Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-17 / 163. szám

A Zámbó testvérek 4 ★ RIPORT ★ 2001. június 17. Hamarosan megjelenik az a könyv, amelyben a Zámbó testvérek, valamint Jimmy édesanyja vallanak a Királyról, az eddig titokban maradt közös emlékekről. A kötetből, melyet a Hungalibri ad ki, kiderül, Zámbó György kis híján meghalt azon a napon, Zámbó Ma­rietta pedig arra emlékezik, hogyan énekelt egyszer egy bárban Louis Amstrong és Ella Fitzgerald hangján duettet Jimmy - egyma­gában. A könyvben arról is szó esik, hogy a feleség, Zámbó Edit az utolsó karácsonykor is elment a legkisebb gyerekkel. A VR két héten át részleteket közöl a jövő szerdán megjelenő kötetből. Az örök bohém Öcsike, ahogy a testvérei mindig is szólították, kis híján meghalt azon a tragikus januári hajnalon. Mint­ha megérezte volna, mi­lyen hatalmas gyász éri rövidesen a családot. Ő volt az, aki először ki merte mondani a Hon­véd Kórház folyosóján, hogy nincs tovább. Ügy látom magam előtt az utolsó találkozá­sunkat Imikémmel két nappal a halála előtt, mintha azóta csak egy perc telt volna el. Persze megint egyedül volt, úgy sírt a vállunkon, mint egy taknyos kölyök. Amikor azt kérdeztük tőle, miért vagy egye­dül, csak legyintett, és csak annyit mondott: , „Már megint elment a j gyerekkel.” Ez volt a " gyengéje, Edit ponto­san tudta, ezzel a végtelensé­gig fegyverezheti. Egy fe­leségtől, egy asszonytól és nem utolsósorban egy anyától azonban szerin­tem ez megbocsáthatat­lan bűn... Azon a tragi­kus hajnalon egyébként majdnem én is meghal­tam. Olyan szívtájéki szorítást éreztem, hogy azt hittem, itt a vég. Ma már tudom, hogy ez egy égi jel lehetett a szá­momra, hogy a testvé­remmel megtörtént az, amire az ember még rémálmaiban sem szá­mít. Amikor telefonon értesítettek, hogy mi tör­tént Imivel, szinte önkí­vületben azonnal a ko­csiba vágtuk magunkat Jukkával, és rohantunk a kórházhoz. Összevissza ordítoztam fájdalmam­ban, hogy megölték az öcsémet, kicsináltátok, meg ilyesmiket, miköz­ben a fejét fogtam, ahogy a mentőből kiemeltük a hordágyra. Amikor Imi­kémet betolták az ideg- sebészetre, csak akkor néztem meg a kezem. Tiszta vér volt, szinte visszahőköltem a látvá­nyától. Iszonyatos nyo­mást éreztem megint a szívem körül, ismét rosszul lettem. Mikor összeszedtem magam, hangosan ' kimondtam azt, amire akkor még senki sem mert gondol­ni. Vége, kész, nincs to­vább, a testvérünk k meghalt... Hihetetlen, de 1 Edit azóta is tartja ve­lünk a három lépés tá­volságot. Igaz, én sem teszek másképpen. i^. Nem értem azt a gőgös, pökhendi ma­gatartását sem, ahogy viselkedik az öcsém ha­lála óta. Egyfolytában a dámát játssza, a Király összetört és meggyötört özvegyét. így volt ez ak­kor is, amikor a nyilvá­nosság felé meghívott minket a csepeli házba, hogy tisztázzunk sok mindent. Na abból az­tán sok minden lett, csak tisztázás nem. Még egy pohár vízzel sem kí­nált meg minket, az ügyvédnője meg úgy vi­selkedett velünk szem­ben, mint aki éreztetni akarja, örüljünk, hogy egyáltalán szóba állnak velünk. Velünk, az el­hunyt testvéreivel... Baba (Marietta) Sosem lógott ki a testvé­rek közül az egy szem lány, hiszen ha kellett, ő verekedett a legkemé­nyebben azokon a város­ligeti estéken. Marietta életének most már egy célja van, kideríteni, hogy mi is történt valójá­ban azon a tragikus haj­nalon. Mert a hivatalos verziót egy percig sem hitte el. Nehéz nekem Imi- cimről úgy beszélnem, hogy ő már nincs az élők sorában. Ő, aki imádott élni, habzsolta az élet napos oldalát, aki min­dent megtett volna a gye­rekeiért, a családjáért. Azóta a januári hajnal óta egy perc nyugtom sincs, számtalanszor ál­modom vele, és ilyenkor egyre csak azt kérdem, mi történt veled, miért kellett elmenned, drága testvérkém? De ő ilyen­kor egy szót sem szól, csak szomorúan lehajtja a fejét. Egy árva szót sem szól, de lehet rajta látni azt a hihetetlen fájdal­mat, amit érezhetett a halála előtt... Emlékszem, amikor valamilyen bandával kel­lett harcolni a fiúknak, természetes volt, hogy én is megyek. Kutyus- kám, mert így szólítot­tam őt, mindig az első sorban volt, sosem hát­rált meg, ha a saját vagy a testvérei becsületéről volt szó. Ugyanígy volt ez a focipályán is, ott ugyanúgy megálltam a helyem... Ő volt az esküvői ta­núm. Boldogan vállalta, szinte egyhuzamban le­vezette autójával a Buda­pest-Frankfurt távolsá­got. Az esküvő után Frankfurt egyik legelőke­lőbb sörözőjébe men­tünk el mulatni, megün­nepelni a nagy napot. Az ízletes vacsora után, mit szépítsem, az ifjú pár és az ara tanúja elkezdett poharazgatni. megittunk már pár pohárral, ami­kor Imici és a férjem hangosan, szinte a tor­kuk szakadtából elkezd­tek énekelni. De nem ám hamisan, drága öcsém úgy kivágta a magas c-t, hogy egy pillanat alatt néma csend lett a sörö­zőben. Még a zenekar is abbahagyta a játékot. Ez a két bolond mindebből semmit sem vett észre, csak nyomták egymás után a dalokat, ami ép­pen eszükbe jutott. Mi­kor észrevettem, hogy mindenki minket néz, szóltam, hogy azonnal hagyják abba. De már késő volt, a zenekar ve­zetője megjelent az asz­talunknál. A férjem azonnal szabadkozni kezdett, hogy elnézést, az esküvőnket ünnepel­jük, ám a férfi rá sem he­derített. Csak az érdekel­te, ki ez a jó hangú ven­dég. A férjem fordított Imidnek, noha az öcsé­Zámbó György kis híján szívrohamot kapott azon a tragikus januári hajnalon Jimmy csak Andrást, Marietta vőlegényét engedte közel magához a koncertek előtt met azért nem lehetett volna eladni németül sem. Én pedig, már csak a családi kötődés miatt is, aránylag jól bírtam a nyelvet. Szó szót köve­tett, és amikor a zenész megtudta, hogy a testvé­rem híres magyar éne­kes, megkérte az öcsé­met, tisztelje már meg őket azzal, hogy felmegy közéjük a színpadra, és egy dalt előad az ő kísé­retükkel. Öcsém ellenke­zett, de végül beadta a derekát. Felment a szín­padra, a zenekar vezető­je pedig bekonferálta a közönségnek a csodála­tos torkú magyar pop­énekest. Mindenki felállt az asztalától és a tánc­parkettre sietett, hogy minél jobban hallja Imicit. Sosem felejtem el, Imici Louis Amstrong és Ella Fitzgerald híres duettjét adta elő, termé­szetesen egymaga, játsz­va a hangjával. Majd szétszedték a szám vé­gén a németek a sörözőt, egyszerűen nem akarták visszaengedni hozzánk. Végül, hosszabb rábe­szélés után, beült a zon­gora mögé, és vagy egy órán át szórakoztatta a nagyérdeműt. Előkerült a tulajdonos is, majd amikor az öcsém vissza­ült mellénk, odajött, be­mutatkozott, majd kö­zölte, hogy természete­sen a ház vendégei vol­tunk. Ez idő alatt a zene­kar vezetője ismét tiszte­letét tette az asztalnál, ám nem jött üres kézzel. Egy hatalmas korsót ho­zott, több tíz literes lehe­tett, amelyet a vendégek teledobáltak márkával, ezzel honorálva testvér­kém nagyszerű előadá­sát. Másrészt ott melegé­ben megkérte őt, hogy ha egy mód van rá, ugyan készítsenek már el egy lemezt közösen. Aki így tud énekelni, an­nak hatalmas sikere len­ne Németországban. Névjegyet cseréltek, de a dologból végül nem lett semmi... Karácsony másnap­ján, december 26-án is mi voltunk ott Iminél Andrással, és hallgat­tuk egész éjszaka, hogy megint egyedül van, pe­dig a szeretet ünnepe, karácsony van, Edit meg sehol, megint ösz- szepakolta a gyereke­ket, és elment. Amikor ránk virradt, Imi meg­nyugodott egy kicsit, és azt mondta, felmegy aludni. Mi elköszön­tünk, de arra emlék­szem, ahogy ment fel a köntösében a hálószo­ba felé. Akkor láttam utoljára... (Folytatjuk) Tévéelnöki komédia? Húszmilliárd forintnyi adósság. Mégis, akadt négy ember, akik vállalnák, hogy ekkora terhet a nyakukba vesznek. A csődtö­meg ugyanis a Magyar Televízióé. A közszolgálati médium el­nöki posztjára Mendreczky Károly, az intézmény jelenlegi ügy­vezetője, Szenes Andrea februárban elbocsátott alelnök, Bara István, a Juventus Rádió volt gazdasági vezetője és Friderikusz Sándor műsorvezető adott be pályázatot. Friderikusz nemrégiben a miniszterelnök feleségének dedikálta a könyvét Vándor Ágnes újságíró korábban sokat foglalkozott a Magyar Tele­vízió ügyeivel, így Friderikusz is a látókörébe került. Mint mondta, nagyon szeretné megszerezni Fri­di tévéelnöki pályázatát, ám ez nem lesz egyszerű.- Friderikusz csak az általa kontrollált nyilvánosságot szereti - magyarázta. - Ő az a közszerep­lő, aki sem a pénzt, sem a fárad­ságot nem sajnálja, ha a számára előnyös imázs kialakításáról van szó. S nem utolsósorban, a hatá­sos manipuláció érdekében profi módon tud blöffölni is. Vándor Ágnes szerint Frideri­kusz pályázata azért pikáns, mert a showman hírnevét, szakmai és üzleti sikerei jelentős részét az MTV-nek köszönheti.- Friderikusz annak idején na­gyon jól tárgyalt a még monopol­helyzetben lévő közszolgálati te­levízióval. Talán túlságosan is jól... Annak idején nyilvánosság­ra hoztam a vele kötött szerződé­seket, melyek pontosan illusztrál­ták, hogyan árazta be szolgáltatá­sait. A közvélemény meg is döb­bent. Persze nem ő volt az egyet­len műsorgyártó, akinek sikerült nagyon kedvező feltételeket ki­harcolnia, ezért is van ott a Ma­gyar Televízió, ahol van. Ő szere­ti magát „szakmailag és pénz­ügyileg is sikeres” médiavállalko­zóként feltüntetni. Utoljára talán akkor viselkedett igazi vállalko­zóként, amikor az első műsoraira nagyobb összegű hitelt vett fel. Ezután már nemigen kockázta­tott, az MTV anyagi hátterére tá­maszkodva készítette a produk­cióit - jelentette ki Vándor Ágnes. Az újságíró szerint az is Fridi „legendáriumába” tartozik, hogy show-i óriási hasznot hoztak a köztévének. Holott a Magyar Te­levízióban egyszer készült erről kimutatás, s abból az derült ki, hogy Friderikusz tulajdonképpen ráfizetéses.- A kereskedelmi televíziók megjelenésével megváltozott a helyzet - állítja Vándor Ágnes. ­Friderikusz javára szóljon, hogy belépett a piacra, tehát megvolt benne a szándék a megmérette­tésre. Az már egy másik kérdés, hogy miért bukott ki végül is az összes csatornáról. Vándor szerint Friderikusz ko­rántsem esélytelen. Elgondol­kodtató például, hogy az MTV annak idején miért engedte át a hírek szerint rendkívül kedvező áron a tv2-nek a műsorvezető ré­gebbi adásainak kazettáit. Vándor Friderikusz egyforin­tos fizetéséről szóló kijelentését a blöff kategóriájába sorolja.- Persze látni kellene a pályá­zatát ahhoz, hogy mennyire gon­dolja komolyan a dolgot. De mi­ért ne mondhatná, hogy ameddig a köztévé veszteséges, csak ennyi fizetést vesz fel? Ki kéri ezt majd rajta számon? Szabó László Zsol­tot ki vonta felelősségre? Fride­rikusz számára sincs igazi tétje a dolognak: ha nem sikerül, legfel­jebb veszi a kalapját és továbbáll. Vásárhelyi Mária médiakutató szerint aki ma tévéelnöknek je­lentkezik, az vagy kalandor, vagy nem tudja, mire vállalkozik.- A Magyar Televízió jelenleg működésképtelen, forrásai nin­csenek, a vagyonát elkótyavetyél­ték. De még ha lenne is pénze, egy olyan tragikusan kontrasze­lektált társaság dolgozik ott, akik­kel lehetetlen független és szín­vonalas műsorokat készíteni. Vásárhelyi szerint a tévéelnöki pályázat nem több ócska komé­diánál. A jelentkezők az MTV 1999-es gazdasági adatait kapták meg. Holott azóta a köztévé in­gatlanjait eladták, az archívuma pedig átláthatatlanná vált.- Ami a jelölteket illeti, szerin­tem Friderikusz jelentkezését ér­demes megfontolni. Tehetséges, otthon van a szakmában, érthető, hogy kihívást érez a feladatban. Épp csak azt nem tudom elkép­zelni, hogy a jelenlegi kormány elfogadná. Friderikusz ugyanis pontosan tudja, hogy nem lehet belőle a hatalom szolgája, mert azzal tönkretenné mindazt, amit eddig felépített. Bara Istvánt nem ismerem, bár a Juventus Rádió egykori gazdasági igazgatójaként neki is lehetnek fogalmai arról, hogyan kell egy válságban lévő médiumot irányítani. Szenes Andreáról nincs mit mondanom. Már az is egy abszurd politikai rémálom volt, hogy ő alelnök le­hetett. Mendreczky Károlynak pedig jelentős szerepe volt azok­nak a szerződéseknek a jóváha­gyásában, amelyek miatt az MTV vagyona Fidesz közeli vállalkozá­sokhoz szétfolyt. Vágó István előremenekülés­nek tartja Friderikusz Sándor kandidálását a köztévé elnöki cí­méért, szerinte már megromlott a sztár viszonya a tv2-vel. Vágó úgy érzi, az elmúlt évti­zedben mindössze egy alkotó, Horváth Ádám ült az elnöki szék­be, akinek a nevéhez többek kö­zött a már befejeződött sorozat, a Szomszédok fűződött. Fri- derikuszt is elsősorban alkotó egyéniségnek, másodsorban gaz­dasági vállalkozónak tartja, aki vállalkozóként nagyon eredmé­nyes időszakon van túl.- Kételkedem abban, hogy a köztévét úgy tudná irányítani, mint egy magánvállalkozást, de az kétségtelen tény, hogy az utób­bi évek elnökeihez képest feltét­len színvonal-emelkedést jelente­ne elnöksége az MTV-nek - állí­totta Vágó. - Kereskedelmi tévés­ként azt is mondhatnám, Fridi mindig kemény ellenfél. Vitray Tamás úgy véli, elnök kell a köztévé élére, és ezt a posz­tot csak és kizárólag pályázat út­ján lehet betölteni. Hogy a végső döntésbe mennyire szól bele a politika, nem akart állást foglalni.- Nekem mindegy, hogy ki ke­rül az elnöki székbe, egy a fontos, hogy annyi pénzt kapjon, amely- lyel ki tudja fizetni az adósságait és új, a nézők figyelmét felkeltő műsorokat tudjon belőle készít­tetni - mondta Vitray. A neves televíziós nem pá­lyázik az elnöki tisztségre. Ami­kor pár évvel ezelőtt elvállalta az akkori MTV 2 intendánsi felada­tát, hamar rájött, hogy hibázott. t i <

Next

/
Thumbnails
Contents