Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-20 / 166. szám
6. OLDAL P Q L i T I K A I 2001. Június 20., szerda VITAFÓRUM Egy évvel a választások előtt A pártok közötti harc sokkal nagyobb bajt hozott és hoz a nép számára, mint a háború, az éhínség, a dögvész vagy bármely más istencsapás. Titus Livius kétezer éves megállapítása már sokszor igaznak bizonyult. Napjaink Magyarországán ezek a gondolatok különösen akkor tűnnek helytállóknak, ha olyan pártok nem képesek összefogni, amelyek természetes és stratégiai szövetségesei egymásnak, és már az élet igazolta együttműködésük sikerét. Nézzük csak a 2001 júniusának politikai seregszemléjét! Az MSZP-ben lezárult a hatalmi harc. Medgyessy Péter vezérletével indulnak a választásokon bízva a magyar nép amnéziájában, hiszen a rendszerváltás előtt egyszer már a spontán privatizáció közepette csúfosan megbukott. Ma már nagyon sokan tudják, hogy a pártonkí- vüliségét továbbra is fenntartó és hangoztató MSZP-s jelölt a nemzetközi pénzvilág képviselője és jelentős külföldi érdekeltségek állnak mögötte. Bármennyire hangoztatja Medgyessy a hátrányos helyzetű emberek felemelését és a szolidaritást, nem fog egyetlen szociális intézkedést sem tenni, hiszen ő a liberális gazdaságpolitika híve. Nem véletlen, hogy a szocialisták kormányfőjelölését szinte menetrendszerűen követte az SZDSZ elnökének, Demszky Gábornak a menesztése, aki távol tartotta volna pártját a szocialistáktól. Tény azonban, hogy a belpolitikai élet polarizálódásakor végleg a baloldalon rekedt törpepártnak nagyon nem is kínálkozhat más megoldás. A fent említett okok és a kormány teljesítménye miatt a rendszerváltozás óta először van reális esélye a kormánykoalíciónak arra, hogy újabb négy évre meghosszabbítsa mandátumát. Történelmi lehetőség ez: végre egy kabinet befejezheti azt, aminek nekikezdett. A Fidesz mint legerősebb kormányzó párt kivel, hogyan és milyen szövetséget kössön? Az nyilvánvaló, hogy 2002-ben önerejéből nem győzhet és nem alakíthat kormányt. Az FKgP formálisan a második legerősebb kormánypárt - miniszterek nélkül. A belső ellentétek a működésképtelenség határára sodorták a nagy hagyományú, történelmi pártot. Csoda lenne, ha a gomba módon szaporodó formációi közül bármelyik is bekerülne a Parlamentbe. Az MKDSZ egyesületként beolvadt a Fideszbe, a KDNP Giczy nélkül sem tud talpra állni. Marad az MDF mint a nemzeti, kereszténydemokrata értékek képviselője, amely képes megszólítani a kisgazda és kereszténydemokrata szavazókat is. Az MDF év elején tartotta tisztújító országos gyűlését. Itt nagyon erős kritika érte azokat, akik a párt önállóságát veszélyeztető azonnali megállapodást szorgalmaztak a Fidesszel. A párt elnökasszónya, dr. Dávid Ibolya az országos gyűléssel összhangban azon az állásponton volt, hogy korai még a választási együttműködés megkötése, változnak majd a viszonyok a magyar pártstruktúrában. Sajnos, beigazolódott e fenti tétel, a FKgP körül zajló botránysorozat átrajzolta a politikai térképet. Az idők szavát felismerve az MDF és a Fidesz május végén újra a tárgyalóasztalhoz ült, és a természetes számháború és alkufolyamat végén kompromisszumos, józan megoldás fog születni. Az Orbán Viktor miniszterelnök által fémjelzett Fidesz, az ország legnépszerűbb politikusát magáénak tudó MDF-el szinte biztos befutónak számít 2002-ben. Dr. Habjánecz Tibor MDF o. kabinet tagja A kormány szociálpolitikája Indiánország A szegénység történetileg is igen súlyos öröksége Magyarországnak. A kádár-rendszernek volt egy sajátos kettőssége. Egyrészt az emberek lehetőséget találtak arra, hogy pluszmunka-vállalással próbáljanak pluszjövedelemhez jutni. Ugyanakkor a paternalista, gondoskodó állam jelentős rétegeket szoktatott le arról, hogy maguk is gondolkodjanak azon, hogyan lehetnek kezdeményezők, váílalkozóképesek, és hogyan tudnak önmagukról gondoskodni. A rendszer vége felé egyre inkább elterjedtek az olyan kifejezések mint pl. „deprilnált rétegek” vagy „halmozottan hátrányos helyzetű rétegek”. Egyre többen lettek, akik leszakadtak abból az erős középrétegből, amely elég sokáig stabilizálta az országot. Tény, hogy a rendszer- váltás ezekre a rétegekre mérte a legnagyobb csapást. A fiatalok, az idősek, a nagycsaládosok, a kisebbségi helyzetben lévők jártak rosszul. A rendszerváltozás valójában vesztesekre és nyertesekre osztotta a társadalmat. A szegénység visszaszorítása csak egy olyan, világos prioritásokkal rendelkező, egymással szerves összhangban lévő társadalom- és gazdaságpolitika keretében lehetséges, amelyik pontosan tudja, hogy a gazdaságpolitikának igen fontos szociális tartalma van és erre a szociális tartalomra mindenféle fiskális kényszer közepette is figyelni kell. Tudni kell, hogy a magyar költségvetésnek, a mindenkori munkaerő-politikának, a mindenkori társadalompolitikának igen szűk mozgástere van. A lakosság egyharmada termeli meg ugyanis azt a nemzeti jövedelmet, amit aztán három harmadra kell osztani. Egyetlen más nyugateurópai országban sem ilyen alacsony a gazdasági aktivitás, mint a jelenlegi Magyarországon. Európa nyugati felében 40-50, helyenként 50 százalék feletti a gazdasági aktivitás, míg Magyarországon ez a hányad kb. 35 százalékos. Ebből az adatból következett a polgári kormány azon felismerése, hogy a gazdaságilag aktív népesség arányát növelni kell. A kormány igyekszik a társadalom tagjait öngondoskodásra ösztönözni. Növekedésösztönző gazdaságpolitikájának eredményeként nőtt a legálisan foglalkoztatottak száma, és elősegítette a munkahelyteremtést a válságtérségekben. A kormány, amikor csak lehet, a munkanélküli segélyezést a segélyt igénylő közhasznú munkájához köti. Biztató eredménnyel jár a passzív ellátásoknak a visszafogása és átalakítása. Az önkormányzatok többsége tudott közhasznú munkát ajánlani, és az érintettek 3/4-e ezt el is fogadta. Ez azt is jelentette, hogy csökkent a segélyt igénylők száma. Az így felszabaduló forrásokat a valóban rászorulók számára lehetett átcsoportosítani. Ilyen értelemben tehát a szegénység mérséklődése két oldalról is megközelíthető. Egyrészt a munkaképesek munkájukkal megteremtik az életfeltételeiket, másik oldalról a valóban rászorulók támogatására több erőforrás marad. Ez teszi lehetővé, hogy kitörjünk abból a csapdából, amely a nyomor folyamatos újra- teremtődését jelenti. Erb József MKDSZ Baranya megyei elnök Rövid Toll dakota indiánvezér kihirdette népének: kevesen vagytok, sok-sok indiánt (közel a mai törzs felét) kell behozni, mert nem lesz, aki harcoljon. A vének tanácsa csak hüm- mögött, szívták a pipát, de nem szóltak, hisz nem ez volt a Főnök első „kiváló” ötlete. Csak dörmög- ték maguk elé: ennyi indián talán égen-földön sincs, milyen indiánokat és honnan akar a Főnök behozni? Vannak ugyan indián testvéreink a környező területeken, amit más törzsek elraboltak tőlünk, de korántsem ilyen számban. Meg hát, ha elhozzuk onnan a nagy tömegben ott élő indián testvéreinket, akkor a szülőföldjükről szakítjuk ki őket. Egyáltalán nem biztos, hogy jönni akarnak. Sőt biztos, hogy tömegesen ott szeretnének élni, ahol születtek és- vadászterületeik vannak. Lehet, hogy talál a Főnök néhány indián testvért nagyon messze és behozza őket, de ez elég kevés. Vajon hol talál ilyen sok indiánt? Talán a vizigótoknál? Az jó lenne, mert legalább lenne sok tengerészünk. Habár tengerünk nincs. Talán a hottentottáknál? Az jó lenne, mert ugyan sose láttak lovat, de egy ügyes hottentotta pár száz év alatt megtanul lovagolni. Talán jó mesterlövészeket, akik kiválóan kezelik közelharcban a távcsöves nyilat? Folytathatnák a vének még a sort, de nem teszik, mert szörnyű gyanú támadt bennük, hogy honnan lenne a „pótlás”. Morfondíroznak tovább, hogy valaki megmondhatná már a Főnöknek, hogy csak hadovázik, mert van itt elég és jól képzett harcos. Akik pedig még nem azok, azokat oktatni kell, hogy jó harcossá váljanak, és a jó harcosoknak megfelelő zsákmányt kell adni, hogy ne más törzsek zsoldjába álljanak, alkalmanként velünk szemben. Naponta harcosok tömegeit zavarják el a csatamezőkről - nem kellesz, menj, amerre látsz, hallják szegények. Pedig a legkorszerűbb nyilak, lándzsák és más harci eszközök magas szintű forgatására vannak kiképezve! Mondja már meg valaki a Főnöknek, hogy a behozandó indián (nak álcázott) harcosok sem jobbak, mint a mieink. Sőt! Ilyen tömegben csak olyan harcosokat talál, akik a saját csatamezőiken sem állták meg a helyüket. Ezzel a fajta behozatallal csak azok a törzsek járnának jól, amelyek megszabadulnának a saját, harcolni nem akaró tagjaiktól. Persze „szívnak” majd a harcosok is - csak nem úgy mint a vének - a behozatal miatt. Hiszen nekik sem jut elég vadászterület, sátorhely, nem hogy másoknak. Eldöntötték, hogy a következő törzsfőnök-választáson nem Rövid Tolira, hanem Nagy Főnökre fognak szavazni, mert Ő tudja, hogyan kell megoldani ezt a problémát is. Könnyen előfordulhat, hogy Nagy Főnök törzsének harcosai a. második körben már el sem mennek a törzsfőnök-választásra. Akkor pedig Rövid Toll átkeresztelheti magát Nagy Szívásra. Persze most nem a békepipára gondolok! Sipos Sándor MIÉP Pécsi Szervezete Információs társadalom Még 15 éve sincs, amikor a számítógép szó hallatára egy szoba nagyságú villogó masinára gondolt az átlagember, ami bár különböző műveletek elvégzésére kiváló volt, de levélírásra, vagy egyéb munkák elvégzésére nem. Ma akár egy aktatáskában is elfér, praktikussága megnöyekedett és ára . sem elérhetetlen. így hát sok háztartásban is megtalálható, de a különböző intézményekben, ön- kormányzatoknál már nélkülözhetetlen. Örvendetes hír: a polgári koalíció kormánya úgy döntött, hogy szétválasztja azt a hagyományos struktúrát, amely az utóbbi tíz évben Magyarországon érvényesült, miszerint az informatika és távközlés helyét a közlekedés környezetében, a KHVM-ben, kevésbé hangsúlyosan helyezze el. Az informatikának egy szuverén hivatalt állított fel a kormány, amelynek élére informatikai kormány- biztos került. Ennek a párhuzamosan működő szervezete az Informatikai és Távközlési Bizottság, ■amelynek elnöke Rogán Antal, a Fidesz-MPP frakcióvezető-helyettese. A bizottság feladata információs társadalommal kapcsolatos projektek kezdeményezése, kérdések felvetése és tisztázása. Például, az internet tömeges, gyors és mindenekelőtt olcsóbbá tételének elősegítése. Fontos megemlíteni, hogy mindez csak 2001, illetve 2002 végére válhat realitássá - az ország- gyűlés éppen a napokban szavazta meg -, hiszen akkor járnak le az országos, illetve területi koncessziós szerződések a távközlés területén, amit egy teljes liberalizáció fog követni. Eredményeképpen lehetőség nyílik arra, hogy az internetes hozzáférés kedvezményesebb legyen. Ennek megvalósítása kapcsolódik az egységes hírközlési törvényhez, mely részben kormányzati lépéseket is szükségeltet. Ilyen lehetőség például a hívószám szintű szétválasztás a hagyományos beszédcélú távközlési szolgáltatás és az internetcélú távközlési szolgáltatás között. Mindez nem másodlagos akkor, amikor a mai társadalomban a gyorsaság és az információ áramlása az alapvető tényező. A bizottság rövid működése alatt máris több sikert könyvelhet el, így például az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat elfogadását, ami lehetővé feszi az üzleti élet felgyorsítását. Ma már egy nemzetközi szerződés aláírása nem igényli az üzleti partnerek személyes tárgyalását, sem a körülményes és lassú szerződés-aláírási procedúrát, csak néhány kattintás az egérrel és máris indulhat a szállítmány. A XIX. század az acél, a XX. század a motorizáció százada, a XXI. század minden bizonnyal egy új, az információs társadalom birodalmává növi ki magát, ahol a bit-ek és byte-ok diktálják a tempót. Koszorús László, a FIDELITAS alelnöke Autópálya Fidesz-módra Megszoktuk már, hogy a hiteles, korrekt tájékoztatás helyett PR- szövegeket kapunk. Mondjál szépeket, bűvészkedj a számokkal! Részlet a Kész átverés show balga polgároknak című előadásból: tudvalevő, hogy a Fidesz- kormány az autópálya-építést úgy hirdette meg, hogy a korábbi autópálya-szakaszok kilométer-költsége mínusz 50 millió lehet az új szakaszok ára kilométerenként. Az Ml-es, az M3-as és az M5-ÖS autópálya eddig megépült szakaszainak kilométer-költsége mind 1 milliárd alatti volt. Hogyan lehet az átlagárat 1 milliárd 350 millióra felnyomni? Hogyan kell egy 600 milliárdos beruházásból legalább 100 milliárdot lenyúlni? A kiinduló átlagár kiszámításába bele kell vonni az MO-ás költségeit. Ez utóbbi keresztezi a Budapestre befutó összes útvonalat, vasutat, tele van többszintű kereszteződésekkel, leágazásokkal, hangvédő falakkal, kiemelten sűrű jelzőés információs rendszerrel, tartalmazza a Lágymányosi híd költségeit is, a 2,9 milliárdos kilométerenkénti beruházási ösz- szege jól felnyomja az átlagot. Össze nem hasonlítható a vidéki területeken épített autópálya-szakaszokkal. így viszont már érthető, hogy miért a volt iskolatárs cége, a mellesleg autópályát eddig sohasem épített Vegyépszer kapta pályáztatás nélkül a megbízást. A finanszírozás a MF Bankon keresztül úgy történik, hogy az a parlament, a közvélemény által, banktitokra való hivatkozás miatt, nem lesz ellenőrizhető. A Fidesz piárosok - a néhai TASZSZ hírügynökséget megszégyenítő módon - spórolásról, korrupció ellenes küzdelemről jelentenek. Dr. Sütő László Baksa A Munkáspárt képviselőjelöltjei A szociáldemokrácia valósága Június 12-én a Munkáspárt Baranya Megyei Koordinációs Bizottsága megalakította a 2002. évi parlamenti választásokra való felkészülés jegyében a Munkáspárt Baranya megyei választási bizottságát. Elnökéül dr. Bödő Lászlót választották. Tagjai a megyei koordinációs bizottság, a képviselőjelöltek, a képviselőjelöltek kampánysegítői, valamint a területi választási bizottságok elnökei. A megyei testület feladata a Munkáspárt megyei választási programjának előkészítése és a területi választási programok jóváhagyása, az esetleges megyei és területi szintű választási együttműködések megvitatása, eldöntése, a képviselőjelöltek felkészítése, kampányuk irányítása, koordinálása, javaslattétel a Munkáspárt országos listája megyei tagjaira, a Munkáspárt megyei listájának ösz- szeállítása, valamint minden olyan feladat elvégzése, irányítása, koordinálása, amely a parlamenti választásokkal összefügg.. Jóváhagyták az alapszervezetek és a területi koordinációs bizottságok által megválasztott képviselőjelöltek névsorát. A Munkáspárt Baranya megyei képviselőjelöltjei a 2002. évi parlamenti választásokon: Baranya I. vk. (Pécs, I. kér) Fratanoló János, II. vk. (Pécs, II. kér.) Bödő Csilla, III. vk. (Pécs, III. kér.) dr. Jegesy Andrea, IV. vk. (Komló és vidéke) Deák Imre, V. vk. (Mohács és vidéke) Horváth József, VI. vk. (Siklós és vidéke) Szilágyi Imre, VII. vk. (Szigetvár és vidéke) Pöttendi János. Fratanolo János, a Munkáspárt megyei elnöke A Dunántúli Napló június 13-i számában Nem szociáldemokrácia címszó alatt a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nézetei jelentek meg. Kénytelen vagyok ezekhez különböző észrevételeket fűzni, mert a választók bizalmának megszerzéséhez nem a másik párt leértékelése, hanem a saját program ismertetése vezet. A Kereszténydemokrata Szövetség a kereszténydemokrácia „felsőbbrendűségét” igyekszik bizonyítani a szociáldemokráciával szemben. Ezt az érvelést cáfolják a szociáldemokrácia lényegét jelentő értékek: a szabadság, az igazságosság és szolidaritás, valamint Nyugat-Euró- pában az elmúlt században megvalósított szociáldemokrácia eredménye: a lakosság általános és magas szintű jóléte. A megvalósuló „szociáldemokrata szabadság” ugyanis nem formális jog, hanem minden állampolgár számára érvényesülni szükséges emberi, erkölcsi, gazdasági lét tényét foglalja magába. Nem a nélkülözés, a nyomor, hanem a magas szintű emberi lét szabadságát jelenti. A „szociál- demokrata igazságosság” sem a formális jogszabályi érvényesülés követelményét jelenti, ami a gazdasági és politikai kiváltságosok maximális érdekérvényesítésének egyik főeszköze, hanem olyan jogalkotást és annak végrehajtását, ami minden állampolgár számára egyenlő mértékben biztosítja az alapvető érdekek kellő érvényesülését. A „szociáldemokrata szolidaritás” a munkavállalók és nyugdíjasok egymásrautaltságának és kölcsönös megsegítésének elve és gyakorlata, amelynek érvényesülése szükséges ahhoz, hogy az előzőén vázolt két alapvető érték megvalósítható legyen. A nyugat-európai szociáldemokrata pártok gyakorlata azt is mutatja, hogy eredményeit a velük szövetséges szakszervezetek hatékony közreműködésével, esetenként más pártok, köztük kereszténydemokrata pártok közreműködésével, koalícióban érték el. Mert célja a szociáldemokráciának nem pusztán a hatalom megragadása és megtartása, hanem a nép, a nemzet szolgálata. A nyugat-európai szociáldemokrácia működésének gazdasági eredményességét a 70-es évek „olajárrobbanása” szakította meg. Magyarországod a Horthy- korszakbeli és utáni sikeres szociáldemokrata munkának a kommunizmus által 1948-ban kierő szakolt pártegyesítés vetett véget. Több kiváló szociáldemokrata vezető életét vesztette, vagy külföldre menekülni kényszerült. Sajnos a rendszerváltással sem tudott a magyar szociáldemokrácia sikeres politikai eredményességet felmutatni - részben külső, részben belső okok folytán. A magyar szociáldemokrácia a választási felkészülésben elsősorban az eredményes munkát akadályozó belső okok megszüntetésére törekszik. Dr. Vejkey Kálmán MSZDP I ft A
