Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-19 / 226. szám
8Ar INFORMATIKA A 2001. augusztus 19. pú bankólási lehetőséget. Akkor a pénzintézetek fele még azt „jósolta”, hogy a házibankok beindítása leghamarabb 1-2, 35 százaléka szerint pedig 3-5 évet vesz igénybe. Az elektronikus bankoknak 1999 végén mindössze háromezer ügyfele volt, tavaly nyárra számuk 25 ezerre nőtt, míg idén tavasszal nyolcvanezer lakossági és mintegy tizenötezer vállalati ügyfél mondhatott magáénak elektronikus folyószámlát. Miközben Svédországban az internetezők 44 százaléka, Németországban 34 százaléka bankói otthonról, idehaza az internethasználóknak még csak tizede kukkant be szörfölés közben egy kis „átutalásra” bankjába. A bankok többsége (egyelőre) , hogy mielőbb átszoktassák a költségtakarékos megA pénzügyekkel foglalkozó nagyobb cégek zöme már internet alapú megoldásokkal (is) csábítja ügyfeleit - derül ki a GKI jelentéséből. A vállalatok az év végére az elektronikus aláírás elterjedésével további felfutásban reménykednek. Mára a nagyobb bankok mindegyike lehetővé tette lakossági ügyfeleinek, hogy otthonról, az interneten keresztül is intézhessék pénzügyeiket. A GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből kiderül, a pénzintézetek mintegy fele rendelkezik már ezzel a szolgáltatással. A többiek pedig kevés kivételtől eltekintve arra várnak, hogy beinduljanak a magyar elektronikus aláírást hitelesítő központok. A felfutás imponáló. Másfél évvel ezelőtt mindössze két nagy magyar bank kínált egyéni ügyfeleinek otthonról elérhető, internet alaMikortól lesznek elérhetőek a bankok szolgáltatásai az interneten keresztül?* Már jelenleg is Az év végétől Jövőre Nem tervezik 36,8% 10,5% 42,2% 10,5% (* A kérdésre 19 magyar pénzintézet válaszolt) oldásra ügyfeleiket, gyakorlatilag ingyen, illetve a hagyományosnál jóval olcsóbban kínálja az elektronikus szolgáltatást. A GKI felmérése szerint az e-banking mellett a biztosítócégek illetve az értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó társaságok az igazi nyertesei az elektronikus kereskedelemnek. A pénzügyi ágazat mindhárom szereplője azt várja, hogy az elektronikus aláírás elterjedésével dinamikusan nő majd az internetből származó haszna. A biztosítók, amelyek kissé lemaradva követik a bankokat, például már jövőre ötször annyi bevételt remélnek az interneten keresztüli értékesítésből, mint idén. Elsősorban a lakásbiztosítások és az egyedi elbírálást nem igénylő termékek e-kereske- delmét várják. A pénzügyi szektor „internetoptimizmusát” jelzi, hogy a szektor cégeinek internethasználati indexe a tavaly év végi 17,5 pontról 25,6 pontra emelkedett. Kedvező kilátásaikat jelzi az e-szignó „bizalomindexe” is. A cégek 1-től (közömbös) 3-ig (határozottan pozitívan) értékelhették, hogy mennyivel javítja termékeik elektronikus értékesítését a parlament nyári szünete előtt elfogadott új jogszabály. Az értékpapír-kereskedők 2,7-re, míg a bankok 2,5-re értékelték a szignó hatását. Elavult a vállalatok belső hírközlése Falánk gépférgek A magyar adatkommunikációs piac 60 százaléka a Matáv Rt., míg a fennmaradó rész az alternatív szolgáltatók kezében van - derül ki a BellResearch és Think Consulting kutatásából. Az elemzés szerint a 10 fő feletti vállalatok mintegy 50 ezer olyan telephellyel rendelkeznek, amelyek között adatkommunikációs kapcsolat létesíthető. A több telephellyel rendelkező vállalatok csak mintegy negyede épített ki eddig adatátviteli kapcsolatot kirendeltségei között. A vállalatok 41 százaléka még ma is analóg vonalat és modemet használ a telephelyek közti kommunikációra. Az utóbbi 1-2 évben elterjedtek a digitális vonalak is: a kutatás alapján a telephelyek közötti adatátvitelre a cégek 32 százaléka már a gyorsabb összeköttetést biztosító ISDN-vonalat használ. A harmadik leggyakoribb adatátviteli megoldás a bérelt vonal: a telephelyek között adatátviteli kapcsolatot létesített cégek 35 százaléka ilyen vonalakat használ. Pánik tört ki a neten a számítógépes vírusok tömeges támadása után. A gépférgek most a nagy cégek szervereire lesnek. Megelőzés nincs. Ötvenezer aktív illetve inaktív számítógépes vírust tartanak számon a világon. Az elmúlt hetekben a Code Red két verziója, illetve a Sircam rémisztette halálra a nete- zőket. A hazai víruslistát vezető Sircam ellopja a megtámadott számítógépeken tárolt információkat, és máshoz továbbítja őket. A Code Red pedig a gép irányításának átvételét lehetővé tevő rést nyit a megtámadott komputeren. A szakemberek szerint egy-egy járvány közt azért rövidül a „tünetmentes” időszak, mert a világhálón keresztül bárki vehet magának vírusíró programot, amivel különösebb előképzettség nélkül rászabadíthat a világra egy új gépférget. A vírus bejutását egy számítógépbe százszázalékosan csak az garantálja, ha nincs világhálós összeköttetése és máshonnan kapott anyagot sem használ a gazdája. A vírusirtók viszonylag jó hatásfokkal működnek, de gyakran kell frissíteni őket. A komolyabb kárt okozó gépférgek gazdái ma már nem az otthoni netezők tömegeire, hanem a nagy hálózatokat kiszolgáló szerverekre hajtanak. hírek Megakomputert építettek New York: Négy szuperszámítógép összekapcsolásával az Egyesült Államok tudományos alapja megakomputert hozott létre. A Teragrid másodpercenként annyi számítást végez ej, amennyi egy embernek tízmillió évig tartana. A gépen a kutatók a fegyverfejlesztés mellett az univerzum születését és az időjárást igyekeznek modellezni. Klikk az oktatásért Budapest: Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, a UNICEF és a British Airways közös internetes jótékonysági akciót hirdetett a www.unicef.hu magyar honlapon keresztül. Minden, az oldalra klikkelő látogató után a társaság 50 forintot utal át az alapnak, amely a pénzt a gyerekek ingyenes oktatásának kötelezővé tételére fordítja majd. Megrongálták a szörfpadot St. Edmunds Bury: Rövid életű volt a világ első köztéri szörfpadja. A brit St. Edmunds Buryben felállított elektronikus pádhoz gyorsan odaszoktak az ebédelő hivatalnokok. Az ingyen lehetőségre sokat kellett várni, emiatt az egyik potyázó dühében tönkretette a csatlakozókat. Százhúsz mobil egy site-on Budapest: Egyetlen honlapon fellelhető a Magyaroszágon forgalmazott valamennyi mobiltelefon-típusról az összes fontos információ. A www.gsm.kippkopp.hu címen a vásárlás előtt állók több mint 120 modellről találnak összehasonlító műszaki adatokat, ár alapján kereső programot. Tematikus cégkereső Egyedi keresőrendszert és webkatalógus indított be az MCOnet (www.mconet.hu). A keresőrendszer a felhasználók dolgát megkönnyítve a klaviatúrát mellőzve, egér használatával működik. Az oldalon megyénként mutatják be a cégeket, szervezeteket és társulásokat. Egy-egy adott témában információ után kutatókat tematikus honlapkereső is segíti. A társkereső katalógus segítségével például pár kattintással az ország szinte valamennyi ilyen irodája elérhető. De dobbantani lehet innen a jelentősebb oktatási intézmények, egyetemek honlapjaira csakúgy, mint a legjobb edzőtermekbe. Egy kattintással pedig megnyithatók a leggyakrabban használt nyelvek szótárai. A portálként működő honlap minden nap új játékot kínál. E mellett elérhetőek innen a legfontosabb vidéki illetve országos események összefoglalói, magyar és külföldi hírek. A mozik és színházak műsora mellett a tőzsde érdekességei is. A látogató egyoldalas, bemutatkozó lappal elkészítheti saját névjegykártyáját. Honlapját elhelyezik a portál webkatalógusában. Négyből egy felhasználó rendszeresen veri a számítógépét. Az okok közt a gép lassúsága, lefagyása, rossz működése szerepel. A valóság: a gazdák nem értenek ketye- réikhez. Az ütlegelés milliárdos károkat okoz világszerte.- Nem gyűlölöm én a számítógépemet. Nem akarom bántam. Csak azt akarom, hogy néha egy kicsit neki is fájjon - vallja be a „Drdoktor” néven bejelentkező gépbántalmazó az egyik legnépszerűbb magyar hírportálon a számítógépek bántalmazásáról nyitott vitában. A vita annak nyomán kezdődött, hogy a brit Novatech számítástechnikai vállalat felméréséből kiderült, a computert használók negyede már legalább egyszer nekiesett gépének. A kutatók a cég 4200 ügyfelét kérdezték meg arról, miként viszonyulnak gépeikhez. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a felhasználók nemtől, kortól vagy nemzeti hovatartozásuktól függetlenül bántalmazzák gépeiket.- A bántalmazás legenyhébb fokozata, amikor a használó üdítővel löttyinti nyakon a gépet, dühödt és erőteljes csapásokkal veri a klaviatúrát, illetve „szelíden” rácsap a rendetlenkedő monitorra, gépházra. A súlyosabb „bevallott” erőszaktételek közé tartozik a számítógép lökdösése, különböző tárgyakkal történő ütlegelése. Előfordul, hogy a használó dühében a klaviatúrát felragadva addig csapkodja a meghajtókat rejtő házat, amíg a gép beadja a kulcsot. A legsúlyosabb eset pedig, amikor a feldühödött komputertulajdonos falhoz csapva „gyilkolja meg” gépét - idézi fel tapasztalatait David Tepper, a New York-i Village Computer Shop tulajdonosa. A „tettesek” szerint gépek bántalmazásának legfőbb oka, hogy a szerkezet nem azt csinálja, amire a felhasználó gondol, érthetetlen hibaüzenetet ír ki, hibás a program vagy túl lassú a letöltés. A valódi okot a felhasználók nem szívesen ismerik be. Miután nem (tökéletesen) értenek a géphez, gyakran inkább „leverik” rajta ezt.- Én bevallom, néha belerúgok! Főleg, ha a ventillátor zörög! Általában* használ - vallja be a világhálós vitában a „Todor” nevű géptulajdonos.- Előfordult már, hogy ha valami nem úgy működött, ahogy akartam, mérgemben rácsaptam a billentyűzetre. Több olyan ismerősöm van, aki ennél tovább megy - mondja „PeterM”. A komputerszerelők szerint a munkahelyeken dollármilliárdokat költenek a rossz bánásmódtól meghibásodott gépek javítására. A felhasználók mintegy négyötöde rendszeresen „beszélget” gépével, odamondogat, ha a szerkezet túl lassú, ha szörfölés közben rossz helyre kattint. Ha a normál beszéd ilyenkor átcsap káromkodásba, az már biztos jele annak, hogy előbb-utóbb komputerverés lesz a vége. „Csak a£t akarom, hogy néha egy kicsit V neki is fájjon.” Bántalmazzák a számítógépeket *
