Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-02 / 298. szám

■ 2001. November 2., péntek KULTURA-RIPORT 7. OLDAL Pécsi könyvsikerek Frankfurtban A nemrégiben befejeződött Frankfurti Könyv­vásáron két pécsi kiadó is önálló standdal képviseltette magát, a Jelenkor és az Alexand­ra. Mindkét kiadó jelentősnek és értékesnek tartja az ott elért eredményeket. Az Alexandra Kiadó 10 éve rendszeres látogatója a könyvvásárnak. Saját standdal már 4 éve állí­tanak ki, idén először az ismert arculati elemek­kel, az oszlopsorral és a bagollyal. Ami a Frank­furti Könyvvásárt illeti, tudvalevő, hogy ez a leg­nagyobb és legjelentősebb könyvszakmai sereg­szemle. A világ minden részéről képviseltetik magukat a nagyobb kiadók. A frankfurti vásáron nem kerül sor üzletkötésre, csak az adott termék bemutatására, valamint az üzletkötés feltételei­nek megvitatására. A szerződést hazaérkezésük után fogalmazzák meg a cégek a megbeszélt részletek szerint, majd azt pos­tázzák partnereiknek, mondja Lelkes Gyöngyi (első képünkön), az Alexandra marketingmene­dzsere. Nagy érdeklődés mutatkozott a Látványos logika (Macedónia, Jugoszlávia, Kanada, Oroszor­szág, Németország, Hollandia), Vujity Tvrtko Újabb pokoli törté­netek (Olaszország, Anglia, USA), a mesekönyvek közül pedig a Málnaszü­ret, Barackvirág, Ezeregy éjszaka meséi, Csipike (Németország, Hollandia, Szlovákia, Csehország, Baltikum országai) iránt. Komoly sikere volt a Forma-1 album és évkönyvnek (Csehország, Né­metország, Oroszország), a Karnevál Velencében című munkának (Olaszország), valamint az Álomvilágnak és a Holtomiglan című könyvnek (Anglia, Olaszország). Az Alexandra Kiadó idén ismét nagyon jó könyveket talált a magyar olvasóközönség szá­mára, mondja Lelkes Gyöngyi, amerikai, angol, német, holland és olasz jogokra kötöttek előze­tes megállapodásokat. Továbbra is arra töreksze­nek, hogy a legkülönbözőbb témákban tartalmas és látványos könyveket jelentessenek meg ma­gyar nyelven. A legközelebbi nemzetközi vásár Bolognában lesz 2002 márciusában, amely első­sorban gyermekkönyvek kiadására összpontosít. Mivel az Alexandra Kiadó bőséges választékot nyújt magyar mesekönyvek megjelentetésében, ezért lassan el kell gondolkozniuk azon, hogy sa­ját standdal is képviseltessék magukat a jövő évi vásáron. A Jelenkor Kiadó jelentős számú külföldi ki­adóval tárgyalt hazai szerzők műveinek fordítá­sairól, s kilenc szerzőnek a jo­gait közvetítették ki, tájékozta­tott a cég menedzsere, Koszta Gabriella (második képün­kön). Kovács András Ferenc, Garaczy László, Bállá Zsófia, Láng Zsolt, Márton László, Oravecz Imre, Petri György, Tol­nai Ottó és Nádas Péter művei­nek külföldi kiadásáról tárgyal­tak, közülük Nádas, Petri és Márton korábban is megjelent német nyelvterü­leten, ők tehát már ismertek. Komoly figyelmet kapott rajtuk kívül Grecsó Krisztián, elsőkötetes prózaíró bemutatott munkája is, amely azt bizo­nyítja, hogy a különböző kiadók érdeÚődnek az új tehetségek iránt. A Jelenkor mindig is fontos­nak tartotta, hangsúlyozza Koszta Gabriella, hogy a könyvek nem csupán tárgyak, amelyeket lehet adni-venni, hanem elsősorban szellemi ér­tékek. Frankfurtban bebizonyosodott, hogy ez iránt a szellemi érték iránt komoly az érdeklődés, és nemcsak a nyugati, hanem újabban a környe­ző országok kiadói által is, amely talán a közép­európai kulturális együttműködés újbóli felvirág­zásához vezethet. ________ CSERI LÁSZLÓ KÉ ZMŰVESEK KIÁLLÍTÁSA. A Kézművesek Baranyai Egyesületének alkotói mutatkoznak be munká­ikkal Pécsett,, a Civil Közösségek Házának galériájában a Szent István téren. A tárlat az ünnepek után lá- togatható november közepéig.___________________________________________ fotó, laufer László Sza badi Vilmos mesterkurzusa Szabadi Vilmos Liszt-díjas hege­dűművész tart mesterkurzust a Pécsi Művészeti Szakközépisko­lában november 14-16-án. Sza­badi több nemzetközi hegedű- verseny győztese, nemrégiben a franciaországi MIDEM-fesztivá- lon, Cannes-ban hirdette ki győz­tesként lemezét a szóló/verseny- mű kategóriában a 200 tagú zsű­ri 1000 CD közül. |D) Fesztiválok és vendégjátékok A Rómeó és Júlia ismét Pécsett A Pécsi Harmadik Színház őszi-téli programja a vendégjáté­kok és a fesztiválok jegyében telik el. Ebből adunk most némi ízelítőt. November hónapban két buda­pesti produkciót is láthatnak a né­zők. A magyar közállapotokról szól Pintér Béla Kórház Bakony című tragikomédiája, amelynek bemutatására november 5-én, 6- án és 7-én kerül sor a Szkéné Színház előadásában. A sokréte­gű előadást, melynek kiinduló­pontja az egészségügy, sok tán­cos betét tarkítja a néptánctól a betyártáncokig. November 8-án zenés-táncos estet ad az Ando Drom Együttes és a Kovácsmű­hely, Szék-láb-kéz-szív címmel. A pécsi Színházi Fesztivál egyik slágere volt a sok között a Merlin Színház Atlantisz Társula­tának sajátos Rómeó és Júlia című előadása, amely ismét látható majd november 27-én, 29-én és 30-án a Pécsi Harmadik Színház­ban, s ezzel azok is láthatják ezt a produkciót, akik a nyáron színhá­zon kívülre rekedtek. Shakes­peare időtlen tragédiájából Hor­gas Ádám rendezett merészen új­szerű, közönséget és szakmát egyaránt megosztó előadást, amelyben nem a szöveg, hanem elsősorban a látvány dominál. Csak megjegyzésül: a nyári talál­kozó legjobb díszletét ez a pro­dukció nyerte el. A vendégjátékokról is essék néhány szó. A Pécsi Harmadik Színházat két komoly megtisztel­tetés érte a közelmúltban, mind­kettő nem egyszerűen idegenbeli, hanem más országbeli meghívás formájában. November 17-én Ro­mánia fővárosában adják elő a pé­csiek Spiró György Szappanopera című tragikomédiáját, a Bukaresti Magyar Színházi Napokon. A má­sik meghívás is fix már: a jövő év A Merlin Színház Rómeó és Júlia című előadása november végén kerül színpadra januárjában Finnországba utazik a színház ugyancsak egy Spiró- darabbal, a Kvartettel. A lassan századik előadásához közeledő darabhoz fűződő érdekesség, hogy egyik főszereplője, a Pécsi Nemzeti Színház Jászay-díjas művésze, Márton András - Finn­ország szerelmese -, a New York-i magyar kulturális központ igaz­gatója akkor már minden bizony­nyal az USA-ból ruccan „haza” az óhazába erre a vendégjátékra. K. F. Szép foltok a települések arcán Egyelőre szükség van rendeletekre a múlt építészeti értékei mentése érdekében Kevés pénz, szigorú megkötések. A baranyai településeken he­lyi védelem alatt álló épületek tulajdonosainak döntő többsége mégis elfogadja, támogatja azt a törekvést, hogy a hagyomá­nyos házak, pincék, gazdasági épületek eredeti állapotuk meg­őrzésével gazdagítsák a falu, a város értékeit.- Ezt Pestről nem lehet megmon­dani! - szögezi le dr. Tihanyi Csa­ba (képünkön), a megyei önkor­mányzat főépítésze. Mármint azt, hogy egy-egy baranyai településen mely épületek érdemesek a helyi védelemre. Azt azonban hozzáte­szi, ezeket a döntéseket szakmai­lag elő kell készíteni. Amúgy ab­szolút ismérvek, mi és milyen ala­pon szorulnak védelemre, nincse­nek, s éppen ez a lényeg.- Nálunk a pincék különösen fontosak - mondja Takács Gyula, Villány polgármestere (második képünkön), amikor jelzi, évek óta gyakorlata az önkormányzatnak, hogy költségvetésében 300-400 ezer forintot különítenek el pályá­zati forrásként. Azok az ingatlan­tulajdonosok kérhetnek támoga­tást, akik hozzá szeretnének nyúl­ni a védelem alatt álló épülethez. A polgármester hozzáteszi: alkal­manként nem nagy összegről van szó, 20-tól 50 ezer forintig terjed. A napokban a megyei önkor­mányzat - a hivatalok kacifántos nyelvén szólva - a településfejlesz­tés minőségi jegyeit erősítő 2001. évi pályázatokról döntött. A védelem alatt álló épületek hagyományőrző felújításához összesen 900 ezer fo­rintot osztott szét. A cél az eredeti ál­lapot helyreállítása, vagy annak megőrzése. Kárászi, villányi, vil- lánykövesdi, pogányi ingatlantulaj­donosok szerepelnek a hét nyertes között. Túl nagy pénzről itt sincs szó, sőt, a megyei önkormányzat csak annak ad támogatást, akit a he­lyi önkormányzat is segít a régi épü­let felújításában. Mégis, 50-100 ezer forint már jelenüret valamit.- Nem sokat - adja magyaráza­tát annak Zsáli János, Pécsvárad polgármestere, miért nincs a város kasszájában elkülönített összeg a hagyományőr­ző, helyi véde­lem alatt álló épületek felújí­tásának önkor­mányzati támo­gatására. Pécs- váradon is! része az 1995-ben el­készült rendezé­si tervnek az úgynevezett építészetrértékvizsgá- lat. Ennek értelmében 60 épület ka­pott helyi védelmet - ami a tulajdo­nosok építési mozgásterét bizo­nyos mértékben korlátozza.- Elfogadják az érintettek, hogy a megkötésekhez alkalmazkodni­uk kell. Egy esetről sem tudok, amikor valald ne az előírásokhoz igazodva nyúlt volna az épülethez. Pedig mi nagyobb beruházásaink, intézményeink működtetése mel­lett ezt nem tudjuk támogatni.- A helyi építészeti érték nem csak esztétikai, hanem kulturális és történelmi kategória is - mond­ja az ilyen épületek megőrzése szükségességét indokolva Tihanyi Csaba. - Azt, hogy Baranya tele­pülésein összesen hány helyi vé­delem alatt álló épület van, adatok hiányában csak megbecsülni le­het. Á megyei tervtanács elé kerül­nek a települési rendezési tervek, ezek alapján mintegy 1500-at le­het mondani. Országosan védett épületünk nagyjából 800 van - üyen szempontból a gazdagabb megyék közé tartozunk. Kárászon egyébként a megala­kuló önkormányzat egyik első ren­deleté volt a helyi építészeti értékek védelme. A településeken azonban r ' y Magyarul - magyarán Yj ■Nftbí Mond - elmond A rokonértelműség mint nyelvtani, jelentéstani foga­lom, szinte minden nyelvmű­velő könyv, tanulmány, cikk elhagyhatatlan témája. A közismert Diurnusznak (Bo­dor Pálnak) elgondolkodtató, roppant tanulságos cikke is erről szól; a címe Elképesztő szövegek. A benne megfogalmazott javaslat ugyancsak elgondolkodtató. Akármilyen diploma megszerzése előtt vizsgáztatná a jelölteket ma­gyar nyelvből, mégpedig oly mó­don, hogy kijelölne egy közismert szót, s a jelöltnek föl kellene sorol­nia az általa ismert szinonimáit (rokonértelmű társait). A tudás­próba ellenőrzésére javasolja a nemrég megjelent Magyar szó­kincstár című kiadványt. Erről ju­tott eszembe, hogy a mond, el­mond nagyon tág jélentéskörű és tartalmú szavunk a mai magyar nyelvhasználatban beszűkült, szi­nonimáit nem ismerik, tehát nem is „mondják”. Az ünnepi szónok szívhez szóló beszédet mond; A költő legfrissebb verseiből mond néhányat; A tanár két tanulságos beszédet mond. - Nem is folyta­tom tovább, csupán még annyit, hogy e szavunknak -ás képzős fő­névi változata is uralja a különféle szövegeket. Elmondás van, eset­leg elbeszélés, de ez már'inkább irodalmi műfajként. Hol marad a többi?! Aki érthetően fogalmaz, az kifejezi gondolatait. Az ilyen beszéd ezért kifejező. Aki tárgyi­lagosan mondja el, amit a beszéd­mQSt új feladat elé néznek, mert a korábbi jogszabályok alapján elké­szült rendezési tervek mindegyike hatálya lejár 2003. december 31-én, s újakat kell készíteni.- Minket a helyi védelem alatt álló épületek tekintetében ez nem érint majd - mondja Zsáli János -, mert az új rendezési tervünk elké­szül 2001 végére, ez pedig csak­nem automatikusan beemeli a ko­rábbi építészeti értékvizsgálat eredményeit, megállapításait. Villány persze extra kategória. Ez esetben nem borára, hanem gyönyörűséges pincéire gondolva lehet valódi kuriózumnak mon­dani. Korántsem véletlen - említi meg a polgármester a meghök­kentő számot -, hogy a helyi vé­delem alatt álló épületek listáján több mint száz sorjázik. Pécsett pedig több száz. A he­lyi védettséget szabályozó rende­let most van „felújítás alatt”, Gö- möri János főépítész szerint jövő év tavaszára már várható az elfo­gadása. A Tettye, a Szigeti város­rész, 'a belváros a leggazdagabb védelmet kapott épületekben.- Vannak országok, ahol ilyen rendeletekre nincs szükség. Az emberek maguk is értékelik építé­társ tudomására akar hozni, az közöl. Eredménye a közlemény. A mondandójában biztos beszélő kijelent. Ha ezt nyomatékosan akarja állít. Ha feladja a hallgatá­sát, akkor szól, az értekezleten fel­szólal. Ha nem publikus, azaz nem kell mindenkinek tudnia va­lamit, a beszélő elszólja magát. A politikus nyilatkozik a sajtó képvi­selőinek, azaz fontos dologról be­szél. Mellesleg említ, megemlít ke­vésbé lényeges részleteket. Aki a tárgyát kifejti, az részletesen mondja el a szövegét. Ha mégsem értik, akkor csak szövegel, amely­re a türelmetlen hallgató azt mondja: sok a szöveg. Aki váratla­nul szólal meg, az előhoz valamit, ami nem tartozik, szorosan a tárgyhoz. A vásárló nem hallgatja el véleményét, hanem szóvá teszi. A professzor előad. Aki szpíkel, idegen nyelvi (angol) jártasságát bizonyítja. A hadovái jellegzete­sen az argó, a tolvajnyelv eleme. A felelőtlen, nagy hangon beszélő pofázik. Rendre is utasítják imi­gyen: Ne pofázz! - A mond he­lyett gyakori a mesél. Meséld el, mi újság! Meséld el, mi van veled! - Arany János versében így inti gyermekét: Nem mese ez, gyer­mek. - Az alapjelentése kétségte­lenül mesét mond, más szóval re­gél. De benne van a beszél, mond előad, szóval tart jelentésének az az árnyalata, hogy nem valóságos az a történet, amit a beszélő nyel­vi formába önt. Sőt még az is, hogy szórakoztat, anekdotázik, adomázik. Rónai Béla szeti emlékeiket, s azon vannak, ezek változatlanul meg is marad­janak - folytatja Tihanyi Csaba. - A gyakorlat nálunk is erősödik, a Siklós-Villányi Borút esetében nem csak az érintett, hanem a környezetük­ben lévő telepü­léseken is - pél­dául Márok, Kisjakabfalva - mind nagyobb rangot kapnak építészeti emlékeink, megőrzé­sük szükségessége. A megyei önkormányzat az el­múlt közel másfél évtizedben több mint száz ilyen épület meg­óvásához adott pályázati támoga­tást. Kétségtelen ezek egy-egy fa­lu esetében gyakoribbak - mert ezekből érkezik a legtöbb pályá­zat. Ugyanakkor nem egy helyi, de országos érték is elpusztult a tulajdonos közömbössége, együttműködési készsége miatt.- Az a lényeg - adja megye fő­építésze a zárszót -, hogy nem csak a bort kell eladni, de egy-egy település arcát is. MÉSZÁROS ATTILA <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents