Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-03 / 270. szám
6. OLDAL SZŐKÉD BEMUTATKOZIK 2001. Október 3., szerda A réz- és a bronzkor emlékeit is rejtő Szőkéd történelmi leletanyagban is gazdag. Először Schuched alakban bukkan fel a neve 1181-ben, korán lakott hely volt a határában lévő Telegér is. A XVII. végén magyarok és horvátok lakják a területet, majd horváttá válik a falu, amelynek a népessége később németekkel és magyarokkal gyarapszik, 1970-re többségében magyarok lakják. A többször elnéptelenedő falu határában 1857-ben épül meg a vasút, majd a XX. század elején az Alföldről érkeznek földművesek a felparcellázott területre, a II. világháború után tábori kórház is működik itt. A tanácsrendszer idejében az Ezüstkalász, majd az Újpetrei Tsz a legnagyobb munkaadó. 1965-ben közigazgatásilag Egerághoz csatolják, ma Kisherenddel, Átával együtt ehhez a körjegyzőséghez tartozik. A rendszerváltást igen gyér infrastruktúrával érte meg, de a lakók közös összefogással eddig is sokat tettek falujukért, amelynek a lélekszáma barátságos lakói, vonzereje miatt is folyamatosan nő. Túl a mélyponton Az egerági iskolából érkeztek haza a gyerekek fotóig tóth László A pécs-mohácsi vonalnak köszönhetően nyolc vonatpár áll meg Szőkéden, amely a munkavállalás szempontjából döntő jelentőségű. A falu a rendszerváltás első évében, 1990-ben kétségbeesetten harcolt azért, hogy a munkahelyek megszűnését ne kövesse a vonatjáratok ritkítása; és ahogy a polgármester fogalmaz, „ma már hömpölyög a nép”: a Pécsre indulók közül elég sokan MÁV- osok, míg többen a Pécsi Erőmű Rt.-be, a Dél-dunántúli Gázszolgáltatóhoz, a Zsolnay Porcelán- gyárba és a dohánygyárba igyekeznek. A már-már tragikus mélypontot a környék legnagyobb mezőgazdasági munkaadójának, az Újpetrei Termelő- szövetkezetnek a felszámolása jelentette a szőkédiek számára 1994-ben, amikor az aktív népesség 50 százaléka vesztette el az állását. A munkanélküliek aránya azóta lényegesen lecsökkent, az ön- kormányzat tapasztalata szerint döntő többségük a cigánylakosság köréből kerül ki, és az egyik alapvető oka a szakképzetlenség. Az önkormányzat, azon túl, hogy rendszeresen foglalkoztat közhasznú munkásokat és havonta 450 ezer forintot fizet ki szociális támogatásokra, a nők munkába állását a magántulajdonba került régi iskolaépület megvásárlásával, bedolgozói munka megszervezésével szeretné elősegíteni. Noha a múltban Szőkédre jellemző volt az állattartás, és ma is gyönyörű, védett legelője van, egyedül csak Matakovics Tamás juhtenyésztő családi vállalkozását említhetjük, aki 500 juhot számláló, szépen gondozott állományára lehet büszke. Négyen művelnek földet szélsőséges adottságú területeken, összességében talán hetven hektáron. A szőlőművelésnek megszakadt a hagyománya. Az 1990-ben bekövetkező rendszerváltás egyelőre nem hozta meg a gazdasági fel- emelkedést Szőkéd számára - summázzák többen is. Mindamellett ügyes iparosok - televíziószerelő, kőműves, asztalos, fodrász - akadnak a faluban, akik a szűkebb vonzáskörzet igényeit is kielégítik. Szőkéd közösséget teremtő, összefogásra kész lakóinak, gyönyörű fekvésének köszönhetően mégis a szépülő, gyarapodó községek sorába tartozik. Pinceprogram, halastó Feladataik közt külön programként szerepel az utcák alatti pincék tömedékelése, a távlati tervek a falu fejlődésének felgyorsulását ígérik. Közadakozásból épült a játszótér, korszerűsítették a fűtést az intézményekben, rövidesen befejeződik több, a közelmúltban megkezdett felújítási munka. Rendbehozzák az iskolakápolna tetőzetét, és előkerült tornyának régi keresztje - ezt is visszahelyezik majd. A soron következő nagyobb feladatok közé a járda lerakása tartozik, amely a vasútállomásig fut majd, valamint a József Attila utcai támfal megépítése. A hétvégén, a Szent Mihályt is köszöntő falunapon szép környezetben lévő terecskét és egy új szabadtéri színpadot,avattak fel a —kultúrház mellett. A közeljövő tervei között szerepel egy szabadidős park kialakítása, amelyre egy közeli nagy bányagödör kínálkozik megfelelőnek. Közvetlen szomszédságában hajdan kegyhely volt, ahová korábban imádkozni jártak a szőkédiek. Egy nagyszabású, az állam támogatásával végrehajtandó program is előttük áll: ez az idáig feltárt mintegy húsz pince tömedékelése. A kultúrház alatt is rábukkantak egyre, közülük néhány nagyobbat - a kultúrház alatt húzódót, valamint a József Attila, Széchenyi és Akácfa utcait- sikerült megmenteni. A falu rendezési tervének szerves része lesz egy helyi, idegenforgalmat is szolgáló lovarda terve, és a természetes élőhelyek- legelő, vízfolyás - védelme is. Ami a falusi turizmust illeti, egyelőre a kezdeti próbálkozásoknál tartanak, mindenesetre a község életére is befolyással lehet egy nagyobb kft. által épített és várhatóan már tavaszra elkészülő héthektáros halastó, melyet a po- gány-villányi vízfolyás táplál majd. A makacs hűség földjén Szinte hihetetlen, hogy ezt a szépségében is különös falut csak a hatvanas évek végére kötötte össze út Egerággal, belső útjai pedig egészen a rendszerváltásig hiányoztak, tudom meg Bu- nyevácz Mátyás polgármestertől.- Szakmám szerint fűtésszerelő vagyok; nyolc éven keresztül testületi tag, egyebek közt alpolgármester voltam. Nős vagyok, 1953-as, szőké- di születésű, két felnőtt lányom Pécsett dolgozik - sorolja életének tényeit Bimyevácz Mátyás. - A polgár- mesteri cím rám ragadt - teszi hozzá önironikus mosollyal. Ami a lényeg: nagyon szeretem a falumat, tisztelem az embereket, és azt hiszem, hogy ők is engem. Szőkéd még 1990-ben is halmozottan hátrányos helyzetű falu volt. Villanyon kívül semmink se volt, vizünk gyakran még a kutakban sem! Még jó ideig a lajtoskocsi járt ki, mert a kútvíz is szennyezett volt. Hogy mégse fogyott el a népesség, az a lakosság makaccságán, összetartásán múlott, ahogy sokat tett a faluért elődöm, Karakói László is. Szerencsénkre - amikor 1991-ben Átával társulva a vizet bevezettük -, járulékos beruházásként sikerült a belterületi utak 70 százalékát is leaszfaltozni. A vízberuházás költségeit az önkormányzat átvállalta, most nyögjük az utolsó részleteit - a lakosságnak közvet; lenül nem került semmibe. Nagy esemény volt a gáz is - a fáklyát 1997 októberében gyújthattuk meg. A133 házból akkor félszáz csaüako- zott a gerincvezetékhez, ma az épületek közel kétharmadában fűtenek gázzal. Ez végül 75 ezerbe került házanként az 1,2 milliós kamatmentes állami támogatásnak is köszönhetően. A szennyvízcsatorna kiépítésére tíz község fogott össze, egy cég megelőlegezte a terveket. A lakók nyolc év futamidővel kötik meg a szerződéseket a lakáskasszával - az ígéret szerint 2002 végére készül el a hálózat.- Olyan reményünk nincs és nincs is realitása, hogy a faluban kisiskola, óvoda legyen, de az fontos, hogy programokat tudjunk kínálni a helybeliek számára, és minden megtegyünk azért, hogy emberek otthon érezzék magukat Szőkéden. Ennek már vannak jelei, egyre több fiatal költözik ki Pécsről, a lélek- szám emelkedik -1990 óta 48-an születtek és 16-an hunytak el. Ezért emelném ki, hogy a lépésről lépésre felújított kultúrházban az elmúlt egy-két évben megindult az élet; közösségek, klubok alakultak. Harmadik éve van falugondnoki szolgálatunk, amit egy lelkes fiatalember, Somogyi István lát el felelősséggel, állandó készenlétben, igazi mindenesként. Az orvosi rendelő minden igényt kielégítő korszerűsítése 1994-ben zárult le, a polgármesteri hivatal rekonstrukciója - kéményjavítás, lapozás, nyílászárók cseréje, vizesblokk kialakítása most fejeződik be 1,1 milliós CÉDE-támogatással. Nagyon fontosak a közösségi alkalmak: tavaly önerőből rendeztük meg a milKővágószőlős /\ pp PjCsakfflJ Pécs vC Bogád \ ... a ' a, r Romonya I b \ 1 ' Nagykozár Pellérdó /) l" Magyarsarlós \ b \ Keszü r Kozármisleny Aranyos*wgadány ó . W! _, o: Személy Pécsudvard jd ; GvM Kökény ^ Egerág ^ Regénye S;i|vás Görcsöny o, | Pogány P • SZŐKÉD lenniumi falunapot, amelyen 500 Szőkédről elszármazottal ünnepeltünk együtt. Hadd említsem meg, hogy a rendezvényre 20 ezer (!) forintot kaptunk a megyétől, ugyanekkor a Szerzői Jogvédő Hivatal 30 ezret fizettetett volna ki velünk, ha nem alkudjuk le 16 ezerre. Együtt énekeltük a Himnuszt... Az állástalanokra is gondol az önkormányzat, bár a támogatási rendszer a lustábbakat leszoktatta a munkáról. A község a nők foglalkoztatására gondolva szeretne egy épületet megvásárolni, ahol esetleg bedolgozói munkára nyílna lehetőség. SZŐKÉD LAKOSSÁGA Képviselő-testület A község polgármestere Bunyevácz Mihály. Alpolgármester Hencz Zsolt. A képviselőtestület tagjai: Karakai Lászlóné, Nagy Im- réné, Dénes Györgyné és Netik Attila. A cigány kisebbségi érdekek képviselője az önkormányzati testület tagjaként Bogdán József. Jeles napok A községben a Szent Mihály-na- pi búcsúval ünnepük ,a falunapot, amelyen a Szőkédről elszármazottak is találkoznak, és az utóbbi években vált hagyománnyá az idősek napjának decemberben történő megrendezése is. Az oldal aszőkédi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Szelíd Vadvirágok Nemrégiben még a felújítás utolsó, szükséges munkálataira pályáztak, de egy-két éve már ifjúsági klub, felnőttklub, sőt tánccsoportok is alakultak a művelődési házban, tudom meg Karakai Lászlónétól, aki a képviselői munkája mellett szívesen felvállalta a ház irányítását is. Természetesen térítésmentesen, társadalmi munkában. Néhány szőkédi lány és asz- szony úgy határozott, hogy tánccsoportot alapít, a szakmai irányításukhoz csak Nagy Imréné tanítónőt, Anna nénit kellett megnyerniük. A jelenleg 12 táncosból álló felnőttek csoportjában 16-25 évesek a hölgyek, de mellettük van egy általános iskolásokból álló utánpótláscsapat is. A „Vadvirág” néven megalakult táncegyüttes magyar, horvát és német táncokat egyaránt szívesen tanul. A környékbeli falvakat már bejárták, egyebek közt csatlakozva a Határon Túli Magyarok Fesztiváljához, és felléptek Siklóson is. A közösségi élet egyik legjelentősebb színtere a Felnőttek Klubja, amelynek a tagjai vasárnap délutánként gyülekeznek a házban. A klub 30-tól 80 éves korig mindenkit - nőket-férfia- kat - közös kikapcsolódásra hív Kincsvadászok földjén gött a vasút felé táguló fennsíkkal. Huszonhárom család telepedett le Szőkéden 1990 óta. Családok Pécs- Kertvárosból, tanítónő Veszprémből - Henczék is nemrégiben, 1993-ban szerettek bele a faluba, hogy Judit asszony ösztökélésére odaát, a völgy fölött futó, panorámát kínáló Széchenyi utcában építkezzenek és ideköltözzenek apóssal-anyós- sal... Egyébként az önkormányzat ma is várja a letelepedőket, noha saját területe nincs, ám legalább hat, egyenként 800-1200 négyszögöles foghíjtelket ma is találni, és egy kis parasztház hozzáveA falu közepén az utak egyszeriben legyezőszerűen szétválnak, hogy teraszos lépcsőt vájva a domboldalba, festői eleganciával fussanak tovább, - Ezt a platánt még én ültettem - mutat a polgármester az egyik foltos derekú fára az út szélén. Mellette fenyő, nyír, akác - akár egy arborétum. De odafönn a kultúrház előtt kiszéle- sülő terecske szomszédságában is fák társalognak egymással; a nyurgán ágaskodó nyír termetes hárs és juhar sötét lombjai mögül villan elő. Alattunk, kicsit odébb, a Mecsek dé- ü lejtői előtt szélesül ki az egykor művelt szőlőkkel ékes, pincéket rejtő Öröm-völgy - elsimuló szoknyáján rétek zöldjét, tarlók okkersárga foltjait látni. Úgy lehet, a kincsvadászok földjén járunk: a legenda szerint akár mesés kincseket is rejthet a föld, amit még a törökök ástak el a falu határában, Dugatnicán. Találtak gyümölcs- telepítés közben kardot, a mára eltűnt Árpád-kori falu, Telegér területén római kori téglákra bukkantak, (híres vízimalmát Göröcsön Lajos gondozta szinte a legutóbbi időkig), a nevezetes szőkédi kisharangra, amely ma a katolikus iskolakápolnában kondul meg delenként, a Ku- tyistyán leltek... Hencz Zsolttal, aki ma a falu alpolgármestere, először az Ady Endre utca felé vesszük az utunk, a nevezetes, egykor szabálytalan beépítésű „kutyaszorító” felé. Szinte minden második ház új itt, a nagy porták mötőleg 2 millióért „elvihető;’. Az Ady utca végén makulátlan szépségű játszótér fogad bennünket, fényes derekú fajátékokkal, mögötte nyírott füvű sportpályával. Ezt az asztal simaságú területet is az ön- kormányzat gondozza -, sokat köszönhetnek Fehnger Józsefnek is. Szépséghiba azért akad, ugyanis az Újpetrei Tsz felszámolásánál a felvásárló-biztos itt minden területet ellenszolgáltás nélkül az újpetrei gazdák nevére írt: azóta hiába perelnek, és pályázatot se tudnak kiírni a terület fejlesztésére. Közvetlen folytatás a temető, Sissy, az utolsó magyar királynő emlékére szánt ügettél, juharfák sírok közé kalauzoló sorával és az évszázados hársfával, amely Mária Terézia nevéhez köthető. A temetőben szeretnének (az eddig emlékművek mellett) kopjafás emlékhelyeket állítani a falu világháborúkban, forradalomban elhunyt hőseinek és áldozatainak is. Mária Terézia hársfájától - elhagyva Matakovics Tamás gazdaságát - a Széchenyi utcára fordulunk. Ez az utca, túl a rendezettségén, a már em- lített, Baranyában is ritka, 1910-ben épült iskolakápolnájáról nevezetes, bár 36 szőkédi gyerek a közeli Egerág jól felszerelt iskolájába jár, 20 diák pedig - döntően azok, akiknek a szülei Pécsett dolgoznak - a megyeközpont iskoláiban tanul. Bunyevácz Mátyás, a település polgármestere A hét végén avatták fel a terecskét a batyusbáltól a színházlátogatásig, közös elmélyülésre ösztökél, a programban orvosi, kertészeti előadásokkal és Dénes Györgyné tanítónő népszerű Etka-jóga tanfolyamával. A közös kirándulások célpontja egyebek közt a paksi Makovecz-féle templom vagy a pécsi Székes- egyház kapu-avatójának megtekintése volt. __________________________■ A fe lújításra váró kápolna-iskola
