Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-24 / 261. szám

4. OLDAL BARANYA I TŰKOR 2001. Szeptember 24., hétfő II Szakképzést indítana az újságíró-közösség Boly Bolyon tartotta meg éves szak­mai tanácskozását szombaton a Magyar Újságírók Közössége (MŰK). Kósa Csaba, a MÚK el­nöke a szervezetet érintő ked­vező változásokról számolt be a megjelentek előtt.- A rendszerváltás óta eltelt egy évtized után az idei év végre igen kedvező változásokat hozott a Magyar Újságírók Közössége szá­mára - mondta Kósa Csaba, a MÚK elnöke a döntően konzer­vatív, polgári szellemiségű újság­írótagsággal bíró szervezet szom­bati éves szakmai tanácskozá­sán. - A tervek szerint jövőre az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) is rögzített szakképesítést nyújtó űjságíróképzést indítunk, és ezzel a szakma előtt lehetőség nyílik államilag elismert képesí­tés megszerzéséhez. Az elnök a kedvező változások között kiemelte, hogy a közösség a társadalmi szervezeteket ingat­lanhoz juttató bizottság döntése nyomán a közelmúltban új szék­házat kapott, továbbá tárgyalá­sok folynak arról is, hogy a MÚK használati jogot szerezzen a Ma­gyar Újságíró Szövetség által használt üdülőkben. Ezen túlme­nően folynak a tárgyalások a szervezet tagjai által a jövőben igénybe vehető egészségügyi el­látási rendszer ügyében is. A tanácskozáson átadták az idei Táncsics Mihály Arany Trombita díjakat. A MÚK a nyi­tottság jegyében a szervezetbe nem tartozó újságírók közül Koller Zoltánnak, a Dél-Baranya Televízió főszerkesztőjének ítélte oda a díjat. A támogatóknak járó elismerést idén Siklós városa kapta meg, a MÚK-tagok közül pedig Dánfalvi Dezső, a Magyar Televízió operatőre vehette át a megtisztelő elismerést. A díjak átadását szakmai elő­adások sora, majd fórum követte. S.O. PÉCS ÚJ SZOBRA. Szoboravató és ünnepi műsor invitált minden­kit a Fellbach térre, ahol szombaton leleplezték testvérvárosunk ajándékát, a Partnerség szobrát. A szürke márványból készült alko­tás Rotraud Hofmann szobrászművész munkáját dicséri. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Nem kell a „más” szemete Hulladéklerakók: csak a mozgolódás a nagy - Gyakran a lakosság állja útját a beruházásnak Ahogy közeleg a hulladékgazdálkodási törvényben foglalt 2003-as határidő, mind aktívabban keresik az önkormány­zatok a szemét minél olcsóbb, de eurokonform elhelyezésének lehetőségét. Tényleges lépésekről egyelőre az összefo­gások terén nem beszélhetünk. __ Baranyai körkép Ór iási a mozgolódás a hulladéktárolók ügyében megyénkben is. Kevés az olyan tér­ségi fórum, ahol ne kerülne szóba a kérdés. A törvény 2003. január elsejétől az önkor­mányzatok kötelező feladatai közé sorolta a hulladékkezelést. A szabályozás kitér a szerves hulladékok lerakásának 25 százalé­kos csökkentésére és a csomagolóeszközök felének visszagyűjtésére is. Miután ezek a feladatok csak szelektív szemétgyűjtéssel és komposztálással oldhatók meg, a telepek ki­alakítása mérhetetlen összegekbe kerül. Több kisebb település vezetői teljes anyagi csődtől tartanak.- Ez az álláspont erősen túlzó - nyugtat Vida János (képünkön), a pécsi Biokom Kft. üzemeltetési igazgatója. - Az is igaz, hogy a Dunától nyugatra eddig egyetlen önkor­mányzat, a paksi tudott saját erőből modern hulladéklerakót építeni. Miután hasonló anyagi háttérrel kevés város rendelkezik, mindenki térségi össze­fogással próbálja a szemét modern, a tör­vénynek megfelelő elhelyezését biztosíta­ni. Ezek többségére jellemző, hogy a pro­jektek hátterében a területen hulladékelhe­lyezésben érdekelt cégek állnak a háttér­ben. Legutóbb éppen a Biokom által előké­szített hulladékgazdálkodási rendszer ter­ve látott napvilágot. A koncepciót két fő te­rületre dolgozták ki, megyénk 41 települé­sét ebből a déli érintheti, csatlakozásuk esetén. Amint a tervekre rábólint a Környe­zetvédelmi Minisztérium (a döntést a tárca korábban szeptember elejére, majd köze­pére ígérte), az elképzelések a kormány elé kerülhetnek. Kedvező döntés esetén a be­ruházás ötven százalékát Brüsszel az ISPA- program keretében, míg negyven százalé­kát az állam finanszírozná. A projekthez, egyelőre szándéknyilatkozat formájában, legutóbb Mohács is csatlakozott, ennek ki­adása előtt az önkormányzat a Környezet- védelmi Minisztérium és a Köztisztasági Egyesület állásfoglalását kéri. Bár a Mohács Térségi Területfejlesztési Társulás négy éve igyekszik egy, a környéket lefedő modern szeméttelepnek helyet találni, a város veze­tése indokoltnak tartja újabb alternatívák .felkutatását is. Amint a képviselő-testületi előterjesztésben megfogal­mazták: „Mivel a lerakásban közvetlenül érintett települé­sek lakossága több alkalom­mal meghiúsította a program elindítását, kétségesnek lát­szik, hogy meg tud valósulni a regionális hulladéklerakó”. Az önkormányzat borúlátá­sa nem indokolatlan. Eddig négy területet vizsgáltattak meg, és az összes helyen kivé­tel nélkül a szomszédos tele­pülésen élő lakosság, vagy annak egy része ellenállásába ütközött a megvalósítás. A leg­utóbb kijelölt helyszín ellen kivételesen nem a polgárok, hanem az erdőfelügyelet tiltakozik - a hatósággal még tárgyal a társu­lás elnöke. Hasonló próbálkozá­sok sora indult már me- gyeszerte, de konkrét eredményt eddig sehol nem tudtak felmutatni. Egyelőre ugyanígy felelőt­lenség lenne a regionális összefogással tervezett hulladékgazdálkodási rendszerek jövőjét megjó­solni, így jelenleg a 200 ezer főt ellátó kökényi és a 15 ezer lakos sze­metéről gondoskodó sellyei felelnek meg a majdani szigorú elvárásoknak. További bizonytalanságra ad okot, hogy az uniós csatlakozásig a még működő, de egymás után bezárásra ítélt kezeletlen és Szilárd rendszer A regionális hulladéktárolók építése a térségiekhez ké­pest több pluszfeladat ellátását teszi szükségessé. A Dél-Balatoni és Sióvölgyi Települési Szilárd Hulladék­gazdálkodási Rendszeren belül két regionális telepet, átrakóállomásokat és a zöldhulladék komposztálására alkalmas üzemeket hoznának létre. A déli rendszer ki­alakításakor a koncepció készítői a város csatlakozása esetén Mohácsnak is komoly szerepet szántak. A Du- na-parti településen, mint az egyik gyűjtőkörzet köz­pontjában átrakóállomás, hulladékudvar és hasznosító­üzem is épülne. gyakran felügyelet nélküli szeméttelepek rekultiválását is meg kell oldaniuk az önkor­mányzatoknak. Nincs pénz a romatelepre Hírek A belváros és gesztenyés között húzódó Engel Adolf utca taka­ros portái tövében, éppen félúton terpeszkedik a korabeli csendőrlaktanya földszintes tömbje, amelyet évek óta roma családok laknak. A komfort nélküli hajlékok teljes renoválá­sára nincs keret. Komló A lepusztult, két házból álló tömböt 13 család lakja. A zobáki domboldal tövében az esőzések után a lezúduló sár elborítja az udvart, a partoldalt megfogni épített kőfal egy része rég leom­lott. A támfaltól egy méternyire ál­ló ház egyik lakója, a nyugdíjas Orsós Ferenc szerint egy év alatt a lakása belső falán lévő milli­méteres repedés ujjnyira széle­sedett. A házban se víz, se szennyvízelvezetés. A volt lakta­nya tetőzete kritikán aluli, szin­te minden hajlék beázik, csoda, hogy a kóboráram még senkit nem csapott agyon.- Csinálhatnak itt bármit, ha vannak olyanok, akik vödörbe piszkítanak, a fekáliát meg az udvarra öntik - fakadt ki az ud­varon egy középkorú asszony. - Ha valaki nem képes elmenni a reterátig, az ne beszéljen arról, hogy senki sem segít. A városüzemeltetési gond­nokság vezetője, Galácz József előtt nem ismeretlenek a bajok. Ahogy elmondta, ha jutott pénz, azt a házra költötték. Felajánlot­ták: úgy adnak építőanyagot, ha az ott lakók, akik közül a több­ségnek nincs munkája, segíte­nek a helyreállításban. Senki nem jelentkezett a téglákért, a cementért. A családok közül né­gyen fizetik a lakbért, igaz, hogy ők lakásfenntartási támogatást kapnak. A többiek 230 ezerrel tartoznak. Azért csak ennyivel, mert a havi díj a városi átlaghoz képest is alacsony, 1600 forint körül van, az alapterülettől füg­gően. Polics József, a városüzemel­tetési iroda vezetője ugyancsak járatos az itteni ügyekben. Azt mondja: a költségvetés-tervezet­ben a lakásfelújításokra kért 30,6 millió között ott volt a telep 3 milliója is. Deficit okán a kép­viselő-testület a kérést idén el­utasította. Bár a tisztiorvosi szolgálat az irodát a víz- és szennyvízvezeték hiánya miatt nap mint nap ostromolja, egy­előre nincs mit tenni. Az utca lakói, főként a vízhá­lózat rekonstrukciója után rend­ben szeretnék látni szűkebb környezetüket. Erre egyelőre ke­vés az esély. DEÁK GÁBOR Díszkivilágítás a pincesoron VlLLÁNYKÖVESD Az elektromos hálózat re­konstrukciója révén a tervek szerint díszkivilágítást kap a község országszerte híres pincesora és a helyi temp­lom. A település képviselő-testületé­nek legutóbbi ülésén került szó­ba az a program, amelynek ré­vén teljesen megújul a falu köz- világítása, és a jelenleginél több lámpatestet helyeznek el. A be­ruházás költségeit a község a megtakarításokból fedezi. A munkálatok révén a köves- di pincesor állandó, míg a temp­lom - melynek felújítását szin­tén tervbe vette az önkormány­zat - hétvégenként rendelkezne díszkivilágítással. Az ülés során azt az ötletet elvetették, hogy a pincesort a sportpályáról világít­sák meg, ugyanis azzal ismét csak pluszköltségbe verné ma­gát az önkormányzat. A mindenki számára meg­nyugtató megoldást a kivitelező cég szakemberei dolgozzák majd ki. Pécsi diplomások lobbiköre Rendhagyó és egyben hagyományteremtő rendezvény volt a Pécsi Diplomások Köre szombati I. találkozója, amelynek a Pécsi Tudományegyetemen a „Kezdjük együtt a tanévet!” volt a szlogenje. A langy kora ősz, az egyetemi arborétumi háttér előtti sportpálya még üde zöld füve emlékezetes egyetemi bulinak volt a színte­re. Szombaton több futamban zajlottak a Pécsi Diplomások Köre I. találkozójának eseményei. Rég végzett, jó nevet szerzett egykori diákok jöttek el, hogy úgymond „összeszűrjék a levet” a mostaniakkal és el­határozzák: együtt lobbiznak egyetemü­kért. Kulturális és szórakoztató progra­mok, sportrendezvények regimentjében kerítettek módot a rendezők arra, hogy nyilvános beszélgetésre invitálják a vendé­geket. A beszélgetőpartnerek - dr. Kiss László alkotmánybíró, dr. Mellár Tamás, a KSH el­nöke, dr. Dézsi Mihály, az ORFK szóvivője, dr. Besenczi Árpád színész, dr. Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter, dr. Bogi István al­kotmánybíró és Lovasi András zenész, a félkaréjos ülés sorrendjében, egyben a lob­bikor alapító tagjaiként válaszoltak a szóvi­vő Nimmerfroh Ferenc és Győrffy Zoltán új­ságírók kérdéseire. Mind megegyeztek abban, hogy életük alapvető élményanyagát jelentik a pécsi egyetemi évek, amelyek minden­képpen kötelező erejűek a lob­biköri tagság elfogadására nézve. Dávid Ibolya igazságügy-minisz­ter a „Mi jut eszébe az embernek az egyetemről?” - kérdésre vála­szolva elmondta: - Minden... A szerelem, a csavargás, a színház. Még a tanulás is. Amikor befeje­ződik az egyetem, ki-ki elkezd a családjával foglalkozni. Az egye­temi barátok eltávolodnak az olyanok kivételével, mint például Szili Katalin, aki szintén politikai pályára került, és ugyan a paletta másik felén tevékenykedik, meg­maradt jóbarátnak. A legfonto­sabb azonban, akit innen ma­gammal vittem, a férjem. Amikor elmen­tünk az egyetemről, úgy éreztük, mintha ki­téptek volna innen minket. Most, igazsá­gügy-miniszterként is azt mondhatom: bár­melyik diákkal szívesen cserélnék, mert éle­tem legnagyobb ajándéka az az 5 év volt, amit itt töltöttem. Bogi István alkotmánybíró: - 1960-ban léptem be az egyetemre, ahol az első nap megismerkedtem a gyermekeim édesanyjá­val. Aztán a felejthetetlen professzorok kö­vetkeztek, akiknek egyikétől megkérdezték: - A Legfelsőbb Bíróság ellen hol lehet felleb­bezni? - A mennyben, fiam! - volt a válasz. Dr. Dávid Ibolya, dr. Bagi István és Lovasi András a rendezvényen- Az alkotmánybírói taláros testület tagja el­mondta még, hogy a szűkebb baráti körét ma is a hajdani egyetemi társak alkotják. Ha netán évekig sem találkoznának, úgy be­szélgetnek, mintha csak előző nap hagyták volna abba. Kiss László professzor, ugyancsak alkot­mánybíró az egész korszakot jellemző pécsi halásztanyai estékre emlékezett, ahol 17 fo­rintért kapták a halászlét, és amire már az akkori pénztelenségre való tekintettel is adó­sak maradtak. A tartozást persze azóta rendezték... BEBESSI K. EGERÁG új polgármestere va­sárnaptól dr. Paulai János eddi­gi alpolgármester, aki független jelöltként 237 szavazattal nyerte el az összesen 784 szavazópol­gár közül szám szerint 505 sza­vazni megjelent egerági voksát. Ifj. Hegyi Győző 217, Kun Zol­tán 40 szavazatot kapott. Kiss Sándor korábbi polgármester június 15-én mondott le családi és magánéleti okokra hivatkoz­va. (bk) SZIGETVÁR holnap százhat­van hallgatót fogad a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről. A diákok a város történelméről, az elmúlt évek­ben bekövetkezett fejlődéséről hallhatnak előadásokat többek között Ravazdi Lászlótól, a Vár­baráti Kör elnökétől, és a pécsváradi lőteret is megtekin­tik. (sa) A PÉCSVÁRADI Művelődési Központ emeleti klubjában ja­pán teaház lesz ma délutántól. A rendezők ízelítőt kívánnak adni a japán kultúrából: többek között lesz kimonobemutató, közös játék origamival, vala­mint szárazvirágból falikép- és díszkártyakészítés. (sa) NAGYPETERDI lelkes lokál- patrióták. A helybeliek Huber Márta pécsi kutató vezetésével valószínűsítik, hogy Vörös­marty Mihály Ősz Peterdi című elbeszélő költeményének ese­ményei valószínűleg a község­ben játszódtak. A faluban való­ban élt egy Peterdi nevű család. __________________________ (CS) Lot tószámok Ötös lottó: 19 @) 63 (72) 81 Jokerszám: 418598 Hatos lottó: 8 23 29 30 33 @ Pótszám: 28 i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents