Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-28 / 204. szám

2001. JÚLIUS 28., SZOMBAT NYÁRI 9. OLDAL M U L A T S A GOK Bulizás, úszás mobillal Az idei nyáron ugyancsak nehéz a dolga annak, aki az ajánlatokból meg­kísérli kiválasztani a legmegfelelőb­bet, hiszen egymást érik a szórakozta­tó programok, rendezvények, kon­certturnék. S noha már a szezon dere­kán járunk, a vakáció még bőven tar­togat meglepetéseket. Erről többek kö­zött a Pannon GSM mobiltelefon-szol­gáltató gondoskodik. Kezdjük a sort a mára már fogalom­má vált Pepsi Szigettel, minden idők legnagyobb magyarországi könnyű­zenei fesztiváljával, amelyet az idén augusztus 1. és 8. között kereshetünk fel. Naponta átlagosan 50000 fiatal lá­togat el az évről évre megrendezésre kerülő össznépi mulatságra, maga mögött hagyva a mindennapok ké­nyelmét, hogy szigetlakóvá lényegül­ve elvegyüljön a forgatagban. A sziget­lakok élményteli kikapcsolódásához nagyban hozzájárul a Pannon GSM, amely immár második éve a rendez­vény főtámogatója. A nagy attrakció idén is a Pannon Praktikum Világ­zenei Színpad lesz. A jelen nagyságai mellett a jövő reménybeli legendái is fellépnek a szó szoros értelmében ha­tártalanul sokszínű színpadon. Aki a fizikai izgalmakat kedveli, annak az Extrém parkban kedveskednek bungee jumpinggal, óriás csúzlival, katapulttal, turbinával, és sok más já­tékkal, nyereménnyel. A szigetet természetesen áthatja a mára életünk részévé vált mobiltech­nológia: visszatér a tavalyi fesztivál nagy sikere, a nyilvános privát üzene­teknek helyet adó üzenőfal is. A Sziget programjainak özönében bizton szá­míthatunk arra, hogy megtaláljuk a számunkra legtesthezállóbbat. A tel­jes hét programját persze képtelenség fejben tartani, a zsebben azonban épp elfér: a Pannon GSM SMS-alapú infor­mációs szolgáltatása, a Pannonlndex folyamatos tájékoztatást ad az esemé­nyekről, de informálódhatunk akár W@P-on keresztül is. Remélhetőleg ez is segít majd minél több embert mobi­lizálni, és kicsábítani a Szigetre. Aki azonban igazi erőpróbára vá­gyik, az részt vehet az augusztus 12-i balatoni öbölátúszó-versenyen. Ta­valy 8000 lelkes jelentkező rajtolt Ba- latonfüreden, hogy megtegye a 3,6 km-es távot, és Tihanyban célba érjen. A résztvevők száma évről évre nő, vár­hatóan idén még többen mérettetik meg magukat. Nem könnyű feladat egy kisvárosnyi ember mozgásának összehangolása, a technika azonban ez alkalommal is segítségünkre siet: valamennyi versenyző vonalkódos karszalagot kap, amelyről számítógép olvassa le, és tartja nyilván az indulá­si, illetve érkezési időt, majd a verseny után a résztvevőknek a Pannon GSM SMS-ben el is küldi az eredményt. Végül pedig egy igazi nyár végi őrü­let lesz augusztus 25-én a Budapest Parádé, ahol ismét végigvonulnak a főváros utcáin a legkülönfélébb ka­mionok. Közöttük ki-ki megtalálhatja a kedvére valót mind a külsejüket, mind pedig a zenei stílust tekintve. Itália - a kísértetek országa Mindenki úgy tudja, Anglia a kí­sértetek hazája. Az kevésbé köz­ismert, hogy Olaszországban is megcsikordulnak az ajtók, furcsa jelenségek lebbennek át a szo­bán. Cecilia Getto Trocchi köny­vét, amely erről szól, előszeretet­tel lapozgatják az okkult tudomá­nyok kedvelői. Az antropológus megszámolta Olaszország szelle­meit, s kiderült, hogy húszezren vannak. Csak azokat vette lajst­romba, amelyek megjelenését több tanú is bizonyítja. így állt össze Itália kísértettérképe. Északon, a Trento melletti Benesellóban egy lovag jár vissza a kastély romjai közé, a közelben éjszakánként a szép Diana fehér lovon, akit még a középkorban egy pap ölt meg. Firenzének iga­zi idegenforgalmi kísértete van: egy pap szelleme a San Carlo- toronyban a turistákkal akar kap­csolatot teremteni. A Róma mel­letti Anghiariban Baldaccio gróf, a kastély ura ötvenévenként szó­lít meg egy-egy turistát, de csak azt, akinek a neve B betűvel kez­dődik. Eléggé válogatós.... Rómában valósággal nyüzsög­nek a kísértetek. A leghíresebb a szépséges Beatrice Cenci szelle­me. A lányt megrontotta az apja, s amikor Beatrice megölte tönk­retevőjét, a pápai bíróság kivé­geztette. A latin nyelv szerelme­sei a nápolyi Marechiaro-kastély- ban találkozhatnak egy szellem­mel, aki Vergilius Aeneiséből sza­val részleteket. A Sorrento mel­letti Villa Pollionál éjszakánként felbukkan egy fehér hölgy, a ten­ger felé fut, miközben egy fekete lovag követi. Messinában évszázadok óta mesélik a tengerészek, hogy sö­tét éjszakákon a kikötő közelé­ben hallani Odüsszeusz hangját, míg Siracusában, a városkapu egyik ablakában felvillan Szép Heléna arca. A szardíniái Cagliari lakosai szerint sötét éjszakákon végigvonulnak az utcákon a gyer­mekágyi lázban meghalt anyák szellemei, hogy a tengernél ki­mossák a pólyákat. A turistáknak az utazási iro­dák nem garantálják a találko­zást, sokan mégis kísérletet tesz­nek a kísértetekkel való talál­kozásra. ■ Love Parade Berlin vendégül látta az ifjúságot Szinte az utolsó pillanatig bi­zonytalanság övezte a rendez­vényt. Már hónapokkal ezelőtt •társadalmi vita bontakozott ki a látványos júliusi Love Parade-ról. •Sokan szerették volna, ha elma­rad, mert így megússza a német főváros a hatalmas fölfordulást, a szeméthegyeket, a közbiztonsági kockázatot. Rögtön több város is ajánlkozott rendezőnek arra az esetre, ha Berlin végül nem enge­délyezte volna az óriási zenés föl­vonulást, amelyhez viszonyítva az egykori keletnémet május el­sejék csupán csöndes házibulik­nak hatottak. Az egyik polgárjogi mozgalom azzal akarta megaka­dályozni a rendezvényt, hogy ugyanarra a berlini útvonalra kért felvonulási engedélyt, ám — csak annyit ért el, hogy a Love Parade-ot egy héttel elhalasz­tották. Az a próbálkozás sem járt si­kerrel, hogy a fiatalok raverfesz­tiválját „politikai tüntetésként” kezeljék. Az alkotmánybíróság elutasította a kezdeményezést, és a gyülekezési jognak megfele­lően elismerte, hogy a szervezők törvényesen jártak el. Ám mint­hogy kereskedelmi rendezvény­ről volt szó, a szervező Planet- com cég számláját terheli a több százezer márkás szemételtakarí­tás, és a felvonulás útvonalán ke­letkezett károk megtérítése. A Love Parade méreteit jel­lemezte, hogy a német vasutak, valamint a szövet­ségi határőrizet több mint hetven különvonattal, il­letve 1700 fős spe­ciális egységgel készült az egymil­liós rendezvény­re. Az összeállí­tott szerelvénye­ket 150 ezer utas­ra méretezték, s nagyvonalú ked­vezményben ré­szesítették a 600 kilométernél messzebbről érkezőket. A belvá­rosi zsúfoltság elkerülésére a szállítási tervet úgy alakították ki, hogy a vonatok külső pályaud­varokon álltak meg, ahonnan gyorsvasúttal folytatták útjukat a fiatalok a berlini állatkerthez. Ha­gyományosan innen indult a ra­jongók kíséretében a dübörgő te­herautók menete DJ-kkel és a go- go-girlökkel... A vakáció habos oldala « Sokan másolják a müncheni sörfesztivált Amerikáig, sőt a vodkaivó moszk­vaiak is megrendezték már. A bajor tartomány székhelyén a hatalmas sörsátrakban egyéb­ként évente 16-18 napon át ízlel­gethetik az idelátogatók a „vaká­ció habos oldalát”. Ám van a vilá­gon még egy település, ahol a sör­ünnep vetekszik a münchenivel. Ez a dél-brazíliai németek lakta Blumenau, ahol tiroli ruhás, bajor táj szólásban beszélő négerekkel is találkozni. ■ A müncheni Oktoberfest ere­dete 1810. október 12-re nyúlik vissza. Aznap kelt egybe Bajor Lajos trónörökös a 18 éves szász- hildburghauseni Teréz hercegnő­vel, és azért, hogy a nép emlékez­zék az eseményre, az uralkodó sörrel és kenyérrel vendégelte meg a városkapu előtti szabad térségen, a Teréz-mezőn. Igazá­ból az októberünnep csák jó év- Már nyáron sok embernek eszébe kezdődik, az előkészületek pedig százada nyerte el mai vurstlis- jut a bajor fővárosban, hogy ha- már most javában tartanak. A fo- sörös-sült csirkés formáját, és az- marosan itt az október, és vele az lyékony kenyér hagyományos óta is őrzik a hagyományt. Oktoberfest. Valójában azonban a ünnepe annyira sikeres, hogy vi- A fesztiválra legalább hatmillió sörfesztivál szeptember végén lágszerte utánozzák Japántól vendéget várnak, s özönlik is a nép annak ellenére, hogy évről évre drágább a sör. Igaz, egy kor­só az uniós normától eltérően nem négy deci, hanem egy liter! Tonnaszám fogy majd a hal, a kolbász, a sült csirke, a zsemle, a kenyér és a mustár. Külön bevételi forrás a helyfog­lalás a focipálya méretű sörsátrak­ban, ahol már februárban elkelt szinte minden négyzetcentimé- ternyi pad és asztal. Sokan oda- valósinak, bajornak akarnak lát­szani, ezért megugrik a ruhabol­tok forgalma is: az emberek bőr­nadrágot, dirndlit öltenek. A kül­földiek persze csak ritkán bújnak népviseletbe, ami különösen az afrikaiakon meg a japánokon mu­tatna furcsán. A sörfesztivál idegenforgalmi hozamából az egész müncheni térség profitál: a luxusszállodák­tól a divatos falusi turizmusig, mindenki. Jól járnak a munkanél­küliek is, hiszen az előkészületek és a fesztivál idején tízezernél is több idénymunkás jut tisztes keresethez. ■ Síelés a sivatagban Turistaparadicsom lesz az emirátus A hódeszkázásra és síe­lésre egyaránt alkalmas sánc negyvenméteres. Bármennyire furcsán hangzik is: a sportolási le­hetőségre ezúttal nem az Alpok, hanem a sivatag kínál alkalmat. A havat itt a csaknem teljesen fehér homok helyettesíti. A helyszín a katari emi­rátus, ahol persze nincs szükség több réteg meleg ruhára: nőknek a bikini, férfiaknak a fürdőnadrág is megteszi. A pályát a szél alakítja az Arab-fél­sziget legnagyobb sivatagi homokdűnéjén, s termé­szetesen nincs szükség hómaróra sem, s nem fe­nyeget lavinaveszély. A furcsa kalandban an­nak lehet része, aki az emirátus vendégeként Dohából, a fővárosból el­indulva vállalkozik a ki­rándulásra. A csoport két­órás utazás után éri el a célpontot, az Arab-öböl egyik csücskét, távol a ci­vilizációtól. A turista itt két szórakozás közül vá­laszthat, bár egymás után mindkettővel is élhet: vagy lubickol a langy- meleg tengervízben, vagy fölköti a bakancsot, és lecsúszik a meredek sí­pályán. A szervezők arról is gondoskodnak, hogy le­gyen harapnivaló azok­nak, akik megéheznek. Hűtőkocsiban szállítják ki a sült csirkét, a salátát és az italokat. Külön varázsa a kalandnak, hogy amikor kezd lebukni a nap, cso­dálatos színek festik meg a vidéket. Katar még messze van attól, hogy az Alpokhoz hasonló síparadicsom le­gyen, ám egyre több turis­ta keresi föl a semmivel sem összehasonlítható, bizarr élményekért, a vég­telen sivatag látványáért, az úttalan utakért a ho­mokban, ahol azonban mindenfelé közlekedési táblák figyelmeztetnek az áthaladó teveforga­lomra... A kis emirátus éppen harminc évvel ezelőtt, 1971-ben nyerte el a füg­getlenséget, s azóta léleg­zetelállító ütemben fejlő­dik. Világhírű építészek bábáskodnak a gomba­mód szaporodó korszerű toronyházak megalkotá­sánál. Gazdagságát a kis ország földgáz- és kőolaj- készleteinek köszönheti, ezért is engedheti meg magának a világ egyik leg­kisebb állama, hogy lako­sainak ne kelljen fizetni az áramért. ■ A rock ünnepei Németországban visszatér­nek a rockvilág öregjei. Ötvenes, hatvanas éveiket tapossák az egykori legendás együttesek muzsikusai, ám ezen a nyáron újra összeáll­nak trbandák, a német stadio­nok zsúfolásig megtelnek. Neil Young, Bob Dylan, The Eagles, Roxy Music, Jethro Tull - csupa ősz hajú, meglett férfi, akiket mégsem lehet le­írni, hiszen ha nem lenne nyereséges a vállalkozás, a ve­zető hamburgi koncertiroda nem küldené őket színpadra. A Depeche Mode és a Soft Cell is eljátssza majd mára már klasszikus nótáit, elvégre az újszülötteknek minden vicc új, és tátott szájjal csodál­koznak rá az ismert dalok ele­ven alkotóira. Az 1967-ben alapított Sta­tus Quo együttes tagja, Francis Rossi nem érti, hol vannak az új együttesek. „Mintha csak mi, a dinoszauruszok tur­néznánk. Pedig jól jönne már a váltás. Miért nem mozdulnak ki a stúdióból a zenekarok?” A német nyári programokban renge­teg „nyugdíjas” együttes szerepel. A Motörhead például augusztus elején Schleswig-Holsteinben lép föl többször is egymás után. Az ötvenöt éves basz- szusgitáros és énekes jó ideje fontolgat­ja a visszavonulást, ám a rajongók nem engedik. lan „Lemmy" Kilminster most fogadkozik: még legfeljebb öt évig pen­geti a húrokat. „A hatvanadik születés­napomra viszont bérelek egy repülőt, vi­szek magammal három lányt és néhány láda sört. Fentről nézem majd a földi fel­hajtást.” Németországban a ’60-as, ’70-es, ’80- as évek rajongói külön rockújságot la­pozgathatnak. A Good Times cikkírója, Claudia Seeger-Wedeleit szerint nincs szó nosztalgiázásról, hiszen az elmúlt évtizedek zenéje sohasem ment ki a di­vatból. „Bob Dylan vagy Neil Young pél­dául nem volt egy percre sem hullám­völgyben. Közben egyszerűen felnőtt néhány új nemzedék, és a gyerekek most együtt csápolnak a szülőkkel.” t > 4 Í ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents