Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)
2001-12-06 / 332. szám
6. OLDAL HIT ÉLET 2001. December 6., csütörtök Új tábori püspök II. János Pál pápa dr. Ladocsi Gáspár tábori püspököt - saját kérésére - egészségügyi okokból fölmentette hivatala alól és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Ladocsi Gáspár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán teológiai tanári kinevezést kapott. A Szentatya tábori püspökké nevezte ki dr. Szabó Tamás pápai prelátust, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Püspökkari Titkárságának irodaigazgatóját. Dr. Szabó Tamás 1956. október 30-án született Zircen. Általános és középiskolai tanulmányait Győrött végezte, majd 1978-ban a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát. 1982-ben lépett a Győri Egyházmegye papnövendékei közé. A papságra Győrött, Budapesten, majd Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen készült fel. 1988. augusztus 20-án szentelték pappá Győrben. 1990-ben egyháztörténelemből licenciá- tust szerzett Rómában. Eddigi szolgálati helyei: 1990-92-ig a győri szeminárium prefektusa és teológiai tanár. 1992-93-ban a Központi Papnevelő Intézet prefektusa, 1993-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiai doktori címet szerez. 1993 és 1999 között - egy év megszakítással - a budapesti Apostoli Nunciatúrán mint titkár dolgozik. 1995-96-ban Győr- Kisbácsán lelkész. 1995-től a Győri Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanára. 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Püspökkari Titkárság irodaigazgatójává választja. Hivatali munkája mellett folyamatosan végez lelkipásztori szolgálatot a Budapest Felső-krisztinavárosi plébániatemplomban, a Ciszterci Nőyérek érdligeti „Regina Mundi” Apátságában, valamint az Emmánuel Közösségben. 1997-ben pápai kápláni, 1999- ben pápai prelátusi címet kap. ________Emberformálás - 2.___________ Ér telem és akarat- Nem tudom hallott-e arról, hogy a kommunista világban a kommunista vezetők egy része Pannonhalmára küldte a gyerekét? - lepett meg a közléssel páter Muzslay István, a belgiumi Leuven Magyar Kollégiumának jezsuita fellendítője. - Katolikus emberek mérgelődtek is, hogy nincs elég férőhely számukra, mert kommunista vezetők csemetéi foglalják el. Tehát amikor arról van szó, hogy a gyerekemből biztosan rendes embert faragjanak, akkor kommunista, nem kommunista, a lelkiismeret arra késztet minden szülőt, hogy a lehető legjobb nevelést biztosítsa a gyerekének. Vagyis, elvileg az ateisták is elismerik a valláson, az istenhiten alapuló nevelés eredményességét. Filozófusok serege fedezte fel és ismerte el, hogy a jézusi elgondolások több ponton találkoznak a marxizmus céljával. A különbség a gyakorlati kivitelezés módjában mutatkozik meg. Marx szerint a világ megváltoztatásához, az igazságtalan különbségek megszüntetéséhez elég eltörölni a magántulajdont. Jézus szerint viszont csak az emberi mohóság kiirtása hozhat tartós eredményt, erőszakos forradáom helyett a türelmes, következetes emberformálás. Melyik a helyes? Napjainkban igazolódott a marxi út jár- hataüansága, a jézusi elveken áapuló nevelés viszont évszázadok óta hozza gyümölcseit. Vizsgálódásra érdemes tehát, hogy miért. Erre a jezsuita módszerek jellegzetességeinek tanulmányozásától vártam a választ. A nyugati világ nevelési rendszereire nagy befolyást gyakorolt a Ratio Studiorum, amit Loyola Ignác és követői dolgoztak ki aprólékos részletességgel és alkalmaztak 1599-től. Miért kapott ekkora hangsúlyt az iskola a jezsuitáknál egy idő után? Eleinte ugyanis erről szó sem volt. Hanem miről? Jézus Társasága „csupán” a világot akarta megváltoztatni, vagyis ami a legnehezebb, az emberi szemléletmódot: az önzést, a kíméletlen mohóságot áldozatkészségre, a gyűlölködést, elutasítást elfogadó szeretetre fordítani és a megértést, az együttérzést állítani az erőszak helyébe. „Annak, aki ilyen ambíciókkal fog hozzá egy túlméretezett programhoz, egy egész világ meghódításához, ha nem akar önmaga előtt is nevetségessé válni, nagyon föl kell készülnie, ennek pedig egyetlen útja az értelem és akarat csiszolása, edzése - írja Nagy Töhötöm a Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvében. - A hódító cél hadsereggé kovácsolja őket, és tudjuk jól, mi kell ahhoz, hogy egy hadsereg átütő erejűvé váljon ilyen ingoványos területen.” „A könnyűlovasság úgy érhet el tartós sikert, ha a gyalogság nyomon követi” - használ szintén katonás hasonlatot Petruch Antal a Száz év a magyar jezsuiták múltjából című történeti munkájában. Hamar kiderült, hogy a tudat átformálásához a fogékony gyerekkorban érdemes hozzálátni. A jelszó tehát: jó papokat, meggyőződéses katolikus, lehetőleg vezető férfiakat nevelni. Minden jezsuita iskolának ez volt és ez lesz a célja: biztosítani azoknak az eszméknek a diadalát, amelytől az egész emberiség boldogulása függ! Először úgy gondoltam, hogy a „vüágmegváltozta- tó” tervek méreteivel kicsit túloz Nagy Töhötöm. Róla elképzelhető. De ha Petruch Antal ugyanezt mondja, hinnem kell neki! Megerősíti abban is hajdani rendtársa véleményét, hogy a jezsuita iskola „nemcsak az értelmet, vagy az akaratot, vagy a kedélyt képezi, alakítja, hanem az egész embert veszi munkába minden tehetségével.” Szép, szép, de hogyan? Hiszen ez minden tisztességes iskola célkitűzései között szerepel, elvüeg. A különbség feltehetően a gyakorlati megvalósításban rejlik. Milyen eszközzel? Petruch Antal jezsuita történész megfogalmazása szerint módszerük „a nevelés gerincévé a vallásosságot teszi, amely nem külső máz, vagy ünneplő ruha, vagy pusztán érzelgés. Nem is elvont elmélet, hanem élet. Minden cselekedetet átértékelő, a magasabb, természetfölöttibe átvivő szellem. Nemcsak az imát tekintik vallásos gyakorlatnak, hanem a munkát és a pihenést, a játékot és a huncutkodást is.” „Nem az érzelmi életemet ragadták üstökön, nem ellágyult szép imákban beszélgettem el a kis Jézuskával és szimpatikus kis Szent Terézkékkel - számol be Nagy Töhötöm -, hanem emberi mivoltom két legszentebb mivoltát rázták fel: értelmemet és akaratomat. Jézus alakját állították elénk.” Jézust nagy prófétának tartják a mohamedánok, sőt az ateisták is elismerik emberi kiválóságát. Célja: megszabadítani az emberiséget az Ószövetség fenyegető, bűntető Istenétől, helyébe egy gondviselő, szerető istenképet állítani. Könnyen átlátható, hogy ha Jézus terve, küldetése megvalósulna a gyakorlatban, valóban jobbra fordulhatna a világ. Ennek a szellemnek szolgálatára mozgósít a jezsuita, illetve minden vallási nevelés. Rezes Zsuzsa A SZEPLŐTELEN Fogantatás ünnepén, december 8-án, szombaton 4 órakor litánia, fél 5- kor szentmise lesz a Zárdatemplomban. A Mária Kongregáció tagjai megújítják felajánlásukat. JÓTÉKONYSÁGÚ kézművesvásárt szervez a Bazilika Kolping Család Egyesület december 8- án, szombaton 14 és 18 óra között a Kolping- ház emeleti nagytermében (Pécs, Szent István tér 9.) NÉMET NYELVŰ püspöki szentmise lesz szombat este 5 órakor Bolyban. Énekel a bólyi nagykórus és az idősek énekkara. Este 7 órakor ádventi hangversenyt rendez a Pécs-Egyházmegyei Katolikus Németek Egyesülete, amelyen a bó- lyiak mellett a villányi asszonykóms is fellép. Emlékeztető SEMJÉN ZSOLT, a Nemzeti és Kulturáüs Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára az állam és az egyház viszonyáról, a megtett útról és a jövő teendőiről szól a Pécsi Rádió Kapocs című ökumenikus magazinjában a 101,7 MHz-en december 8-án, szombaton 18.30-kor. A hangfelvétel a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének programján készült. A rádióműsor bevezetőjében Morvay Imre Pió Atya irgalmas gondolatai hallgathatók meg szombaton fél hét előtt. BETLEHEMI LÁNG. 45 cserkész hozza vasárnap a betlehemi lángot Bécsből, ahová Jézus születésének templomából repülőgépen érkezik. A pécsi Bazilikában a fél 10 órai szentmisén vehetik át a plébániák. A BAPTISTÁK Bokor utcai templomába várják vasárnap délután 3 órakor az Egyházi Intézmények Látogatását Szervező Iroda ingyenes városnéző sétájának résztvevőit. A látogatókat megismertetik a baptisták szolgálatával, néhány legfontosabb bibliai hitvallásukkal, a pécsi gyülekezet sokarcú tevékenységével. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata keretében december 12-én, szerdán 18 órakor dr. Cziglányi Zsolt „Milyen Messiást várt Izrael?”, 19 órakor pedig Kajtár Edvárd „Advent lelkisége az Ó-antifónák tükrében” címmel tart előadást a főiskola 5-ös előadójában (Papnövelde u. 1.). Benyomás Elfakult temetői ösvényen vesztegel egy tócsa, mert megrekedt egy testesebb lábnyom íves karimájában. Az úttesten száguld egy sietős, mert sürgős, „mi lesz ha”, nagyon sietős. A tócsa mozdulatlan a karima ölelésétől, párologni már hideg van. A lakótelepen sopánkodnak egy kis szobában, „ha még ennyi pénzünk volna...” A hűvös szél messziről kél, s tiszta mozdulattal fésüli át a pár csepp vizet. A sopánkodó az ideges meg a többi „katasztrófa” kétségbe s szétesnek. A víztükör némán szemléli a megérkezettek táborát, s rádöbben a maga kis bölcsességére: egész nap az Ég tekint le rá, Aki magához csalogat, ha kisüt a melengető napsugár. Tencz Károly December 14 - böjtnap A szentatya Assisibe hívta a világ vallási képviselőit II. János Pál pápa kéréssel fordult a katolikusokhoz, hogy december 14- én tartsanak böjtnapot. Ennek során imádkozzanak buzgón Istenhez, hogy adja meg a világ számára a szilárd, igazságosságon alapuló békét és tegye lehetővé, hogy az emberek megfelelő megoldásokat találjanak a világot sújtó számos konfliktusra. Amiről a böjti nap során a hívek lemondanak, azt bocsássák a szegények rendelkezésére, különösen azok számára, akik jelenleg a terrorizmus és a háború következményeitől szenvednek. „Be szeretném továbbá jelenteni azt a szándékomat - folytatta a pápa, - hogy meghívjam a világ vallási képviselőit, jöjjenek el Assisibe 2002. január 24-én, hogy imádkozzunk az ellentétek leküzdéséért és a valódi béke elősegítéséért. Különösen keresztények és muzulmánok, hirdessük közösen a vüág számára, hogy a vallás soha nem válhat konfliktus, gyűlölet vagy erőszak okává. Aki valóban befogadja magába a jóságos és irgalmas Isten szavát, az kizárja szívéből a gyűlölet és az ellenségeskedés minden formáját. Ebben a történelmi pillanatban az emberiségnek a béke tetteire, a remény szavaira van szüksége.” A szentatya megismételte azokat a szavait, amelyeket 15 évvel ezelőtt mondott, amikor bejelentette az assisi béke-imatalálkozó tervét: „ Sürgető szükség van arra, hogy erőteljes fohászunk kórusban szöiljon fel a földről az ég felé, hogy könyörögjünk a világ sorsát kezében tartó Mindenhatóhoz a béke nagy ajándékáért, amely az emberiség valódi haladására tett minden komoly elkötelezettség szükséges alapfeltétele.” ■ A néphagyomány jelese: Luca December 13-a Luca-napja. A karácsonyt megelőző magyar néphagyomány talán legjelesebb napja. E nap a Gergely-naptár életbe lépte (1582) e(őtt az év legrövidebb napja volt. Ekkor volt leghosszabb az éjszaka. A néphagyomány két ellentétes tulajdonsággal rendelkező Lucát különböztet meg:- az ókeresztény syracusai szűz, a szent életű Lucát, és- a házsártos asszonyok megtestesítőjét, a rossz emlékű, rontó Lucát. Az utóbbiak miatt ezen a napon az asszonyoknak nem volt szabad dolgozniuk. Még a kályhákba tüzet is csak férfiak rakhattak. Az ajtókat, ablakokat jól be kellett zárni, hogy a rontó Luca tanácsadói, az ártó szellemek be ne juthassanak otthonaikba. A leányoknak is szigorúan tilos volt bármivel foglalatoskodni ezen a napon. Számos látnoki, jósló és varázsló tett is ezzel a nappal kezdődött, és tartott 12 napon át, tehát Luca-estéjétől a karácsonyi éjféli miséig. A férfiak Luca-napján láttak hozzá a csillag, vagy boszorkányszög alakú Luca-szék készítéséhez. Ezt a három lábú álló széket kilenc fajta fából kell készíteni, éspedig: kökény, boróka, jávor, körte, som, fenyő, akác, cser és rózsafából. Amikor a Luca-széke elkészült, azt elvitték az éjféli misére, ahol gazdáik rajta ülve felismerhették a gonosz asszonyokat, a boszorkányokat. A falvak népe ettől a naptól kezdve 12 napon át figyelte az időjárás alakulását, változásait, hogy abból következtetéseket vonjon le az elkövetkező új esztendő hónapjainak időjárására, a várható csapadékra, hőmérsékletre, a gazdag, vagy szűkös termésre. Luca-napján szokták cserépedényekbe elvetni a búzát, amely ha 12 nap elteltével, karácsony napjára szépen kizöldül, jó esztendő várható és még az eladósorban levő lány is férjhez megy. Sok helyen a lányok Luca-napján 12 férfi nevét írták fel kis cédulákra, amelyből naponta egyet- egyet kihúztak. Úgy hitték, hogy az utolsó cédulán olvasható név leendő férjük keresztneve lesz. Luca-napi szokás volt a kotyolás is. Luca-napja hajnalán a legények végigjárták falujuk házait, hogy „megvarázsolják” a tyúkokat. Ettől a varázslástól egész évben jó tojók lettek azok. Szászi Tibor Chanukka a fény ünnepe A zsidó hagyomány szerint Juda Makkabi és hős harcostársai győzelmének emlékére örök időre elrendelték a szentély felavatásának évenkénti nyolcnapos megünneplését. Ez az idén december 9-én köszön be. Az ünnep és a hozzá kapcsolódó szertartások emlékeztetnek arra, hogy amikor a szabadságukért harcolók Jeruzsálemet visszafoglalták az idegen megszállóktól, a szentélyben csak egy napra való olajat találtak. Ez az olaj azonban csodálatos módon nyolc napig égett, addig, amikorra sikerült új szentelt olajat készíteni. Ennek emlékére gyújtanak a zsidó templomokban, lakásokban nyolc napon át gyertyákat, minden alkalommal eggyel többet. A növekvő gyertyafény a nap egyre növekvő világosságát jelképezi, a sötétség felett egyre növekvő fényességgel diadalmaskodó világosság erejét hirdeti. Az ünnep napjaihoz a jótékonyság gondolata is hozzátartozik, a szegények megajándékozása. A zsinagógákban és a családi otthonokban mértéktartással, alázatos lélekkel ünnepük meg az ősök páratlan diadalát. A Chanukka-gyertyák meggyújtása az ünnep legszebb pillanata. A családfő a hol egyszerű, hol meg díszes chanukkai menórák kilencágú gyertyatartói jobb oldalán elhelyezett gyertyákat a szolgaláng, nem gyufa, segítségével, az ősi előírás szerint balról jobbra haladva gyújtja meg. A gyertyák meggyújtását a Moauz cur kezdetű ének kíséri. Az ünnephez kapcsolódó szokások az örömet szimbolizálják. Számos szórakoztató játék ismeretes ekkor. A kártyajátékot a zsidó felfogás általában tilalmazza, de Chanukka az a ritka alkalom, amikor a gyertyák fényénél különböző formái megengedettek. A gyermekek kedvelt játéka a manapság általában fából készült pörgettyű, amelyre négy betűt vésnek és azok utalnak a különböző nyereményekre. A chanukkai konyha egyes helyeken hagyományos ételekkel kedveskedik az ünneplőknek. Szokás ezen a napon a sajt, a tejtermék fogyasztása. A „Latkes” nevet kapta az édes tojáslepény, vagy a köleslisztből készült, vajban kisütött palacsinta. A pécsi zsidó közösség a Fürdő utcai díszteremben december 16- án 16 órai kezdettel rendezi meg hagyományos Chanukka estjét. Boda Miklós fotókiállítása A pécsi Dóm plébánia Kocsis László terme nívós kiállítással fogadta november 24-én a fotóművészet kedvelőit. Boda Miklós könyvtáros, irodalomtörténész a finnországi és két féléves itáliai tartózkodás során lencsevégre kapott megannyi emlékanyagból hozott válogatást. Werner Imre nagyprépost, püspöki irodaigazgató köszöntötte a művészt. Csorba Győző Perugia c. költeménye, a Pécsi Bazilika Gyermek- és Ifjúsági Csoportjának ének-gitár együttese a napsütötte Itáliát hozta elénk. Pandur József művészettörténész nemcsak a műveket mutatta be, de szólt hazánk és Itália sokszázados kapcsolatáról is. Rozsnyói György í ♦
