Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-05 / 331. szám

H 2001. December 5., szerda RIPORT . 7. OLDAL KULTÚRA­Építészképzés: irány a Távol-Kelet! Sajátos rangot vívott ki az országban a pé­csi építészképzés, a gyakorlatban különö­sen jól hasznosítható az itt szerzett egye­temi diploma. Amit pedig oklevéllel a kéz­ben produkálnak a végzősök, azt évről év­re kiállításon mutatja be az alma mater. A pécsi építészképzés kiállítása még egy hétig (december 12.) tekinthető meg a'Pécsi Galériá­ban - itt a megvalósult épületek és a tervrajzok láthatók és a Pécsi Kisgalériában - ahol a hallgatók képzőművészeti alkotásaiból állítot­tak össze egy tárlatot.- Az egyetemi szintű pécsi építészképzés 1998-ban indult és ennek a kiállításnak nem a kurzus létjogosultságának bizonyítása a célja, sokkal inkább annak az úrnak a bemutatása, amelyen járunk, s amerre haladunk - mondja dr. Bachman Zoltán, az egyetemi képzés veze­tője. A jó egyetem kritériuma a sok jó tanár - vélekedik, de a sikeres építészek nem állnak be tanítani, hiszen egzisztenciálisan nehezen összeegyeztethető a tervezés és az oktatás. Az építészt a házai hitelesítik, s nagy kunszt őket bevonni a képzésbe. Pécsett viszont ezt sike­rült megoldani. A hallgató­kat tanulmányaik utolsó két évében kihelyezik a neves mesterekhez, előtte pedig a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola gyakorlatcentrikus képzését kapják. Ez az utolsó kétéves ki­helyezés aztán olyan jól be­vált, hogy a legjelesebb pes­ti építészek rendre Pécsről választanak segédeket. Finta József West End áruházát pécsiek modellezték, Virág Csaba, Lázár Antal és még sorolhatók a nagy nevek, akik innen hívtak tanulókat pesti műhelyeik­be. A kiállításon pedig azok a munkák látha­tók, amelyek efféle közös teamben születtek.- Kitaláltunk egy működőképes rendszert, amelyben kevésbé foglalkozunk a tanárral, sokkal inkább a gyerekekkel - összegez dr. Bachman Zoltán. - 25 hallgatóról van szó évfo­lyamonként, akiknek még nem gond az elhe­lyezése, szakmai körökben baráti alapon meg­szervezhető. Emellett német végzőseink is vannak, akik később maguk is fogadnak pé­csieket. Ugyancsak besegít az építésznévelésbe a DLA, a művészdoktori képzés. Mert a cím el­nyeréséhez ugyancsak tanítási órákat kell vál­lalni az építészképzésben. Ma az építészdiplomával legjobb először szétnézni külföldön, vázolja a jövőt az egyete­mi tanár. Nyugaton nehéz az elhelyezkedés, marad a Távol-Kelet, a fiamnak is ezt ajánlot­tam - teszi hozzá. Arábia, Izrael, Hongkong tárt karokkal várja a fejlődni képes fiatalokat, s ez az egzisztenciális indítás még igen széfi kar­riereket gerjeszthet. Pécsett most az a módi, hogy az idősebb garnitúra kapcsolatait felhasz­nálva megszervezi ezeket a külföldi munkavál­lalásokat, a fiatalok pedig igyekeznek élni a le­hetőséggel _______________ MÉSZÁROS B. E. Cs ak halkan koppant a kalapács Képzőművészeti árverés sok érdeklődővel, kevés vásárlóval A II. Képzőművészeti Aukción hétfőn este a Palatínus Szálló­ban a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karos diákjainak munkái kerültek kalapács alá. Az árverésen csupán másfél tucatnyi alkotást értékesítettek 30-50 ezer forintos árakon. Volt már egy hasonló aukció pon­tosan egy évvel ezelőtt, akkor csak 50 tétel került kalapács alá, mert nem tudtuk, hogy milyen a közönségigény ezekre a munkák­ra - idézi az előzményeket dr. Aknai Tamás, a Művészeti Kar dékánja. Akkor a felét elvitték a festményeknek, szobroknak, s esetenként három-négy licitáló is megvívott egy műtárgyért. A múlt esztendőben hagyo­mányteremtő szándékkal indított esemény célja az volt, hogy a fia­tal művésznövendékek munkái megfelelő figyelmet és elismerést kapjanak, ugyanakkor a műgyűj­tők afféle mecénásként útnak in­dítsanak tehetséges művészeket. De annak is esélye van, hogy a most olcsón megszerzett alkotá­sok pár esztendő elmúltával a sokszorosát érjék, ha befutnak az alkotóik. A Bartók Teremben nem is volt hiány érdeklődőkből, ismert szobrászok, festők, műkereske­dők és egyetemisták gyülekeztek, mintegy kétszázan várták az auk­ció kezdetét. A megmérettetésre ezúttal bővítették a kínálatot, több mint ötven alkotó 81 mun­kája került kalapács alá. A festő-, szobrásznövendékek kiállított munkáit a professzori testület szi­gorú zsűrije válogatta, s ők hatá­rozták meg a kikiáltási árakat is, melyek 20 ezer és 200 ezer között váltakoztak. Hiába volt azonban az érdeklődő tömeg, az aukció kis híján kudarcba fulladt, mert az első 37 alkotásra nem volt jelentkező - 40 eladatlan mű­tárgy esetén bezár­ták volna az árve­rést. Ezután sem dúlt öldöklő harc egy-egy festmény megszerzéséért, de végül mintegy más­fél tucat munkát ér­tékesítettek, ám mindegyiket a kiki­áltási áron, azokat is javarészt előzetes megbízás alapján, és bennfentes okta­tók voltak a vásár­lók. Pedig itt a munkák minőségét garantálták a taná­rok, sőt az ármeg­határozás is sokkal jobb értékítéletet hordozott, mint a legtöbb műkereske­désben. A legdrá­gább képet 55 ezer forintért vet­ték meg, és a kikiáltásra kerülő műtárgyaknak csak a negyedére volt érdeklődő, ám a szervezők így is elégedettek voltak a rendez­vénnyel. Dr. Aknai Tamás úgy vé­Az árverés célja az volt, hogy a fiatal művésznövendékek mun­kái megfelelő figyelmet és elismerést kapjanak fotós m. a. lően elosztják az alkotók és a kar között, és a pénz azon részét, ami az egyetemen marad, a hallgatók munkakörülményeinek javításá- ' ra fordítják. MÉSZÁROS B. ENDRE A földrajztudós emlékezete Tantermet neveztek el tegnap a PTE Földrajz Intézetében Szabó Pál Zoltánról, a karsztkutatóról és földrajztudósról születésének 100. évfordulója alkalmából. Az MTA Dunántúli Kutatóintézet és a pécsi Pedagógiai Főiskola alapí­tó igazgatójának tevékenységét felidéző előadás-sorozatot dr. Tóth József rektor nyitotta meg, délután a pályatársak megkoszo­rúzták a szakember sírját. (c) A BETEGEK JOGAIRÓL 12. Miről kell tájékoztatni? Amíg az orvosnak kötelessége a tájékoztatás adása, addig a beteg­nek joga az, hogy: ....számára ér thető módon kapjon tájékozta­tást, figyelemmel életkorára, is­kolázottságára, ismereteire, lelki- állapotára, e tekintetben megfo­galmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.” [13.§ (8)] A törvényalkotónak gondja volt arra is, hogy tételesen felso­rolja azokat az információkat, amelyeket mindenképpen közöl­ni kell a beteggel:- egészségi állapotáról, beleért­ve ennek orvosi megítélését is, a javasolt vizsgálatokról, beavatko­zásokról, a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, il­letve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, a vizsgálatok, beavatkozások elvég­zésének tervezett időpontjairól,- döntési jogáról a javasolt vizs­gálatok, beavatkozások tekinteté­ben, más lehetséges eljárásokról, módszerekről, az ellátás folyama­táról és várható kimeneteléről, az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményéről, a további ellátá­sokról, a javasolt életmódról, vala­mint az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Ha a beteg a tájékoztatásból va­lamit nem értett meg, valamiben bizonytalan, újabb problémák merültek fel vagy egyszerűen csak többet akar tudni, akkor nyugod­tan kérdezzen orvosától mindad­dig, amíg kielégítő válaszokat nem kapott. (Hasznos, ha a beteg előre készül az orvossal való találkozás­ra. Gondolja át, hogy mi az, amit meg akar tudni, esetleg írja fel kér­déseit.) Ha az orvos mégoly elfog­lalt is, ne hagyja a beteg, hogy le­rázza! Az egészségről, esetleg jö­vőbeli életminőségről van szó, és e kérdésekben kizárólag az érintett­nek (képviselőjének) van joga dönteni. A megalapozott döntés­hez pedig tudnunk kell, hogy mi­ről döntünk. A tájékoztatáshoz nem csak a tiszta tudatállapotú felnőttnek van joga, hanem minden betegnek, aki kapcsolatba tud lépni a környeze­tével. Gyermekek, korlátozott tu­datállapotú felnőttek esetében a tájékoztatáskor figyelembe kell venni a beteg életkorát, szellemi érettségét, pszichés állapotát. Amennyiben a beteg csak rész­ben, vagy egyáltalán nem tájékoz­tatható, akkor a teljes körű tájé­koztatást annak a személynek kell megadni, aki a beteg helyett jogo­sult az orvosi kezelésekre vonat­kozó döntéseket meghozni. Dr. Jakab Tibor Könyvtárak és Tojásmúzeum Három baranyai település nyert a Kultúrapártoló önkormány­zatok pályázaton. Mágocs, Mindszentgodisa a könyvtárpárto­lás, Zengővárkony a múzeumpatronálás területén bizonyult a legjobbak közé tartozónak. Egy látszólag meghökkentő adat: a 3000 lelket el sem érő Mágocson minden ötödik ember beiratkozott tagja a könyvtárnak. Az intézmény­ben - jelzi nem kis büszkeséggel Schottné Gloiber Ida könyvtáros - mintegy 28 ezer kötet vár az érdek­lődőkre. Mégis azt tekinti a legfon­tosabb célnak, hogy tovább növel­jék a bibliotéka népszerűségét. Az önkormányzat az elmúlt két évben mintegy 40 millió forintot költött a könyvtár épületére. A felújításra, a költöztetésre szükség is volt, koráb­ban - idén nyárig - a polgármesteri hivatal három szűk kis szobájában szorongtak. Szeptembertől az isko­la épületében fogadják olvasóikat. Most már van videotéka, zenei részleg, számítógépek, CD-lemez- tár is. A könyvtárpártolásért most elnyert 600 ezret műszaki eszkö­zökre - fax, fénymásoló - szeretnék fordítani.- Az olvasási kedv fellendítését célzó PR-munkára azért van to­vábbra is szükség Mágocson - jelzi a némi szomorúságát okozó körül­ményt a könyvtár vezetője -, mert hiányzik a könyvszeretők közül a középkorosztály. Zengővárkony híres múzeumá­ról legutóbb akkor hallhattunk töb­bet, amikor megérkezett nyáron az a tojás, amelyre készítője a Him­nusz kottáját véste. Mint ajándék, nem szerepel az állandó kiállítás katalógusában, amelyben 2000 szebbnél szebb darabot sorolnak fel. Tegnapig a tavaly megnyílt Mí­ves Tojásmúzeumnak 13 993 láto­gatója volt, közöttük igen sok kül­földi. Ördögh Béla polgármester nagyra értékeli a gyűjtemény vonz­erejét, de jelzi, sokan nézik meg Tájházukat, a Fülep Lajos emlék­szobát is. Jövő nyártól újabb látvá­nyossággal várják a település ven­dégeit. Már gyűjtik az anyagát a Szalmamúzeumnak. Nem véletlen hát a zengővárkonyiak jó és 600 ezer forintos díjjal elismert szerep­lése a múzeumpártoló önkormány­zatok mezőnyében. Mindszentgodisa is különdíjat kapott. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma ezzel azt a kitar­tó erőfeszítést honorálta, amelynek eredményeként állandó és folyama­tos volt a könyvtár fejlesztése - új kötetek, technikai-műszaki beren­dezés beszerzése, az épület felújítá­sa -, mégpedig összesen megköze­lítőleg 800 ezer forint önrész bizto­sításával a szükséges pályázatok­hoz. Most már közvetlenül az isko­la mellett van a bibliotéka, és - nyugtázza elégedetten Bimbó Ist­ván polgármester - nagyon kedve­lik a gyerekek. M. A. Hagyományosan díjazzák Baranyában minden évben az Év lakóházát és a Kulturált települési környezetért verseny legjobb önkormányzatait. A teg­napi díjkiosztón Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke egy óbányai csa­ládi ház tervezőjének, építtetőjének és kivitelezőjének, illetve Bakonya ön- kormányzatának adta át az elismeréseket. Az utóbbi kategóriában dicséret­ben részesült Mecsekpölöske, Lippó és Sárok. Új ház, régi stílusban fotó: müller a. Az elődök nagyon tudtak építkezni. A hoz­záférhető anyagok köre szűkebb volt a mainál, de a felhasználás módja sok-sok ta­pasztalat eredményezte bölcsességet tük­röz. Ma is megszüli bennünk a terméskő­ből, fából, fehérre meszelt falakkal épült ház a harmónia szép érzését. Valami a he­lyén van - bólintunk a barátságos látványra. Az Év lakóháza zsűrije, úgy tűnik, a terve­zés és kivitelezés minőségén túl erre foko­zottan figyelemmel volt. Az óbányai családi házat szemlélve az el­ső gondolat, hogy sikerült megint egy régi épületet helyrehozni, sok-sok pénzzel az elődök hagyatékát a ma életviteléhez, szük­ségleteihez alakítani. Ám egészen másról van szó. A település külleméhez, hagyomá­nyaihoz igazítva, a hosszú évszázadok alatt e vidéken használt építőanyagokra támasz­kodva egy teljesen új ház épült meg Gungl Antal, a többszörös díjnyertes pécsi terve­ző, és az építtető, a budapesti dr. Domány György közös gondolkodásának eredmé­nyeként. Ma úgy áll ott a hosszútomácos, terméskő-kerítéses és -alapú alkotás, mint­ha egyenesen a környezetből bújt volna elő, hangsúlyozott színezéssel emelve ki a fel­használt fa egyenrangú és dekoratív szere­pét.- A faluba szerettünk bele kirándulása­ink során, abba a letisztult építészeti formá­ba, ami az itteni épületekre jellemző - mondja az eredetileg pécsi, ma Budapesten vegyészként, gyógyszerkutatóként dolgozó dr. Domány. - Még időben kicsit odébb van, hogy végleg leköltözzünk, de azt persze tu­dom, életmódváltással jár majd. Már most sok fát vágok, amikor itt töltjük szabad nap­jainkat. Az épület a telek elülső része felett hú­zódó magasfeszültségű vezeték miatt a te­rület hátsó részén van. Egy év alatt fel­épült. Áráról csak annyit árul el a tervező, hogy gazdaságosan készült, kevesebbe került, mint egy - ahogy mondja - csicsás épület.- Figyelemmel kellett lennünk a rende­zési tervre. Nyolc méternél szélesebb ház nem készülhet, meghatározott a párkány- magasság is. Igyekeztünk a hagyományos épülethez nem illő garázskaput, vagy a te­raszt eldugni. Sikerült. A garázs ajtaját egy, az utcával párhuzamosan futó kőfal rejti, a jókora te­rasz észak felé, a nyári napokban is hűvös oldalra néz. Jól látható ellenben a szomszé­dos Ófaluban esztergált faoszlopsor a gan­gon. A kőlépcsőn feljutva gangról jutunk be a házba. Az előtérből nyűik a - nevezi így azt építtető - tisztaszoba, lényegében a föld­szinti háló és egyben dolgozószoba, másik oldal felé a hatalmas légterű, több mint 32 négyzetméteres nappali.- Ezt készítettük el a leggyorsabban, ren­deztük be a leglakályosabban, mert ez az együttlét helye - magyarázza dr. Domány. A nappali már berendezett, természetes szí­nű fa- és fonott bútorokkal. Az előtérből lehet feljutni az emeleti szintre, ahol hálók, fürdő, gardrób lett kiala­kítva, illetve lejutni a garázsba. A kívülről teljes mértékben a sváb építészeti hagyo­mányokat tükröző épületbe belecsent a ter­vező egy kis amerikai gyakorlatot is, amennyiben a nappali és a konyha az étke­zővel együtt, egy térben van. Az épületet kert övezi. Gondosan nyírt gyep, benne egy kis tó. Az esővizet vezetik ide - eredetileg ciszterna lett volna a helyén-, s telepítették ennek megfelelően be növé­nyekkel. A gangon muskátlik és leander, a fűben többek között nehézszagú bóróka cseperedik. Obánya volt az első kistelepülés, amelyik - még 1992-ben - kiérdemelte a Kós Károly- díjat. Pontosan azért, mert - fejtegeti Dani Ferenc polgármester - minden igyekezeté­vel azon van, hogy megőrizze arculatát, épí­tészeti hagyományait.- Régóta szerettem volna egy ilyen házat tervezni - mondja Gungl Antal. - Különö­sen Óbányán. Vigyáznak értékeikre. És én fiatal koromban még ide jártam táncolni, a falu végén lévő strand betonplaccára...- Nagyon fontos az életemben ez a ház - vallja meg tegnap az elismerést jelző bronz­táblát átvevő Domány György. - A visszaté­rés miatt is. Kilencéves koromban kerültem el Pécsről, de igazából mindig haza akartam jönni. Amikor azt mondom, hogy lakályos­nak rendeztük be a nappalit, azt értem alat­ta, hogy sehogy sem akaródzik elmenni a házból... Sok érzelem van ebben az épület­ben. MÉSZÁROS ATTILA h lekedett, hogy nem voltak elég ér­dekesek a munkák, másrészt tá­volmaradtak a potens vásárlók, mert a városban ugyanebben az időben koncertek, jótékonysági összejövetelek, fontos közéleti események zajlottak. A pár százezer forintos bevé­telt az előszerződésnek megfele­Kőből és fából Átadták az Év lakóháza és Kulturált települési környezetért díjakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents