Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-28 / 204. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. JCnOS'28v.. SZOMBAT IIP' RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 27.) Borsodchem 5 OOOFt O Egis 10 300 Ft Matáv 756 Ft-8 Mól 4 255 Ft OTP 14735 Ft ff Richter 16300 Ft TVK 3350 Ft 8 Zalakerámia 1870 Ft BUX: 6572,21 +0,80% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 68QQ NDEX VII. 23-27-IG 6700 6601,91 í * ! * * 6600 ; 6556.67 > 6572,21 6520,06 ; 6500 6400 ! ! 6491.08 ' í pont Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 402,75 Cseh korona 7,31 Euró 247,69 Német márka 126,64 Osztrák schilling 18,00 Lengyel zloty 67,25 Svájci frank 164,28 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 282,59 Hírek KUKORICA. Az elmúlt hetek esőzéseinek köszönhetően az idén akár a 7 millió tonnát is meghaladhatja a kukoricatermés - nyilatkozta Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára pénteken. - A tavalyival azonos területen, 1,3 millió hektáron elvetett kukoricával „baj már nem lehet”, a termésmeny- nyiség minden bizonnyal a kiemelkedő évnek számító 1998- as 6,8 millió tonnát is meghaladja. - mondta a főtitkár. ARATÁS. Amennyiben az időjá- j rás kedvező lesz, úgy tíz napon belül befejeződhet a búza aratása - közölte pénteken Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. Elmondta: a betakarítással 65 százalékban végeztek a gazdák. Az eső az aratást leginkább a Dunántúlon és az északi megyékben hátráltatta. A szakember szerint a gabona minősége 50 százalékban felel meg a malmi követelményeknek. VÁLLALKOZÁSOK. A működő vállalkozások száma 2001 első félévében több mint 45 ezerrel gyarapodott, ezen belül a működő társas és egyéni vállalkozások száma egyaránt 22,5 ezerrel emelkedett - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A KSH adatai szerint 2001. június végén 1195397 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. KERESKEDELEM. Májusban 445 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom értéke, ami folyó áron 13 százalékkal, változatlan áron 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal pénteken az előzetes adatok alapján. Az első öthavi kiskereskedelmi forgalom folyóáron 15 százalékkal, változatlan áron számolva 6,1 százalékkal bővült. MARHAKOR. A megkérdezett magyar fogyasztók 80 százaléka hallott a kergemarhakórról, többségük a rádióból, a tévéből, az írott sajtóból szerzett tudomást a betegségről - állapítja meg az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) felmérése, amely szerint a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem is vásárol marhahúst. ■ Haladék a telepengedélyekre Harmadszor is módosult a határideje a hatósági jóváhagyásokhoz kötött tevékenységű vállalkozások telephely-engedélyei megújításának. A közzétett friss határidő - 2002. december 31. - viszont már kötelező érvényű mindenki számára. A telephelyengedélyek megújítását kormányrendelet írja elő azon vállalkozók számára, amelyek szolgáltatási, illetve termelő tevékenységére különböző szakhatósági előírások érvényesek. A gazdasági kormányzat az intézkedéssel átláthatóbbá kívánja tenni a vállalkozókra érvényes előírásokat. A most induló ipari vagy szolgáltatói vállalkozóknak már minden esetben meg kell felelniük ezeknek az elvárásoknak, ám nem mentesülhetnek a szigorodó szabályzók alól a régebb óta praktizálok sem. Országos tendencia, hogy az érintett vállalkozóknak mindössze töredéke felelt meg annak az elvárásnak, amely módosítás után idén június 30-át szabta határidőül az engedélyek megújításának. A legfőbb akadályt a cégek, vállalkozók felkészületlensége jelentette. A hivatalos engedélyek megszerzése érdekében nekik kell ugyanis Idkérniük a szükséges szakhatósági hozzájárulásokat, amelyek biztosítanak arról, hogy tevékenységüket jogszerűen és az előírásoknak megfelelően végzik. A kérelmezőknek számítaniuk kell arra, hogy az engedély kiadását megelőzően az ügyben illetékes települési jegyző helyszíni szemlét rendel el. Az előírás nem vonatkozik a tisztán kereskedelmi, illetve vendéglátó-ipari profilú vállalkozókra. Ha azonban egy gépjármű-kereskedő mosót vagy javítóműhelyt is üzemeltet - mivel ezek környezetvédelmi szempontból hatósági hozzájáruláshoz vannak kötve -, akkor már feltétlenül szüksége van az új engedélyre. A gazdasági kormányzat által megszabott új, 2002. december 31-én lejáró utolsó határidő alól már nem mentesülhet egyetlen érintett vállalkozó sem. Az engedélyek tisztába tétele kiemelt uniós követelmény is’, aminek főként a környezetvédelmi oldala domborítható ki. Az engedélyeztetés lassú menete azt mutatja, hogy a vállalkozások zöme képtelen vállalni az eljárás adminisztrációs terheit. Országszerte probléma például a nagyobb városokban a lakóövezetekben működő, telephelyeiket kinövő vállalkozások helyzete. Több megyében a kamarák komoly segítséget nyújtanak tagjaiknak az engedélyeztetésre való felkészülésben. Néhány helyen a gazdasági önkormányzat külön támogatott programot szervez a belvárosi vállalkozások ipari övezetekbe való kitelepítésére._________________kaszásé. Támogatás ipari parkoknak A Gazdasági Minisztérium támogatás« az ipari parkok és logisztikai centrumok fejlesztéséhez 1007 - 2001 (eisä félév) 1200 eoo 600 300 ESEK 20 B 1997 1333 1993 2000 2001 (1. Nil»*) l támogatás összege (millió Ft)-támogatott projektek szánna (db) A Széchenyi-terv regionális gazdaságépítési programjában az ipari parkok és logisztikai központok fejlesztésére kiírt pályázatok keretében 19 projekt 968 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az első félévben - közölte tegnap Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. A támogatás révén 5,7 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg az ipari parkokban, logisztikai központokban. A támogatás 44 százalékát a Dunától keletre lévő térségben, 31 százalékát a fővárosi agglomerációban, 25 százalékát a Nyugat-Magyarországon megvalósuló projektek kapták. Cséfalvay Zoltán kiemelte: 2001-ben és 2002-ben éves szinten 1,5-2 milliárd forint áll rendelkezésre az ipari parkok és logisztikai központok fejlesztésének támogatására. A helyettes államtitkár szerint jelenleg 133 ipari centrum rendelkezik ipari park címmel. Közülük 109 ipari park már aktívan működik. Tavaly a működő 109 ipari parkban mintegy 1500 vállalkozás 2600 milliárd forint értékű terméket állított elő, amelynek 83 százaléka exportra került. Az ipari parkok vállalatai alkalmazták az ipari foglalkoztatottak 13 százalékát. Az ipar teljes értékesítési árbevételének 22 százalékát, az ország ipari export árbevételének 37 százalékát adták. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy az ipari parkok 1997 és 2000 közötti fejlődését a tőkebevonás, a területfejlesztési szempontok jellemezték. Ezt követően az ipari parkokban egyre inkább az innováció, kutatás-fejlesztési tevékenység kerül előtérbe. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a tőkebevonási és területfejlesztési törekvések mellett új cél az ipari parki szolgáltatások fejlesztése, a magas tudástartalmú technológiák, innovatív vállalkozások betelepülésének elősegítése. A helyettes államtitkár jelezte, hogy elkészült a Széchenyi-terv ipari parkok és logisztikai központok tízéves fejlesztési programja, amit várhatóan augusztusban a kormány is megtárgyal. Sok a hitel, kevés a jelzáloglevél Kikerült a tartós állami tulajdonban lévő társaságok köréből a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), ez azonban nem azt jelenti, hogy privatizálnák a bankot - tudtuk meg Zádori János ügyvezető igazgatótól. A bankok nagyobb szerepet kapnak a lakásfinanszírozásban, sőt már jelzálog-hitelintézeteket is alapítanak, így a jelzálogbank nem egyedüli szereplője ennek a piaci szektornak. A módosított hitelintézeti törvény azt tartalmazza, hogy kikerül a tartós állami tulajdoni körből az FHB, azonban ez nem jelent privatizációt. Új tulajdonos bevonásáról nincs szó, a Postabank-részesedés szerzése pedig az Egységes Hírközlési Törvény hatálybalépésének a függvénye. A bank a 15 százalékos piaci részesedéssel megerősítette 2. helyét a lakásfinanszírozás területén. Januártól 8 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghiteit folyósított, így tavaly óta megnégyszereződött a hitelállománya. Nőtt az ügyfelekkel szembeni követelésállomány. A tervezetthez képest (2,4 milliárd forint) kevesebb jelzáloglevelet (1,4 milliárd) jegyeztek a befektetők a harmadik nyilvános jelzáloglevél kibocsátásakor. Továbbra is az intézményi befektetők, a biztosító- társaságok, befektetési alapok és nyugdíjpénztárak, az első számú vásárlók, s csupán egykét kisbefektető mutat érdeklődést az újkeletűnek számító papírok iránt. Utóbbiak 5-6 millió forintos tételben vásárolta - tudtuk meg Bozai Rita osztályvezetőtől. Nyugati tapasztalatok szerint a hosszú távú befektetésben gondolkodók az állampapírokat lecserélik jelzálog- levelekre. Ott a magánbefektetők 30 százalékos arányt képviselnek az intézményiekkel szemben. Az is tény, hogy Nyu- gat-Európában 100 éves múltja van a jelzálog-hitelezés intézményének. Bozai optimista, szerinte egy-két év múlva hazánkban is 15 százalékra fut fel ez az arány. A hektikus tőkepiacnak tudható be, hogy a második kibocsátás sem a vártnak megfelelően alakult a lanyha érdeklődés miatt. A befektetők a mai kedvezőtlen helyzetben ugrálnak a rövid és hosszú lejáratú papírok között, nincs határozott elképzelésük: mennyit ér a ma és mennyit a holnap. _______________[CSERHYÁMSZKY) Né pszerű az ásványvíz Az üdítőitalok népszerűségi listáját az ásványvíz vezeti. Az elmúlt tíz év alatt kétszer annyian csillapítjuk szom- junkat ezzel az itallal. A Gfk Piackutató Intézet legutóbbi felmérése szerint a lakosság tavaly 36,8 milliárd forintot költött sörre, több mint 23 milliárdot szénsavas üdítőitalra, 17,7 milliárdot gyümölcslére. Ásványvizet 13,3 milliárd forint értékben vásároltunk. Összességében a családok 100 milliárd forintot költöttek a múlt évben szomjoltó italokra. Az év első négy hónapjában kevesebb szénsavas üdítőitalt vásároltunk, gyümölcsléből és sörből ennél is nagyobb mértékben csökkent a beszerzett mennyiség. Az ásványvizet kedvelők tábora viszont az elmúlt tíz esztendőben megkétszereződött: míg 1989-ben a lakosság 29 százaléka enyhítette szomját ásványvízzel, addig idén már a 61 százaléka választja ezt a leggyakrabban. Az ásványvíz mellett továbbra is kedvelt ital a lakosság körében a szódavíz, a megkérdezetteknek több mint fele issza szívesen. Ugyanekkora a szénsavas üdítőitalt kedvelők tábora. Kevesebben isznak szörpöt, akik viszont szeretik, azok rendszeresen fogyasztják. A lakosság harminc százaléka említette kedvenc italaként a sört. Ezzel együtt a sörfogyasztók száma a korábbi 34-ről 27 százalékra szorult vissza az elmúlt évtizedben. Termőföldet vásárolhatnak a magyarok Romániában A jövőben hazai befektetők termőföldet vásárolhatnak Romániában. Eddig főként olaszok és osztrákok érdeklődtek a román mezőgazda- sági területek iránt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) között létrejött megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy hazai befektetők földet vásárolhassanak szomszédainknál. Romániában - az elaprózott birtokszerkezet miatt - a csekély jövedelmezőséget biztosító földnek jelenleg nincs értéke, s jelentős érdeklődés sem mutatkozik iránta. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke nem tudott pontos adatokkal szolgálni e földek tulajdonviszonyairól, ám azt elmondta: jelenleg főként osztrák és olasz befektetők vásárolnak Romániában. Az ottani törvények ugyanis nem tiltják a külföldi jogi személyek földtulajdonhoz jutását. Az így megvett földekre ideiglenes birtokbahelye- zési jegyzőkönyvet adnak ki az ottani hatóságok, a hivatalos elidegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. A bejegyzett külföldi jogi személy, gazdasági társaság, korlátozás nélkül vásárolhat mezőgazdasági területet, míg természetes (magán-) személy nem vehet, s nem is örökölhet. A termőföld ára a birtok- viszonyok rendezetlensége, a termelőeszközök hiánya, az alacsony agrártámogatások és a gyenge hitelhez jutási lehetőségek miatt alacsony: hektáronként 4-20 millió lej, azaz 40000- 200000 forint között mozog. A földpiacon egyelőre nincs forgalom, mivel nagyon sok birtoklevél nincs kiosztva, enélkül pedig nem íratható át a földtulajdon. Romániában az ideiglenes tulajdonba helyezési jegyzőkönyv bizonyltja, hogy az illető birtokában van a föld, de a hivatalos bejegyzésig a terület nem idegeníthető el. Tehát mindaddig, amíg a birtoklevél nem kerül a gazda tulajdonába, addig zsebszerződés alapján működik a földforgalom. A román földpiacot ismerők szerint magyar személyek a romániai, magyarok lakta területeken több százezer hektáros földterületre tettek szert. Sebestyén Csaba ezt cáfolta, mondván, nincs tudomása arról, hogy magyarok spekulációs céllal földet vásároltak volna fel. Azt sem tartja valószínűnek, hogy nagyon sok magyar állampolgárnak lenne zsebszerződéssel földtulajdona Romániában. ____________________{ÚJVÁRI) Balatoni borgasztronómia A sorozatban Tokaj következik Keszthely A borgasztronómia szóval olyan új fogalmat akartam alkotni, amely a kulturált étel- és italfogyasztás egészségünkre kiható harmóniáját ötvözi - hangsúlyozta Cey-Bert Róbert, a Gasztronómiai Világszövetség elnöke, a Kodolányi János Főiskola gasztronómia-szálloda szakának tanszékvezetője Balatoni borgasztronómia című könyvének bemutatója alkalmából. A mű az ételek és borok gasztronómiai összhangját, egymáshoz való illeszkedését kultúrtörténeti és életmódbeli megvilágításban tárgyalja - mondta el a szakember. A szerző az egységben szemlélt étkezési és italfogyasztási kultúra népszerűsítése érdekében százhúsz somogyi, veszprémi, zalai és hatvan saját maga alkotta - a magyar konyhahagyományokat könnyedebb változatban követő - ételt és csaknerp százféle hozzájuk való bort vonultat fel munkájában. Egy magyar borgasztronómiai sorozat induló kötete ez. Azért a Balatonnal kezdtem, mert a szkíták óta ez a legrégebbi bortermő vidékünk, másrészt gasztronó- miailag az ország egyik legváltozatosabb régiója - hangsúlyozta Cey-Bert Róbert a könyvbemutatón, Keszthelyen. A száznál több táj- és étel-ital fotóval illusztrált kötetet még az idén követi a tokaji táj borgasztronómiáját tárgyaló műve - jelentette be a szakíró.
