Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-07 / 274. szám

2001. október 7. ★ GAZDASÁG ★ 5 Mennyit ér egy jó szlogen? Halljuk, olvassuk őket, s néha tetszenek, néha pedig bosszankodunk rajtuk. Ám akárhogy is viszonyulunk hoz­zájuk, a reklámszlogenek életünk részeivé váltak. Éppen ezért furcsa, hogy mennyire keveset tudunk róluk. Ho­gyan születnek? Kik találják ki a jól (vagy kevésbé jól) hangzó mondatokat? S főleg: mennyit érhet egy-egy frappáns gondolatsziporka? Rég elmúltak már azok az idők, amikor egy-egy szlogen­re reklámkampányt lehetett építeni - állítja Kaszás György, a McCann-Erickson Budapest nemzetközi reklámügynökség vezető kreatív igazgatója. A reklámmondatok nem önálló alkotások. Ezek a kampányok alkotórészei, a kampányok pe­dig meghatározott marketing­kommunikációs koncepciókra épülnek. A reklámozó megha­tározza, hogy milyen üzene­tet, milyen márkaszemélyisé­get kíván a fogyasztóknak su­gallni, s mi ezt igyekszünk a legmegfelelőbb alkalmazott alkotói megoldásokkal kifejez­ni. Ilyenkor a különféle terüle­tekért felelős kollégák együtt dolgoznak, egymással össz­hangban alakítják ki a megol­dást. Ebben a folyamatban a szlogen csak egy a kommuni­kációs elemek sorában. Persze ez nem volt mindig így. Kaszás György szerint ti­zenöt-húsz éve egy jó mondat­ra még kampányok épültek.- Emlékszem, nekem is volt egyetlen ilyen esetem. Épp a fürdőkádban ültem, amikor eszembe jutott egy tár­sadalmi célú téma vezérmon­data. Ez volt a „Nem bántja a szemét?” Erre épült később egy országos köztisztasági kampány. De ez szerencsétlen kivétel volt, mert mindig a kommunikációs cél az első. Számtalan jó példát is tudok mondani. Csak egy ezek kö­zül: a Szállunk rendelkezésé­re! szlogent természetesen szabály szerint, szempont- rendszer alapján írtam meg. Egy-egy jó reklámmondat értéke 100 ezer és egymillió forint között mozoghat - je­lentette ki Havasi Raymond, a Havasi Budapest reklámügy­nökség kreatív igazgatója, aki abban egyetért kollégájával, hogy régebben egy-egy szlo­gennek sokkal nagyobb jelen­tősége volt. - Tíz évvel ezelőtt még nem voltak a maihoz ha­sonló rafinált eszközök. Mos­tanság már az is kivitelezhető - meg is történt -, hogy egy cég emblémáját színes kon- denzcsíkkal rajzolják repülő­gépek az égre. Régebben az efféle technikai megoldásokat az ötletes reklámmondatok helyettesítették. A frappáns kifejezések - fő­leg, ha egy vállalat hosszabb távon használt vezérmondatá­ról van szó - azért is érnek na­gyon sokat, mert csökkenthe­tők általa a hirdetési költsé­gek. Hiszen elegendő csak az ismert szlogent bevetni, s az emberek máris egy csomó do­logra asszociálhatnak. Ez pe­dig megtakarítást jelent rek­lámidőben és -felületben egy­aránt. Geszti Péter szerint ilyen például az, hogy „A kap­csolat”. Ezt rengeteg módon lehet értelmezni, s épp ez a jó.- Régebben én is elsősor­ban nyelvi fordulatokban gon­dolkodtam, ám ma már in­kább elképzelem a stílust, s ahhoz igazítom a szlogent. Persze ez nem azt jelenti, hogy időnként ne próbálnám „kapásból” megoldani a fel­adatokat: ilyenkor az üzenetet igazítom a szlogenhez, ami persze picit elkanyarodik a szakma szigorú szabályaitól, meg nem is biztos, hogy he­lyes, de erről mindig egyezte­tünk a megrendelővel. Szerin­tem mindkét módszer célrave­zető lehet, a lényeg, hogy a végeredmény egyedi és pon­tos, azaz „eltalált” legyen. Szá­momra két szlogenem kedves igazán. Az egyik, amikor a még „régi” Postabank telefo­nos szolgáltatásait hirdettük az „Hogy oda ne rohanjak!” mondattal, ami ugye fordított értelmű volt. A másik pedig egy autómárkát reklámozott azzal: „Micsoda farosszéria!” S bár a plakátokon formás női hátsók is voltak, mi természe­tesen a mellettük látható cso­magtartókra gondoltunk... D. T. Reklámszövegírót Magyarországon sehol sem képeznek. Ha valaki erre a pályára szeretne lépni, két dolgot tehet figyeli az időnként felbukkanó ál­láshirdetéseket, vagy fogja az elképzeléseit tartalmazó paksamétát, s el­kezd a reklámcégeknél házalni. Az előbbi célravezetőbb, mivel „külsős­ként” kicsi az esélye, hogy a meghatározott szempontrendszer ismerete nélkül találjon rá a jó megoldásokra. Olyan lenne ez, mint bekötött szem­mel a tízes körbe találni - fogalmazott Havasi Raymond. Kaszás György szerint bár a McCann-Ericksonnál van egy teszt amelynek kitöltése után eldönthető, hogy az Illetőnek van-e érzéke a szövegíráshoz, mégis ritkán engedhetik meg, hogy kezdőt alkalmazzanak. Hetente 4-5 jelentkező van, többségüket általában a könnyűnek hitt pénzkereset csábítja. Nem zár be a győri kekszgyár Sajtóinformációk szerint a francia Danone cég október 25-én a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet genfi központjában bejelenti, hogy még­sem zárja be a vállalat győri keksz­gyárát. A mintegy 800 embert fog­lalkoztató egység esetleges meg­szüntetése ez év áprilisában vető­dött fel. Akkor kormányzati szintű ígéretek is elhangzottak a munka­helyek megvédésére, melyek nyo­mán a Győri Keksz igazgatója há­rom hónapon belüli végleges meg­oldást igéit Időközben csak to­vább mérgesítette az amúgy is bi­zonytalan helyzetet, hogy kiderült a Danone „győri” márkajelzéssel gyártat termékeket cseh és lengyel üzemeiben. A magyar munkahelyek védel­mében, illetve a Danone termékei ellen az utóbbi hónapokban több bojkottflehívás is született, ám ezek nem sok eredménnyel jártak. Bizonyítja ezt, hogy az utóbbi hó­napokban érzékelhetően megnőtt a kereslet a győri termékek iránt. Vélhetőleg ez is közrejátszott ama döntés meghozatalában, miszerint a Danone a jövőben is számít mind a győri, mind pedig a székesfehér­vári gyár kapacitására. ITTHON IS VISZIK A GÁZMASZKOKAT A szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények után érzékelhetően nő a lakosság biztonság irán­ti vágya, s ez leginkább a gázálarcok, vegyvédel­mi ruhák, illetve az egyéb védelmi felszerelések iránti kereslet megugrásán mérhető le. Angliá­ban már állítólag ki is ürültek azok a boltok, ahol ilyen kész­ségeket lehet kapni, de a világ egyéb tájain is jelentősen nőtt a fogyasztói érdeklődés, egyenes arányban persze az árakkal. A magyarországi gyártó Respirator Rt. szerint külföldön mintegy tízszeresére nőttek az igények, de hazánkban sem pa­naszkodhatnak a kereskedők: el­sősorban a gázmaszkok iránt érdeklődik élénken a piac. Ennek ára 15 ezer forint, szűrőbetét nélkül - ez utóbbi beszerzése további csaknem 3000 forin­tos kiadást jelent. A gászmaszkokéhoz hasonló arányban nőtt az igény a vegyvédelmi ruhák és tűz­álló védőoverallok iránt is. Ezek ára 3 ezer forint. Szakemberek ugyanakkor amondók, a boltok­ban kapható, úgynevezett „pol­gári” gázálarcok szűrője - a kato­nai gázmaszkokkal ellentétben - nem óv meg mindenfajta gázne­mű anyagtól, ezért teljes körű vé­dettséget sem biztosít. Ezért ezek beszerzésének inkább lélektani, semmint praktikus okai lehetnek. Több csokoládét eszünk Az idei első fél évben a háztartások összesen 7110 tonna csokoládét vásároltak - derül ki a GfK Piackutató Intézet kutatásából. A fel­mérés szerint a magyarországi csokoládéel­adások értéke 2001-ben meghaladhatja a 20 milliárd forintot, szemben a tavalyi 18,8 mil- liárddal. A csokoládék népszerűsége egyre nő: 1989-ben a felnőtt lakosság 42 százaléka fogyasztott szívesen csokoládét, az idén ez az arány 60 százalékra növekedett. Visszahúzó lengyelek? Magyarország már most készen áll az EU- csatlakozásra - írta Daniel Bessa volt portugál gazdasági miniszter abban a tanulmányban, amely a bővítés hatásait elemezte, s amelyet egy független lisszaboni napilap közölt. A szerző szerint Magyarország felvételét csak az hátráltatja, hogy Németország fontosnak tartja Lengyelország felvételét is, ezért nehe­zen fogadna egy olyan megoldást, amely nem számol már az első körben a lengyelekkel is. Szlovák bankot vesz az OTP Szinte biztos, hogy az OTP veheti meg a szlo­vák Beruházási és Fej­lesztési Bank (IRB) részvényeinek 92,55 százalékát. A magyar ajánlat állítólag 14 mil­lió dolláros, s tartalmaz egy tőkeemelési ígéretet is. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazga­tója szerint korszerű termékekkel és szolgál­tatásokkal jelenhetnek meg Szlovákiában. Samsung: színes jövő Több száz millió dollárt fektet be a következő években Magyarországon a Samsung. A be­ruházások többsége a vállalat új gyárát érinti majd, ahol a tervek szerint már a jövő évtől színes képcsöveket gyártanának. Ennek érde­kében még az idén 93 millió dollárt, az elkö­vetkező években pedig összesen 760 millió dollárt ruháznak be hazánkban. Ötvenezer lesz a minimálbér Megegyeztek a jövőre kötelező 50 ezer forin­tos minimálbérről az Országos Munkaügyi Tanácsban. Először a munkaadói oldal fogad­ta el a kormányzat 50 ezer forintra vonatkozó javaslatát, azzal a feltétellel, hogy a Munka­erő-piaci Alapból 15 milliárd forintos kom­penzációs keretet különítenek el. Később a munkavállalói oldal is csatlakozott a megálla­podáshoz, hogy ne egyoldalú kormánydön­tés, hanem testületi állásfoglalás döntsön. Magyar vezető a CEMT-ben A Közlekedési Miniszterek Európai Konferen­ciája (CEMT) közúti fuvarozási munkacso­portjának elnökévé Kazatsay Zoltánt, a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium (Kövim) EU- integrációs helyettes államtitkárát választották meg - tájékoztatott a tárca sajtóosztálya. A 41 tagú munkacsoport a CEMT egyik legfonto­sabb szervezeti egysége, amely többek között a multilaterális közúti fuvarozási engedélyek rendszerével, annak működtetésével és fej­lesztésével foglalkozik. Bienerth az AmCham új elnöke Bienerth Gusztávot választot­ta elnöknek az Amerikai Keres­kedelmi Kamara (AmCham). A PricewaterhouseCoopers Kft. résztulajdonosa és vezérigaz­gatója három esztendeje az Amcham igazgatóságának a tagja, ezért új tisztségét két év helyett csak egy évig láthatja el. Bienerth fő feladatának te­kinti a legnagyobb magyarországi befektetőket képviselő szervezet kulcsszerepének fokozását azáltal, hogy a mintegy 600 tagszervezet véle­ményét, érdekeit hatékonyan közvetíti a közvélemény és a kormányzat felé. Németország kedvelt diákcélpont A legtöbb magyar egyetemista és főiskolás a közgazdász- és menedzserképzés, valamint a nyelvtanulás és a filológiai ismeretek bővítése céljából utazik külföldre tanulni - derül ki a Tempus Közalapítvány nemrégiben végzett fel­méréséből. A magyar fiatalok számára a Socrates/Erasmus program keretében 1998 óta a német egyetemek a legvonzóbbak, ezt követi Franciaország, illetve Nagy-Britannia, de az utóbbi években á görög és a spanyol felsőok­tatás is egyre népszerűbb. AZ EV NŐI MENEDZSERE ELŐSZÖR MINDIG MAGAT TESZI PROBARA Akit a siker szele megcsapott Régi igazság, azoknak a hölgyeknek, akik úgynevezett „férfias” területen dolgoznak, kétszer annyit kell teljesí­teniük, mint hímnemű kollégáiknak. Ha ugyanis téved­nének, vagy gyengének mutatkoznának, azonnal meg­kapnák, hogy alkalmatlanok a feladatra. Ám hogy az ef­féle előítéletek ritkábbak, jelzi a Figyelő Top 200 Gála is, ahol az idén először megválasztották az óv női mene­dzserét is Benczódi Mihályné, a Magyar Államvasutak Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese személyében. A női menedzserekről általá­ban olyan kép él az emberek­ben, hogy határozottak, céltu­datosak, követelmény centri­kusak, a karriert a család elé helyezve élnek - azaz szinte csak biológiai értelemben nem férfiak. Nos, Benczédi Mihályné eme jellemzők kö­zül a legtöbbre rácáfolt.- A céltudatosságot és a következetességet vállalom - jelentette ki azonnal. - Ám azt is tudni kell, hogy a nehezebb feladatokkal mindig saját ma­gamat teszem próbára, s csak akkor követelek másoktól is, ha meggyőződtem a végrehaj- hatóságáról. Tegnap volt 32 éve, hogy Benczédi Mihályné a közgaz­daság-tudományi egyetem el­végzése után belépett a MÁV- hoz. Tizenegy esztendeje - egyéves megszakítással - a vasút gazdasági vezérigazga­tó-helyettese. Soha nem gon­dolt arra, hogy munkájára a szakmán kívül is felfigyelhet­nek: a Top 200 jelöléséről is utólag értesült.- A Figyelő szakemberei választottak ki. Nem is tud­tam róla. Csak később hallot­tam, hogy a közvetlen főnö­keimet megkeresték, s ők jó­váhagyták a benevezésemet... A jelöltek szakmai önélet­rajza több fórumon - újságok­ban, illetve az interneten - is megjelent, s a végső sorrendet a közönség szavazatai döntöt­ték el. Benczédi Mihályné ál­lítja: valóban nagyon meglep­te az eredmény.- Borzasztó boldog vol­tam. Arra gondoltam: megérte a rengeteg fáradság. Az év női menedzsere egy­általán nem karriercentrikus, számára a család az első. Ott­hon férje és két fia várja ­igaz, néha sokáig, mivel egy munkanapja 10-12 órán át tart.- Ha egyszer kihagynék, soha nem érném utol ma­gam... Ami pedig a sokszor kellemetlen döntések megho­zatalát illeti: szerencsém van, hogy alulról kezdtem, mert így több szempontból is látom a dolgokat, s ez az em­berek meggyőzését is meg­könnyíti. A szakmai szerény­séget is lényeges szempont­nak tartom. Benczédi Mihályné sze­rint amit a vasútnál egy nő elérhet, azt ő már teljesítet­te. Mi több: 2000 májusától egy rangos nemzetközi szakmai szövetség, a Vasúti Benczédi Mihályné Születési dátum: 1947. március 30. Családi állapota: férjezett, Két fiúgyermek édesanyja Iskolái: 1969: Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem, szakvizs­gák, felsőfokú munkaügyi és igazgatási tanfolyamok, mérlegképes könyvelői oklevél, vezetőképző tanfolyam, adótanácsadói képzés Pályája: 1969-ben MÁV-ösztöndijasként Budapest Keleti pályaudvar, 1973-tól az árufuvarozási osztály nemzetközi ügyintézője, 1983-1984: Közlekedési Minisztérium, 1984-től a MÁV pénzügyi osz­tályának vezetője, gazdasági igazgatóhelyettes, 1990-től gazdasági vezérigazgató-helyettes. 2001-ben az év női menedzsere X \ iL Védegylet is elismerésben' részesítette, amikor kine­vezték az egyik bizottság pénzügyi szektorának elnö­kévé. Jövőképe így egysze­rű: elegendő egészség mind­ahhoz a rengeteg feladat­hoz, ami még előtte áll... ■»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents