Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-06 / 152. szám

6. OLDAL POLITIKAI 2001. Június 6., szerda T A F Ó R U M A közösség elismerése E hónapban dönt városunk közgyűlése az évenként kiosztásra kerülő önkormányzati díjak, tehát a díszpolgári cím, a Pro Civitate és Pro Communitate díjak, illetve a Városháza Emlék­érem odaítéléséről. Mindezen kitüntetések célja Pécs város elis­merésének és megbecsülésének kifejezése az arra érdemesnek talált, városunk érdekében tevékenykedő személyek számára. A Szabad Demokraták Szövetségé­nek véleménye szerint a közösség egészének döntését reprezentáló díjkiosztást tisztes távolságban kell tartam a mindennapok aktuálpoliti- kai, a pártcélokat gyakran a közös­ségi érdekek elé helyező csatározá­sairól. Szervezetünk a következő ajánlattal fordul Pécs város polgára­ihoz és politikai szervezeteihez: Elsősorban: tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy a polgárok különböző csoportjai­nak képviseletét ellátó pártok a város közgyűlésében egymással egyetértésre jutva, közösen hoz­hassanak döntést a díjakról. Ma­gyarán: lehetőség szerint próbál­janak megállapodni egymással a felmerülő vitás kérdésekről, első­sorban természetesen a díjazot­tak személyéről. Olyan embereket tüntessünk ki, akiknek személye valamennyi politikai erő számára elfogadható! A mindenáron való érvényesülést hajhászó erőpoliti­ka és a másik fél álláspontjának elvi elutasítása ne vessenek ár­nyékot a díjazás szép hagyomá­nyára! Másodsorban: vegyünk részt va­lamennyien a díjkiosztásban, ne le­gyen ez csupán a - mégoly jó szán­dékú és tisztességes - politika fel­adata és felelőssége! Nagyrabecsülé­sünk kifejezése nem kíván speciális szakértelmet (mint például a költ­ségvetés vagy a gazdaságpolitika), semmi sem indokolja, hogy annak jogkörét egy szűk testület (ha vá­lasztott is) elvonja tőlünk, hogy a nevünkben, ám véleményünk meg­kérdezése nélkül döntsenek ebben a mindannyiunkat érintő kérdés­ben. Azt kérjük tehát minden pécsi polgártól, gondolják végig: ha rajtuk múlna, kit érdemesítenének a fent említett kitüntetésekben, majd jut­tassák el hozzánk véleményüket, nevezzék meg saját jelöltjeiket az egyes díjakra. Önkormányzati kép­viselőink a városházi tárgyalások során így közvetlenül is hivatkoz­hatnak majd városunk lakóinak igé­nyeire, javaslataira. A jelöléseket elektronikus levélben az e célra lét­rehozott diszpolgar@freemail.hu le­vélcímen, telefonon az 515-735-ös telefonszámon juttathatják el hoz­zánk. Benke Gábor, a pécsi SZDSZ ügyvivője Nem centrum, központ! Úttalan utakon Változik a divat, változik a nyelv, formálódik a település- szerkezet és egy-egy tér vagy egy utca képe is. A mozgás örök, így természetes. A pusztító pestis emlékére állított Szentháromság-szobor körül Pécs főtere egykor, nem is olyan rég, még hetivásároknak adott helyet. Árultak itt mindent, gyü­mölcsöt, bocskort, zöldséget, lisztet, csizmát és baromfit. A tér sarkán álló vendéglő tera­szán pedig fáradt vagy jókedvű vendégek üldögéltek. Később át­épült a klasszicista városháza, többször is új külsőt kapott a Belvárosi templom, megjelent a csilingelő villamos és kiszorult a piac. Átmenetileg volt itt bűzös buszvégállomás és „köpködő” is. Alakult a tér a korok szokása, stílusa és igénye szerint. Mai Széchenyi terünk magán viseli a város történelmi múltját, pestistől, török hódoltságon és honvéd hősi halottak tiszteletén át a szerb megszállás végére em­lékeztető örökmécsesig. Szépre formálva tárul elénk a főtér a fö­léje magasodó templomkereszt­tel, mely a mai kultúránkban ezer éve igazodási pont. Minden korszellem által ösztönzött vál­toztatásnak indokoltnak és a múlt arculatához igazodónak kell lennie. Nem illik ide a pöffeszke- dő pénzhatalom gátlástalan üzle­ti szelleme. Ne romboljuk le a hangulatos képet, inkább rend­ben tartással tegyük még esztéti­kusabbá azt. Amit ember hoz létre, legyen az szobor vagy gasztronómia, disz­kért vagy épület, Bach-muzsika vagy rock-koncert, mind megbe­csülendő kultúra, de mindennek megvan a maga helye. Azért még ebben a környezetben is akár, úgyszólván bármilyen alkalmi, nem hivalkodó rendezvény meg­engedhető, hi­szen ez a főtér mindannyiun­ké. A globalizá- ciós kereskedel­mi hajsza azon­ban most állan­dósított „cent­rumot” kreálni képzel, miután valakik már amúgy is belopták ide az itt lakók nyugalmát, a klinikák betegeinek pihenését, a templomok áhítatos csendjét megzavaró zenészcsapa­tok vagy hajnali nyilvános rádió­adások fülsiketítő dübörgését és mosdatlan szövegeit ránk erősza­koló, egyre gyakoribb, elképesztő fogyasztói szemetet maguk után hagyó happeningjeit. Nem szeretném, ha végérvé­nyesen szétvernék a városköz­pont történelmi hangulatát. Ne uniformalizáljunk! Maradjon ez a mi Széchenyi terünk minden vonásával egyedi, csak.ez jelent­het sajátos vonzerőt pécsieknek és idelátogatóknak egyaránt. Schmidt Pál dr. Az alábbi, választókörze­temben történt eset példáz­za, hogy még mindig milyen messze vagyunk az európai gondolkodástól és munka­végzéstől. Javulhatnak a gazdasági körülmények, be­szélhetünk szabadon, de sajnos, még sok minden, mint például a munkamorál sem európai szintű. Történt pedig, hogy a múlt ősszel a Mecsek-oldalon gázbevezetés tör­tént, így a Bálics-tető dűlőben és a Kutas közben is. Nagy volt az öröm, hiszen mindenki már rég­óta várta a gázt. Meglepően gyor­san, szakszerűen meg is történt a bekötés. Sajnos, itt véget is ért a történet jó oldala. Az út visszaállí­tása eredeti állapotába enyhén szólva nem sikerült: keskenyebb lett - gyengébb és vékonyabb asz­falttal. Szakértő nélkül is, szem­mel látható volt a különbség a ko­rábbi út és az új, silány fércmunka között. Ezt követően leültünk a Pé­csi Városüzemeltetési és Vagyonke­zelő Rt. városüzemeltetési csoport­jának vezetőjével, hogy megpróbál­juk a vállalkozót rávenni arra, ami­re egyébként is köteles, és amiért a pénzét is megkapta. A hiányossá­gokat elismerték, de helyreállítás nem történt, mondván, nem jó az időjárás és majd tavasszal kiderül, hogy tényleg olyan rossz-e az út. Az út, ahelyett, hogy télen magá­tól megjavult volna, csak még rosz- szabb lett. Kitűnt az összecsapott, silány munkavégzés, a régi tartós út és az újonnan készült toldozga- tás közti különbség. Egy hónapja meg is indult a helyreállítás, de ez is csak az eddigiek feltúrásához ve­zetett, mondván holnap majd foly­tatjuk. Ez a holnap sajnos azóta sem érkezett el. Történt mindez a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyon­kezelő Rt. korrekt, tisztességes eljá­rása és határozott többszöri fellépé­se ellenére. Mi lehet az az erő, ami a trehányokat munkavégzésre készteti? Remélem, a jó szándék és a nyilvánosság az lesz. Cikkem ere­deti címe az lett volna, hogy bal­káni munkavég­zés, de ez sértő lett volna a bal­káni országokra nézve, hiszen Boszniában és Koszovóban jártamban láttam az ottani újjáépítést - igaz uniós pén­zekből -, és azt kell mondanom, hogy lehetne tőlük tanulni. Azért itt sem ilyen elkeserítő a helyzet, hiszen tudok sok ellenpél­dát is, mint a 32-es buszmegálló­ban, az Angster úton a képviselői keretemből elkészült járda. Ott volt határidő, gyorsaság és minőség is. Pár hónap múlva ismét beszá­molok a történtekről vagy a nem történtekről. Teszem ezt mindad­dig, amíg nincs pozitív elmozdulás az ügyben. Dr. Füredi Péter, MDF A kereszténydemokrácia Egy gondolatrendszer be­mutatásában nagy segítsé­get jelent annak meghatáro­zása, hogy hol is helyezke­dik el a politikai, gondolati (de akár földrajzi) térké­pen. A politikai mezőt ket­téosztó első számú törésvo­nal egy jobb- és egy bal ol­dali térfelet jelöl ki. A kereszténydemokrácia alapve­tően a centrumnak a jobb oldali felét foglalja el. Ezzel azonban még keveset mondtunk. Vizsgál­juk meg először, hogy milyen igényből született meg a modern kereszténydemokrácia. Látszólag lehetetlennek tűnő kombinációt testesít meg: a fran­cia forradalom eszmei alapjainak elvetése és ugyanakkor a belőle fakadó számos eredmény elisme­rése, mindenekelőtt a szabadság gondolatáé. Vagyis a konzerva­tív-liberális pólusok között he­lyezkedik el a kereszténydemok­rácia. Az angolszász világban ezért sem jelentős a keresztény- demokrata mozgalom. Angliá­ban ugyanis a francia forradalom nem váltott ki közvetlen hatást, a polgári átalakulás már jóval ko­rábban megkezdődött; a születő­ben lévő Egyesült Államokban pedig nem léteztek olyan „feudá­lis béklyók”, melyektől el kellett volna szakadni. Á keresztényde­mokrácia központja ezért a kon­tinens. És a későbbiek során is el­sősorban az erős katolikus jelen­létet mutató Európán kívüli or­szágokban tudott meggyökerezni (Fülöp-szigetek, Latin-Ámerika). A mozgalom kibontakozása a II. világháborút követő években történt, jóllehet a Benelux orszá­gokban mára 20. század kezde­tétől meghatározó erő, de ezek az országok kisebb súlyt képvi­selnek a történelmi tudatban. Mi­lyen feladat várt az európai ke­reszténydemokráciára? A háború végképp hiteltelenné tette a ha­gyományos, konzervatív erőket, melyek a történelmi vezető réte­geket képviselték. (Spanyolor­szágban és Portugáliában mind­ez a diktatúrák összeomlása után játszódik le, az 1970-es években. Igaz, ők ki is maradtak a világhá­borúból.) A munkásságot pedig félő volt, hogy a forradalmat pré­dikáló kommunista, szocialista mozgalmak ragadják magával. A kereszténydemokrácia olyan megoldást jelentett, mely egyesí­teni tudta a látszólag összeegyez­tethetetlen kihívásokat. Biztosította a tradicionális ér­tékek képviseletét, a szociális ál­lam felépítésével lecsillapította a munkások elégedetlenségét és szabad kibontakozást adott a pi­acnak. Az európai államokat ve­zető kereszténydemokrata politi­kusok (Adenauer, Gasperi, Schuman) közti együttműködés a korábban szembenálló nemze­tek gyanakvását is mérsékelte. A kereszténydemokrata politika je­lentette a leghitelesebb és legke­vesebb fájdalommal járó választ a modernizáció kihívására. A me­zőgazdasági szférában dolgozók 1945-ben még mindig a legjelen- . tősebb részét tették ki az európai > országok munkaerő-állományá­nak. Ezt a réteget kellett átvezet­ni az iparba és a szolgáltatásba úgy, hogy mindez a legkisebb megrázkódtatást jelentse az érin­tettek és a társadalmi szerkezet számára. Strauss a CSU élén, mint utólag már bírálói is elisme­rik, Bajorországot „bevitte az űr­korszakba”. A fentebbi történet Magyaror­szág és a közép-európai régió or­szágai számára példaértékű. A háború után nekünk még 40 év­nyi megszállást is végig kellett várni, míg hozzákezdhettünk a modernizációnak. Reméljük, mi is hasonló sikertörténetet mond­hatunk majd magunkénak, mint Nyugat-Európa az 1960-as évek­re. Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Vihar lesz! Alacsonyan repülnek a politikai mernek (másként) gondolkodni, államtitkárok! - mondhatnánk a és megszavazni egy a kormány ál- leváltási hullám hallatán. Orbán tál nem támogatott elképzelést, szétcsapott csapatában, mert mi- Hess (jó)madárkák, majd meglát- csoda skandallum, hogy a Fidesz- játok, ki az úr a háznál! frakcióban vannak olyanok, akik Meixner András Évi A nyár végén szüretelhet! 10% kamatot kap (EBKM 10,00%) lekötött pénzére, amennyiben Ön: *A kamat mértékére és a kamatszámítás módjára a bank mindenkor érvényes, magánügyfelekre vonatkozó kondíciós listája és üzletszabályzata az irányadó ________ »l akossági bankszámlát nyit nálunk 2001. június 6.-július 6. között, »számlanyitáskor 3 hónapos futamidőre min. egymillió Ft összeget helyez el, »havi rendszeres jövedelmét a megnyitott számlára utalja, mely jövedelem a HYPO-FLEX* folyószámla kiemelt kondícióival kamatozik, »számlanyitáskor telefonbank szerződést köt (bankunk a telefonbankon keresztül bonyolított belföldi átutalásainak - GIRO - költségeit a 3 hónapos futamidő alatt magára vállalja). HypoVereinsbank HypoVereinsbank HUNGÁRIA RT. 7621 Pécs, Király u. 46. • Tel.: (06-72) 512-310 fin INTERFRUCT X||/ Cash&Carry PEPSI CSALÁD BRAVO ALMAITAL, NARANCSITAL 1,SL TOMI KRISTÁLY 6KG ***** « TOKAJI FURMINT, HÁRSLEVELŰ B.7S L TARHONYA, SPAGETTI, SZARVACSKA, FODROS NAGYKOCKA OMNIA SZEMES KÁVÉ t ne ANANÁSZ 6FP VINA MAMBRÁÍ» ggf l ÍW ■ iE AS JBhú I LHujüÜ wm 58 im. SL r j A i s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents