Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-29 / 266. szám
10. OLDAL GERESDLAK 2001. Szeptember 29., szombat BEMUTATKOZIK Szinte teljes a foglalkoztatottság A csatornázásról szándéknyilatkozatot kémek a lakosságtól Geresdlak lakói javarészt a 18. században betelepült svábok leszármazottai - jól érzik magukat a lakóhelyükön, hiszen a csatornázás kivételével a faluban teljes a komfort. Geresdlak két településből és egy településrészből alakult ki, mégpedig Püspöklakból, Geresdből és Kisegresből. A három település meglehetősen jól elhatárolt egymástól, szerencsére a falu lakosságának együttműködésében mindez nem érződik. Nem is lehet panasza egyik településrész lakosságának sem, hiszen a fejlesztéseket az önkormányzat úgy igyekszik sorba rendezni, hogy a legfontosabb beruházásokra mindig jusson pénz, a döntéseknél pedig mindig a falu egészének érdekét veszik figyelembe. A nagyközségben a lakóházak száma 400, ebből önkormányzati tulajdonban csak két egészség- ügyi szolgálati lakás van. Az ivó- vízhálózatot már nagyon régen, még 1968-ban kiépítették. Természetesen azóta már számtalanszor felújították, áz új településrészek kialakításával, az ott letelepedők igényeinek megfelelően bővítették is. A földgáz bevezetése is régen megtörtént, a nyolcvanas évek végén, amikor még aránylag olcsón lehetett „megúszni” a beruházást, a falu akkori vezetői azonnal lecsaptak az első kedvező ajánlatra. Nem csoda tehát, hogy a település lakóházainak 85 százalékában földgáz szolgáltatja a fűtési energiát. A GERESDLAK KÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA „ 1320 B 1240 1100988 984“ gázberuházást követően sem tétlenkedtek, 1990-ben kiépítették a kábeltévé-hálózatot. A következő évben kezdték el, s 1992-ben feKiss György polgármester a közösségi ház előtt 1970 1980 1990 2000 2001 jezték be az önkormányzat tulajdonában lévő utak (amelynek felülete több mint 30 ezer négyzet- méter) aszfaltburkolását.- Aztán elkezdtük a ravatalozó felújítását - folytatja a települési beruházások felsorolását Kiss György polgármester. - Ez akkoriban már a körmünkre égett, hiszen a lapos tetejű épületek tető- szerkezete alaposan elhasználódott, ha nem újítjuk fel, az esős évszak után használhatatlanná vált volna a ravatalozó. A beruházás tehát nem tűrt halasztást. A kegyeleti épületet nyeregtetővel S ?> Lovászhetény Hosszú- J o hetény V" o Pécsvárad Nagypall LTó Martonfa pFeked Szebénvi láttuk el, ezzel az esővíz már nem gyűlt össze a tetőn, elhárult tehát a beázás veszélye is. Nem sokkal később meg Kisgeresdre kellett költenünk - szintén a víz okozott gondot, de ott az ivóvíz hiánya. Egyik napról másikra ugyanis - máig megmagyarázatlan okból Szilágy? GERESDLAK Eizsébtet Kékesi • eltűnt ez az éltető elem a kutakból, magyarán kiszáradtak. Hónapokon keresztül lajtkocsikkal biztosítottuk az ivóvizet, ezt a helyzetet nem lehetett sokáig fenntartani, meg kellett oldani a vezetékes ivóvízhálózat kiépítését. Igen ám, de erre az önkormányzatnak akkoriban nem volt pénze, ám szerencsére erre kaptunk állami támogatást, úgyhogy 1992 végére ez a gond is megoldódott. Régi igénye volt a falunak egy közösségi ház létrehozása, tudtuk ezt mi is, törekedtünk a megoldásra. Sikerült megvásárolnunk a volt termelőszövetkezet ebédlőjét, ebből alakítottuk ki a közösségi házat. Mondanom sem kell, saját erőnkből ezt nem tudtuk volna megtenni, sikerült címzett támogatást szerezni, csak így maradhatott meg a település közösségi igényeit kiszolgáló és a rendezvények megtartására is alkalmas terem. Az épületben kapott helyet a közétkeztetést szol1 gáló konyha is. Ez a szolgáltatás igen nagy népszerűségnek örvend a faluban, hiszen naponta 160 adag meleg ételre van igény. Nem panaszkodhatunk tehát, ám a fejlesztésben nincs megállás, tovább kell javítanunk a település komfortfokozatát. Közeli célunk a csatornázás megvalósítása, ez viszont mind a lakosságnak, mind az önkormányzatnak sokba fog kerülni, ennél fogva még azt sem tudjuk, belevágjunk-e? Igény ugyanis lenne rá, ebben biztosak vagyunk, csak azt nem tudjuk, hányán tudják kifizetni a családi költségvetést igencsak megterhelő, értesülésünk szerint a százezer forintot is meghaladó összeget. Éppen ezért még az ősz folyamán minden lakost megkérdezünk, milyen feltételekkel tudja vállalni a. hálózat kiépítését. Csak a szándéknyilatkozatok alapján döntjük majd el, bírjuk-e anyagiakkal a csatorna-beruházást. G eresdlak. A község (Geresd) neve Gueresthy alakban az írott forrásokban 1292-ben olvasható. Lak nevét pedig 1296-ban írták le először. Szerepelt Püspöklak-ként is, az előtag az egykori pécsi püspökre utal. Az 1334. évi pápai tizedlajstrom szerint már Nagylak néven szerepel és önálló papja van. 1561 -ben Lak a pécsi káptalani, Geresd pedig püspöki birtokként szerepel. Lak a török hódoltság végére elnéptelenedett, a falu népessége 1733-1752 között kicserélődött, délszláv lakói helyére németek költöztek. Geresd a török hódoltság idején is lakott volt, 1740 körül fuldai németek kaptak itt letelepedési engedélyt. A késő barokk püspöklaki Szent Bertalan templomot 1828-ban adták át, freskói 1863-ban készültek. A falu jelenleg igazgatási központ, 1990- ben Marázával és Fazekasbodával alakítottak körjegyzőséget. Telekhez segítik a fiatalokat A gyönyörű természeti környezet mellett a falut a tisztaság, a gondozottság jegyeit viseli magán. felsőfokú végzettséget szerzettekre igaz. A képviselő-testület viszont azt szeretné elérni, hogy a fiatalok többsége a faluban maradjon, éppen ezért szándékukban áll az önkormányzat tulajdonában lévő, közművesített telkeket a letelepedőknek ingyen átadni. Ezenkívül anyagiakkal is támogatja az új családi házat építőket, valamint a lakásvásárlókat. Környezetére a lakosság jelentős része nagyon igényes, a településen sok a virág, a fa, a közterületet rendszeresen karbantartják. A házak előtti parkokat, de az udvarokat, kerteket az itt élők rendszeresen gondozzák. Az utak, hidak, árkok karbantartását az önkormányzat végzi, erre nagyon sokat áldoznak. Még láthatók eredetiben a német építészet jegyeit magában foglaló házak a Flórián utcában, Geresden és Kisgeres- den. E lakóházak homlokzata fabetétes. A kellemes, csaknem összkomfortos környezet ellenére az önálló életet kezdő fiatalok nemigen választják lakóhelyüknek a falut. A legtöbben persze a településen kívüli munkahely miatt hagyja el szülőhelyét, ez leginkább a A templom még az 1800-as évek elején épült Új üzemek létesültek Szerencsés ez a település, ugyanis a rendszerváltás okozta országos munkaügyi „megrázkódtatás” csak kis mértékben érintette a falut. A legnagyobb munkáltató itt is a termelőszövetkezet volt, a kilencvenes évek elején még a régi formában működött, aztán átalakult részvénytársasággá. Ez a fordulat azonban nem okozott gondot a foglalkoztatásban, az átszervezés nem járt nagy leépítéssel. A munkanélküliség azért sem növekedett elviselhetetlen mértékűvé, mert az itt lakók többsége példamutatóan szorgalmas, akik a rendszerváltozás előtt sem elégedtek meg munkahelyi keresetükkel, hanem háztáji gazdálkodással, plusz munkák vállalásával igyekeztek jövedelmüket kiegészíteni. Most 27 vállalkozás működik a településen. A mező- gazdasági nagyüzem jelenleg sikeresen működik 80 helyi lakost foglalkoztat. A rendszerváltás után létesült egy gépkocsialkatrészt előállító üzem (német személyautókhoz ablakmosó motort szerelnek össze), itt 53 nőt foglalkoztatnak. Ugyancsak a női munkaerőnek kínált foglalkoztatatási lehetőséget a két varroda, az egyikben 10-en, a másikban 20-an dolgoznak. Néhányan kereskedelmi vállalkozásból élnek, több mező- gazdasági kft. is működik a faluban, de megtalálja itt a számítását a fodrász, a virágboltot működtető és a benzinkutas is. Mindezek hatására a munkanélküliség alig éri el a 2 százalékot. A település gazdái A polgármester Kiss György, alpolgármester János Ambrusáé. A képviselő-testület tagjai: Böhm György, Gasz György, dr. Habjánecz Tibor, Horváth József, Schneider János, Schul- teisz József. Körjegyző Molnár Ádámné. A német kisebbségi önkormányzat elnöke Schneider János, tagjai Böhmné Kroh Katalin és Schulteisz Balázs. Az oldal a geresdlaki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Szüreti felvonulás Alt kirmes: öreg búcsú Tízéves a német nemzetiségi táncegyüttes Még a kilencvenes évek legelején megtartott német nemzetiségi ünnepeken vetődött fel a falu népében, hogy itt miért más településekről (például Szülőkről) érkezett táncosok lépnek fel, miért nem tudnak a táncos lábú helybéliekből létrehozni egy nemzetiségi tánccsoportot. 1991-ben az ötletből úgy lett valóság, hogy Schneider János megszervezte a csoportot, és szakmailag is irányította a közösség megalakulásával egyből lelkessé váló társaságot. A szulokiak is segítettek, az első két táncot, a „Rezgőt” és „Molnárt” ők tanították be. A szeptember elsején megtartott szüreti bálon volt a premierjük, itt olyan nagy sikert arattak, hogy a továbblépésre, vagyis az új táncok betanulására már nem kellett biztatni a csoport tagjät. Később a csoport vezetését Heü Helmut táncoktató vette át. 1992- ben megäakult a fäuban a német egyesület, a civil szervezet váláta a tánccsoportot támogató gazda szerepét. Az együttes fennmaradásnak érdekében folyamatosan pályáztak, igyekeztek minden lehetséges támogatást megszerezni. 1993-ban már jutott arra is pénz, hogy a lányoknak egységes ruhákat varrassanak, ekkor már külföldi (németországi, romániai) néptáncfesztiváon is részt vettek. Az évek múlásává a táncosok cserélődtek, az idősebbek helyét fiatáok fogláták el. Ők már rendszerint rendelkeztek táncos múlttá, hiszen az együttes vezetői nagy súlyt helyzetek az utánpótlás nevelésére. Kezdetben Mezei Anikó és Hesz Anita, majd Hengl Anikó és Schuteisz Báázs irányította és tanította be a gyerekeknek a hagyományos német táncokat. Az 1994-ben áakult német kisebbségi ön- kormányzat - amely elsőrendű feladatának tekintette a hagyományok ápolását - is támogatásáról biztosította a csoportokat. Segítségükkel jutottak a kicsik gyönyörű kékfestő ruhákhoz, finanszírozták a mobil színpad elkészítését, valamint az együttesről és a fáuról készített képeslapot is. 1998-tól Scháteisz Báázs veszi át a felnőttcsoport vezetését, ekkor tamilják meg a babarci, a baranyá, váamint osztrák népi táncokat. A tánccsoport irányítója elmondja, hogy külföldi szerepléseiken a német hagyományokat őrző darabokon kívül lendületes magyar táncokat is előadnak majd, ezek betanáását is elkezdték. Ma, azaz szombaton is egy régi népszokást elevenítenek fel. Az „át kir- mes”-nek nevezett búcsún a vőlegényeket teszik próbára barátá. Az egész napos rendezvény búcsúbállá fejeződik be, amelyre a rendezők mindenkit szeretettel várnak. Általános iskola épült 1992-ben az iskola épülete 103 éves volt, s bár az idők folyamán folyamatosan javítgatták, az igényeknek megfelelően átalakították, szükségessé vált a teljes rekonstrukciót elvégezni az épületeken. Miután szakértőkkel megvizsgáltatták, és véleményezték, tulajdonképpen milyen munkákat is kellene elvégezni az épületmatuzsálemeken, s az mennyibe is kerülne, úgy döntöttek, felújításra már nem érdemes költeni, újat kell építeni. Különböző támogatási források igény- bevételével, lakossági segítséggel a tanulók az 1998-as iskolaévet mái egy új, modem, német nemzetiségi oktatást végző intézményben kezdhették el. Gasz György igazgató elmondja, hogy az iskola ma már mi nőségbiztosítással rendelkezik, ai itt folyó munka három pilléren nyugszik: nemzetiségi nyelv okta tásán, számítástechnika elméleti és gyakorlati képzésén, valamint a partnerközpontúságon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az itt dolgozó pedagógusok az egész iskolai évben szorosan együttműködnek a tanulókkal, valamint a diákok szüleivel. A számítás- technika oktatásához 10 gép áll rendelkezésükre, a gyerekek külön teremben gyakorolhatják az elméletben megtanultakat. A nyelvi oktatás is ma__ ■■ ___rt. i:,-------------J Az iskola számítógépterme fotók: tóth László- gas színtű, amihez az új iskolában- létrehozott nyelvi laborban már biz- i tosított a technikai háttér. _______________________■
