Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-27 / 264. szám
6. OLDAL E RDÖSMÁROK B E UTATKOZIK 2001. Szeptember 27., csütörtök Kisnyárád ERDŐSMÁROK Uptód° ® Székelysiabar Monyoród Versend b Babarc Lánycsók Szajk V Mohács' imohács nivalója van a városban, hagyatkozhat a menetrendszerű járatokra.- Csendben, kis lépésekkel előrehaladva próbálunk a falu helyzetén javítani, több-kevesebb sikerrel meg ERDŐSMÁROK LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA 138 139 141 B n3i , ____ '126 124 121 lalkozásoknak, arra tehát a jövőben sem számítunk, hogy ez az állapot megváltozik. Természeti lehetőségeinket viszont jövőbeni boldogulásunk megtervezésekor számításba vesszük, ezt a magunk javára szeretnénk fordítani. Az infrastruktúrán a magunk erejéből már nem tudunk javítani, mindenféleképpen állami segítségre szorulunk. Az is biztos, ha az észak-déli autópálya valamikor is megépül, az a jelenlegi tervszinten megjelenő mindhárom változatban érinteni fogja a települést. A falun három perc alatt át lehetne hajtani - ha lenne továbbvezető út. Innen azonban már csak földúton lehet továbbmenni, Erdősmárok zsáktelepülés, de nehogy azt higgye valaki, hogy ezt az állapotot valaki meg akarná változtatni, hiszen - véleményük szerint - ez a szépsége és a varázsa a községnek. Mert azt mondják, ha kinyitnák a falut, a kevés előny mellett olyan nagy lenne a hátrány (a forgalom miatt megszűnne a külföldiek számára is oly vonzó csend és nyugalom, s feltehetően növekedne a bűnözés is), hogy inkább nem kezdeményezik az át- kötőút megépítését.- Amikor én idejöttem úgy harminc évvel ezelőtt, a község a külvilággal földúttal volt összekötve - emlékszik vissza a régmúltra Heller kon kívül a polgári járatok száma is szaporodott, oldódott a falu viszonylagos elzártsága. Ma sincs ez másként, bár a munkásbuszos utaztatás megszűnt, viszont a napi 6 járat nagyjából fedezi a település utazási szükségletét. A diákok tanrendjéhez igazítva járnak az iskolabuszok, akinek meg sürgős elintézE rdősmárok. Még a 19. században is 500 fő felett volt a lakosságszám a valamikori pécsi püspöki birtokon elhelyezkedő falunak. A 20. század elejétől kezdve azonban fokozatosan csökken a lakosság száma, ami köszönhető volt a 30-as évek gazdasági válsága miatti nagymértékű elvándorlásnak, de legfőképpen az elzártságnak. A munkaképes korú lakosság többsége a mezőgazdaságban dolgozott, bár néhá- nyan a második világháború utáni nagy iparfejlesztés eredményeképpen Pécsen vállaltak munkát, a bányászbuszok naponta érintették a falut. A magyar lakosság 40 százalékos aránya mellett a sváb származásúak 40 százalékos, és a soká- cok 20 százalékos aránya alkotja a soknemzetiségű falu összetételét. A település környékén lévő jelentős erdőterület többsége magánkézben van, ipari termelést senki sem folytat, s csak néhány egyéni vállalkozó működik a kisközségben. Ez már tényleg a világ vége - gondolja a gyanútlan látogató, miközben végigdöcög a keskeny, sárfelhordással tarkított, bitumennel fedett úton. Délelőtt itt egy lélekkel sem lehet találkozni, teljes a csend, s ha az ember nem tudná, mi vár rá az út végén, talán vissza is fordulna, gondolván, eltévedt, rossz helyen jár. is tudjuk valósítani elképzeléseinket - vázolja a jelenlegi állapotot a polgármester. A környéken megszűntek, vagy alaposan ésszerűsítették tevékenységüket a helyi munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. A falu adottságai nem vonzók a válErdő határolja a fatornyos templomi! falucskát FOTÓK: TÓTH L. Csöndben szeretnének élni Kis fejlesztésekkel nagy előrelépéseket tettek A település gazdái A polgármester 1997 óta Heller Vilmos, alpolgármester Márton János. A testület tagjai: Zsivkovics Mihályné, Zsivkovics Zsuzsanna és Tóth Csaba. Körjegyző (Erdősmárok, Himesháza, Székelysza- bar, Szűr) Scheich Gáspár. ____■ Ve zetékes gáz nélkül Az önkormányzat ahol tud, takarékoskodik. Vannak azonban olyan feladatok, amelyek végrehajtására mindenféleképpen költeni kell. Ilyen volt a ravatalozó felújítása, de meg kellett oldani a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő fűtéskorszerűsítését is. A vezetékes gázellátásra olyan kevés volt az igénylő, hogy bevezetésére gazda- ságtalanság miatt nem került sor. Az önkormányzat épületét viszont gázfűtésre állították át, mert úgy ítélték meg, hogy ez a megoldás mind kényelmi, mind gazdasági szempontból a legkedvezőbb. A tartályos pb-gázfűtésrendszer kiépítésére 1997-ben került sor. A költségeket a Dédász-részvények- ből fedezték, az értékpapírokat sikerült eladniuk 120 százalékos árfolyamon. Az iskolások étkezési költségeinek felét kifizeti az ön- kormányzat, az iskolakezdésre pedig fejenként 5 ezer forintos támogatást adnak. A gyerekek egyébként Himesházára járnak oktatásra, a bérletükért nem kell fizetniük, ám ezt a költséget nem a falu fedezi, hanem az iskola, ugyanis erre az intézmény kapott állami póttámogatást. Az idén 9,392 millió forintból gazdálkodnak, ebben azonban már benne van az a 1,070 millió forint is, amelyet a járdafelújításra CÉDE-pályá- zaton nyertek. Működési költségük csaknem 7 millió forint, a községgazdálkodásra 584 ezer forintot költenek. A szociális ellátás 1,651 millió forintba kerül, átutalt pénzek (körjegyzőség, intézmények közös fenntartása, tűzoltó- ság stb.) 906 ezer forint. ______■ A turizmus lehet a kivezető út Mit tehet egy ilyen kisközség, hogy ne legyen kihalásra ítélve? A falu lakóiban is felmerült már ez a kérdés, ám az itt élők arra egyáltalán nem gondolnak, hogy a település helyén valamikor szántó vagy legelő lesz, ha a helyiek máshová költöznek, a szülőhelyükhöz ragaszkodó öregek pedig elhagyják az árnyékvilágot. Ez a közeljövőben már csak azért sem történhet meg, mert a települést - úgymond - felfedezték a külföldiek, akik a csendre és a természet nyugalmára vágytak, s akik esetleg közel akartak kerülni a rokonaikhoz. Éppen ezért úgy gondolják, a turistaforgalom fellendítése lehet jövő alapja. Az ön- kormányzat nem is csinál titkot abból, hogy az elkövetkező években a pályázaton nyert fejlesztési pénzeket e cél megvalósítása érdekében szeretné felhasználni. A természeti környezet önmaga kínálja ezt a lehetőséget, vétek lenne kihagyni - vélték a testület tagjai, amikor arról döntöttek, ezt a körülményt milyen beruházással lehetne még inkább kihasználni. Az infrastruktúrán már nem sokat lehet javítani, a csatornázás a pénzhiány miatt a távoli jövőbe csúszott, a munkahelytermésben élenjáró vállalkozások meg úgy sem települnének a faluba. Az utak rendben vannak, tehát a falu megközelíthető, a kátyúzást, a kisebb javításokat a közútkezelő elvégzi. Amivel baj van: nincs szálláshely a faluban. Vagyis, ha valaki itt több napot akar eltölteni, kénytelen a környék más településén álomra hajtani a fejét, mert itt a magánházaknál (falusi turizmus) nincs erre lehetőség, panzió pedig nem létezik. Arra gondoltak, hogy az ön- kormányzat tulajdonában lévő, ám jelenleg kihasználatlan, valamikor tejbegyűjtő állomásként működő épületet alakítják erre a célra. A meglehetősen leromlott állapotban lévő házat teljesen fel kell újítani, belső terét a célnak megfelelően átalakítani - mondani sem kell, erre a falunak nincs a költségvetésből kiszakítható pénze. Pályázatokból viszont össze lehet szedni a megvalósításra szánt pénzt - legalábbis ebben bíznak a faluban a jövőt megalapozó beruházást támogatók. A horgásztavak is sok vendéget vonzanak a településre Jönnek a külföldiek Nem sok ház van ebben a faluban, jobbára a főút mentén helyezkednek el, az épületek takarosak, ápoltak. Szegény falu ez, ám büszke nép lakja, a nagy pénztelenség ellenére sokat költenek a környezetük megóvására. A külföldiek is hamar felfedezték a völgyben megbúvó, a világ zajától eldugott települést, az őslakosok meg olcsón és szívesen kínálták a házakat megvételre. Először a németek jöttek, a kis családi házakat felújították, a kertet rendbe rakták, nyáron és télen is itt pihentek. Aztán jöttek más nációk, magyarok is, egy olasz vállalkozó például 40 milliós panziót épített, igaz nem használja a már teljesen kész épületet, még egyetlen vendéget sem fogadott. Az önkormányzat sem tud behajtani a tulajdonoson egy fillért sem, mert a megadott címen nem találják, mondják, köddé vált. A település lakói adót nem fizetnek, a szemétszállítás ingyenes. Egy önkormányzati (rendelet értelmében a nem faluban lakók viszont adófizetésre kötelezettek, évente négyzetméterenként 200 forint a tarifa. Az üdülőtulajdonosok között ez persze nemtetszést váltott ki, az erdősmárokiak viszont úgy érveltek, a nem itt lakók is igénybe veszik a kedvezményeket, ennyivel hozzájárulhatnak a költségekhez. Az oldal az erdősmároki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Felújítják a járdákat A buszmegálló melletti boltot is szépen kitatarozták Az elmúlt években a beruházások nyomán komfortosabbá vált a település. Itt a 2-300 ezer forintos beruházás is nagynak számít, hiszen kis méretekről van szó. Az elmúlt öt év legnagyobb beruházása volt a vízlevezető árkok kitisztítása és karbantartása. Ezt már csak azért is meg kellett tenniük, mert egy-egy nagyobb zivatar után a lezúduló esővíz az árkok áteresztő képességének romlása miatt szinte tejesen elöntötte a falut, a kertekben tönkretéve a veteményeket. Erre kaptak millión felüli állami támogatást, az úton átvezető híd - amelynek állaga, téglából kirakott, boltíves építménye az idők folyamán megromlott - átépítése több mint egymillió forintba került. A polgármesteri hivatal épületére is ráfért a felújítás, ezzel az épületben helyet kapott orvosi rendelő rekonstrukciója is megoldódott. A minden második héten rendelő háziorvos a falu megelégedésére dolgozik, akinek pedig szakorvosra van szüksége, Mohácsra kell utaznia. A másik nagy felújítás a bolt tatarozása volt, a buszfordulóban lévő épület (itt van a bolton kívül a kocsma és a kul- túrház is) önkormányzati tulajdonban van, felújítása tehát a falu gondja. A valamikor szövetkezeti tulajdonban lévő épületet a rendszerváltás után vásárolta meg jelképes összegért a település. Meg is oldották a tatarozást, a közösségi rendezvényeket tavaly óta kulturált körülmények között tudják megtartani. Még 1988-ban valamennyi önkormányzati utat szilárd burkolattal láttak el, az idén kezdődött el a járdák felújítása. A munkálatok meglehetősen sokba kerülnek (meghaladják az egymillió forintot), a költségek finanszírozására szolgáló pénz nagy részét pályázattá nyerték el, amelyet beépítettek az idei költségvetésbe. ____ ■ He ller Vilmos polgármester Vilmos polgármester. Ha valaki annak idején látogatóba ide akart jönni, az utazásra rá kellett szánnia legalább egy napot, ráadásul egy kiadós gyaloglás elé is nézett, hiszen Himesháza volt a közlekedés végállomása, onnan már csak földúton lehetett megközelíteni a völgyben lévő települést. Télen - hogy a falut a hótakaró ne zárja el a külvüágtól - a templom melletti, a legközelebbi faluba átvezető utat lóvontatta hóekével tették járhatóvá, Azt gondolná az ember, hogy a jelenlegi polgármesternek a városi kényelemből érkezve nehéz volt megszokni az itteni zord viszonyokat. Heller Vilmos ugyanis csepeli illetőségű, felesége családja erdősmároki. Ennek ellenére nem az asszony, én akartam letelepedni a faluban - próbálja megmagyarázni családjának is meglepetést okozó lépését a falu első embere. - Amikor először megpillantottam az erdők közé ékelődött egyutcás települést, azonnal beleszerettem. Azóta sem bántam meg, hogy ideköltöztem, jól érzem itt magam, s az önkormányzati testülettel együtt azon dolgozunk, hogy ez az érzés az itt élők mindegyikében rögzüljön. Az elődöknek is sokat kellett tenni azért, hogy a jelenleg 122 lakost számláló község megtartóképessége javuljon. A bekötőutat még a régi rendszerben építették meg, a vezetékes víz pedig 1990-ben került a faluba. Az út megépítésével a közlekedési helyzet is javult, szükség volt a munkaerőre, naponta jártak a munkásbuszok a pécsi bányákba, a pécsi és a mohácsi üzemekbe, a hi- mesházai termelőszövetkezetbe. A bejáró munkásokat szállító buszo-
