Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-05 / 331. szám

6. OLDAL POL I T I K A I 2001. December 5., szerda 'i| HU V I T A F Ó RUM Új párt a láthatáron November 24-én az olvasók némi meglepetéssel vehették tudomásul, hogy megalakult a Centrum Párt. A „Hetek” összetétele okozhatta a nagyobb meglepetést. Négyük az Antall-kormány tagjai vol­tak miniszteri, államtitkári posztokon, bár Kupa Mihályt Antall elsőként menesztette. 1998-ban mint független képviselő egyedül jutott ilyen szék­hez, a szavazásaival szinte kizárólag a kormány el­len, illetve az ellenzék mellett nyomta a gombot. Kónya, Raskó és Pusztai Erzsébet az MDF-ben le­szerepelt. Mára ismeretlenségig beszürkült, sértő­dött személyiségek. Rejtély, hogy Kupa és Nagy Ta­más környezetében mikérit őrizhetik meg a sem jobb-, sem baloldaliságukat. Nagy Tamást a „zöld bárók” vezéreként emlegetik, az MSZP-hez való kötődése közismert. Nem éppen bíztató ígérete: az Európai Unió kasszájából próbál majd meríteni, hogy a szerinte padlón heverő honi mezőgazdasá­got tetszhalálából feltámassza. El kell ismemi, hogy a „Hetek”-ből a leginkább ismert, kétségkívül ro­konszenves egyéniség kitűnő szónoki tehetséggel. Ugyancsak meglepő, - s ennek a pártalapítók módfelett örülhetnek, - hogy a fideszes Kövér Lász­ló és az MSZP-s Kovács László egyformán örülnek az újszülött pártnak, bár nem éppen azonos meg­gondolásból. Kövér örül, mert kevesebb szavazat vész el, Kovács, mert rokonszenvesek és pozitív szerepet játszhatnak a magyar politikai életben. Nem kell túlzott politikai éleslátás annak jósol- gatására, hogy az új párt jelentős szavazatot fog el­vonni az MSZP-től, főleg Kupa és Nagy Tamás je­lentős tábora miatt. A Fidesz viszont nyerni fog mert a gyakorlatilag megszűnő Keresztényde­mokrata és a Demokrata Néppárt mélységesen csalódott hívei rájuk és nem a centrumosokra fog­nak voksolni. Fél évvel a választások előtt nem volt szeren­csés ötlet új pártot alapítani. És úgy tűnik, ez a „Hetek” utolsó szalmaszála, hogy a következő években a politikai élet felszínén maradjanak. Kupa szerint 6-8%-ot fog a Centrum elérni. Elké­pesztő hiú ábránd. Az ÚDN ugyanezen oldalán olvassuk: „Medgyessy állja a sarat”. Az olvasóban nyomban felmerül a kérdés: meddig? Az MSZP tagsága és szimpatizánsai már nyíltan felvetik, hogy a párt ■riMRR „rossz lóra tett”. Az MSZMP volt miniszteréből milliárdos bankárrá, vállalkozóvá átlényegült sze­mélyiség több irányból való támadhatóságát mi­niszterelnöki jelölésekor figyelmen kívül hagy­ták. Sokan mondják, hogy még nem lenne ké­ső méltósággal visszavonulnia, és az országo­san igen népszerű Kovács Lászlót előtérbe he­lyezni. Medgyessy a tv-ben elejtett egy mon­datot, miszerint nem fog visszalépni. Ez arra enged következtetni, hogy az MSZP-n belülről burkol­tan, az Új Baloldal irányá­ból nyíltan kaphatott erre utaló figyelmeztetést. A közvélemény-kutatók leg­utóbbi jelentései egybe­hangzóan az MSZP kisebb- nagyobb visszaesését jelezték és ebből minden kétséget kizáróan Medgyessy körüli, nap mint nap erősödő tá­madásokra lehet következtetni. Mértékadó, józan vélemények szerint Kovács László sze­mélyisége - még nem lenne késő - vissza tud­ná fordítani e kedvezőtlen jelenséget. Dr. Timaffy István Piár az egész szocialista világ Meggondolatlan hangulatkeltés! Medgyessy Péter pécsi látogatásá­nak visszhangja továbbgyűrűzött az országos és a helyi médiában, s természetesen a vitafórum hasáb­jain is. Jellemző módon már szó sem esik a pécsi ellenzék által nyil­vánosságra hozott tényről, a Medgyessy Tanácsadó Kft. önkor­mányzati megrendelésre készült munkájáról, csak nemtelen válasz­tási harcról, sárdobálásról. A városi MSZP-elnök szokásos szüánkjaira aligha érdemes vála­szolni, egy tájékozódni vágyó egyetemista azonban megérdemli, hogy óhajának eleget tegyünk, hisz mint írta, bizonyítani kell, nem híresztelni. Szögezzük le a 30-30 milliós Medgyessy-ügyek nem híresztelések, hanem tények. A Gresham-ügy kapcsán csak any- nyit kérdezek, hogyha nem kellett befolyásolnia a szocialista képvise­lőket, akkor mi volt az a verejtékes munka, amire fölvette a 30 milliót. De térjünk Medgyessy szeretett városára, Pécsre. A közgyűlési többség 251/1999. sz. határozatával elfogadta a Medgyessy Tanácsadó Kft. pályáza­tát és annak ajánlati díját, 30 875 000 Ft-ot. Ennek melléklete egy kommunikációs stratégia (Piár az egész...), melyre a feledékeny Medgyessyt Toller László emlékez­tette újságírói kérdésre. Medgyessy mentségére legyen mondva, hogy mi, pécsi ellenzéki képviselők nem tudtunk a dologról a közelmúltig. Ebben az elfelejtett stratégiában az oktatási, egészségügyi, szociá­lis, kulturális megszorító intézke­dések kapcsán, a javasolt feladatok után a következő olvasható: „A pontos jövőkép bemutatása mel­lett ugyanüyen jelentőségű a szoci­ális érzékenység felvillantása is.” (12. oldal) (Piár a szocialisták szo­ciális érzékenysége) „PR anyagok, interjúk megjelentetése az önkor­mányzat által kontrollált (sic) médiumokban.” (12. oldal). A helyi hatalom kontrollját a he­lyi médiában legutóbb az Esztergár Kör sajtóbeszélgetésen keveselltem, s most kiderül, hogy a fordítottja azért létezik. Ezzel egy­becseng a 15. oldal médiafejezete: „...egy előre beharangozott interjú a városi lakosságot alapvetően érintő kérdésekben képi anyagok­kal, például: félig üres tanterem be­vágása is támogathatná az érv­rendszert. A riporteri magatartás alakítása is ko­moly tényező lehet.” A műsort te­hát a Med- gyessy-Toller- műhelyben szer-úkesztik, a riportert, mint az acélt meg- edzik, majd alakítják. Legalábbis törekszenek rá. „Mindenképpen el kell kerülni azt a vélekedést, hogy a polgár- mester és a képviselők számára csak akkor fontos a párbeszéd, ha valamit le akar nyomni a lakosság torkán.” (16. oldal) (Piár az egész szocialista világ.) A stratégia azonban nem műkö­dik hibátianul. Ezért fakad ki keserűen a (kont- rollálatlan) média tudósítása miatt az ifjú egyetemista: „Én ott voltam. Láttam, amint az egyetemen ebé­del, amint a 30-as busszal végig­megy a városon, beszél a perec­árussal.” Lehet, hogy le akar valamit nyomni a torkunkon? S bár kérdéses számomra, hogy a cikkíró nem a stáb részeként kö­vette-e a vendéget a perecestől a menzáig, de nagyra becsülöm tájé­kozódási és mérlegelési igényét. Bízom benne, hogy figyeli a ve- télytársak szereplését, s ahogy ír­ta, az alapján szavaz, „hogy ki va­ló és ki nem való oda.” Staub Ernő Szokásomhoz híven, nagy érdeklő­déssel olvastam nemrég az ÚDN politikai vitafórum oldalát. Különös tekintettel egy új névre, Andráska Gergelyére: Piár az egész világ cím­mel. Sok minden megszívlelendő a cikkből, de az a Idtétele, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök-je­lölt urat a PÉK kávézóban tartott előadásán a „MIÉP-es fiatalok” kifü­tyülték, messze elrontja a cikket, mert egy parlamenti pártra és an­nak tagjaira alaptalanul dehonesz- táló megjegyzést tett. Először is nem fütyült az előadá­son senki. Bekiabálási próbálkozás volt, amelyet a programot vezető nagy tekintélyű politológus-egyete­mi tanár pillanatok alatt leállított és rendben folyt tovább a műsor. Az előadás végén lehetett kérdezni. Ezt tette a műsor közben bekiabáló egyik fiatalember is. Előrejött a pul­pitushoz és bemutatott egy plakátot Medgyessy úrnak, a közönségnek és tv kameráinak egyaránt. Ezt a plakátot a miniszterelnök-jelölt úr neve mellől vette le a falról az elő­adás kezdetekor. A plakáton egy ha­jó volt (Ezüst Hajó), mint Noé bár­kája, tele különféle állatokkal. Töb­bek között Magyarország minisz­terelnökét disznónak ábrázolva, va­lamint a többi kormánypárti politi­kust különféle állatoknak rajzolva, akik a mocsokban dagonyáznak. A fiatalember azért mutatta meg a „képet”, mert az előadás alatt több­ször elhangzott, hogy pozitív kam­pány kell. Ez a plakát nem ezt pél­dázza. Még akkor sem, ha a „mű” alkotója is kiállt a közönség elé és elmondta, hogy aki nem bírja a kri­tikát, az ne politizáljon. Medgyessy Péter is úgy foglalt állást, hogy az ábrázoltak még beleférnek az alko­tói szabadságba, ha kellő humora van valakinek. Valóban, ehhez már komoly mértékű humor kell. Ez legalább olyan, nem kellően átgondolt megjegyzés volt részéről, mint ahogy MIEP-es fiataloknak ti­tulálta a bekiabálókat. A MIÉP-es fiatalok szokásukhoz híven csend­ben, rendben ültek az első sorok­ban velem együtt, két méterre Medgyessy úrtól és figyelmesen hallgatták a mondanivalót és nem a karzaton voltak a bekiabálók kö­zött. A „szokásukhoz híven” szava­kat azért használom, mert a MIÉP tagjai minden alkalommal megtisz­telték jelenlétükkel, az első sorok­ban ülve, az MSZP Pécsre-Baranyá- ba látogató reprezentánsait. Még akkor sem volt bekiabálás, amikor az MSZP reprezentánsai durva (ka­zettára vett) megjegyzésekkel illet­ték a MIÉP-et. Az előadás után, amennyiben Ön figyelt, akkor láthatta, hogy Medgyessy Péterrel elbeszélgettünk több dologról (az elmúlt hat hónap­ban ötödször, vagy hatodszor) úgy, hogy még a sajtót is megvárakoztat­ta miattam. Természetesen „tisztáz­tuk/ azt is, hogy a bekiabálók nem MIÉP-esek voltak. Egyébként isme­rem a fiatalembereket. Jóra való srá­cok. Nemzeti ünnepeken rendszeresen koszorúznak, kiváló rendezvé­nyeket szervez­nek, stb. Ezen miniszterelnök- jelölti tévedés részünkről bele­fér abba, hogy aki kiáll több száz ember elé egy is­meretlen helyen beszélni, az fel­fokozott állapotban van és mond­hat nem kellően átgondolt dolgo­kat. Egyébként én sem MIÉP ren­dezvényen, sem más fórumokon, ahol MIÉP-esek részt vettek, soha nem tapasztaltam rendbontást, bekiabálást részünkről, már csak azért sem, mert ez nem a mi stí­lusunk. Aki tud ilyet, azt kérem, ossza meg velem. Sipos Sándor MIÉP Pécs városi elnök Balos balgaságok Őszintén örülnék egy, az európai normák alapján szerveződő balol­dalnak. Hiú ábránd! A mai balosok a kommunista elődök emlőin neve­lődtek. S ahogy az első hét eszten­dő meghatározza a gyermek felnőtt életét, úgy a negyven év kommu­nizmusán nevelődött egyedek min­den tettét ez a negyven esztendő határozza meg. A kor jellemzői: a hazugság, a csúsztatás, a félremagyarázás, a gyűlölködés, ott süt a mai balol­dal minden megnyilvánulásán. Minek nevezzem azt az álságos- ságot, mely állandó elhatároló­dást követel minden olyan meg­nyilvánulástól, mely őket sérti, így volt ez október 23-án is. „A forradalmat nem lehet kisa­játítani” - harsogta Kovács, Medgyessy és a többiek, azok, akik évtizedeken keresztül ellenforra­dalomnak nevezték 56 forradal­mát. Nagy Imre baloldaliságára hi­vatkoznak. De arról megfeledkez­nek, hogy Nagy Imrét az a Kádár végeztette ki, akinek rendszere le­hetővé tette a mai baloldal sok kép­viselőjének zsíros megélhetését. Azt a rezsimet szolgálták, melynek hatalmát idegen tankok védték. Ugyan milyen közük van ezek után Nagy Imréhez, és főleg mi­lyen közük van a gyászoló 56- osokhoz? Mitől lettek hirtelen a forradalom tisztelőivé? Mécs Imre valóban halálraítélt volt. Furcsa, hogy éppen ő neve­zi csőcseléknek régi harcostársa­it vagy azok családtagjait. A tv nyilvánossága előtt Dávid Ibolya szavait szamárságnak nevezte, Csurkát nemes egyszerűséggel lebesúgózta. Azt a Csurkát, aki az egyetlen volt a rendszerválto­zás után, aki felkérés nélkül elmondta, hogy huszon­évesen kierő­szakoltak tőle egy aláírást, de ő soha egyet­len beköpéssel sem élt. Vajon, ha egyről tudnának, már nem ját­szották volna ki ellene? Nem tudom, mitől és miért kellett volna elhatárolódniuk a kormánytagoknak! Talán a min­denhez értő és mindentudó Keller László majd erre is felele­tet ad. Vagy megteszi hetvenedik feljelentését a kormány ellen. A baloldal másik nagy tévedé­se a milliárdos bankár, Medgyessy miniszterelnöki jelö­lése. Ha a magyar nép józanul ítél, nem fog igent mondani egy internacionalista, a nyugati bur­zsoázia ellen küzdő békeharcos­ból bankárrá vedlett miniszterel­nök-jelöltre. A balos kórus szlogenje: „A kormány osztogat!” Mi azt mondjuk, hála Istennek. Ha kö- rülnézünk, láthatjuk ennek ered- > ményeit a családok, az önkor- ~ mányzatok támogatásában, a di- „ ákhitelben, a nyugdíjasok mun­kavállalói adókedvezményében, az épülő lakásokban. A kormány valóban osztogat, s nem foszto­gat, mint tették azt a Bokros-cso­mag idején, vagy a Postabank 150 milliárdos lenyúlásában. De említhetném az eltüntetett szak- szervezeti vagyont is. Lajdi Klára Nemzeti Keresztényszociális Fórum Egységben a Torgyán- ellenes kisgazdák!? A Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület műsorfüzete szerint december 6-án vitaestet rendez a kisgazdák helyzetéről. Mint a Kisgazdapárt egyik Baranya me­gyei alapítója és a kisgazda szel­lemiségért aggódó pécsi polgár nagyon várom, vajon sikerül-e a a Torgyán-ellenes kisgazdák egy­ségét megteremteni. A Kisgazdapárt újkori történel­me (1988-2001) nagyon hasonlít az előző időszak történéseihez, hiszen ma is a szalámitaktika ér­vényesül, ami látszik a meghívot­tak névsorából is. Cseh Sándor, a legrégebbi Torgyán-ellenes csoport, a Kis­gazda Szövetség vezetője, Lányi Zsolt, a nemrég alakult Magyar Kisgazda és Polgári Párt elnöke, Tamás Károly, a szintén nemrég alakult Kisgazdák Demokratikus Szövetségének egyik vezetője és feltételezhető, hogy a reform Kisgazdapárt is képviselteti ma­gát. Lesz-e egység, sikerül-e ezt a sokféle irányzatot egyesíteni, tu­dunk-e szá­Ián választási szövetségesünk? A holnapi vitaest sok kérdésre választ adhat, Vagy további bi­zonytalanságban maradunk? Mi baranyai kisgazdák azt sze­retnénk, ha újra egységes, erős pártunk lenne. Várunk minden kisgazdapártért aggódó párttagot és szimpatizánst a csütörtök esti vitafórumra. Hangya Antal (Lapzártakor Lányi Zsolt közölte szerkesztőségünkkel, hogy nem vesz részt a pécsi vitaesten.) PÁRTHÍREK A NEMZET BIZTONSÁGA címmel fórumot tart a honvé­delemről a Fidesz - Magyar Polgári Párt december 7-én, pénteken 16 órától Szigetváron a Hotel Oroszlánban (Zrínyi tér 2.). Meghívott előadó Kö­römi Attila parlamenti képvi­selő, az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottságának tagja. A rendezvényen ismertetik a Fi­desz A jövő elkezdődött című vitairatának kapcsolódó feje­zetét is. BAYER ZSOLT ÚJSÁGÍRÓ, közíró december 8-án, szom­baton, 18 órától kötetlen be­szélgetésre várja az érdeklődő­ket a Ciszterci Rend Nagy La­jos Gimnázium nagytermében. FÜGGETLEN NŐI SZÖVET­SÉG Pécs Város és Térsége Szervezete összejövetelei: he­tente - ügyfélfogadás minden kedden 13.00-15.00 óráig. Ta­nácsadás-szolgáltatások Pécs, Széchenyi tér 18. II. em. klub­terem. Vezeti: dr. Tóbiás János- né. - Havonta előadások, ren­dezvények. Helye: FNSZ elő­adóterme Pécs, Széchenyi tér 18. Koordinátora: dr. Tóbiás Jánosné FNSZ városi elnök. A FKGP minden héten csütör­tökön 10.00-12.00 óráig szoci­ális tanácsadást tart. Vezeti: Csongor Zsolt FKgP városi ta­nácsadó. A FKgP minden nap ügyfélfogadást tart 10.00- 12.00 óráig. Helye: FKgP szék­háza Pécs, Széchenyi tér 18. II. em. A KONZERVATÍV KLUBBAN december 10-én 17 órai kezdet­tel az MDF megyei székházá­ban (Pécs, Apáca u. 16.) Kerner Lőrinc volt berlini tudósító „Ki­sebbségek parlamenti képvise­lete” címmel tart előadást. Alattvalók helyett tőkeszolgák Gyakran olvasok újságokban, hallok televíziós műsorokban olyan véleményeket, melyek szerint a magyar társadalom 1990 óta lényegesen szaba­dabb lett annál a szabadságnál, mint ami a puha diktatúrában megillette. Aki így vélekedik, aligha­nem összetéveszti a látszatot a valóság tényeivel. A mostani hatalmi viszonyok ugyanis egyértelműen azt jelzik, hogy a társadalom tagjainak döntő há­nyada nem vált a rendszerváltással szabadabbá. A módosulás mindössze annyi, hogy az uraink által lebecsült korábbi teljes foglalkoztatottságot töme­ges munkanélküliség okozta létbizonytalanság váltotta fel, a többség alattvalói státusa pedig szol­gák és páriák státusává változott. A politikusok és politológusok szemérmesen hallgatnak arról, hogy a ldzsákmányolás nem kevésbé sérti az em­beri jogokat, mint a faji, vallási, kisebbségi elnyo­más. Hiszen az ember aligha kerülhet megalázóbb helyzetbe a bérrabszolgaságnál. A nép többsége (mivel nem volt oka rá) nem vett részt aktívan a szocializmus keresztre feszítésé­ben. Eltűrte, hogy nélküle, helyette, sőt rá hivatkoz­va önjelölt pártocskák, politikai Őrjöngök, deklasz- szált jágók, főként pedig hatalom- és pénzéhes po­litikusok foglalják el és sajátítsák ki a demokrácia já­téktereit és nyilvánosságait. Mivel kizárólag az ő korlátlan demokráciájukat igyekeznek többséginek föltüntetni, nem csodálkozhatunk, ha a szegény- séggeijesztő állapotok közepette a tömegek nem tudnak a rájuk oktrojált polgári demokráciával mit kezdeni. Többen felhánytorgatják a „rövid történelmi emlékezetet”. Érthetetlen számunkra, hogy mind kevesebben emlékeznek a múlt rendszer „megbocsáthatatlan vétkeire”. Ez bizonyára azért történhetett meg, mert az emberek hajda­ni személyes tapasztalatai, élményei nem es­nek egybe a Kádár-rendszert kategorikusan dik­tatúrának és szellemi tatárjárásnak bélyegző ál­lapottal. Következésképp nem hajlandók részt vállalni a tőke világát favorizálók szocializmus­ellenes heccelődéseiben. A többség sokkal in­kább hajlamos az árnyaltabb és mérsékeltebb megközelítésekre, mint ahogy azt a „kemény­vonalas” politikusok szeretnék. Lenne gondolkodni való a múlton. Legalábbis politikai és jogi értelemben. Ez különösen indo­koltnak tűnik az olyan baloldali vénájú emberek részéről, akik a létező szocia­lizmus idején felelős tisztségek birtokosai voltak. Nem feled­hetik, hogy azok az ideális el­képzelések egy társadalomról, ahogyan azt az előző politikai érában akarták megvalósítani, megmaradtak. Ezt az ideát azonban máig sem gondolták végig. Holott ez nemcsak álom, emögött a megvalósulás lehetősége rejlik. Mégha bizonyára nem fogom is megérni, hogy az az idea valamilyen módon valósággá válik, ez ma­rad az elképzelés, mely mellé bármikor érdemes odaállni. Megvalósulását egy olyan baloldal kezdemé­nyezésétől remélem, mely nem a kapitalizmus életre hívásában tüsténkedő, ugyanakkor az In- ternacionálét a pártkongresszuson harsányan éneklő álbaloldaliak népes társasága, hanem olyan - felelősséget viselő - politikai erőtől, mely a baloldali értékeket nemcsak szavak­ban, de szándékban is képviseli. Dr. Südi Bertalan i % 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents