Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-05 / 331. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. December 5., szerda UHUI! RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. december 4.) Borsodchem 4 695 Ft ff Egis 11520 Ft ff Matáv 910 Ft ff Mól 5 050 Ft 0 OTP 15 500 Ft 0 Richter 15 650 Ft ff TVK 3 065 Ft ff Zalakerámia 1670 Ft 0 BUX: 7118,06-0,21 % eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,72 Cseh korona 7,53 Euró 249,38 Német márka 127,51 Osztrák schilling 18,12 Lengyel zloty 69,64 Svájci frank 169,33 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 280,04 HÍREK IPARI TERMELÉS. Az ipari termelés az előzetes, szezonáli­san és munkanap tényezővel ki­igazított adatok szerint 5 száza­lékkal nőtt októberben szeptem­berhez képest, és 2,4 százalék­kal emelkedett az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. AUTÓIMPORT. A Magyar Gép­járműimportőrök Egyesülete (MGE) a jelenlegi fogyasztási adó helyett egy azzal megegye­ző mértékű, 10-32 százalékos regisztrációs díj bevezetését javasolja az importált használt autókra - mondta Győző Gábor, az MGE elnöke kedden. Hozzá­tette: mivel ennek alapja nem az autó számlája, hanem az Eurotax-katalógusár lenne, így csökkenhetnének - a behozott gépjárművek 90 százalékát érin­tő - alulszámlázások és vitás ügyek, másrészt a központi költségvetés biztosabban hozzá­jutna az évi mintegy 20 milliárd forintos bevételhez. FELTÖLTÉS. 2001. december 3-tól a Kontroll díjcsomaggal rendelkező Matáv-előfizetők már az OTP bankjegykiadó automatáin keresztül is feltölt­hetik díjcsomagjukat. Az auto­matán a „Matáv Kontroll” me­nüpont alatt kiválasztott össze­get a Matáv azonnal jóváírja a Kontroll díjcsomag egyenlegén. GYSEV-MÁV. Csaknem 2 milli­árd forint költséggel jövő év végéig villamosítják a Sopron és Szombathely közötti 62 kilomé­teres vasútvonalat, amelynek üzemeltetését december 1-jétől átvette a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Rt. a MÁV-tól. A beruházás eredményeként a vo­natok a jelenlegi 40 kilométeres óránkénti sebesség helyett 3-4 éven belül 100 kilométeres se­bességgel közlekedhetnek majd. TÁMOGATÁS. A Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara (MK1K) saját költségvetéséből 40 millió forinttal támogatja az országos jelentőségű kamarai szakmai programok helyi szervezését - közölte Vereczkey Zoltán, a? MKIK általános alelnöke. A 40 millió forint MKIK-támogatással 250 millió forint értékű országos jelentőségű kamarai szakmai rendezvényt támogatnak. Lakáshitelek adókedvezményei A jövő évtől kezdődően a lakáscélú megtaka­rítások utáni adókedvezmények terén is vál­tozások lesznek. Az új szabályok kedvezően befolyásolhatják a lakáshoz jutást. Budapest Az idén érvényesíthető utoljára a lakáscélú meg­takarítások utáni 20 százalékos adókedvezmény. Noha a legfeljebb 12 ezer forintnyi megtakarítást jelentő kedvezményt jövőre már nem lehet igénybe venni, annak, aki élt a lehetőséggel, a jö­vőben is teljesítenie kell a lakáscélú felhasználást - hívják fel a figyelmet adószakértők. Aki a meg­takarítás felvételét követően azt nem lakáscélra használja fel, annak 20 százalékkal növelt érték­ben kell visszafizetnie az igénybe vett kedvez­ményt. t A 2002. évi, személyi jövedelemadóról szóló törvény számos ponton változtatja a lakáscélra felvett hitelekkel kapcsolatos kedvezmények rendszerét. A következő adóévben már a hasz­nált lakás vásárlására felvett hitel megfizetett tör­lesztőrészleteire is jár a 40 százalékos, de legfel­jebb évi 240 ezer forintos adókedvezmény. A tör­vény az 1993. december 31-ét követően, hitel- intézettel kötött szerződések esetében teszi lehe­tővé a kedvezmény igénybevételét. A munkáltatók által adható lakáscélú hitele­zést is könnyíti a következő évtől az adótörvény. Nem terheli 44 százalékos személyi jövedelem- adó azt a kedvezményes kamatozású munkálta­tói kölcsönt, amelyet a magánszemély a hitelin­tézettől a méltányolható lakásigénye kielégítésé­re felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, tör­lesztéséhez használ fel. Érdemes odafigyelni azonban arra, hogy ha pénzintézeti hitelét mun­káltatói hitelből törleszti az adós, akkor nem tud­ja igénybe venni a „240 ezer forintos” kedvez­ményű____________________________________■ Éles bérharc várható Nagyobb védelmet nyújt a bérgarancia-alap Szokatlanul korán, már az óévben megkezdődtek a jövő évi béremelésekkel kapcsolatos előzetes tárgyalások a magyar gazdaságban. Az Országos Munkaügyi Tanács legutóbbi ülésén a munkaadói és munkavállalói oldal álláspontjai még meglehetősen messze voltak egymástól. Budapest Az idei év teljesítményeit, és a kö­vetkező esztendő konjunktúrak­ilátásait tekintve a magyar mun­kaadók 6-8 százalékos béreme­lést tartanak elfogadhatónak. Ez­zel szemben a munkavállalói ér­dekképviseletek szerint a 10-13 százalékos ajánlás az indokolt, ugyanis ennek elfogadásával a továbbiakban is folytatódhatna a keresetek reálértékének emel­kedése. Az érintettek szerint a verseny- szférában a korábbi évekhez ké­pest is kemény bértárgyalásokra lehet számítani a jövő évi béreket illetően. Ennek elsősorban az az oka, hogy - ha nem is drámai mó­don, de - változott a gazdasági környezet, amennyiben lelassult a magyar gazdaság növekedésé­nek üteme, a külpiacokon több bizonytalansági tényező is ta­pasztalható. Elemzők szerint a megállapo­dás valamikor az új év első két hónapjában születhet meg a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek között. Ami az esélyeket illeti, úgy tartják, hogy most lényegesen nehezebb lesz a dolgozói érdekek érvényesítése, mint a korábbi években volt. A munkaügyi tanács háromoldalú fórumán a kormányzati álláspont a munkaadókéhoz állt közelebb, ugyanakkor a kabinet képviselője kihangsúlyozta, hogy a kormány a három oldalt egységesen repre­zentáló konszenzusban érdekelt. Ami az egyes gazdasági ágaza­tok kereseti viszonyait illeti, a Központi Statisztikai Hivatal fris­sen kiadott adatai szerint torony­magasan vezet a pénzügyi tevé­kenység, ahol a bruttó átlagkere­set megközelíti a havi 200 ezer forintot. A produktív szférában az energetika, a vegyipar, illetve a bányászat jegyez 100-150 ezer forint közötti átlagkereseteket, míg a legalacsonyabb bérek a mezőgazdaságot, a textil- és bőr­ipart, illetve a szállásadó, vendég­látó ágazatot jellemzik. Az állami szférában a közigazgatás vezeti a listát, míg legalul a szociális ellá­tásban dolgozók találhatók. A statisztikában jól megfigyel­hető, hogy az idei első háromne­gyed évben pont azokban az ága­zatokban volt számottevő a kere­setek emelkedése, ahol a legala­csonyabb a bérszínvonal. Ez a je­lenség szorosan összefügg az államilag kötelezően előírt mini­málbér-emeléssel, ez eredmé­nyezte ugyanis a szokatlanul nagy ugrást. Horváth Csabáné, a KSH Pécsi Igazgatóságának helyettes veze­tője felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal adatai országos és ágazati átlagokat tartalmaznak. Ezeket a statisztikákat gyakran torzítják a vezető beosztásúak ke­resetei. A produktív szféra mun­kavállalóinak reális bérviszonyai­ról akkor kaphatunk tiszta képet - a dolgozói érdekképviseletek­nek is ez lehetne a mértékadó -, ha a vezető beosztásúak bérei nélkül is készülne ágazati átlag- számítás. KASZÁS E. BRUTTÓ ÁTLAGXEBESETEK ÁGAZATONKÉNT 2001 SZEPTEMBERÉBEN jFT/HÓ) 69 804 119 8191 textília-, textiláru-, öörtermékípar _______96 977j 59 8871 137 2971 száitáshely-szoígáltatás, vengédl. j pénzügyi tevékenység közigazgatás szociális ellátás t 78 554 63 951| 199 116 125 946 61 473 ...........' BÉRGARANCIA A fizetéseket más aspektusból, érintő fejlemény, hogy az év végén lépnek hatályba a bér­garanciával kapcsolatos jogszabályi változások. Ennek legfontosabb újdonsága, hogy amennyiben a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók bérét nem tudja kifizetni, akkor kötelezően igénybe kell vennie a Munka­erő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből elnyerhető támogatást. A visszatérítendő pénz­ügyi segítséget a megyei munkaügyi központoknál lehet majd igényelni. Az új szabályozó szerint a támogatás - a korábbi gyakorlattal ellentétben - a cégalapítás időpontjától füg­getlenül igényelhető. Az a felszámoló, amelyik a változó előírásoknak nem tesz eleget, munkavállalónként ezertől százezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Agrárfeladatok csatlakozás előtt Budapest Pete Nándor, a külügyi tárca in­tegrációs államtitkárságának fő­osztályvezető-helyettese kifejtet­te: az agrárgazdaság valamennyi szereplőjének előbb-utóbb szem­besülnie kell azzal a ténnyel, hogy a közösségi szabályozás, az egységes piac új kihívásokat, fel­tételeket, de lehetőségeket is te­remt, amelyekre viszonylag rö­vid időn belül fel kell készülni. Az uniós csatlakozásig a mező- gazdasági termelés szerkezetét a piaci igényeknek megfelelően át kell alakítani, a minőségi terme­lés és a hatékonyság növelésére kell törekedni. Ebben a felkészü­lési folyamatban a gazdáknak meg kell ismerkedni az uniós szabályokkal, s be kell kapcso­lódniuk az előcsatlakozási - a SAPARD-, a PHARE- - progra­mokba, hogy majd EU-tagként si­keresen pályázhassanak a támo­gatásokra. Magyarország teljes jogú tagként évente 2 milliárd euró agrártámogatást igényelhet, amelynek háromnegyedét köz­vetlenül a termelők kapják. A közösségi szabályok szerint azonban csak azok a gazdák jogosultak erre a pénzre, akik teljesítik a feltételeket. Például azok a gazdaságok, amelyek vál­lalják, hogy legalább öt eszten­deig környezetkímélőén gazdál­kodnak, hektáronként akár 150 ezer forint közösségi pénzt is kaphatnak. A termelőknek számolni kell azzal is, hogy a jelenlegi agrártámogatások döntő több­sége megszűnik majd, egy ré­szét az uniós támogatások ve­szik majd át, ilyen például a többi között a rövid lejáratú hi­telek kamattámogatása vagy az automatikus gépbeszerzési tá­mogatás. A külügyi tárca képviselője szerint a csatlakozás legna­gyobb kihívása a gazdálkodók számára a piaci viszonyok je­lentős átalakulása lesz. Az ag­rártámogatások csak kiegészítő forrást jelentenek majd, a ter­melőknek jövedelmük döntő ré­szét a termékek értékesítéséből származó árbevételből kell fe­dezni. így a csatlakozás előnye­it elsősorban a hatékonyan gaz­dálkodók tudják majd kihasz­nálni. ____________________ ____________________(ÚJVÁRI) Mo bilirányváltás Budapest Jövőre minden második ma­gyar állampolgár rendelkezik majd mobiltelefonnal. A pia­con új helyzet alakult ki. Fantasztikus évet zárt a magyar mobiltelefónia - mondta tegnap évzáró tájékoztatóján Björn Falkstad, a Pannon GSM vezér- igazgatója: ebben az esztendőben másfél mülió előfizetővel gyara­podott a mobütulajdonosok tábo­ra, ami annyi, mint az előző 7 esz­tendőben együttvéve. A mérleg meghatározó jellemzője, hogy az elmúlt félévben a Pannon volt a legvonzóbb szolgáltató; ezzel összezáródott az olló a két nagy versenytárs, a Westel és a Pannon GSM között. Falkstad vezérigaz­gató úgy véli, hogy ez á fejlődési irány folytatódik, s 2003-2004- ben cége a piac meghatározó szereplője lesz. A Hírközlési Felügyelet októ­ber végi adatai alapján jelenleg a magyar lakosság 43 százaléka rendelkezik marokfonnal; jö- •vőre ez az arány bizonyosan meg­haladja majd az ötven százalékot. Különösen szem­beszökő az elő­fizetők számának növekedése a ti­zenéves korosz­tálynál, bevált te­hát a Pannon GSM-nek az a kampánya, hogy - egy új márkanév bevezetésével - elsősorban az iskolás korosztályt igyekezett elérni. A cég az előfize­tők megnyerése illetve megtartása érdekében komoly beruházáso­kat hajtott végre, fejlesztette háló­zatát, emelte a minőséget, s - a piacon egyedül - bevezette a má- sodperc alapú számlázást. - kr ­NÖVEKEDÉSI RESZESEDES május-október Westel: 41,5 _____ Vodafone: 16,2 A vártnál kedvezőbb a GDP Budapest A várakozásoknál kissé maga­sabb a GDP harmadik negyed­éves, 3,7 százalékos bővülése - közölte az adat nyilvánosságra kerülése után súlyozta Hege­dűs Miklós, a GKI Gazdaság- kutató Rt. igazgatója. A kutató szerint várható volt a GDP növekedésének mérséklődé­se az előző időszakokhoz képest, a gazdaság lassulásával, illetve az ipari termelés bővülésének visz- szaesésével összhangban. A kedvezőtlen ipari adatokkal szemben hatott a kormányzat gazdaságélénkítő programja. A lakossági fogyasztás bővülésével megélénkültek a szolgáltatási és az építőipari teljesítmények. Ezek együttes hatása ellensúlyozta az első félévinél lassúbb gazdasági növekedést, így az export látvá­nyos csökkenése ellenére is ked­vezőbb a harmadik negyedéves A bruttó hazai termék (GDP) az előze­tes adatok szerint 3,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A GDP az idei év első kilenc hónapjában 4 száza­lékkal nőtt 2000 azonos időszakához viszonyítva. GDP-adat a vártnál - mondta. Ko­moly problémákra figyelmeztet azonban a beruházásokon belül a feldolgozóipar, illetve a gépberu­házások csökkenése - hangsú­lyozta Hegedűs Miklós, rámutat­va az import gépberuházások lát­ványos, 17 százalékos visszaesése és a folyó fizetési mérleg kedvező alakulása közötti összefüggésre. Ebből a szempontból a (tegnap közzétett - A szerk.) folyó fizetési mérleg alacsony hiánya nem te­kinthető egyértelműen pozití­vumnak, hiszen a várttól elmara­dó gépberuházások a gazdaság modernizációját szolgálták volna - tette hozzá a kutató. ■ Magas internetdíjak Budapest Az információs társadalom hosz- szú távú átalakulás révén jön lét­re, és legalább 8-12-16 éves pro­jektek kellenek ahhoz, hogy Ma­gyarország felzárkózzon a fejlett országokhoz - közölte Simonyi Ernő, a Nemzeti Hírközlési és In­formatikai Tanács (NHIT) elnöke kedden az Országgyűlés gazdasá­gi bizottsága ülésén. Simonyi Er­nő elmondta, Magyarországon az internetezés díja nemzetközi ösz- szehasonlításban is nagyon ma­gas, ráadásul bizonyos régiók és korcsoportok nem is férnek hozzá a világhálóhoz. A felzárkózásához szükséges, hogy évente 10-15 szá­zalékkal javuljon a telekommuni­kációs szolgáltatások árfekvése. Jövő évtől cukorrendtartás Emelkedtek a répatermelők bevételei Budapest Stabil cukorárakra lehet szá­mítani az elkövetkező hóna­pokban. A jelenlegi kilogram­monként 182-189 forintos ár januárban sem változik je­lentősen. A Magyar Cukor Rt. három du­nántúli - a petőházi, a kaposvári és az ácsi - üzemében az idén összesen egymillió tonna cukor­répát dolgoztak fel, amelyből 130 ezer tonna cukor készül. Ez a mennyiség biztosítja a belföldi piac vállalatra eső részének biz­tonságos ellátását - közölte teg­nap Fischer Béla vezérigazgató, a Cukoripari Egyesülés (CIE) elnö­ke. Egyben bejelentette: az ácsi gyár az idén termelt utoljára, fel­adatát a modernebb petőházi fel­dolgozóüzem veszi át jövőre. Az árakról kifejtette: a cukorár növekedésének köszönhetően az idén emelkedtek a répatermelők bevételei is: egy tonna cukor­répát 8500-8600 forintért vásárol­tak fel az üzemek. Fischer elmondta: Magyaror­szágon 2002-től lép érvénybe a cukorpiaci rendtartás. Ez a sza­bályozás az Európai Unióban al­kalmazott rendszerhez hasonló kereteket ad a termeléshez és ér­tékesítéshez. Egyik legfontosabb eleme, hogy 400 ezer tonnában határozza meg a belföldi eladás­ra szánt cukor mennyiségét. Ezt a 400 ezres, illetve a mezőgazda- sági terményekre jellemző inga­dozások kivédésére termelt 80 ezer tonnás kvótát képviseli majd a magyar kormányzat az európai uniós csatlakozási tár­gyalásokon.-UG­(1 4 < A magyar termelők többsége jelenleg nem lenne versenyképes az Unió piacain - hangzott el tegnap egy európai uniós szak mai konferencián.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents