Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-20 / 166. szám

Hl 2001. Június 20., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Ünnepel az orvosi könyvtár Hetvenöt esztendős a Pécsi Tudományegyetem Orvos- tudományi és Egészségtu­dományi Centrum Könyvtá­ra. Hogy a 75 nem 40, az csak néhány hónappal ez­előtt derült ki. A mai ün­nepségen emlékérmeket adnak át. Sokáig az volt a köztudatban, hogy a pécsi egyetem orvoskará­nak könyvtára idén lesz negyven­esztendős, s csupán ennek meg­ünneplésére készülve bukkantak rá azokra az adatokra, amelyek a 75 évvel ezelőtti alapításra utal­tak - mondja Ódomé Gracza Tünde könyvtárvezető. Kiderült, hogy 1926-ban, Kle­bersberg Kuno kultuszminiszter­sége alatt alapította a könyvtárat az akkori orvoskari dékán, Pékár Mihály, s arról a Tóth Lajosról nevezték el, aki államtitkárként kiemelkedő szerepet játszott az egyetem elhelyezésében. Az 1919-ben Budapestre menekülő Pozsonyi Tudományegyetem ugyanis 1923-ban került Pécsre Magyar Királyi Erzsébet Tudo­mányegyetem néven, s Tóth La­jos az egyetemen belül az orvos­kart is hathatósan támogatta. A könyvtár ma a PTE Orvostudo­mányi és Egészségtudományi Centrum Könyvtáraként műkö­dik. Az elhanyagolt állomány- rész feldolgozás alatt áll, s nem­sokára elektronikusan is hozzá­férhetővé válik. A ma délelőtt a PTE Ifjúság úti konferenciatermében megrende­zett ünnepségen bemutatják azt a jubileumi kötetet, amely öt szerző munkája, s kiosztják a Blaskó János szobrászművész ál­tal 12 példányban készített em­lékérmet, melyen az lm memó­riám Pékár Mihály és Tóth Lajos felirat olvasható. CS. L. Főiskolai magyar szak indul A Pécsi Tudományegyetem (PTE) hi­ánypótlásként főiskolai szintű tanár­képzésként magyar nyelv és irodalom szak indítását tervezi 2002 szeptembe­rétől a szekszárdi Illyés Gyula Főisko­lai Karon. A szak kötelező párja a kommunikáció lesz. A PTE a dél-dunántúli régióban és annak von­záskörében - szekszárdi központtal - kurrens szakpár indításával szeretne hozzájárulni ah­hoz a társadalmi igényhez, amely az érettségi­zett fiatalok egyre növekvő százalékát felsőfo­kú tanintézetekben kívánja tovább képezni. Ugyanakkor a szakpár mindkét stúdiuma hi­ányt pótol a főiskolai szintű képzések palettá­ján. A régióban jelenleg nincs olyan felsőoktatási intézmény, amely általános iskolák számára ké­pezne tanárokat. Pécsett 1982-től - az egyetemi szintű képzés megindulásával párhuzamosan - a magyar nyelv és irodalom szakon megszűnt a főiskolai szintű képzés. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyetemi diplomával csak keve­sen vállalják az általános iskolában való tanítást. A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának beis­kolázási területe elsősorban Tolna, Baranya, Somogy, Bács-Kiskun és Fejér megyére terjed ki. E térségben általános iskolai magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés jelenlegi nincs. Ugyanakkor ilyen szakos tanárokra az általános iskolai oktatásban folyamatosan szükség van. Ezt igazolják az intézményada­tok önmagukban is: Baranya megyében 180, Somogy megyében 168, Tolna megyében 114 általános iskola működött az előző tanévben. Az új szakon végzettek elhelyezkedését egyrészt a magyar szak iránti állandó kereslet garantálja, másrészt az új műveltségtartal­mak szakos ellátásának szükségessége. Tehát a már pedagógus pályán lévők továbbképzés­re, új diploma megszerzésére irányuló igénye is nagy biztossággal megjósolható. A szaba­don választható kurzusok között szerepel a drámapedagógia alapismerete és a kerettan- tervben előírt mozgóképi kultúra tanítása. A magyar nyelv és irodalomból a második, illet­ve további diploma megszerzésére irányuló képzésben tanító szakon magyar műveltség- területtel rendelkezők vehetnek részt. A PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara az általá­nos iskolai magyar tanári szakot kommunikáci­ós főiskolai szakkal párosítja, és azt nappali szakon kötelezően kapcsolja hozzá. Második, ületve további alapképzésben csak magyar nyelv és irodalom (bölcsész vagy tanári) diplo­mával, valamint szakvégzettséggel rendelke­zők (magyar műveltségterület) vehetnek részt. A szak sikeres elvégzése után kommunikációs szakértő (újságíró) megnevezésű oklevelet kapnak a hallgatók. A kommunikációs képzés iránt is nagy ér­deklődés mutatkozik: 2000-ben a PTE Bölcsé­szettudományi Karán az egyetemi szakra több mint 10-szeres volt a túljelentkezés. Nappali és levelező tagozaton mindkét sza­kon az első alapképzés 8 féléves, második, illet­ve további alapképzés levelező tagozaton 6 fél­éves. A két szak indításának tervezett időpont­ja 2002. szeptember 1. A szekszárdi főiskolai kar munkájába mind­két szaknál a bölcsészkar is besegít. Az új sza­kok a PTE doktori iskoláiban végzett hallgatók foglalkoztatási lehetőségét is megteremtik. KIÁLLÍTÁSOK BÁBOKBÓL. A XII. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál jegyében több kiállítás is nyílott a napokban. Az érdeklődők többek között a Pécsi Kis- és Nagygalériában, a Várostörténeti Múzeumban, a Műhely Galériában és a Művészetek Házában (képünkön) is láthatnak válogatást bábokból, díszletekből. _________ _________ FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Ne m kell temetni a progra­mokat, a szervezők az ilyen mostoha időjárásra is gondoltak, az esőhelyszí­neken megtartják az ígért rendezvényeket. A Janus Egyetemi Színház Obe­ron Stúdiójának a sétatéri szín­padra tervezett, este 7 órakor kez­dődő előadását minden bizony­nyal a Dante Caféban tekinthetik meg az érdeklődők. Tom Stop- pard-Vidéki Péter: Zanzamlet cí­mű darabjában a színészek imp­rovizációi szinopszisok, amelyek a Hamlet olvasataiként a mai egyetemisták által megfogalma­zott kérdésekre reflektálnak. Ma délután öt órakor nyílik a Rózsakertben a Borok-ízek-mú- zeumok című kiállítás. A tablók gasztronómiánk és borfogyasztá­sunk pillanatait örökítik meg. A borszervírozás hagyományait, a főúri asztalok díszeit, népművé­szetünk csikóbőrös kulacsát, a haj­dani Littke-pezsgőspavilont láthat­juk többek között a Magyar Keres­kedelmi és Vendéglátó Múzeum által rendezett bemutatón. A kiállí­tást Kerényi János alpolgármester nyitja meg. Közreműködik a Pan­non Volán Rt. Bartók Béla Férfika- ra, vezényel Lakner Tamás. m Reklám Egyenesen Sörszezon van, bár jelen sorok írásakor nehéz elképzelni, hogy a potenciális, és a reklámok által megcélzott fogyasztó éppen sörre vágyna, ám a hirdetési terv nem számol Medárddal, többnapos esővel, hűvös széllel. A kampány idén jóval hamarabb kezdődött, két sörgyárunk például tél óta egymást öli a magyar foci jövőjé­ért: a bajnokság Borsodi, a kupa Arany Aszok, az elvtelen egysze­rűsítésekre hajlamos átlagpolgár a ftdbM ti akasztana egy jelzőt, én ezt most nem te­szem. Szóval sörszezon van, ám még a tavalyinál is gyatrább reklámkí­nálattal. Tán csak az Amstel menti meg a magyar kreatívok becsületét, a három volt katona kalandjai tavasz óta a vasúton folytatódnák, de elkelne még egy­két ötlet náluk is, hacsak nem az a céljuk, hogy szeptemberig a slá­gerlisták első helyére tornásszák föl a filmben elhangzó szerze­ményt. Titkon reménykedtem benne, hogy szűkebb pátriánk sörterme­lő egysége idén végre egy normá­lis kampánnyal örvendeztet meg bennünket, de csalódnom kellett. Az „Igyon Szalont, vizel legott" versikével summázható üzenetet ezúttal ugyan mellőzi a cég, de ezzel együtt eltűnt a talán hasz­nálható „Szalonképes vagy rá" szlogen is. A legújabb filmetű­dökben egy kamiont látunk, amely a természetet sem kímélve, nyílegyenesen száguld keresztül kis országunkon. A szlogen imi­gyen szól: „Egyenesen a sörfőzdé­ből”. A cél, a Szalon Sör fogyasz­tókhoz történő eljuttatása, szen­tesít minden eszközt. Eme, egyéb­ként nem életidegen filozófia ugyan távol áll a pécsi cégtől, de nem ez a baj a reklámmal. A baj az, hogy a vélelmezett szándék szerint a reklám a cég azon üzenetét szeretné tudatosí­tani a fogyasztókban, hogy a pé­csi sör nem egy gépek által vezé­relt, elembertelenedett sörgyár­ban készül, hanem egy olyan sör­főzdében, ahol gondos és hozzá­értő kezek folytatják a mestersé­get. És nem pediglen azt, amit egyébként látunk is, hogy a sör­főzde kamionjainak kormányait egyszerűen nem lehet forgatni. Ez az, amiért a kreatív ügy­nökség által vázolt ötletet el kel­lett volna dobni. Egyenesen a szemétbe. LENDVAI DÁVID Rettegett az éjszakáktól Alvászavar-ambulancia működik a neurológiai klinikán- Marokszám szedtem a Quarelint mégis fejgörcsök gyötörtek éjsza­kánként - mondja Hegedűs János.- Úgy horkoltam, hogy a felesé­gem majd beleőrült, ám azt is ész­revette, hogy néha hosszabb idő­re leáll a légzésem, utána kapko­dom a levegőt, fulladok. Néhány eszméletvesztés után aztán or­voshoz kellett fordulnom. Meséli, hogy mindenféle vizs­gálaton átment, beutalták az ideg­klinikára, de az égvilágon semmit sem találtak nála. Minden lelete negatív volt. Akkor jutott eszébe az egyik doktornak, hogy talán az éjszakai alvásával lehet a baj, s beutalták Budapestre, ahol már működött az ambulancia. Már meg is beszélték, hogy mikorra fogadják, amikor kiderült, a pécsi neurológián is indul egy ambu­lancia, s így ő lett Faludi doktor el­ső betege.- Még az ellenségemnek sem kívánom, hogy mit éltem át, las­san már rettegtem az éjszakáktól- emlékszik vissza a 72 éves He­gedűs János. - A kivizsgálás után azonban megkaptam azt a készü­léket, amely az éjszakai alvást se­gíti, s azóta úgy alszom, mint a bunda. Szeptemberben kell visz- szamennem, hogy megnézzék, javult-e az állapotom, lejjebb le­het-e csavarni a lélegeztetőt...- Most minden rendben?- Hála istennek. Úgy alszom, mint a mormota. Legfeljebb ha egyszer felébredek, megszokásból. Dr. Faludi Béla (képünkön), a neurológiai klinika adjunktusa, az alvásambulancia vezetője érdekes dolgokról mesél. Elsősorban arról, hogy mennyire fontos a szervezet számára a kiadós éjszakai alvás, mennyire nélkülözhetetlen az al-. kotó munkához. Az alvászavarok széles tárháza ismert, s emiatt az érintettek mostanában többnyire az idegklinikákon kötnek ki. Az alvó em­berek nagy ré­szét - különö­sen a súlyfeles­leggel küszködőket - a légzésvétel gondjai zavarhatják.- Az alvó ember izomtónusa amúgy is ellazul - magyarázza Fa­ludi doktor -, s akkor van baj, ha a garat izomzata ebben az ellazu­lásban nem képes nyitva tartani a garatot. Ekkor a garatfal összeta­pad, a légzés leáll.- És nem kap az agy oxigént.- Valóban erről van szó. A ga­ratfal összetapadását a szervezet hirtelen felébredéssel, fulladási rohammal, olykor csak felhorka­nással, levegő utáni kapkodással próbálja kivédeni. Az ilyen gon­dokkal küszködő ember ritkán. vagy egyáltalán nem jut el a szer­vezet számára oly fontos, mély alvás állapotába. A mikro-ébredé- sek - amiről talán nem is tud az érintett - egyszerűen szétverik az alvás szerkezetét.-Következmény...?- Állandó nappali fáradtság, aluszékonyság, fejfájás, gyönge koncentrációkészség. Az ilyen ember bárhol elalszik. Ingerlé­keny lesz. Romlik a memóriája. A kialvatlanság a depresszió forrá­sa, s ez az út kórós esetekben szív- és érrendszeri panaszokhoz, infarktushoz vezet. Ahogy a szak­ma mondja: az alvászavarral küszködő ember minden éjszaká­ja krónikus stresszállapot, ami ér­telemszerűen hihetetlenül megvi­seli a szervezetét.- AlkalVbetegségről volna szó?- Mindenkit elérhet kortól, nemtől és alkattól függetlenül, de úgy látjuk, hogy a legérintetteb- bek a kövérkés, kissé elhízott, pik­nikus alkatú negyven éven felüli férfiak. A nők körében a klimax utáni időszakban ala­kulhat ki. A nagyon horkolókra kell fi­gyelni. A gyakori lég­zéskimaradást több­nyire a házastárs ve­heti észre. Az éjszakai alvás közben a légzés el­maradása, a garatzá- Hegedűs János ródás bárkinél előfor­dulhat, másrészt bárki szép nyu­godtan végighorkolhatja (végigci­ripelheti) az éjszakát, ne higgyük azt, hogy beteg. Nem minden horkolót kell orvoshoz küldeni. Ez az orvosi szóval apnoénak nevezett szituáció akkor kezd kó­rossá válni, ha az alvás idején óránként ötnél több garatelzáró­dás következik be, s ha emiatt a delikvens nem tudja kipihenni-ki- aludni magát. Az elzáródások idő­tartama néha néhány másodperc csupán, olykor viszont elérheti a 60-70 másodpercet is, ami ugye, a könnyűbúvároknak is becsületére válna. A konklúzió kézenfekvő: az ap- noés, kövérkés, napközben is alu- székony ember mielőbb kopog­már csak ellenőrzésre jár vissza a klinikára jón be a pécsi klinika alvásambu­lanciájára, ahol (a megfelelő ki­vizsgálás után) gyógyulást, gond­jaira üdítő válaszokat kaphat. Ebben a sorban a legkézenfek­vőbb szerkezet egy olyan beren­dezés (orvosi vényre felírható, a társadalombiztosítás már támo­gatja), amely egy maszkon át bi­zonyos nyomással pluszlevegőt juttat az orron át az alvó ember­be, kvázi nem engedi, hogy a ga­ratfal összezáródjék. Légsín a tü­dőbe. Van persze több más, ügyes találmány (közte protézis a száj­ba, amely az alsó fogsor előrébb tolásával a garat nyitva tartását se­gíti jótékonyan), s természetesen e mellé párosulhat némi életmód- váltás, diéta, a cigaretta és az al­FOTÓ: LÄUFER L. koholfogyasztás mérséklése-elha- gyása, a felesleges kilóktól való megszabadulás. Ugyanis az „el- zsírosodott”, petyhüdt garat a lu­das a dologban. Faludi doktor egy igen érdekes dologra is felhívja a figyelmet: az alvás mély szakaszában termeli többnyire a szervezet a zsírbontó enzimeket, s aki felületesen al­szik, híján van e zsírbontásnak. Ekként érdemes végiggondolni, talán éppen a krónikus alvási gon­dok is hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki a kelleténél jobban elhí­zik... Hogy nem tud fogyni. Hogy néhány kiló feleslegtől pokoli kí­nok közepette tud csak megsza­badulni. KOZMA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents