Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-11 / 127. szám

■ ■■ 2001. Május 11., péntek BOLY BEM UTATKOZIK 15. OLDAL BOLY. Szent László király uralkodása idejéből, az 1093-ból származó bir- tokadomá- nyozó levél az első írásos emlék a településről, amely Bolok néven egyházi birtokként említi meg a falut. A török hó­doltság tragikus 150 éve alatt a község szinte teljesen elnéptele­nedett. 1703-ban hadi érdemei­nek jutalmául a vidék Batthyány Ádám gróf tulajdonába kerül, aki az uradalom központjául vá­lasztja Bólyt. A kialakuló uradal­mi központot Mária Terézia uralkodása alatt német jobbá­gyokkal népesítették be. Utóda­ik lakják ma is a települést. A XIX. század végén a falu és az uradalom - házasságkötés révén - a Montenuovo hercegi család birtokába került és maradt 1945- ig. A Batthyányiak, Montenuo- vok idején alakult ki a település mai arculata, ligetes utcáival, közterületeivel. Ekkor vált a tér­ség központjává, s vált híressé kézműipara. Az újkori népván­dorlás sem kerülte el a telepü­lést. A második világháború után a Németországba kitelepí­tettek helyére felvidéki és bihari magyarok érkeztek. Címertan A csücskös talpú, lovagi címer­pajzs közepén, égkék és mező­zöld háttér előtt jellegzetes, ál­ló alak: Nepomuki Szent János. Ettől balra a nyolcágú betlehe­mi csillag ragyog az égen: egy római katolikus és a reformá­tus jelkép. Ami közös bennük, a hit, a kereszténység és az eu­rópaiság. Négyféle növényt je­lenít meg a címer. A búza és a kukorica évszázadok óta a kör­nyék legfőbb szántóföldi kultú­rája, a dombokon díszlő tömött fürtű szőlő a 18. században ér­kezett németek, a (virágzó) ká­poszta pedig a második világ­háború után betelepített felvi­déki magyarok kedvelt növé­nye volt. A zöld mezőben há­rom folyó egymásba simuló hullámai. A dunai bárkák hoz­ták messze nyugatról a néme­teket, a Vág volt a szülőföld fo­lyója a felvidékiek számára, a- Körös bihari partjairól települ­tek a családok Bólyba a 20. szá­zad közepén. Az oldal a bólyi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A lendület városa Meg akarunk felelni a térségközponti feladatoknak LWMO Kisnyárád Székelyszabar Máriakéménd Miért lett város a nagyközség? - ezt a kérdést az utóbbi időben többször tették fel - főként idege­nek - a település polgármesterének, Hárs József­nek. Sokan ugyanis azt hiszik, a néhány évvel ez­előtt még nagyközségi rangú település presztízs­ből erőltette az átminősítést. Holott a polgármes­ter megfogalmazása szerint a település már a há­ború előtt is a térség meghatározó igazgatási köz­pontja volt, és ezt a szerepet azóta is tartja. A ki­lencvenes évek közepétől pedig már rendelkezik a városi rang egy másik alapkövetelményével, ne­vezetesen kiépült a település teljes infrastruktúrá­ja. A városi rang odaítélése - amelyre 1997-ben került sor - tehát már csak a pontot tet­te fel az i-re. A polgármester a régmúlt időkre hivatkozik, amikor a város jelen képének kialaku­lásában meghatározó mo­mentumként említi meg a történelmi hagyományokat. Bóly most is tisztelettel adó­zik a térség egykori birtoko­sának, a Montenuovo családnak (a városi temető­ben található, barokk stílus­ban épült, jelenleg műem­lék családi mauzóleum őrzi emléküket). Egyik le­származottjuk a második világháború előtt igen felvilágosult gazdálkodónak bizonyult, modem gépekkel, információs hálózat kiépítésével szer­vezte meg a termelést. Az önkormányzat 1990-től kezdve igen inten­zív település- és infrastruktúra-fejlesztést hajtott végre - mondja Hárs József, s mindjárt sorolja is ennek látható eredményeit. Lakossági összefogás­sal már 1989-ben megépült a kábeltelevíziós rendszer alépítményi hálózata, amely jelenleg A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGA Szederkéri' 2600 3045 3207 ■rm 3128 3216 1880 1890 1930 1949 1970 minden lakásban 24 tévécsatornát biztosít. 1990- 91-ben elkészült a földgázhálózat kiépítése, jelen­leg az ingatlantulajdonosok 90 százaléka gáz­energiát használ fűtésre, a meleg víz előállítására, valamint főzésre. 1993-ban fejező­dött be a szennyvízhálózat kiépítése saját tisztító­művel, amelyet a környék települései is igénybe vesznek, vagy hamarosan rácsatlakoznak. Ugyan­csak ebben az évben elkészült az úszásoktató medence és a település kulturális központja, az Erzsébet Vigadó. Az önkormányzat két oktatási intézményt is alapított, a zene- és a szakközépis­kolát. Az előbbit 1995-ben, az utóbbit pedig 1996-ban avatták fel. 1998-tól a kábel- televíziós hálózat adatátviteli rendszerben működik, biz­tosítva ezzel az előfizetők­nek a korlátlan idejű intranet- és internet-hozzáfé­rést. A következő évben a városi könyvtár a felújított magtár épületébe költözött, amelynek emeletén ebben az évben már átadták a helytörténeti néprajzi kiállí­tást, valamint a múzeumot. Sokféle vállalkozó él a vá­rosban, közöttük jós nem található - válaszol a polgármester arra a kérdésre, vajon mit hoz a te­lepülés számára az elkövetkező tíz év? De a ter­vek, vágyak és álmok a közösség minden tagjá­ban, s természetesen a vezetőkben is élnek. Jó volna eltüntetni és méltó épületekkel helyettesíte­ni a központban az oda nem illő házakat. Szeret­nénk a fiatalok átmeneti lakásgondjainak megol­dására bérlakásokat is építeni, reméljük, pályáza­ti pénzekkel ezt meg tudjuk oldani. Nem ártana egy helyi rendőrállomás felállítása és működteté­se sem. Sürgetően szükség lenne egy nagyobb, regionális szilárdhulladék-lerakó létesítésére. A fi­atalok jogos követelése a fedett sportcsarnok és úszómedence megépítése, erre azonban jelenleg nincs pénz. Az is fontos lenne a város szempont­jából, hogy az M56-os gyorsforgalmi út mielőbb megépüljön, hogy a sildós-beremendi teherfor­galom ne a város központján menjen keresztül. Szóval a felsorolásból is 'látszik, lesz még mit csinálnunk - mondja végezetül a polgármester -, hogy a hagyományok bölcsője, a lendület városa mind az itt lakóknak, mind az átutazóknak, az üdülni, kirándulni, pihenni vágyóknak egyaránt kikapcsolódást, új élményeket jelentsen. Húzóerő a részvénytársaság Senki sem tagadja a városban Dél-Dunántúl legnagyobb mező- gazdasági kombinátja, a Bóly Rt. kiemelkedő szerepét a város éle­tében. Sokan persze úgy gondol­ják, hogy ez legfőképpen a tele­pülésnek nyújtott anyagi támo­gatásban fejeződik ki, holott az anyagi juttatás nem annyira je­lentős, mint az oktatásra, a vál­lalkozásokra, az infrastruktúrá­ra, a lakosság összetételére, az iskolázottságra kifejtett hatása. A részvénytársaság által fizetett iparűzési adó az ilyen jellegű vá­rosi sarcnak csak egyharmadát teszi ki, és egyébként is a telepü­lés költségvetésében az adó nem is a legjelentősebb bevétel. A bólyiak a hagyományokat is em­legetik, amikor a mezőgazdasági nagyüzem tevékenységére hivat­koznak, hiszen már a múlt szá­zadban kiépült a modern techni­kára és technológiára alapozott birtokrendszer, amely a község további fejlődését is meghatároz­ta. Még szerencse, hogy a máso­dik világháború után állami nagygazdaságként egyben ma­radt a vállalkozás, aminek követ­keztében a cég továbbra is meg­határozó súllyal szerepelt a négy éve városi rangra emelkedett te­lepülés életében. Amikor a kilencvenes évek elején az akkori nevén Bólyi Me­zőgazdasági , Kombinátot is „meglegyintette” a privatizáció szele, a foglalkoztatottságot ez szinte nem is érintette, hiszen a részvénytársaság „kebeléből” ki­került dolgozók rendelkeztek olyan szakképesítéssel, amellyel bátran vállalkozhattak, s vállal­koztak is. Közülük nem egy oly­annyira megerősödött, hogy a városon túl, sőt a megyén kívül is jegyzik termékeit, illetve szol­gáltatásait. A polgármester is megerősíti, hogy a Bóly Rt.-nek áttéttelesen is nagy szerepe volt abban, hogy a városi rangot elér­ték, hogy a település neve orszá­gosan, sőt nemzetközileg is is­mertté vált. A város gazdái A település polgármestere Hárs József, alpolgármestere Kosztolá­nyi Dezső. A képviselő-testület tagjai: Alacker Gothard, Botló Károly, dr. Falusi Mihályné, Gárdos Ferenc, Győri József, Hu­ba Gyula, Kresz József, Schrempf János, Vajta László és Vörösváczki János. A jegyző dr. Morvay Gyula. A testület egyben német kisebbségi önkormányzat­ként működik. A pénzügyi bi­zottság elnöke dr. Falusi Mihályné, tagjai Gárdos Ferenc és Alacker Gothard. A szociális és egészségügyi bizottság vezetője Huba Gyula, tagjai Botló Károly és Kresz József. Munkájukat kül­sőként segíti dr. Gáspár Vince, Békési Lászlóné és Ternai Jenőné. Az oktatási bizottság el­nöke Vörösváczki János, tagjai: Győri József, Schrempf János és Vajta László. Külső tagok: Győriné Meiszter Katalin, Huba Gyuláné és Bori Gábomé. A kul­turális és nemzetiségi bizottság vezetője Kresz József, tagjai Botló Károly és Vajta László, valamint külsősként Gráf Vilmos. A telepü­lésfejlesztési bizottságot Alacker Gothard irányítja. Tagjai: Huba Gyula, Gárdos Ferenc és Schrempf Ferenc, valamint Beck László (külső tag). Kedvezmény az ipari parkban Az elsők között alakították meg az ipari parkot, mert úgy gondol­ták, hogy az idetelepülő vállalko­zásoknak érdemes egy helyen, kulturált körülmények között biztosítani a telephelyet. A bólyi körzet 21 települése két ipari parkkal várja az új cégeket. Ezek, mint a Mohács és Térsége Vállal­kozási Övezet tagjai, 10 éven ke­resztül jelentős állami és helyi kedvezményeket biztosítanak a térségben megtelepedő termelők­nek és szolgáltatóknak. Kiemel­kedő értéket képvisel a szakkép­zett munkaerő, a kiépített infra­struktúra, a hármas határ közel­sége, az uniós tagsággal össze­függő nemzetközi úthálózat tér­séget érintő fejlesztése. Jelenleg öt cég működik ezen a helyen, ebből három körülbelül 500 főt foglalkoztat. A hozzáadott érték 1,7 százalékát kitevő iparűzési adót fokozatosan, emelkedő mér­tékben, négy év alatt érik el az itt telephelyet vásárló cégek. Gesztorai a borúinak A hagyományőrző városban a látványos, 353 présházas pince­falu megőrzésére különös gondot fordítanak. A szőlő- és borkultú­ra nemes hagyományára alapoz­va hozták létre a Mohács-Bóly Térségi Fehér Borút Egyesületet, természetesen azzal a nem titkolt szándékkal, hogy növelni tudják a város idegenforgalmát. Nem vé­letlenül szorgalmazzák már most egy szálloda létrehozását, hiszen az egyesület létrejöttével szerve­zett formát öltött a vendégsereg fogadása. De már most is egy ma­gánpanzió, a turistaszálló és há­rom fizetővendéglátó szolgálta­tással foglalkozó családi vállalko­zás 180 vendég számára tud kul­turált éjszakai szállást biztosíta­ni. Az idegenforgalmi szolgálta­tások igénybevételével érdemes megismerni a település műemlé­keit, a Batthyány-Montenouvo- kastélyt, a család műemlék mau­zóleumát, a volt uradalmi mag­tárt (ma könyvtár, helytörténeti múzeum, pincéje borház), a Kál­vária-domb barokk stációit és az ugyancsak 18. századi Szenthá­romság-szobrot, a Szent Vendel, és a településhez közel lévő Békáspusztán a Szent József-ká- polnát. A legnépszerűbb bólyi italhoz egész esztendőben vezet­nek az utak. 1997 óta Tukár, Má- ria-hegy és Seidal szőlőparcellái és borospincéi fontos megállóhe­lyei a borúinak. A bólyiak tapasz­talata szerint nehéz nemet mon­dani a szíves kínálásra, ha a kör­nyező lankákon termett chardon- nay, zöldveltelini, királylányka, rajnai és olaszrizling, juhfark szőlő nedűje aránylik a poharak­ban. ■ Már figyelemfelkeltő táblák is jelzik a borút állomásait fotó: laufer l. A mohácsi kikötő a dunai forgalom megindulása után nagyobb szerephez juthat Boly Rt.: eredményes volt a negyedév • Bővíteni kívánják az integrációs tevékenységet Gazdálkodásunk alapfilozófiája, hogy tartós eredményeket csak táv­latokban gondolkodva érhetünk el, mert csak így lehet biztosítani a fej­lődést a jelen és a jövő nemzedékei számára - mondja Győri József (kis képünkön), a Bóly Rt. vezérigazga­tója. Stratégiánkhoz és szellemi örökségünkhöz tartozik, hogy a részvénytársaság nagy súlyt helyez a kísérlet-kutatásra, a fejlesztésre. Eredményeink meghatározója a magas színvonalú szolgáltatásokra épülő vetőmagtermelés, -feldolgo­zás, -kereskedelem és az eredmé­nyes állattenyésztés. Vetőmagkíná­latunk a hagyományos hibridkuko­rica, borsó, szója, búza, őszi árpa és cukorrépa, de a piac igénye sze­rint más terményekkel bővül. Állat- tenyésztésünk ugyancsak kiemel­kedően eredményes. A 2700 férő­helyes holstein-fríz tehenészetünk, a négyes mentes magyar nagyfehér sertésállományunk, valamint a to­jó- és húshibrid baromfitenyészté­sünk jelentős biológiai értéket kép­visel. Részvénytársaságunk folya­matosan szorgalmazza és fejleszti a térségi együttműködést. Rendel­kezünk a megvalósításhoz szüksé­ges piaci ismeretekkel, infrastruk­túrával és finanszírozási lehetőség­gel. Az idén a tartósan állami tulaj­donban lévő, és a kormányelképze- lések szerint abban is maradó tár­saság 543 millió forintos adózás előtti nyereséget tervezett. A vezér- igazgató szerint ez a terv is feszí­tett, de meggyőződése, hogy ez - ha az állattenyésztés eredményeit nem rontja majd le valamilyen jár­vány, s ha nem következik be a ta­valyi évhez hasonló aszály - telje­síthető. A társaság az idén az el­használódott termelőeszközeinek pótlására, a korszerűsítésre és a re­konstrukcióra, valamint a számí­tástechnikai fejlesztésekre 750 mil­lió forintot költ. Ezek a beruházá­sok biztosítják a versenyképessé­gük fokozatos javítását, valamint az európai uniós felkészülést. Ki­emelt beruházási célként jelölték meg a takarmány- és premix- gyártás korszerűsítését, a sertés- és baromfitelepi rekonstrukciókat, a korszerű talajművelési rendszerek­hez a gépek és eszközök beszerzé­sét. A 2000. évi előkészítés után az idén kerül bevezetésre, és 2002. ja­nuár 1-jétől teljes körű alkalmazás­ra a pénzügyi, számviteli, logiszti­kai és termelésirányítási modulok­ból álló integrált vállalatirányítási rendszer, a működtetéshez szüksé­ges informatikai hálózat kialakítá­sa, védelmi, biz­tonsági feltételek megteremtése. Ez lehetőséget biztosít a vállala­ti kommunikáci­ós rendszer és az elektronikus ke­reskedelem meg­valósítására. A vezérigazgató végezetül megjegyzi, hogy az idei célok megvalósítását 35-40 fős lét­számcsökkentéssel kívánják elérni. Az egy főre jutó éves jövedelem összege 1,15 millió forint lesz, amely 13,5 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlagkereset. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents