Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-13 / 250. szám

2001. Szeptember 13., csütörtök 7. OLDAL KULTÚRA -RIPORT MIÉNK ITT A TÉR. Mindenki szívesen időzik a közelmúltban átadott Jókai téren, amelynek szobrai, tér- plasztikái pihenésre, nézelődésre és játékra is csábítanak. _________________________fotó: müller andrea Be mutatták az egyetem borát Egy közelmúltban lezajlott vá­lasztás eredményei alapján idén második alkalommal mutatta be a Pécsi Tudományegyetem az „Egyetem borát”. Mint Tóth Jó­zsef rektor tegnap, a pécsi Csá­szár-pincében megrendezett saj­tóbeszélgetésen elmondta, az egyetem ezzel a gesztussal is a ré­gióhoz való kötődését kívánja ki­fejezni amellett, hogy a most megválasztott borok praktikus célt is szolgálnak, hiszen kiválóan reprezentálják az intézmény és környezete hangulatát, kultúráját. Prémium kategóriában idén Polgár Zoltán 1997-es, barrique- olt Cabemet Franc-Cabemet Sau- vignon cuvée-je nyert, a vörösbo­rok között a szekszárdi Aliscavin 1999-es fűszeres Kadarkája, a fe­hérborok között pedig a pécsi Radó István 2000-es Chardonnay- ja végzett. Ez utóbbi kiváló bor a város keleti részén található Ör­dög-árok déli lejtőjén megtermett szőlőből készült. _____ s.o. Bo naparte mosolya Könyv Montennovo Nándor emlékére Montenuovo Nándor, a bólyi köz­pontú Batthyány-Montenuovo ura­dalom egykori ura ötven évvel ez­előtt halt meg Márianosztrán. A herceg magas rangú nemesi család­ból származott, dédnagyapja Neipperg Albert, Bonaparte Napóleon felesége, Habsburg Má­ria Lujza második házasságából született. Az édesapa Alfréd, csá­szári és királyi kamarás volt az Osztrák-Magyar Monarchiában. Nándor 1921 -ben vette át az uradal­mat, és csaknem három évtizeden keresztül irányította a húszezer hold nagyságú mintagazdaságot. Életének jelentős részét a bólyi kas­télyban töltötte, a település döntő­en német ajkú lakosságának tiszte­letétől övezve. Bár távol állt tőle a direkt politizálás, szellemi, erkölcsi hovatartozásáról tanúskodik az az Esterházy Móriccal közösen fogal­mazott memorandum, amellyel a háborúból való kiugrást sürgették, és beszédesek a zsidó törvények el­lenzéséről valló, róla szóló doku­mentumok is. Bagány Péter nehéz feladatra vállalkozott, amikor a Montenuovo Nándor herceg és Németbóly kö­zös történetének feldolgozásához hozzáfogott. Bár a Baranya Megyei Levéltár rengeteg iratot őriz a kas­tély életéről, a források mégis töre­dékesek. A szerző a rendelkezésre álló anyagot lelkiismeretesen és aprólé­kosan feldolgozva, a még megvála­szolhatatlan kérdéseket is feltéve vázolja fel az uradalmat és a herceg portréját. Az olvasmányos, számos apró történeti adalékkal színesített, a humorral fűszerezett kor- és sze­mélyiségrajz nem akar többet mondani, mint amennyi az eddig felkutatott anyag alapján elmond­ható. A könyv azonban a vállalt hi­ányosságai mellett is nagy jelentő­ségű, hiszen - a Boly történetét fel­dolgozó írások egyes fejezetei mel­lett - mindeddig nem jelent még meg olyan önálló, történeti igényű munka, amely Montenuovo Nán­dor életével foglalkozott volna. Hogy a Montenuovo-kutatásnak van jövője, arról nemcsak a helybe­liek elismerő és támogató szavai ta­núskodnak. Szűcs Károly okmány- és illetékbélyeg-gyűjtő miután megtudta, hogy a szerző Monte­nuovo Nándor életének történeté­vel foglalkozik, azonnal felvette ve­le a kapcsolatot és egy meglepő ajánlattal állt elő. A gyűjtő birtoká­ban van ugyanis az a Monarchia il­letékbélyegeit tartalmazó gyűjte­mény, amelynek alapjait még Montenuovo Alfréd, a herceg édes­apja rakta le, és amelyet Nándor, a fiú örökölt és bővített egészen a ha­láláig. A nem mindennapi ajánlat a harminc éven keresztül gondozott gyűjtemény bólyi bemutatására vo­natkozott. A kiállítás a jubileumi megemlékezés napjaiban a bólyi Erzsébet Vigadóban volt látható, először az országban. ________io. Ch arlie új emberei Az igényesebb könnyűzene kedvelőinek igazi csemegé­ket hoz a csütörtökön indu­ló Pécsi Napok rendezvény- sorozat. A legismertebb ha­zai dzsessz- és rockzené­szek adják egymásnak a ki­lincset több mint egy héten át. Rögtön az első napon egy kurió­zum koncert lesz este 8-kor a Széchenyi téren, a hazai dzsessz- és rockzene két nagy öregje, Jackie Orszáczky és Tátrai Tibor talál újra egymásra. Mert játszot­tak ők már együtt a legendás Syrius együttesben, és a hetvenes évek elején a magyar könnyűze­ne eddigi legnagyobb nemzetkö­zi sikerét aratták ausztrál turné­jukon az Ördög álarcosbálja című lemezükkel. Jackie azóta külföl­dön él, s bár már adott ki itthon is albumot kint született alkotásai­ból (a funky, a rock és a dzsessz sajátos keverékét hozta létre), de most Tátraival egy vadonatúj kö­zös anyaggal jelentkeznek. A Peace Of My Heart lemezük be­mutatója ingyenes, miként más­nap ugyanitt Charlie koncertje is. Horváth Charlie-t azonban ez­úttal nemcsak a szokásos csapat, a Tátrai Band kíséri, a zenekar ki­bővült 16 tagúra. Mert a népsze­rű énekes is újított, dzsesszle- mezt adott ki a napokban, s erről a korongról is elhangzik majd több szerzemény. A banda ezért dzsesszzenészekkel egészült ki, többek között Egri János bőgős­sel, Borlay Gergő dobossal, Csi­szár Ferenc szaxofonossal, László Attila gitárossal. Az énekes lapunknak elmond­ta, hogy régi dzsesszslágerek át­dolgozásáról van szó, de nem „az ereszd el a hajam” stílusban, ha­nem visszafogott improvizációk­kal adják elő a dalokat. Négy új szám is található a lemezen, de nemcsak ebből áll majd a prog­ram, a Charlie-féle sikernótákból is lesz egy félkoncertes blokk. Charlie úgy fogalmazott, hogy nem áll tőle távol ez a dzsesszes stílus, hiszen az Olympia együt­tesében a hetvenes években ugyanezt játszották. Ez az album egyébként egy időutazás a dzsessz világában, Billy Holli- daytól Eric Claptonig széles a skála. Ha pedig lemezbemutató, ak­kor László Attila szólóban sem maradhat ki a sorból, önálló új al­bumát (Smart Kid) is bemutatja Pécsett saját együttesével vasár­nap a Sétatéren. Őket hétfőn ugyanitt Török Ádám és a Mini követi, majd az elitkínálatot szeptember 20-án a Hot Jazz Band bulija zárja - de ennek a napnak a délutánján lesz még egy dixie-show, a szokásos pár­baj a Benkó és a Molnár Dixie­land zenekarok között a Feszti­válsátorban. MÉSZÁROS b. e. Kezdődik Ma kezdődik a város ünnepe, a Pé­csi Napok Fesztivál. A tíznapos kulturális, szórakoztató forgatagot Papp Béla alpolgármester nyitja meg délután négy órakor a Széche­nyi téren, a már hagyományosnak mondható fúvósgála keretében. Sajnos ezúttal nélkülöznünk kell a népszerű katonazenekarok pro­dukcióját, az együtteseket a hon­védség takarékossági okokból meg­szüntette. A fúvósgálán a Pécsi Érc­bányász Koncert-fúvószenekar, a Pécsi Szénbányász Koncert-fúvós­zenekar és a Gyárvárosi Ifjúsági Koncert-fúvószenekar zenéjét él­vezhetik a résztvevők. A Sétatéren megnyílik a szoká­sos kézművesvásár, a szabadtéri színpadon 18 órakor kezdődik az a forgatag első kamarahangverseny. A mind több szakmai elismerést begyűjtő UniCum Laude énekegyüttes Zeng az énekshow című koncertjén jazz- pop és örökzöld melódiák átiratait hallhatjuk. Szintén hagyományo­san a térhez kötődik a Finom fala­tok és borok utcája, ahol ínycsik­landozó harapnivalókat és a vil­lány-siklósi, valamint a mecsekaljai borvidék magántermelőinek minő­ségi borait kínálják a járókelőknek. Ezen a környéken zajlik a gyermek­programok jelentős része, valamint több zenés-táncos műsor, és itt vár­ja délutánonként a látogatókat színházi kiadványokkal, szóróla­pokkal, videókkal a Pécsi Nemzeti Színház sátra is. Magyarul - magyarán Miatt - végett Tisztes kort megért barátom, aki még a híres-hírhedt Horger Antal úr tanítványa volt, fiatalokat megszégyenítő érdeklődéssel fi­gyeli a mai magyar nyelvhaszná­latot. Régebben írásban, újságszöve­gek kivágásával hívta fel a figyel­memet az általa hibásnak vagy csak szokatlannak tartott jelensé­gekre. Most már jogos kényelem­ből egy-egy telefonhívás jelzi, hogy még mindig van szóvá tenni valója. Legutóbb azt tette szóvá, hogy az egyik (valamelyik) gyógyszertár (egyre gyakrabban patika) ajtajára nyitáskor kiakasz­tanak egy táblát, amelyen ez ol­vasható: „Egészség miatt nyitva.” Azt kérdezi: Mit szólok hozzá el­ső hallásra vagy látásra, mert ő bi­zony változtatna rajta. A szóban forgó tábla ötlete minden bizony­nyal az a kiírás, amely azokon a boltokon, műhelyeken olvasható, amelyeket a rendes körülmények között nyitva szoktunk találni, azaz: Betegség, szabadság, áruát­vétel stb. miatt zárva. Hol van a kutya elásva? A ma­gyar szavak szófaji típusokba so­rolhatók. Ezek között az ige, a névszó és a határozószó után ne­gyediknek a viszonyszó követke­zik Nos, ennek az első altípusa a NÉVUTÓ, amely nem önmagá­ban, hanem valamely névszó rag- talan vagy rágós alakjával együtt fejez ki valamilyen körülményt. Leggyakrabban helyet (fa alatt), időt (ebéd után), módot (szabály szerint), illetve elvontabb fogal­makat (betegség miatt, gyógy­ulás végett). És máris a témánál vagyunk. A határozók irányhár­massága szerint a helyet kifejező honnan? iránynak az elvontabb előzmény mint ok, a hová? irány­nak pedig az ugyancsak elvon­tabb cél felel meg. Az előbbit, va­gyis az okot a miatt, az utóbbit, vagyis a célt a végett névutóval fe- jezzükki. Ha a nyelvtanban ke­vésbé jártas szülők azt írják a gyermekük mulasztását igazoló üzenőkönyvbe, hogy Norbika betegség (fogfájás, hasmenés stb.) végett nem mehetett iskolá­ba, akkor burkoltan vagy félreért- hetően azt közük, hogy célként könyvelik el a mulasztást. Megfi­gyelésem szerint a különben egy­általán nem használt végett for­dul elő a választékosabbnak szánt ún. úrhatnám beszédben. A gyógyszertár ajtajára füg­gesztett táblán tehát a VÉGETT lenne a helyénvaló. Minden gyógyszer megvásárlásának (mé­regdrágán) nem az oka, hanem a célja, hogy bemehessünk a pati­kába. A névutó helyett gyakoribb a rágós névszó. Helyviszony kifeje­zésére pl. az iskola mellett csak­nem egyenértékű ezzel: az isko­lánál. Mind a miatt, mind a vé­gett helyett állhat az -ért rágós névszó, amelyben azonban nem különül el élesen az ok és a cél. Pl. Az őt sújtó sérelemért állt bosszút. Garázdaságért büntet­ték meg. Illetve: Kegyelemért kö- nyörgött; Az egészségéért küz­dött. A kiírás így sem érthető félre, de ha a jó gondolat megtalálja a maga helyes nyelvi formáját, eset­leg az is a gyógyulást szolgálja. Rónai Béla Elszakadt a szövőüzem fonala Dencsházán állástalan hölgyekből csináltak szakképzett munkanélkülieket A kis települések legnagyobb ellensége a hihetetlen mértékű munkanélküliség. A szűkös büdzséből többnyire csak mor­zsák jutnak a gondok javítására, és olykor a legjobb szándék is csak odáig vezet, hogy a falu pénzén hónapokig tanítják a helybéli állástalanokat, majd a tanfolyam végén sokkal kép­zettebb, vizsgázott munkanélküliek lehetnek, miként az egy Szigetvár melletti községben történt.- Minden olyan klasszul indult, ki gondolta volna, hogy az egésznek semmi értelme - vázolja tömören a véleményét az egyik dencsházi asszony arról a tanfolyamról, me­lyet a faluban másfél tucat mun­kanélküli nőnek szerveztek.- Hónapokon át tanultunk gyapjúszőnyeget szőni, az önkor­mányzat ingyen berendezte hoz­zá a művelődési ház egyik termét, a szigetvári munkaügyi központ közreműködésével pedig egy népművészt küldtek előadónak - veszi át a szót egy másik kiművelt helybeli állástalan nő. - És mi haj­tottunk, nem is eredménytelenül, mert szinte kivétel nélkül kiváló­an vizsgáztunk augusztus végén.- Sőt, a tanfolyam során készí­tett szőnyegeket egy kiállításon is bemutatták, és több megrendelés érkezett a kisebb egyedi darabok­ra - mondja felcsillanó szemmel egy harmadik középkorú hölgy. - Kezdettől fogva nagyon bizakod­tunk, mert gondolja végig, hogy mire elég a 14 ezer forintos segély a többgyerekes családoknak. Leg­alább a dupláját szerettük volna megkeresni. A munkától nem fél­tünk, mindannyian Szigetváron dolgoztunk korábban a konzerv- meg a cipőgyárban, amíg azok az üzemek is meg nem szűntek. Most meg el se kezdhettük a munkát, mert a falunak gyárat ígérő vállalkozó már menet köz­ben kiszállt. A szőnyegszövéshez szükséges eszközök pedig olyan drágák, hogy az itt elérhető sze­zonmunkákból, a gyümölcssze­désből meg a szántóföldi alkalmi feladatokból még egy állványt se tudunk beszerezni, nemhogy egy szövőszéket.- A faluban élők 40 százaléka munkanélküli, és a nők körében még rosszabb az arány, minden második asszony állástalan - idé­zi a tanfolyamindítás indítékait Áshin Károly alpolgármester. - Valamit lépni kellett, s kapva kap­tunk azon, amikor egy csorvási vállalkozó szőnyegüzemet ígért, olyat, amilyent otthon is működ­tet. Kinézte a tűzoltószertárunkat is műhelynek, igaz, ettől később elállt, mert nem nyert támogatást a pályázata a berendezésére. Nem valami kókler ültetett fel bennün­ket, hiszen előtte a helyszínen is ellenőriztük, jól megy az üzeme, sőt, a munkaügyi központ sziget­vári kirendeltsége is áldását adta a képzésre. Csak menet közben jöt­tek a gondok. Kiderült, hogy idő­közben a nyugati piacot har­madárral olcsóbb indiai szőnye­gek árasztották el, így a vállalkozó készlete is raktáron maradt. Ami­kor augusztusban számon kér­tem, hogy miért csapta be a falut, így felelt: „Akkor csaptam volna be igazán az embereket, ha egy hónapig foglalkoztatom őket, és utána nem fizetek.” Úgy gondo­lom, hogy az elképzelésünk kivá­ló volt, helyben dolgozhattak vol­na az asszonyok, megspórolva az utazási költséget és kiegészítve a családi jövedelmet. Másrészt nem mondtunk le a tanultak hasznosí­tásáról, felvettük a kapcsolatot egy mohácsi céggel, ahol szintén gyapjúszőnyegeket készítenek. Van rá remény a közeljövőben, hogy tőlük szövőszékeket ve­gyünk bérbe és a nők azokon folytathassák a munkát.- Megfordult a fejünkben, hogy önállósodunk, de 20 ezer forintba kerül csak maga az állvány, míg a szövőszék 80 ezernél kezdődik. Ennyi pénzt idénymunkákból nem tudunk összespórolni, hiába szerettük és tanultuk meg ezt a mesterséget - teszi hozzá az egyik szövőmester hölgy. - Mindeneset­re magunk is próbálkozunk Munkaerőből nem lenne hiány FOTÓ: MÜLLER ANDREA előbbre lépni. Ha ki-ki összegyűj­ti az állványra valót, akkor egy-két széket egymásközt körbeadva már lehet kezdeni valamit. A ta­nulás során gyártott nagy szőnye­geinket, a kétszer másfél métere­seket 35 ezerért, a faliszőnyegeket 18 ezerért lehet értékesíteni, s két ilyen darabot egy hónap alatt csi­náltunk meg. Az anyagköltséget leszámítva ez 40 ezer forintos jö­vedelem, igaz, hogy áfát, tébét nem számolva. A kis méretű gyapjúanyagokra kimondottan nagy az igény, a gyártását és érté­kesítését talán magunk is meg­szervezhetjük. A fonálból nagyon szép dolgokat lehet kihozni, talán nekünk is sikerül. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents