Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-07 / 274. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. október 7. Miért nincs magyar világsztár? Egy szakma hördült fel 1979-ben, amikor Erdős Péter, a hanglemezgyár akkori popzenei vezetője azt találta nyilatkozni, hogy „Három éven belül világsztárunk lesz...” Pedig majdnem igaza lett. Manapság viszont erre semmi esély, még angolul se tanultak meg az ifjú zenészek, s nem hajlandók éveket áldozni a nemzetközi karrierre. Ahogy Laux József mondja, féltik az itthon kikapart gesztenyét. A Locomotív GT (Presser Gábor, Bartha Tamás, Somló Tamás,Laux József) paraszthajszálra volt a világsikertől... Az LGT paraszthajszálra volt a világsikertől. Laux József a hatvanas években kivitte az Omegát Angliába, a hetve­nes években pedig az LGT- vel Amerikában próbált sze­rencsét. Azt mondja, a ma­gyar bürokrácia rövidlátása miatt nem sikerült befutni. „Az akkori évek sztárcsapa­taival, az Aerosmith és a ZZ Top társaságában koncertez­tünk és egy évet le kellett volna húznunk kinn, hogy gyökeret eresszünk. Ám ezt itthon nem értették, hazahív­tak egy lengyel fellépés mi­att. Bedobtak bennünket a mély vízbe, s egy-két hossz után kihúztak. Holott ott kel­let volna hagyni. Ám min­denki attól félt, hogy majd nem jövünk vissza...” Mióta Laux hazaköltözött, több együttes is megpróbálta rá­venni, hogy legyen a produ­cerük, de úgy látja, hogy ma ez reménytelenebb, mint va­laha. „Mondták, hogy éneke­sük jól énekel angolul, hi­szen angol szakon végzett. Hát, azt el kell felejteni, taná­csoltam, mert rosszabb a ki­ejtése, mint a mexikóiaknak, egyetlen rádióállomás se ját- szaná le az általa énekelt dalt. Amerikában rengeteg jó zenész van. És miután ott születtek, több kör előnyük van. Tehát ki kell költözni egy-két évre, hogy átvegyék az ottani tempót és megis­merjék őket. Na, hát erről szó sem lehetett. Féltették, ahogy mások is, az itthon kikapart gesztenyét...” Az Omega és LGT egyko­ri dobosa szerint, aki mind­két együttes menedzsere is volt egy személyben, ugyan­az a baj a popzenével, mint a focival. Az egyik válogatott focista mondta a kudarccal végződött grúz meccs után, hogy „mindegy ki az edző, mert mi profik vagyunk”. A zenészek is azt hiszik, hogy ők a királyok, s ne akarja egy menedzser meg­mondani, mit kéne csinálni. Ha Lauxof kérdeznék ifjú zenészek, legelőbb is azt tanácsolná, hogy „csak az kezdjen a húrok pengetésé­be, aki megszállott...” Pásztor László egykori zenekara, a Neoton Família a határainkon kívül ugyanis I millió kis- és nagylemezt adott el a ’80-as évek elején, és erre ma is felkapnák a fejüket a szakmabeliek világ­szerte. Amint azt az egykori zenekarvezető elmondta, kész csoda volt, amit elértek Spanyolországban, Japán­ban, ahol valóságos Neoton- hisztéria tört ki 1980-ban, amelyet a Santa Maria sikere alapozott meg.- A XX. század végének legjobban menedzsereit ma­gyar együttese voltunk kül­földön - közölte Pásztor. - Persze ez a lehetőség nem ingyen hullott az ölünkbe, II évig keményen dolgoz­tunk, amelyben többszöri tagcseréktől a zenei stílus folyamatos csiszolásáig min­den benne volt. A Neoton jó időben, jó helyen járt a meg­felelő dalokkal. Azóta az egykori gitáros átkerült az utca túloldalára, a Warner Music magyaror­szági kiadójának lett a veze­tője. A cég nemzetközi háló­zatán keresztül ajánlhat- mai tehetségeket külföldre.- Nagyon jónak kell an­nak lenni, akiért szót emelek egy-egy ügyvezetői értekez­leten - állítja Pásztor. - Eddig 4-5 előadó kapott ilyen lehe­tőséget, ám igazi áttörést egyikük sem ért el. Az első a Sexepil volt, amely odáig jutott, hogy szá­mos országban megjelent a lemeze,^átütő sikert azonban nem aratott.- Jelenleg a Freshfabrik esélyes, hogy nemzetközi karriert fusson be - árulta el Pásztor. - A csapat legutóbbi albumának amerikai produ­cere, Doug Olson volt, aki­nek köszönhetően úgy szól ez a lemez,' mint még egyik magyar album sem. Bergendy István szerint a popzenei piacon a döntés- helyzetben lévők semmi szükségét nem látják bármi­féle értékrendnek, csak a leg­rövidebb idő alatt befolyt pénznek, (a „kasza”).- Régebben könnyű volt eldönteni, kiből lehet sztár, csak fel kellett engedni a színpadra - állítja Bergendy. - Manapság bárkiből lehet énekes, a számítógépek se­gítségével a leghamisabban éneklőből Pavarottit csinál­ni, de a probléma akkor kez­dődik, ha véletlenül át kell lépniük gz országhatárt. Még az első Bergendy- lemez után történt, hogy egy vasárnap délelőtt jelentke­zett a zenész lakásán egy berlini kiadó, hogy megje­lentetnék lemezüket.- Odaadtam néhány szá­mot, de nem bíz­tam az egészben - idézte fel Bergen­dy. - Néhány hó­nap múlva várat­lanul elküldték az Amiga lemezszer­ződést. 1972-ben meg­jelent a Bergendy együttes német nyelvű lemeze. Csak egy szépséghibája volt, hogy Demjén Ferenc nem tudott németül, ám ahogy korrepetitorok segítségével leénekelt egy fél mondatot jó kiejtéssel, azt azonnal szalagra rögzítették. Az al­bum aranylemez lett. A si­kerre az NSZK-ban is fel­figyeltek, és a ZDF riportot készített a zenekar tagjaival.- Azt hittük, senki és semmi sem állíthat meg ben­nünket a nem-zetközi siker előtt, ám közbeszólt az ŐRI. Bevonták a működési enge­délyünket. 1975-ben, amikor újra kimehettünk, a németek koncertturnét szerveztek az együttesnek. Természetes­nek vették, hogy a dalokat németül éneklik. Az utolsó próbán Rózsi kijelentette, nem hajlandó németül éne­kelni, mert a kelet-európai rock nyelve a magyar, és az olyan hatással lesz az ottani közönségre, mint Magyarországon az angol. Kimen­tünk, előadtuk a dalokat magyarul, míg a nótákat né­metül ismerő kö­zönség nem értet­te, mi történik - ecsetelte a kon­certek hangulatát Bergendy. - Ezután már szó sem lehe­tett Nyugat-Európáról. A Freshfabrik nevű for­mációt azóta ismerik Ma­gyarországon sokan, mióta Prágában az AC/DC előzene- karaként léptek fel.- Kizárólag angol nyelven írjuk a szövegeinket, hiszen így sokkal könnyebben tu­dunk a rock nyelvén gondol­kodni - vallja Szabó Ákos zenekaralapító dobos. - Ed­dig három albumunk jelent meg, most készítjük a negye­diket, amelyen továbbra is angolul hallhatók a dalok. A zenészei külföldön él­tek gyerekkorukban, így ta­lán nem meglepő, ha 5-6 nyelven is megértetik magu­kat. Itthon is megveszik a lemezeiket, ám egy kis hazai sikerért nem hajlandók letér­ni a maguk által kijelölt út­ról. Mindennap próbálnak, szinte mindent az együttes érdekeinek vetnek alá.- Minden hasznunkat visszaforgatjuk a zenekarba, még éhezni is képesek vol­tunk azért, hogy a zenénk minél jobban szóljon. Nem egyszer előfordult már, hogy 2-3 napig inkább koplaltunk, de így meg tudtuk venni azt a hangszert vagy erősítőt, amire szükségünk van - állít­ja Szabó Ákos. Szerintük egy együttes­nek ott kell lenni és koncer­tezni, ahol sikert szeretné­nek aratni. Talán pont ezért utaznak hamarosan az Egyesült Államokba, az át­törés reményében. Dalia László- B. Molnár László Ákos: én már öreg vagyok Ákos szerint, ha Erdős Péter idején nem volt magyar világsztár, akkor már nem is lesz, hiszen ahhoz túl sok pénz kellene. És egyébként ki­nek volna érdeke, hogy legyen egy magyar popcsillag? Az énekes szerint a nagy ki­adók egyébként is nehezen moz­dulnak, nem szeretnek kockáztat­ni. Magyarország pedig egyébként túl kis piac, még az évek óta színen lévők sem termelnek ki annyi pénzt, hogy abból világszínvonalú produkcióra telne. Már nem egy­szer hallotta nemzetközi lemez­kiadók magyar leányvállalatainál, hogy az aktuális külföldi sztár magyar megfelelőjét keresték, tehát első a trend, ha nem illessz bele, már nem vagy érdekes sem. Ákos tíz éve még nem volt ilyen pesszimista, hi­szen mindene megvolt, ami a nemzetközi sikerhez kell. Mögötte volt egy sikeres banda, a Bonanza Banzai, a Közgáz-diplomája (még a diplomamun­káját is „Zeneművek, mint szerzői alkotások nemzetközi hasznosítá­sa” címen írta) és tökéletesen be­szél angolul. „Rengeteg időt, ener­giát, sőt pénzt áldoztam rá, hogy Németországban kiadják a lemeze­met, azt gondoltam, a magyar sike­rek után ez a logikusan következő lépcsőfok. Még német ügynököm is volt, s eljutottunk megközelíthe­tetlen producerekig, ahova demo- kazettákon átgázolva vezetett az út S az okostojás előttem hallgatta végiga lemezemet, de hamar rájöt­tem, hogy nem az számít, jó vagy rossz-e a produkciód, hanem, hogy kit ismersz, milyen előítéletekkel kell megküzde- ned. így aztán csalódott sem vagyok, ahogy illúzió­im sincsenek már. Rossz szerződést persze aláír­hattam volna, de ahhoz már öreg vagyok. Tényleg nagyon örülnék, ha lenne magyar világsztár a pop­zenében, de majdnem biztos vagyok benne, hogy mostanában nem lesz..." Zsaruk kontra reklámrendőr Az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt a rendőrök népszerűsége - legalábbis a reklámszakemberek körében. Két olyan hazai televíziós hirdetés is fut, amelynek zsaru a főszereplője. Az igazi rend­őrök nem örülnek, sőt szerintük a reklámok bugyuták és ízléstelenek, ráadásul az egyik rosszindulatúnak tünteti fel az egyenruhásokat. A két reklám közül az egyik­ben egy kockasajtot népsze­rűsítenek: a rendőr egy au­tót állít le, amely szerinte túl lassan haladt, ám amikor ki­derül, hogy ez a jármű hátsó ülésén lévő medve miatt van így, az egyenruhás tovább­engedi a kocsit, s egy sajttal a kezében még integet is utánuk. A másik televíziós hirdetés egy alkoholmentes sört reklámoz, amelyben közlekedésiek egy autóban viháncoló kompániát igazol­tatnak, s mivel az egyik iga­zolványban talált fotó sörrel a kezében ábrázolja a társa­ságot^ kérdőre vonják a so­főrt. Ő azonban felmutatja az alkoholmentes márkát, mire a rendőr bosszúságá­ban az izzókészletét kéri. Ez a jelenet egyébként óriáspla­káton is megjelent, ahol a magyar rendőrség címere vi­lágosan azonosítható. A Független Rendőr Szakszervezet szerint mindkét reklám humorta- lan és ízléstelen. Fábián Ágota főtitkár úgy véli: a történetekből jól kiérezhető a rendőrséggel szembeni negatív előítélet.- Elszomorító, hogy egye­sek a rendőrség vélt népsze­rűtlenségéből próbálnak tő­két kovácsolni. Az pedig el­keserítő, hogy az óriásplaká­ton a testület hivatalos címe­rét is felhasználják. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igaz­gatója szerint jogilag egyik reklám sem kifogásolható.- A rendőrségi jelvény a tudomásom szerint nincs le­védve, s a törvény sem ren­delkezik arról, hogy szank­cionálni kellene a felhaszná­lását. Egyébként én a sörrek­lámot még elfogadhatónak tartom, mivel az alkohol- mentes ital és a közlekedés- biztonság összefüggő fogal­mak. A kockasajtos reklám bárgyú rendőre jobban sérti az önérzetemet... Garamvölgyi László sze­rint egyébként a rendőrök társadalmi elfogadottsága je­lenleg igen jónak mondható. Mint mondta, nem véletlen, hogy az utóbbi években el­tűntek a rendőr viccek.- Az emberek sokkal ke­vesebbet poénkodnak a zsa­rukkal, mint régebben. Sze­rintem pozitívum, hogy a rendőrviccek helyét átvették a szőke nős viccek. Dr. Kardos Lea, a reklám- etikai bizottság elnöke úgy gondolja, hogy bár a két rek­lám nem bántó, azért az eti­kai normák határát súrolják.- Mindkét filmet határ­esetnek érzem. A reklámeti­kai kódex ugyan pontosan meghatározza azon csopor­tok körét, amelyeket tüos diszkriminálni, ám ezek kö­zött a szakmai közösségek nem szerepelnek. A filmek az egykori rendőrvicceket vették alapul. Viszont eze­ket a történeteket - amelyek­ben az egyenruhásokat álta­lában primitív gondolkodá­súnak igyekeztek beállítani - még az érintettek sem tar­tották sértőnek. Most sem tiltakoztak. László Attila, a Schloss­gold alkoholmentes sört gyártó Brau Union Hungá­ria Sörgyárak Rt. vezérigaz­gató-helyettese állítja: rek­lámjuk nem a rendőrség el­len irányul.- Ezt a sört már évek óta rendőr témájú reklámok­kal népszerűsítjük. Nem véletlenül: együttműkö­dünk az Országos Baleset- védelmi Tanáccsal, részt veszünk a rendőrnapo­kon... Nincs a reklámban rosszindulat. Egy filmes gegről van szó, amelynek a végére kellett egy csattanó. Ez lett az izzókészletes számonkérés. Nem kell ebbe sok mindent belema­gyarázni: itthon mi jelen­tünk meg először vicces sörreklámokkal, s ez is ezt az irányvonalat képviseli. A sajtreklámot készítő Grey reklámügynökségnél elismerték: valóban egy- ügyűre sikeredett a hirde­tésben szereplő rendőr fi­gurája. Kritizálták is emiatt őket, főleg a sajtó részéről. Ám mentségükre legyen mondva, hogy akik kitalál­ták az ötletet, már nincse­nek a cégnél. S egyébként is, a végső szót a megrende­lő mondja ki, ha neki tet­szik a film, akkor nincs apelláta... D. T. ♦ I 1

Next

/
Thumbnails
Contents