Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-11 / 218. szám

6. OLDAL SZENTLÖRINC BEMUTATKOZIK 2001. Augusztus 11., szombat H HI S zentlőrinc. Ásatási leletek igazolják, hogy az i. e. IV. évezredtől fo­lyamatosan lakott terület. A településen a vonaldíszes kultúra né­pei, a bronzkor embere, a pannonok és kelták, valamint a római kor emlékei is fellelhetők. Az Árpád-kori település első okleveles említése 1235-ből származik S. Laurency de Wkur néven. Az 1300-as évek eleje óta vallási és igazgatási központ. Az 1550. évi adóösszeírás vá­rosként, a török közigazgatás nahie (járás) központjaként szerepelteti Szentlőrincet. 1550-től 1950-ig folyamatosan város, mezőváros, járási székhely. A tarcsapusztai településrész a középkorban plébániás hely volt, papja többször szerepelt az 1330-as évek pápai tizedjegyzékében. A forrásokból kiderül, hogy lakossága a hódoltság időszakában is a tele­pülésen maradt. Tarcsa csak a 18. század elején nép- telenedett el, valószínűleg az 1704-es rácdúlás követ­keztében. Emlékét csak a helynév őrizte meg. A tele­pülés számos műemlékkel, műemlék jellegű épít­ménnyel és a falusi építészet ritka értékeivel rendelke­zik. Múzeuma a település múltját bemutató ásatási le­letekkel, a paraszti élet eszközeivel, a település fejlő­désének dokumentumaival áll a látogató rendelkezé­sére. A település munkaképes korú lakosságának 30 százalékát a szol­gáltatás foglalkoztatja. A gazdaságfejlesztés fontos területe a jövőben is a mezőgazdaság. _________________________ ■ Me gmarad a központi szerepünk A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 70Sá 7161 721- Településünk mindig is központi helyet foglalt el Pécs és Szigetvár között, városi rangunk is volt, az­tán nagyközséggé minősítettek, de a városi besorolást 1996-ban ismét sikerült visszaszereznünk - húzza ki magát nem kis büszkeséggel Mátis István polgármester. - Lakó­helyünk aranykorát azonban még a nagyközségi időszakban éltük meg, a hatvanas évek végén a het­venes években ugyanis az uránbá­nya fejlesztése újabb és újabb munkaerőt követelt, a nehéz fizi­kai munkát végzők egy részét Szentlőrincen telepítették le, en­nek megoldására új lakótelep léte­sült. A jól kereső bányászok meg­követelték a minőségi szolgálta­tást, új bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, a kereskedelem, vendég­látás is igyekezett követni a hirte­len megnövekedett igényeket, élénk volt a kulturális élet - hogy a hirtelen jött fejlődésnek csak né­553; 4!« 1970 1980 1990 1996 2000 hány eredményét említsem. De ami jó volt akkor, a rendszerváltás után majdnem az lett a vesztünk, megszűntek a bányák, tönkre­mentek vagy jelentősen csökken­tették munkaerőigényüket a több száz szentlőrinci bejáró munkást is foglalkoztató pécsi nagyüze­mek, több száz járadékos bá­nyász, munkanélküli szakmunkás gondjával-bajával kellett szembe­néznünk. A gyorsan csökkenő kereslet azonnal a felszínre hozta a túlmé­retezett az in­tézményháló­zat okozta fe­szültségeket, a három álta­lános iskolába például egyre kevesebb gye­reket írattak be, emiatt ket­tőt össze is kellett vonni, a gimnáziu­mot pedig az egyre növek­vő költségek miatt meg is szüntet­ték. A könyörtelen piaci megmé­rettetés a múlt rendszerben igen szép eredményeket felmutató me­zőgazdasági üzemeket, a termelő­szövetkezetet a megművelhető te­rület csökkentésére, az állami gaz­daságot felszámolásra ítélte. Sze­rencsére a romjaikon kialakult gaz­daságok többségének sikerült megvetni a lábát az új gazdasági rendszerben. A könnyűipari üze­mek - amelyek jórészt nőket foglal­koztatnak - megmaradtak, sőt bő­vültek, néhány új munkahely is lé­tesült, s fejlődött a mezőgazdasági termelés is.- A nagy meglepetésen, úgy ér­zem, túl vagyunk, hiszen a munka- nélküliség mérséklődik, városunk fejlő­désnek indult, a népesség­szám nem csökken, sőt, egyre több pé­csi választja új lakóhelyéül Szentlőrincet. Nem véletle­nül, hiszen inf­rastruktúránk csaknem telje­sen kiépített, nemrégiben vezettük be a földgázt, a szennyvízcsatorna pedig hamarosan az egész települé­sen adott lesz.v A helyi építkezők­nek, de az idetelepülőknek is tu­Mátis István, a település polgármestere Nyugotszent­Helesfa QCserdi Q Boda Botyka­pe,erdpkó2safa Katádfá SZENTLÖRINC ípsss Szabad- q Bicsérd ( KirályegyházaÓ szentkirály dunk a közeljövő fejlesztésének eredményeként közművesített tel­keket biztosítani, az infrastruktúra kiépítésére ugyan még keressük a forrásokat, de bízom benne, hogy valamilyen úton módon ezt hama­rosan meg is találjuk. Gazdaságunk csak az agráriumra épülhet, hiszen Szentíőrincre mindig is a mezőgaz­dasági termelés volt a jellemző. A két önkormányzati ipartelepre vár­juk a vállalkozókat, jó volna, ha a mezőgazdasági termelők összefo­gásával itt megtelepedne a terméke­iket feldolgozó ipar. A város fekvé­se minden szempontból előnyös, hiszen a 6-os főközlekedési út ha­lad át a településen, vasúti csomó­pontnak is számítunk. Úgy gondo­lom, térségi központi szerepünk to­vábbra is megmarad, a város eltartóképességének határa a 10 ezer lakos. Hát ettől még elég messze vagyunk. A település gazdái A város polgármestere Mátis Ist­ván, alpolgármestere dr. Győrvári Márk. Az önkormányzati testület tagjai: Asztalos László, dr. Budavá­ri Beáta, Dömötömé Nagy Júlia, dr. Farkas József, Gábor Tivadar, Joó László, Kálmán Zsolt, Koltai Péter, dr. Péterfia Tamás, dr. Rinfel József, Szentgyörgyvári Tibor és Vátyi László. Jegyző dr. Karakán Béla. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Nagy Gyula, tag­jai Balogh József, Födő Józsefié és Takács Györgyné. A jogi és ügyrendi bizottságot Kálmán Zsolt vezeti, tagok Dömötömé Nagy Júlia és dr Rinfel József A pénzügyi bizottság elnö­ke Gábor Tivadar, tagjai: Asztalos László, dr. Péterfi Tamás, külső­sök: Matókné Merk Andrea és Vidákovics Rudolfné. A szociális és egészségügyi bizottság irányító­ja Joó László, a testület tagjai: dr. Budavári Beáta, dr Farkas József dr. Rinfel József, külsősök: Kis Tóthné Vasvári Ibolya, Papp János­áé, Ritecz László. Az oktatási, kul­turális és sportbizottság elnöke Koltai Péter, tagjai: Dömötömé Nagy Júlia, Joó László, Kálmán Zsolt, külsősök: Kurucz Istvánná, Petz Józsefié, Raffay Katalin, ál­landó munkatárs Nyersné Gödöny Zsuzsanna. A településfejlesztési és városgazdálkodási bizottság el­nöke Vátyi László, testületi tagok: Asztalos László, Szentgyörgyvári Tibor, Gábor Tivadar, külső tagok: if. Árki Zoltán, dr. Gyetván Ferenc és Léhmann János. ■ Telkek az építkezőknek Támogatás letelepedő fiataloknak A város gondoskodik azokról is, akik új családi otthonokat szeret­nének építeni. A nagy „bevándor­lások” idején sorházak épültek, nem volt nagy a telekigény, mos­tanság viszont már megváltoztak az óhajok, leginkább a családi házhelyeket, vagy a lakóparkban megépült otthonokat keresik. Je­lenleg már előkészítésben van egy 20-24 lakásos társasház fel­építése, természetesen vállalko­zásban. A városnak elfogyott az építési területe, a megnövekedett igé­nyek hatására (a közeli Pécsről is, a kedvező közlekedési adott­ságok miatt sokan szeretnének a városba kiköltözni) az önkor­mányzat a telekvásárlás mellett döntött. Megvettek tehát egy 17 hektá­ros birtokot, amely közvetlenül a keleti lakóterület szomszédságá­ban terül el. Ez a terület még - az infrastruktúra hiányában - nem alkalmas építkezésre. Az önkor­mányzat elképzelése szerint a szükséges közműveket saiát for­rás igénybevétele melle*' pályá­zati pénzekből építenék ki, és csak utána értékesítenék a telke­ket. A letelepedő fiatalokat támo­gatásban részesítik./Új lakás épí­téséhez, régi felújításához, bőví­téséhez adnak 1Ö0-150 ezer forint juttatást, ha otthont vásárolnak, akkor a vételár meghatározott százalékát kapják meg a „fészek- rakók”. Tízezer a határ A jelenlegi strand madártávlatból - van még hely a bővítésre Lelkes civilek A város ebben az évben 650 millió forintos költségvetéssel rendelke­zik. Az oktatásra, az ehhez kap­csolódó intézményi működés fi­nanszírozására 325 millió forintot költenek. A szociális intézmények 93 millióval gazdálkodhatnak, szo­ciális segélyekre pedig 80 millió fo­rintot szavazott meg a képviselő testület. Az igazgatási feladatok el­látására 97 milliót költenek, míg a városgazdálkodásra 50 millió fo­rint áll rendelkezésre. A település eltartóképessége szakértők megál­lapítása szerint 10 ezer lakos. A város és környéke alatt a ku­tató fúrások termálvizet fedeztek fel. Valószínűleg ez a vízréteg összefüggésben van a már feltárt és hasznosított szigetvári gyógy­forrással. A szentlőrinciek sem akarják kihasználatlanul hagyni ezt a természeti kincset, keresik a befektetőt a gyógyfürdős beruhá­zásra. Az önkormányzat részt vesz a Sapard-programban, pá­lyázatot nyertek a baranyai föld­utak feltérképezésére. A felmérés eredménye fontos szempontja lesz megyei forgalmas főközleke­dési utakat elkerülő lovas- és a kerékpáros turizmust kiszolgáló mellékút-hálózat fejlesztésnek. A városban hagyománya van a polgári szerveződéseknek, jelen­leg is több mint tíz civil közösség működik a településen. Az egyik legaktívabb csapat, mint minden­hol, a nyugdíjasklub. Több mint 100 tagot számlálnak, élik a szok­ványosnak mondható, ám az idős­korúak életében meghatározó klubéletüket: havonta van össze­jövetelük, kirándulásokat szervez­nek, önálló kulturális csoporttal rendelkeznek, s aktívan közremű­ködnek a városi rendezvények szervezésében és lebonyolításá­ban. A városon túlmutató hírneve van a Zártkerti Egyesületnek, amely a szentlőrinci szőlőhegyen lévő hobbikeretek gazdáit fogja össze. A gazdák ugyan nem ter­melnek kereskedelmi mennyiségű terméket, terményeikre (gyü­mölcs, bor) igen büszkék. A nagy- közönség minden évben a Szenlőrinci Gazdanapokon ismer­kedhet meg az egyesület tevé­kenységével. Ugyancsak összetar­tó közösséget alkot a Szenlőrinci Gazdakör, amely leginkább azo­kat a fölműveléssel foglalkozó gazdákat tömöríti, akik a rend­szerváltás után jutottak birtokhoz, s szükségük van a szakmai tanács­adásra, a piaci ismeretekre. A gaz­dakör tagjai nemrégiben jártak a város német testvértelepülésén, Urbachban, ahol az ottani gazdák­kal találkozva ismerkedtek az uni­ós agrárkövetelményekkel és tá­mogatási rendszerrel. Az utóbbi években „feléledt” a tűzoltó egye­sület is kapcsolatot keresett a né­metekkel, az urbachiak nemsoká­ra egy tűzoltóautóval lepik meg a szentlőrinci önkénteseket. A kulturális élet jórészt a zene­iskolára épül, itt működnek azok a zenekarok, együttesek, amelyek­kel a baranyaiak is találkoznak a városi és megyei rendezvénye­ken. A társastáncnak is nagy sze­repe van a kulturális életben, ver­senyeket rendeznek - az idén ősz­szel már a vüág majd minden ré­széből érkeznek a városba a nem­zetközi megmérettetésre a társas­táncot versenyszerűen űző fiata­lok. Egyre jelentősebb szerepet tölt be a város életében a sport. A tö­megsportban a német testvértele­pülés kezdeményezésére jelvény- szerző versenyt indítanak - az idén immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre ez az akció. Ugyancsak német kapcsolattal rendelkezik a dzsúdó szakosztály. A labdarugó-, sakk-, teke-, kosár­labda-szakosztályok a megyei és az országos versenyeken érnek el szép eredményeket, az ökölvívó szakosztály versenyzői közül töb­ben a nemzetközi szinten verse­nyeznek^ _________________■ Az oldal a szentlőrinci önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor J |Y A C I Szentlőrinc, Munkácsy Mihály u. 17. ÍJ lYJ Tel.: 73/570-059 BMBartos Nyi,va La^ásRV, lgáf~16 30’ Híradástechnikai készülékek hűtők, fagyasztók, tűzhelyek, elektromos háztartási gépek és alkatrészek lakossági villanyszerelési cikkek kerékpárok és alkatrészei ÍHITELLEHETŐSÉG! Érdeklődjön az üzletben! •93874■ Szentlőrinc, Munkácsy M. u. 22. Tel./fax: 73/371-054 Gumikereskedés, gumijavítás, szállítószalag, halászruha, tömlők, magasnyomású tömítés, profilgumik, hengergumizás, szivacs Felhívjuk Szentlőrinc város lakosságának figyelmét, hogy a kábeltelevíziós rendszerbe - megfelelő számú igény esetén - új csatornák kerülnének bevezetésre, úgymint a ■ SPORT 1. illetve a ■ FILMMÚZEUM Kérjük, hogy a jelzett csatornákkal kapcsolatos igényeket szíveskedjenek a Nagyvilág Kft. Szentlőrinc, Március 15. tér * 3/A. szám alatti Ügyfélszolgálati Irodájában írásban leadni. Mi szolgáltatunk, hogy Önök jól szórakozzanak! *93958* 8 BÚTOR! BÚTOR! Kisbútortól a szekrénysorig! Fekvő, ülő és többfunkciós kárpitos garnitúrák széles választéka kedvező áron kapható! Egyedi konyhák és bútorok gyártása !HITELÜGYINTÉZÉS! PLATÁN BÚTORHÁZ Szentlőrinc, Kossuth L. u. 15. Tel.: 73/371-176 -93373­A íTopmUI ^ VÁSÁRI KEDVEZMÉNYEK A GAZDANAPOKON, A TOP-FARM STANDJÁN! Kínálatunkból:- Massey-Ferguson traktorok 105, 130,190 LE kategóriákban AKCIÓS árakon!- Teljeskörű szántóföldi erő- és munkagépkínálat- Teljeskörű gépkínlat szőlő-gyümölcsös kultúrára- Pöttinger, Güttler, Goldoni, Nobili, Piave, Jympa stb termékek képviselete- Használtgépek: Rába-250, Zetor-180, MF-200 LE Cégünk központi és külső telephelyén:- Gépek, alkatrészek, műtrágyák, növényvédőszerek, vetőmagok kaphatók- „MF" márkaképviseletként biztosított a gép, alkatrész és szerviz háttér TOP-FARM 7940 Szentlőrinc, Pécsi út 1. Tel./fax: 73/371-049, tel.: 73/570-033, 30/9390-802, 30/9276-735 Szentlőrinci Gazdanapok 2001. augusztus 23-26. -93517­( i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents