetleg 7 óra) óraszámban tanulni. Képzés hat évfolyamon Az iskola vezetőinek az 1990-es évek elején az addigi óvónői és egészségügyi képzés megszűnésé­vel kellett számolniuk. Ennek kö­vetkeztében a négy szakközépis­kolai osztály mellett egyre erőtel­jesebben támogatták a gimnáziu­mi képzést. Az elinduló innováci­ós folyamat természetesen szerke­zetváltással járt együtt. 1992-ben minisztériumi engedéllyel Pécsett elsőként hatosztályos középisko­lai stúdiumot indítottak. A moson­magyaróvári Kossuth Lajos Gim­názium követő iskolájaként indult el a Janusban ez a képzés. Az itteni sajátosságokat a fa­kultációs tárgyak, a különféle te­hetséggondozó szakkörök, a kép­zési, nevelési koncepcióban, ké­sőbb pedagógiai programban megjelenő egyedi elemek biztosí­tották. A minisztériumi engedéllyel, a helyi önkormányzat jóváhagyásá­val az 1992/93-as tanévben egy, az 1994/95-ös tanévtől két hatosztá­lyos képzés indult. Az akkor elha­tározott célok ma is érvényesek. Ez az oktatási forma meghatáro­zóan továbbtanulásra felkészítő, gimnáziumi képzést biztosít. A ta­nulásban az átlagosan gyorsabban haladó, ismeretek mélyebb elsajá­títására vágyó, a felsőfokú tanul­mányokra tudatosan készülő gye­rekek számára kínál a Janus lehe­tőséget. Az elmúlt évek hatosztá­lyos érettségi eredményei (átlag 4,5) azt bizonyítják, hogy ez az is­kolai oktatási forma beváltotta a hozzáfűzött reményeket, fenntar­tása hosszú évekre biztosított. Az informatikai képzéshez minden adottsága megvan az intézménynek Janus Pannonius Gimnázium Pécs, Mária u. 2-4. 7621. Tele­fon: 72/310-911, 72/513-721. Tel./fax: 72/516-339. E-mail: isi@janus-pecs.sulinet.hu. Az intézmény egyedi azonosító száma: 027407. Induló osztá­lyok a 2002/2003-as tanévben. Két négyosztályos gimnáziumi osztály: 1/2 matematika speciá­lis tantervű (azonosító száma 01), 1/2 informatika tagozat (azonosító szám 02), 1/2 ide­gen nyelvi (német) tagozat (azonosító szám 03), 1/2 ide­gen nyelvi (angol) tagozat (azo­nosító szám 04). 2 hatosztályos gimnáziumi osztály indul (azo­nosító száma 05). Az oldal a Janus Pannonius Gimnázium támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Mérési adatok a NASA-ba A több mmt tíz osztályból alakult Globe diákkör tagjait az azonos ér­deklődési témák és a közös élmé­nyek tartják össze. A világ közel 100 országára kiterjedő Nemzetkö­zi Környezeti Nevelési Program (Globe-program) keretében Ma­gyarországon 25 iskola - így többek között a Janus Pannonius Gimnázi­um és Szakközépiskola - dolgozik. A diákkörben foglalatoskodó diá­kok a hazai központból kapott mé­rőműszerek segítségével környeze­ti és meteorológiai méréseket vé­geznek és terepgyakorlaton vesz­nek részt. A mérési adatokat az in­ternet segítségével juttatják el az Amerikai Egyesült Államok űrkuta­tási központjába, a NASA-ba. Az iskola udvarán felállított „meteorológiai állomás" Öröm itt tanulni- Amikor felfedeztem a hatosztá­lyos gimnázium lehetőségét, egy percig sem gondolkoztam azon, hogy jelentkezzem-e, avagy sem- emlékezik vissza a három évvel ezelőtti elhatározására Pásztory Dóra, aki jelenleg a Janus leghíre­sebb tanulója, hiszen a 2000-ben az ausztráliai Sidney-ben meg­rendezett paralimpián úszásban aranyérmet szerzett. - Nem csa­lódtam, itt olyan közösségbe ke­rültem, ahol minden törekvésem­ben segítségre találtam, minden elhatározásomban támogattak. Dórának nagy szüksége is volt egy ilyen iskolai környezetre, hi­szen magántanulóként került a Ja- nusba, ráadásul a sportolás megle­hetősen sok időt vett el a felkészü­lési időből. A rendkívül szimpati­kus olimpiai bajnok szerint diák­életében elmosódtak a határok a magán- és a naponta bejáró tanuló között. A magántanulónak ugyan­is csak félévente kell számot adni tudásáról, ám Dóra a lehetőségei­hez mérten szinte minden tanórán részt vesz, a dolgozatokat is rend­re megírja, úgyhogy a vizsgákkal már nincs különösebb gondja. Szóval öröm ide járni, itt tanulni - mondja, hozzátéve: nem azért ára­dozik iskolájáról, mert így illik, ő mindig, mindenhol csak dicsérni tudja a Janust. A világsikert elért sportolónak egyébként nincs továbbtanulási gondja, hiszen az olimpiai arany­érem mellé megkapta azt a lehe­tőséget is, hogy Magyarország va­lamennyi felsőfokú intézményé­be - kivéve a művészeti iskolákat - bekerülhet felvételi nélkül. Dó­rának persze már határozott el­képzelése van, melyik egyetemen akar továbbtanulni, s azt is tudja, melyik életpá­lyára készül. A szegedi egyete­men kommuni­kációt szeretne tanulni. Azért Szeged, mert városként na­gyon hasonlít Pécsre, s ez az oktatás az otta­ni universitason szerinte a pécsi­nél erősebb, sportolásra ott is le­hetősége van.- Hogy aztán mi lesz - bizonyta­lanodik el. - Talán folytatom tanul­mányaimat valamelyik külföldi egyetemen. Aztán majd meglátjuk...

Next

/
Thumbnails
Contents