Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-29 / 266. szám

10. OLDAL GERESDLAK 2001. Szeptember 29., szombat BEMUTATKOZIK Szinte teljes a foglalkoztatottság A csatornázásról szándéknyilatkozatot kémek a lakosságtól Geresdlak lakói javarészt a 18. században betelepült svábok leszármazottai - jól érzik magukat a lakóhelyükön, hiszen a csatornázás kivételével a faluban teljes a komfort. Geresdlak két településből és egy településrészből alakult ki, még­pedig Püspöklakból, Geresdből és Kisegresből. A három település meglehetősen jól elhatárolt egy­mástól, szerencsére a falu lakos­ságának együttműködésében mindez nem érződik. Nem is le­het panasza egyik településrész lakosságának sem, hiszen a fej­lesztéseket az önkormányzat úgy igyekszik sorba rendezni, hogy a legfontosabb beruházásokra min­dig jusson pénz, a döntéseknél pedig mindig a falu egészének ér­dekét veszik figyelembe. A nagyközségben a lakóházak száma 400, ebből önkormányzati tulajdonban csak két egészség- ügyi szolgálati lakás van. Az ivó- vízhálózatot már nagyon régen, még 1968-ban kiépítették. Termé­szetesen azóta már számtalan­szor felújították, áz új településré­szek kialakításával, az ott letele­pedők igényeinek megfelelően bővítették is. A földgáz bevezeté­se is régen megtörtént, a nyolcva­nas évek végén, amikor még aránylag olcsón lehetett „megúsz­ni” a beruházást, a falu akkori ve­zetői azonnal lecsaptak az első kedvező ajánlatra. Nem csoda te­hát, hogy a település lakóházai­nak 85 százalékában földgáz szolgáltatja a fűtési energiát. A GERESDLAK KÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA „ 1320 B 1240 1100­988 984­“ gázberuházást követően sem tét­lenkedtek, 1990-ben kiépítették a kábeltévé-hálózatot. A következő évben kezdték el, s 1992-ben fe­Kiss György polgármester a közösségi ház előtt 1970 1980 1990 2000 2001 jezték be az önkormányzat tulaj­donában lévő utak (amelynek fe­lülete több mint 30 ezer négyzet- méter) aszfaltburkolását.- Aztán elkezdtük a ravatalozó felújítását - folytatja a települési beruházások felsorolását Kiss György polgármester. - Ez akkori­ban már a körmünkre égett, hi­szen a lapos tetejű épületek tető- szerkezete alaposan elhasználó­dott, ha nem újítjuk fel, az esős évszak után használhatatlanná vált volna a ravatalozó. A beruhá­zás tehát nem tűrt halasztást. A kegyeleti épületet nyeregtetővel S ?> Lovászhetény Hosszú- J o hetény V" o Pécsvárad Nagypall LTó Martonfa pFeked Szebénvi láttuk el, ezzel az esővíz már nem gyűlt össze a tetőn, elhárult tehát a beázás veszélye is. Nem sokkal később meg Kisgeresdre kellett költenünk - szintén a víz okozott gondot, de ott az ivóvíz hiánya. Egyik napról másikra ugyanis - máig megmagyarázatlan okból ­Szilágy? GERESDLAK Eizsébtet Kékesi • eltűnt ez az éltető elem a kutak­ból, magyarán kiszáradtak. Hóna­pokon keresztül lajtkocsikkal biz­tosítottuk az ivóvizet, ezt a hely­zetet nem lehetett sokáig fenntar­tani, meg kellett oldani a vezeté­kes ivóvízhálózat kiépítését. Igen ám, de erre az önkormányzatnak akkoriban nem volt pénze, ám szerencsére erre kaptunk állami támogatást, úgyhogy 1992 végére ez a gond is megoldódott. Régi igénye volt a falunak egy közösségi ház létrehozása, tud­tuk ezt mi is, törekedtünk a meg­oldásra. Sikerült megvásárol­nunk a volt termelőszövetkezet ebédlőjét, ebből alakítottuk ki a közösségi házat. Mondanom sem kell, saját erőnkből ezt nem tud­tuk volna megtenni, sikerült cím­zett támogatást szerezni, csak így maradhatott meg a település kö­zösségi igényeit ki­szolgáló és a ren­dezvények megtar­tására is alkalmas terem. Az épület­ben kapott helyet a közétkeztetést szol1 gáló konyha is. Ez a szolgáltatás igen nagy népszerűség­nek örvend a falu­ban, hiszen napon­ta 160 adag meleg ételre van igény. Nem panaszkodha­tunk tehát, ám a fej­lesztésben nincs megállás, tovább kell javítanunk a te­lepülés komfortfo­kozatát. Közeli cé­lunk a csatornázás megvalósítása, ez viszont mind a la­kosságnak, mind az önkormányzat­nak sokba fog ke­rülni, ennél fogva még azt sem tudjuk, belevágjunk-e? Igény ugyanis lenne rá, ebben biztosak vagyunk, csak azt nem tudjuk, hányán tudják kifizetni a családi költségvetést igencsak megterhe­lő, értesülésünk szerint a száz­ezer forintot is meghaladó össze­get. Éppen ezért még az ősz fo­lyamán minden lakost megkérde­zünk, milyen feltételekkel tudja vállalni a. hálózat kiépítését. Csak a szándéknyilatkozatok alapján döntjük majd el, bírjuk-e anyagi­akkal a csatorna-beruházást. G eresdlak. A község (Geresd) neve Gueresthy alakban az írott forrá­sokban 1292-ben olvasható. Lak nevét pedig 1296-ban írták le először. Sze­repelt Püspöklak-ként is, az előtag az egy­kori pécsi püspökre utal. Az 1334. évi pá­pai tizedlajstrom szerint már Nagylak néven szerepel és önálló papja van. 1561 -ben Lak a pécsi káptalani, Geresd pedig püspöki birtokként szerepel. Lak a török hódoltság végére elnéptelenedett, a falu népessége 1733-1752 között kicserélődött, délszláv lakói helyére németek költöztek. Geresd a török hódoltság idején is la­kott volt, 1740 körül fuldai németek kaptak itt letelepedési engedélyt. A késő barokk püspöklaki Szent Bertalan templomot 1828-ban adták át, freskói 1863-ban készültek. A falu jelenleg igazgatási központ, 1990- ben Marázával és Fazekasbodával alakítottak körjegyzőséget. Telekhez segítik a fiatalokat A gyönyörű természeti kör­nyezet mellett a falut a tiszta­ság, a gondozottság jegyeit vi­seli magán. felsőfokú végzettséget szerzet­tekre igaz. A képviselő-testület viszont azt szeretné elérni, hogy a fiatalok többsége a faluban ma­radjon, éppen ezért szándékuk­ban áll az önkormányzat tulajdo­nában lévő, közművesített telke­ket a letelepedőknek ingyen átad­ni. Ezenkívül anyagiakkal is tá­mogatja az új családi házat építő­ket, valamint a lakásvásárlókat. Környezetére a lakosság jelentős része nagyon igényes, a települé­sen sok a virág, a fa, a közterüle­tet rendszeresen karbantartják. A házak előtti parkokat, de az ud­varokat, kerteket az itt élők rend­szeresen gondozzák. Az utak, hi­dak, árkok karbantar­tását az önkormány­zat végzi, erre nagyon sokat áldoznak. Még láthatók eredetiben a német építészet jegye­it magában foglaló há­zak a Flórián utcában, Geresden és Kisgeres- den. E lakóházak homlokzata fabetétes. A kellemes, csak­nem összkomfortos környezet ellenére az önálló életet kezdő fi­atalok nemigen vá­lasztják lakóhelyük­nek a falut. A legtöb­ben persze a települé­sen kívüli munkahely miatt hagyja el szülő­helyét, ez leginkább a A templom még az 1800-as évek elején épült Új üzemek létesültek Szerencsés ez a település, ugyanis a rendszerváltás okozta országos munkaügyi „megrázkódtatás” csak kis mértékben érintette a falut. A legnagyobb munkáltató itt is a termelőszövetkezet volt, a kilenc­venes évek elején még a régi for­mában működött, aztán átalakult részvénytársasággá. Ez a fordulat azonban nem okozott gondot a foglalkoztatásban, az átszervezés nem járt nagy leépítéssel. A mun­kanélküliség azért sem növeke­dett elviselhetetlen mértékűvé, mert az itt lakók többsége példa­mutatóan szorgalmas, akik a rendszerváltozás előtt sem elé­gedtek meg munkahelyi kerese­tükkel, hanem háztáji gazdálko­dással, plusz munkák vállalásá­val igyekeztek jövedelmüket ki­egészíteni. Most 27 vállalkozás működik a településen. A mező- gazdasági nagyüzem jelenleg si­keresen működik 80 helyi lakost foglalkoztat. A rendszerváltás után létesült egy gépkocsialkat­részt előállító üzem (német sze­mélyautókhoz ablakmosó motort szerelnek össze), itt 53 nőt foglal­koztatnak. Ugyancsak a női munkaerő­nek kínált foglalkoztatatási lehe­tőséget a két varroda, az egyik­ben 10-en, a másikban 20-an dol­goznak. Néhányan kereskedelmi vállalkozásból élnek, több mező- gazdasági kft. is működik a falu­ban, de megtalálja itt a számítá­sát a fodrász, a virágboltot mű­ködtető és a benzinkutas is. Mindezek hatására a munkanél­küliség alig éri el a 2 százalékot. A település gazdái A polgármester Kiss György, al­polgármester János Ambrusáé. A képviselő-testület tagjai: Böhm György, Gasz György, dr. Habjánecz Tibor, Horváth Jó­zsef, Schneider János, Schul- teisz József. Körjegyző Molnár Ádámné. A német kisebbségi önkor­mányzat elnöke Schneider Já­nos, tagjai Böhmné Kroh Katalin és Schulteisz Balázs. Az oldal a geresdlaki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Szüreti felvonulás Alt kirmes: öreg búcsú Tízéves a német nemzetiségi táncegyüttes Még a kilencvenes évek legelején megtartott né­met nemzetiségi ünnepeken vetődött fel a falu né­pében, hogy itt miért más településekről (például Szülőkről) érkezett táncosok lépnek fel, miért nem tudnak a táncos lábú helybéliekből létrehozni egy nemzetiségi tánccsoportot. 1991-ben az ötletből úgy lett valóság, hogy Schneider Já­nos megszervezte a csoportot, és szakmailag is irányította a közösség megalakulásával egyből lelkessé váló társasá­got. A szulokiak is segítettek, az első két táncot, a „Rezgőt” és „Molnárt” ők tanították be. A szeptember elsején meg­tartott szüreti bálon volt a premierjük, itt olyan nagy sikert arattak, hogy a továbblépésre, vagyis az új táncok betanu­lására már nem kellett biztatni a csoport tagjät. Később a csoport vezetését Heü Helmut táncoktató vette át. 1992- ben megäakult a fäuban a német egyesület, a civil szerve­zet váláta a tánccsoportot támogató gazda szerepét. Az együttes fennmaradásnak érdekében folyamatosan pályáztak, igyekeztek minden lehetséges támogatást meg­szerezni. 1993-ban már jutott arra is pénz, hogy a lányok­nak egységes ruhákat varrassanak, ekkor már külföldi (né­metországi, romániai) néptáncfesztiváon is részt vettek. Az évek múlásává a táncosok cserélődtek, az idősebbek helyét fiatáok fogláták el. Ők már rendszerint rendelkez­tek táncos múlttá, hiszen az együttes vezetői nagy súlyt helyzetek az utánpótlás nevelésére. Kezdetben Mezei Ani­kó és Hesz Anita, majd Hengl Anikó és Schuteisz Báázs irányította és tanította be a gyerekeknek a hagyományos német táncokat. Az 1994-ben áakult német kisebbségi ön- kormányzat - amely elsőrendű feladatának tekintette a ha­gyományok ápolását - is támogatásáról biztosította a cso­portokat. Segítségükkel jutottak a kicsik gyönyörű kékfes­tő ruhákhoz, finanszírozták a mobil színpad elkészítését, valamint az együttesről és a fáuról készített képeslapot is. 1998-tól Scháteisz Báázs veszi át a felnőttcsoport vezeté­sét, ekkor tamilják meg a babarci, a baranyá, váamint osztrák népi táncokat. A tánccsoport irányítója elmondja, hogy külföldi szerepléseiken a német hagyományokat őr­ző darabokon kívül lendületes magyar táncokat is előad­nak majd, ezek betanáását is elkezdték. Ma, azaz szom­baton is egy régi népszokást elevenítenek fel. Az „át kir- mes”-nek nevezett búcsún a vőlegényeket teszik próbára barátá. Az egész napos rendezvény búcsúbállá fejeződik be, amelyre a rendezők mindenkit szeretettel várnak. Általános iskola épült 1992-ben az iskola épülete 103 éves volt, s bár az idők folya­mán folyamatosan javítgatták, az igényeknek megfelelően át­alakították, szükségessé vált a teljes rekonstrukciót elvégezni az épületeken. Miután szakértőkkel megvizsgáltat­ták, és véleményezték, tulajdon­képpen milyen munkákat is kellene elvégezni az épületmatuzsáleme­ken, s az mennyibe is kerülne, úgy döntöttek, felújításra már nem ér­demes költeni, újat kell építeni. Kü­lönböző támogatási források igény- bevételével, lakossági segítséggel a tanulók az 1998-as iskolaévet mái egy új, modem, német nemzetiségi oktatást végző intézményben kezd­hették el. Gasz György igazgató el­mondja, hogy az iskola ma már mi nőségbiztosítással rendelkezik, ai itt folyó munka három pilléren nyugszik: nemzetiségi nyelv okta tásán, számítástechnika elméleti és gyakorlati képzésén, valamint a partner­központúságon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az itt dolgozó pedagógusok az egész iskolai évben szorosan együttmű­ködnek a tanulókkal, valamint a diákok szüleivel. A számítás- technika oktatásához 10 gép áll rendelkezé­sükre, a gyerekek kü­lön teremben gyako­rolhatják az elmélet­ben megtanultakat. A nyelvi oktatás is ma­__ ■■ ___rt. i:,-------------J Az iskola számítógépterme fotók: tóth László- gas színtű, amihez az új iskolában- létrehozott nyelvi laborban már biz- i tosított a technikai háttér. _______________________■

Next

/
Thumbnails
Contents