Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-25 / 321. szám

Használt ruhát vegyenek! Egy kilós ruhabolt valóságos Paradicsom lehet a nézelődni, apró dolgokat vásárolni szeretőknek. Gyakran potom összegért divatos holmi is előkerül egy-egy bálából. A „kilósnak”, vagy „bálásnak” hívptt ruhák mindig újdonságokkal szolgálnak, mert minden egyes darab más és más. A ruhákat Nyugat-Európában nonprofit szervezetek gyűjtik, kereskedők vásárolják fel, s mire hozzánk kerül, már 40 százalékkal drágább. Bálás ruhák árai maximum ár minimum ar Télikabát Farmer Szövetnadrág Ingek Fürdőruha 5900 Ft 800 Ft M 1700 Ft 800 Ft I 2000 Ft 290 Ft | 1350 Ft 990 Ft I 1490 Ft 15 000 Ft A ruhadarabok Nyugat- Európából érkeznek, és külön erre a célra szako­sodott üzemek válogat­ják, osztályozzák, tisztít­ják őket. Az egyik nagy hazai importőr, a Ruti- tex Rt. vezérigazgatójá­tól megtudtuk, a ruhák nem segélyként érkez­nek hazánkba, forgal­mazásuk mögött komoly kereskedői hálózat áll.- Ezeket a holmikat Nyugaton többnyire ada­kozási célból kezdik gyűjteni - mondja dr. Jelinek István. - Vagyis a tulajdonosok nem kap­nak pénzt, de a meghir­detett akció keretében tudják: ezeket a gyűjtő szervezet értékesíteni fogja. A befolyt összeget pedig közcélokra fordít­ják, például egy temp­lomtorony felújítására. A gyűjtést nonprofit szervezet végzi, a zsá­kokba adagolt holmit pe­dig felvásárolják a keres­kedők - átszámítva né­hány tízforintos kilón­kénti áron. Az egyház- közösség megkapja a pénzt, az új tulajdono­sok pedig kezdhetik a szelektálást.- A ruhákat gépesített üzemekben válogatják. Első körben máris 50 százaléknyi másodnyers­anyagot, azaz viselésre alkalmatlan holmit szed­nek ki közülük, amelybe beletartozik a fél pár ci­pőtől kezdve a szállításra használt nejlonzsák és a szakadt, sérült ruha is- állítja a vezérigazgató.- A maradék 50 százalé­kot is két részre válogat­ják, az egyik az európai minőség lesz és értelem­szerűen európai piacra szánják. A másik részt, a kevésbé értékes, viselte­sebb darabokat pedig a fejlődő országok kapják- mondja. A gondosan osztályo­zott árut ezután a külföl­di kereskedők vásárolják meg, de az ár ekkor már 1-10 márkáig - 130-1300 forintig - terjed. Az im­portőrök ezután behoz­zák az országba, vámol­tatják, s gyakran hosszú hónapokig raktározzák is, mert ebben az iparág­ban nincs szezon - a für­dőruhát, télikabátot ak­kor kell megvenpi, ami­kor éppen akad. Végeze­tül a ruha 40 százalék­kal - 20 százalékos net­tó haszonnal - drágáb­ban kerül az eladókhoz. A boltokban az ár már attól is függ, hogy az üzlet magánkereske­dőé, vagy az importőr üzletláncához tartozik-e. Az utóbbiban ugyanis meghatározott összegért kell értékesíteni, így a boltos önhatalmúlag nem dönthet az árról. A Rutitex egyik bolti eladó­ja, Bárány Albertné úgy látja, elsősorban kispén­zű emberek vásárolnak üzletükben, mert az új árukhoz képest harmad­annyiért kínálják eladás­ra portékájukat.- Nyugdíjasok, ke­vésbé tehetős emberek járnak be hozzánk, de előfordul egy-két ismert személy is a vásárlók között - mondja Bá- rányné. - A fiatalok ke­vésbé térnek be, mert nekik sokat jelent, ha az árut márkaboltból sze­rezhetik meg. Az embe­rek szeretik válogatni az árut, ezért is járnak szí­vesen, de sokan azért is betérnek hozzánk, hogy valamilyen egyedi ruhát szerezzenek maguknak. Olyat, amilyen nem kapható minden bolt­ban - állítja. A vállalkozók már jobban megnézik a ka­pott portékát. Egy pesti eladó elmondta, gyakran a jobb, divatosabb da­rabokat külön kínálják megvételre, némileg na­gyobb összegért, mint a hasonló fazonúakat. Per­sze a pakliban benne van az is, hogy a divatja­múlt cuccok gyakran a nyakukon maradnak. Ezeket legtöbbször kü­lönleges akciók között árusítják ki. Ilyen volt régebben a kilós vásár, amikor a ruhát nem da­rabra, hanem dekára ad­ták. Bár cége hasonló ak­ciókkal már nem él, de régebben különös kelet­je volt ennek a fogásnak a vevők között. Meglátá­sa szerint azért is számí­tott nagy ötletnek, mert az embereknek tetszett a furcsaság: az árat nem a fazon és az anyag, ha­nem a mérleg nyelve ál­lapította meg. M. L. A turkálós boltok a gazdaság erősödésével sem fognak megszűnni, legalábbis ha a fejlett ipari országokéihoz hasonlóan alakul is a sorsuk. Ám a vásárlóközönség némileg kicserélő­dik majd. Tamás Pál szociológus az amerikai példát vázolva elmondta: még a leggazdagabb országban is a polgárok 2-6 százaléka rendszeres vásárló ezeken a helyeken. A szegénység - bár kisebb mértékben - a jövőben is megmarad az országban, s ezért a leszakadtaknak szükségük lesz az olcsó ruhákra. Ugyanígy a felzárkózó romák is hasonló he­lyeken fognak vásárolni mindaddig, amíg meg nem engedhetik maguknak a jobb minőségű holmikat Emellett valószínű, hogy az országban lassan kialakuló munkaerőhiány miatt tömegével érkező bevándorlók személyében új kuncsaftokat nyerhetnek az üzletek. Végeze­tül a diákok nagy része sem marad el a kilós boltokból. Ők tanulmányaik alatt még nem tago­zódnak be a társadalmi hierarchiába, ezért nem követeli meg környezetük az új ruhákat, s kereset htján jobb megoldást nem is igazán találnának. Új gépek a Malévnál ■ Új repülőgépek bérléséről írt alá szerződést a Malév Rt. az Interna­tional Lease Finance Corporation- nal. 2003-2004-től a Malév 10 Boe­ing 737-es gépet bérel, s opciót kap további 6 gép bérlésére. így 2004- re a Malévé lesz a világ egyik leg­korszerűbb és legfiatalabb flottája. MAGYARORSZÁGI BIZTOSÍTOTTAK EGYESÜLETE Amennyiben biztosítással kapcsolatos panasza van, hívja egyesületünk „KEK számát” munkanapokon 9.00-13.00 óráig. 06-40/200-372 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Telefonos ügyfélszolgálatunk a PSZÁF támogatásával működik. Csányi borászkodik Borászati befektetését fejleszti Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-ve­zérigazgatója, ezért most megvált 20 ezer darab részvényétől. Csányi idén májusban 30 ezer darab értékpapírt már eladott - a teljes pakett értéke mintegy 750 millió forint. A részvények eredete, illetve az értékesítés módja nem ke­rült nyilvánosságra, de egyes sajtóértesülések szerint valószínű, hogy a tranzakció összefügg az OTP vezetői opciós programjával, amelynek keretében a menedzsment a piaci ár feléért vá­sárolhat értékpapírokat mindaddig, ameddig a bank várható eredménye az infláció 1,3-szoro- sával bővül. Megfigyelők szerint Csányi borá­szati vállalkozásában, a Villányi Borászat Rt.- ben hamarosan újabb tőkeemelés várható. Felvétel csak pszichológussal? Ma már nem elegendő az elhelyezkedés­hez az, ha valaki magas iskolai végzettsé­gű, nyelveket beszél és széles körű szak­mai ismeretekkel rendelkezik. A ma és a közeli jövő vezetőjének lelkileg is felvér­tezettnek kell lennie. A trend megfordult: amíg eddig a jelöltek diktáltak feltétele­ket, a kínálati piac mára telítődött. Töb­bek között ezt állapította meg a napok­ban megrendezett közép-európai tanács­kozás, amelyen a Take it csoporthoz tarto­zó tanácsadó cégeket Deák Andrea ügy­vezető képviselte. A bécsi konferencián a háziakon és hazánkon kívül Csehországból, Lengyelor­szágból és Szlovákiából érkezett szakem­berek kifejtették: a személyzeti tanács­adó cégeknek hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a vállalatok többségénél lassul a fej­lődés, a piacon egyre kevesebb az állás nélküli „minőségi” szakember. Az alkotás, a gyártás, az eladás mellett óriási hang­súlyt kap az összetetten gondolkodó em­ber. A számonkérés rendszere is sokkal szigorúbb, átláthatóbbak a kudarcok és sikerek, amiről egyaránt feljegyzést kell készíteni, s ez bizony sokszor felőrii az idegeket. A világ 35 országában működő és 82 partnerrel rendelkező személyzeti tanácsadó cégcsoport szinte mindegyik irodája ezért alkalmaz önálló pszicholó­gust, illetve trénercsapatot - mondta De­ák Andrea. Azok a cégek, akik sikeresek akarnak maradni, jobban teszik, ha egy szakképzett pszichológus segítségét is igénybe veszik a munkatársak kiválasztá­sánál. A szakemberek egyrészt felmérik a jelöltek lelki állapotát, a bennük rejlő vagy nem rejlő energiákat, másrészt a sikertelenségekre is felkészítik őket. hírmix 2001. november 25. ★ GAZDASÁG ★ 5 Tisza: cián utáni halpótlás A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda november végéig 25 millió forint értékű halat telepít a Tiszába és a Szamosba, hogy pótolja a tavalyi, romániai eredetű ciánszennyeződés miatt megfogyatkozott állományt. Eddig tizenegy helyszínen 280 mázsa hallal próbálták visszaállítani a két folyó ökológiai egyensúlyát. A halak egy részét megjelölték, hogy figyelemmel tud­ják kísérni az állomány növekedését. Pannon: kimagasló eredmény A Pannon GSM Távközlési Rt. 2001 első háromnegyed évében 15,3 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, ami 96 szá­zalékkal több az egy évvel korábbi 7,8 mil­liárd forintnál - közölte Kubatov János, a társaság finanszírozási és befektetési kap­csolatok igazgatója. A cég idei árbevétele várhatóan eléri a 132 milliárdot. Az elő­fizetők száma 1,7 millió, a társaság tartja 40 százalékos piaci részesedését. Varga 7 százalékos inflációt vár Varga Mihály szerint idén decemberben az egy évre visszatekintő infláció 7-7,2 százalék lesz. Ezt a pénzügymi­niszter a Menedzserek Országos Szövetségé­nek IX. közgyűlésén mondta. Varga a gaz­dasági növekedést ille­tően már nem ilyen optimista: az szerinte 4 százalék körül alakul majd. Áron alul kínálják a lisztet A Gabonaszövetség nehezményezi, hogy az Auchan élelmiszerlánc a beszerzési ár alatt, mindössze 45 forintért hirdeti a fi­nomlisztet. A szakmai képviselet szerint nettó 50 forintos kilónkénti ár alá ma nem lehet menni, mert az indokolatlan árcsök­kentési hullámot indítana el. Az Auchan szerint korlátozott mennyiségről van szó, s az akció is csak két hétig tart. Nincs olcsó Levi’s a Tescóban AZ EU legfelsőbb bíróságának döntése szerint a brit Tesco Plc hipermarketlánc nem forgalmazhat a hivatalos eladói háló­zat megkerülésével és a megállapított for­galmazói ár feléért Levi Strauss farmero­kat. A ruházati cég szerint termékeit csak szakszerű eladók árusíthatják. Magyaror­szágon az áruházlánc nem forgalmaz Levi’s márkájú holmikat, inkább saját márkájukat (Items) szeretnék bevezetni. Több adó, kevesebb multi? A tatabányai önkormányzat úgy döntött, hogy ezután csak 10 milliárd forintos beru­házás után adnak teljes adómentességet a cégeknek, s azoknak is 3 évre. Miután las­san megtelik az ipari park, a várost nem éri hátrány. Ugyanakkor a kis- és középvállal­kozóknak 10 millió forintos beruházás ese­tén is adnak 3 év adómentességet. Duplázott a Graphisoft Két hónap alatt megdupláz­ta árfolyamát a pesti tőzs­dén a Graphisoft részvénye. Az áremelkedésnek azon­ban megvolt a böjtié. A jö­vőre huszadik születésnap­ját ünneplő szoftvercég ka­kukktojás a Budapesti Ér­téktőzsdén, mert annak el­lenére, hogy magyar me­nedzsment és többségében magyar tulaj­donosok irányítják a ma­gyar szellemi termékként létrehozott ArchiCAD építé­szeti szoftvereket fejlesztő és értékesítő társaságot, a céget Hollandiában jegyez­ték be, s először a frankfurti Neuer Markt jegyezte a részvényeit. A BÉT-re 2000 májusában vezették be. Nem jártak szerencsé­vel, akik ebben az időben érdeklődtek iránta, a tech­nológiai lufi ugyanis hamar kipukkadt, s az információ­technológiai részvényektől válogatás nélkül szabadul­tak a befektetők. A Graphi­soft árfolyama is folyamato­san csökkent, s a szeptem­ber 11-ei terrortámadás utáni napokban elérte tör­ténelmi mélypontját: a 729 forintot. A menedzsment erőteljes költségracio­nalizálást hajtott végre, ugyanakkor a növekedés érdekében bőví­tették szoftverkínálatukat. Az ArchiCAD szoftver köré termékcsaládot fejlesztet­tek, s megcélozták az építő­iparhoz kapcsolódó ipar­ágakat. A létesítménygaz­dálkodást támogató szoft­ver piaci sikere hozta meg az áttörést. Eddigi legna­gyobb vevőjük a Mól Rt., amellyel az elmúlt hét köze­pén írták alá a megállapo­dást a Graphisoft képvise­lői, s a befektetők hatalmas vásárlókedve azt mutatja, hogy ez még csak a kezdet. Másképp gondolkodó kisbefektetők Az elmúlt két évben jelentősen átalakult a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények tulajdonosi szerkeze­te. A változásokból kitűnik, hogy a magyar magánbefek­tetők többnyire pont ellentétesen Játszottak”, mint a külföldi befektetési alapok. A harmadik negyedévben azonban alig változott a tulajdonosi összetétel. Külföldiek Magánszemélyek Állam és ónkormányzatok Pénzügyi intézmények Más intézmények Összesen J 3238 79,2 f 240 5,9 I 288 7,0 [ 160 3,9 i 164 4,0 i ^4090 100,oi 2001.09. végén (Mrd Ff) (%) JL729 71,9 159 6,6 216 9,0 164 6,8 137 5,7 2405 100,0 A magyar tőzsdei részvények­kel kapcsolatos legfeltűnőbb tendencia, hogy már több mint két éve folyamatosan csökken a papírok piaci érté­ke. 21 hónappal az 1999. év vége után csaknem felére esett vissza a teljes állomány érté­ke, a csökkenést döntően a részvények árfolyamesése okozta, ám szerepet játszott az is, hogy a tőzsdéről kiveze­tett részvények értéke megha­ladta a bevezetésekét. Míg az elmúlt 21 hónapban csaknem húsz társaság papírjait vezet­ték ki a börzéről, addig mind­össze két új papír jelent meg a piacon. Ugyanakkor a tőke­emelések és a tőkeleszállítá­sok értéke nagyjából kiegyen­lítette egymást. Még a piacon viszonylag kis szereplőként résztvevő magyar magánsze­mélyek is csak az idén 74 mil­liárd forintot veszítettek. Az elmúlt 21 hónap folya­matai közül kitűnik, hogy 2000. során a külföldiek jóval több részvényt adtak el, mint amennyit vásároltak, eközben a magyar intézményi és ma­gánbefektetők növelték része­sedésüket a teljes részvény- állományból. Idén a helyzet megfordult: a külföldiek vásá­rolni kezdtek, miközben a ma­gyar magánszemélyek meg­váltak papírjaiktól. Ugyanak­kor az állam, az önkormány­zatok, bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak és más pénzügyi intézmények a kül­földiekhez hasonlóan növel­ték részvényállományukat, a nem pénzügyi intézmények viszont a lakossághoz hason­lóan értékesítették papírjaikat. Az idei június és szeptem­ber között eltelt három hónap ugyan nem alakította át jelen­tős mértékben a tulajdoni ará­nyokat, ám ez idő alatt is érde­mi változások történtek: a ma­gyar magánszemélyek rész­vényeladásainak értéke 9,5 milliárd forinttal haladta meg a vásárlásokét, a háztartások tőzsdei részvényeken elszen­vedett árvesztesége pedig 18,5 müliárd forint volt. így összes­ségében 28 milliárd forinttal csökkent a magánszemélyek részvényállománya, ezáltal a lakosság részesedése 6,6 szá­zalékra esett vissza. A külföldi befektetők részvényállomá­nya több mint 200 milliárd fo­rinttal csökkent, annak ellené­re, hogy 8 milliárd forint érték­ben vásároltak részvényeket. Nekik viszont 198 milliárd fo­rintos veszteségük keletke­zett. Tovább növelték részese­désüket a magyar részvények­ből a pénzügyi vállalatok, az ő részvényeik értéke 9 milliárd forinttal csökkent, miközben 5 milliárd forint értékű rész­vényt vásároltak. A nem pénz­ügyi vállalatok körülbelül 1 milliárd forint. értékű rész­vényt értékesítettek, ám az ő árfolyamveszteségük az átla­gosnak kétszerese volt, ami intő jel lehet. BUXa t v

Next

/
Thumbnails
Contents