Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-29 / 266. szám
I 2001. Szeptember 29., szombat VERSEND B E MUTATKOZIK 11. OLDAL Pinceszer nemes fehérborokkal V ersend. Korábbi nevét, Velenthát már 1015-ben említi oklevél, amely István király adományát, Pécsváradot és negyven falut sorol. Az Árpád-kori levelekben Wersund, Wer- send alakban is előfordul, valamint 1304- ben Versendi András nemes ember is hordozza a nevét, de a tájék a mohácsi csatának is egyik színtere. A XIX. században német-horvát falu, a század végére cigány betelepülőkkel. Őslakói sokácok. Jelentős mezőgazdasági múlttal, szőlőkultúrával rendelkező település, ahol a Béke Mgtsz 1959-ben alakul meg, majd környező községek szövetkezetei is ide csatlakoznak. A Pécstől 20 kilométerre lévő, az 57-es út északi oldalán lévő település 1950-ig körjegyzőség, ma önálló jegyzö- ség. Az infrastruktúráját a rendszerváltás után gyorsan fölfejlesztő falu ma is a mohácsi kistérség egyik legjelentősebb települése. Felhőt karcoló álmok Holland módszer, roma népismeret Egy falu, négy önkormányzat A polgármester szavai is tükrözik; a mezőgazdaságilag kitűnő adottságú, nagy múltú Versend az ellentmondások települése. Egyfelől szakképzetlen álláskeresők, másfelől határozott fejlődés, a hátrányos helyzetet felszámoló programok jellemzik a község életét.- Gazdász üzemmérnök diplomám van, de a pályámat mindjárt a köz- igazgatásban kezdtem - mondja Költési Károly polgármester. - 1979-81 -ig Mohácson és Bolyban, majd közel tíz évig Babarcon dolgoztam, amely a Liptóddal, Szajk- kal, Versenddel alkotott Községi Közös Tanács VB. központja volt. A rendszerváltás után, 1990. január végén Szajk, majd Versend is az önállóságra voksolt. Elődöm, Har- nisfőger Ádám 1992-ben a betegsége miatt lemondott. Az ő felkérésére vállaltam el ezt a feladatot, ugyanis Bólyban élek. Ádám bácsi sajnos azóta elhunyt. 1992 októberében indultam az időközi választásokon, de nem ismeretlenül jöttem- mindenesetre elég sok ellenjelöltem volt... De a gyakorlat - és talán néhány eredmény kiharcolása, amit tapasztalat nélkül nehéz is felvállalni - mellettem szólt. Az is természeVERSEND NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 828 886 1994 1996 1999 2001 tes, hogy embernek bármi oknál fogva lehetnek ellenlábasai.- Az elmúlt évtizedhez Versenden is több beruházás kötődik; az útprogramot még Ádám bácsi indította el. A községben szinte mindenütt szilárd burkolatú út van, melyeket 1989-90-ben megyei támogatással újítottak fel. 1991-ben készült el a pincékhez vezető 1,1 kilométeres út. A gázvezetéket már 1993-ban elkezdtük építeni pályázati lehetőségekkel is élve, személyenként 15 ezer forintos hozzájárulással. A gerincvezetéket még annak az évnek a végén átadták, azóta a házak döntő többségébe bevezették már a gázt. 1994-ben kapott vizet a pincesor. Mivel a Szabadság utcában nyomásesés miatt gyakran lesz vasas a víz, és a mellékutcájában még nincs kiépítve a gerincvezeték, most egy 150 méteres vezetékszakasz épül, amely orvosolni fogja ezeket a gondokat. 1995-96-ban minden intézményünket átállítottuk gázfűtésre, és a múlt évig szinte valamennyit felújítottuk. A polgármesteri hivatal tetőzete cserére szorult, az óvodáét is rendbe kellett hozni. Az iskolában megtörtént a villamoshálózat rekonstrukciója, számítás- technikai szaktanterem épült. De az idei munka - vadonatúj vizesblokkok kialakítása - is jelentős, 800 ezer forintos beruházás.- Három éve minden évben forráshiányosak voltunk, és noha állandóan pályáztunk, az igényeknek így is csak a 60 százalékát sikerült kompenzálni. Az idén javult a helyzet, új elem törvényben a „puha ön- hiki”, amely az „egyéb módon nem támogatható” községeknek ad lehetőséget arra, hogy állami támogatással élhessenek. Az idén 119 milliónyílt, bővült a tornaterem, három új, közművesített telket alakítottunk ki eladásra, és sokat kellett költenünk az utakra-járdákra, a vízvezeték említett bővítésére is. A szociálpolitikai támogatás összege is magas - a tervezett 24,36 milliót is túl fogjuk lépni. Ez a munkanélküliek, ból gazdálkodunk, iskolánk, napközink, óvodánk, Máriakéménddel közös körjegyzőségünk van. A szaj- kiakkal közösen védőnői és háziorvosi szolgálatot finanszírozunk, a fogorvosi ellátáson Bollyal osztozunk. így fejlesztésre csak 6,2 milliót terveztünk, de már most 14 milliónál tartunk. Ez idén az iskola alatti és az óvodai játszótér kialakítását jelentette, új vizesblokkot kapott mindkét intézmény, polgárőri iroda kiegészítő családi pótlékra szorulók magas számából is adódik. A cigány lakosság számaránya Versenden 60 százalék ugyan, de 1990 előtt itt minden roma ember dolgozott, és több nemzetiség - a cigány mellett német, sokác, magyar - él együtt immáron másfél évszázada. Hogy jó a kapcsolat köztük, azt a három nemzetiségi önkormányzat lelkes munkája, együttműködése is tanúsítja. _________________■ A felújított iskolaudvar FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ Ma van a búcsú napja, de a 240 éves Versendi Általános Iskola már tegnap ünnepelt, Dékány István neves néptanító emléktábláját avatták fel. Színekben pompázó, sokemeletes házak, felhőkarcolók, a parkolóban elegáns autókkal, mozi és gimnázium - ez lenne a XXI. századi Versend az iskola nyolcadikosaiban élő álom szerint. Ez az álom egyelőre csak papírból hajtogatott, közös munkával elkészített makett, amely a könyvtár egyik sarkát díszíti, ahol az irodalomórákon több mint hétezer kötet, és persze Móricz, Mikszáth, Ady és mások tekintete keríti be a diákokat. A nyolcosztályos iskolában az emléktábla-avatás és az évforduló alkalmából fórumot is rendeztek a „belső gondozási rendszer” nevet viselő pedagógiai programjukról, melyet holland mintára két éve honosítottak meg felmenő rendszerben. Az iskolának 95 tanulója van, több mint 90 százalékban roma gyerekekkel, mondja Emese Anna igazgatónő. A kerettantervük- ben kiemelt szerepe van a cigány népismeret integrált oktatásának - a könyvtár többször is pályázott, hogy megfelelő hanganyag, szakirodalom, cigány népmesék álljanak a rendelkezésükre. Fő feladatuknak tekintik, hogy olyan alapismereteket kapjanak a gyerekek, amelyekkel a középiskolában is megállják a helyüket. A „belső gondozási rendszer” is közvetve ezt szolgálja a kis létszámú osztályokban, ahol a diákok képességeihez alkalmazkodó nevelő-oktató munkára is lehetőség van. A tavalyi első osztályban útjára indított holland módszer szerint a gyerekek képességeit, előmenetelét a bizonyítványon kívül is időről időre pontosan rögzítik, és felmérik a családi környezetet, hogy képet kapjanak arról, hogy ki milyen hátrányokkal érkezik az iskolába. Majd személyre szabott fejlesztési terv készül és dokumentálják a kisdiák fejlődését is. A módszer alkalmazása szülők és tanárok partneri együttműködését feltételezi, nagy érdeklődés övezi a szülők részéről. Az iskolának magától értetődő szerepe van a hagyományok ápolásában - korábban horvát táncokat is oktattak, így egyebek közt részt vesznek a falu roma napi rendezvényein és a „sokac- ke sjelo”-n, a horvát ünnepen is. A falu vezetői Polgármester Körrési Károly. Alpolgármester Kovácsevics Dezső. Képviselők: Dékány Imréné, Vranesics Istvánná, Emese Anna, Kovács Péter, Heil Jakab és Sallai György. Máriakéménddel közös a körjegyzőség, körjegyző dr. Szlávecz Tamás. Háziorvos dr. Táti Rozália. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Feule Frigyes. Képviselők: Heil Jakab és Emese Anna. A Horvát Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke Kovácsevics László. Képviselők: Klárics Zoltánná, Vranesics Hajnalka. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Kovács Péter. Képviselők: Sallai György és Batánovics István. A község díszpolgári címet adományozott 1995-ben Schlink- hoffer Jánosnak, az egyházközség elnökének, 2000-ben dr. Horváth Antalnak, a falu nyugdíjba vonult jegyzőjének. Civil szervezetek: Lungo Drom roma érdekképviseleti szervezet, Izomsorvadásos Betegekért Alapítvány, valamint a Versendi Polgárőr Egyesület, amely nemrégiben alakult meg Szalai Csaba elnökletével. Az oldal a versendi önkormányzat támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert. Telekkínálat kedvezménnyel Különösen a környező építőipari cégek felszámolásával vesztették el sokan az állásukat a ma már gazdaságilag is erősödő községben. A mezőgazdaságot néhány családi vállalkozás és a téesz-utód versendi szövetkezet képviseli. Nagyobb munkaadónak csak az utóbbi számít 150-200 szarvasmarhát tartó tehenészetével és a hagyományos művelési ágakkal. Az építőipari múltról a jó néhány mélyépítő vállalkozás - zömmel kubikosbrigád - létrejötte árulkodik, de a legnagyobb munkaadó maga az önkormányzat. Intézményeiben 32-en dolgoznak, és a község rendszeresen foglalkoztat öt-hat közhasznú munkást is. A közlekedés igen jónak mondható itt, az 57-es út északi „partjánál”, a munkavállalásnak a szak- képzettség hiánya és a helyi munkalehetőségek szűkössége szab határt. Az ingázás fő célpontjai Boly, azon belül is a város ipari parkja, és magától értetődően Pécs. Az elvándorlás teljességgel megszűnt, és az évi 6-8 elhalálozással szemben 18-19 gyermek születik. Jelenleg is több ház épül a faluban; a lakosságszám növekszik. Az ön- kormányzat nemcsak közművesített telkeket kínál a letelepedőknek most még legfeljebb 200 forintért négyzetméterenként - a pincesoron 150 forintért -, hanem a cigány önkormányzattal közösen szociális célú pályázatot is benyújtottak az Országos Cigány Önkormányzathoz, hogy a rászorulók kedvezményesen építhessenek lakásokat - összességében tízet - az új és a régi falurész között. Ugyancsak olcsón vásárolható telek az 1988-ban felszámolt „cigányvárosban”, a Dan- kó Pista utcában is. Rétté, szántóvá simuló szelíd lankákon hullámzik az orasjei pincesor, szabálytalan dallamával öleli körül a helyi focipálya zöld négyzetét. Nyírott füvű, udvarnyi teraszok, lejtőbe vájt öblök társulnak a fehér homlokzatú kis pincékhez - s mint a horvát jelző - orasje: diófás - is elárulja, a jó borért fölsorakozó, hadba küldött száztíz pincének szinte mindegyikét egy vagy több, nem ritkán termetes diófa őrzi. A pincék boltozott mélye viszont kiváló fehérborokat őriz és persze érlel. Rizlingszilvánit, királyleánykát, chardonnay-t - sorolja a polgármester -, és mindenekelőtt juhfarkot, amelyből itt olyannyira nagyszerű nedű készül, hogy a juhfark borából országos bemutatót is rendező versendiek igencsak kétlik Máriakéménd elsőségét a szőlőfajta Mecsek- vidéki meghonosításában. A versendi magyarok, horvátok egyaránt szőlőtelepítők voltak, ahogy erről a történeti munkák is tanúskodnak. A XIX. század végén bekövetkező nagy filoxéra-járvány után bólyi németek vásároltak itt föl nagyobb területeket. A hatvanas években bekövetkező, nagyüzemi célú szőlőtáblák kialakítása már a közelmúltba vezet, de a minőségi borkultúra letéteményesei továbbra is a kisebb parcellákat művelő gazdák maradnak. A hagyományos szőlőtermő területek egy része elhalt - elhaltak Nadica, Mexika, Vinac és Cerik - fogalmaz a polgármester.-, Posendol lankáin is csak néhány pince emlékeztet a múltra. Ennek ellenére a helybéliek többsége tudja, hogy a legöregebb még működő kétszáz éves pince valaha a Babracsánéké volt, de említhetnénk Sztojnics Dusánékét is: azaz a minőségi bortermelés hagyománya nem szakadt meg. A többség 250-400 négyszögöles terület gazdája, és a „birtokon belülre” került német, osztrák tulajdonosok is szorgosan művelik vagy műveltetik kis szőlőjüket. A középkorosztályból Hamisfőger József, az ifjabbak közül Kovács László tartozik a jelentősebb, az egy vagy több hektáron gazdálkodó szőlészek-borászok közé, de most szeretné indítani a gazdaságát Ferkov Mihály is. Mindez összhangban van a falu készülő rendezési tervével, amely feldolgozó üzem építésében, a szolgáltatások fölfejlesztésében, vendégcsalogató programokban, a falusi turizmus meghonosításában gondolkodik. Ez csak a „borkörzet” - Szajk, Szederkény, Versend, Mohács és Dunaszekcső - összefogásával lehet eredményes, ezért is léptek be 1999-ben a Mohács-Bólyi Fehér Borút Egyesületbe. Például maga a polgármester lehet az első fecskék egyike, aki alkalmi vendéglátókat várva, egy kis borozót szeretne építeni a pincéjénél. A NYOLCVANESZTENDŐS KVERKVARICS ANTAL kovácsmes- ter az egykor élénk versendi iparosélet egyik neves képviselője ■ k 1 « T Költési Károly, Versend polgármestere Versend látképe a mohácsi út felől
