Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-11 / 127. szám

16. OLDAL mm HÁTTÉR 2001. Május 11., péntek Kinek kellenek az emlékművek? Munkába vették a közműveket a pécsi Jókai téren Jegyzet Köpködő Az emlékművek megörökítenek és emlékeztetnek. Valami magasztos tartalom újbóli megélésére késztetnek. Sokak szerint nem éppen demokrati­kus az emlékművek állítása. Mások eleve kétségbe vonják azok létjogo­sultságát. Kőburkolat kisebb, nagyobb fákkal, fara­gott térelemekkel, megkülönböztetettség, elmélyülésre, áhítatra késztető alaphely­zet: képzeletben máris egy szobor belsejé­ben vagyunk, annak élő részeseiként. A Pécs centrumában lévő Jókai tér és köz a város millenniumi emlékművévé lényegül át. A napokban le is zárták az utat, hatal­mas erőgépek csoportosulnak az egyéb­ként tenyérnyi tér közepén, zajlik a közműrekonstrukció. A Horvátországból származó mészkőből a hajdani NATO-bá- zison faragják a műalkotásokat: szoborjel- legű padok, virágtartók, kerékvetők tagol­ják majd az ugyancsak mészkőből való burkolatot. A Pécs Városi Önkormányzat városfejlesztési főosztályának osztályveze­tője, Kelemen György elmondta, hogy vég­legesen forgalommentes, gyalogosövezet lesz ez, időkorlátozásos járműbehajtással. A műalkotásokhoz a 38 milliós kormány­zati költségvállalás társul, a további, több mint 60 milliós térkialakítási költséget az önkormányzat állja. Ezáltal a belváros jel­lege lényegében megváltozik. Az emlékmű fogalmának körbejárására vállalkozott a Pécsett szerkesztett Echo cí­mű folyóirat is, részben innen, részben más forrásokból megtudhattuk, hogy az emlékművekkel általában kapcsolatos állás­pontok sem az esztétika, sem a művészet- történet szempontjából nem egyértelműek, egyfajta átértékelés időszaka zajlik éppen a szakemberek körében. Az emlékmű-foga­lom újraértelmezésének is tanúi lehettünk, azzal együtt, hogy a Dévényi Sándor Kos- suth-díjas építész és Pál Zoltán szobrász- művész (képünkön) készítette konkrét tervvel kapcsolatban is sokoldalúan tájéko­zódhattunk. A figyelem reflektorfényei mintha két le­hetséges véglet felől pásztáztak volna végig a témakörön. A tervvel alapvetően egyetér­tő, annak minden részletét helyeslő művé­szettörténészi álláspontok sorjáznak az egyik oldalon, míg a másikon ott van példá­ul Mendöl Zsuzsa művészettörténész sokak egyetértésével „egyszerű városlakóként” ki­fejtett, tömören összefoglalható javaslata: a Jókai teret és környékét ceremónia-mente­sen le kellene végre aszfaltozni és a felsza­baduló pénzt hajléktalanok szálláshelyei­nek kialakítására fordítani. A kiviteleződő terv valójában nem túl sok bontással és építkezéssel jár együtt. Mindenekelőtt a közműveket kell jó né­hány évre tartósan, alapo­san felújítani, mivel a drá­ga kőburkolat felbontása a közeli jövőben szóba sem jöhet. A rekonstruk­ciót a közműtulajdonosok vállalták. Lebontják a je­lenlegi, Gazder Antal al­kotta Zsolnay-kutat, he­lyette egy forrásszerű víz­csobogó kap helyet. Az első fát dr. Toller László polgármester már jó ideje elültette, ezt követi majd még né­hány kisebb fa a téren és a közben. Az említett két véglet művészettörté­nész, esztéta képviselői tulajdonképpen so­kak mondandóját fogalmazták meg szak­mai fejtegetéseikben. A pécsi történelmi belváros sok mindent megélt centrumának a megbolygatása mindenkit valamiféle ag­godalommal tölt el. Az aggodalmak mind­egyike jogosnak látszik. Ugyanakkor, mind­erről nincs hely, idő és alkalom érdemben vitatkozni. Nincs is kivel. Igen disztingvál- tan zajlik minden, eleve eldöntötten halad­ván a maga kikezdhetetlen útján. Vita - mondjuk, mondanánk legszíve­sebben bizonyos rendezvényekre, alkal­makra, de ezúttal nem tapasztalhattuk, hogy az élőszó, az eleven beszéd vitává tudott volna alakulni. Miért? Mert nem is nagyon akart. Ugyanis egyértelműen dek- laráltatott, hogy az emlékműállítás a min­denkori hatalom gesztusa, egyfajta ön­megörökítése is azáltal, hogy a végső dön­tés a politika kezében van. A művészettör­ténész sem kerülheti meg ezt a köznapian alapvető tényt, és nem viselkedhet úgy, mintha ezt nem tudná. A kulturális szféra még kevéssé sérült régióiban, ahogy lehet, a maga módján ki-ki próbálja kerülni a ke­délyek, szenvedélyek szükségtelen szítá­sát, helyette a problémához való kulturált közeledést, annak többoldalú megvilágítá­sát kísérelve meg. Ezeréves az ország... Ezt vitathatatlanul illő valamiképpen meg­örökíteni! Hol? Hogyan? Milyen építészeti­művészeti eszközökkel? Ez már több, mint kérdéses. Volt... Egyáltalán, mi jó származhatott volna abból, ha annak fölhánytorgatásával, hogy az emlékmű-ügyek eleve ki­kerültek a művészet szférájából, bárki is elszabadított volna valamiféle kézenfek­vőnek tetsző, féligazságokra alapozódó populáris vita-poklot, ahol az egyszerű, józan észrevételektől, kérdésektől kezdve az elvont elméleti teóriákig, fű-fa tücsköt- bogarat összehordhatott volna valamiféle demokráciára célozgató demagógia jegyében? Ugyanakkor: se szeri, se száma az utca emberét, az egyszerű lakosságot az emlék­mű kapcsán valamiképpen mégis hosszú távon érintő köznapi kérdéseknek. Remél­jük, legalább azt mindenoldalban végig­gondolták a döntéshozók, hogyan lesz ak­kor a közlekedés...? Miként is zajlik majd ama bizonyos emlékműben való „tartóz­kodás”? Mivel némiképpen szakrális ob­jektumról leend szó, meddig terjedhetnek majdan a profán magatartás határai? És ki fog ezekre odafigyelni? BEBESSI KÁROLY Kérem, ne tessék felkapni a fejet ezen a nem szalonképes címen. ír­hatnám azt, hogy „Fórum”, de nem így hívták azt a helyet, amiről szó van. Régen, ötven-száz évvel ez­előtt az emberek köpködtek, de kul­turáltan és nem szembe, mint most. Vasúti váróteremben, hivata­lokban, vendéglőben, orvosi váró­ban köpőcsészék voltak elhelyezve és ez egész természetes volt. A cím­ben említett eredeti helye a Széche­nyi tér kiszélesített járdája volt, a villamosmegálló helye, az újságos és a Páll Ödön üzlet között. Itt vára­koztak a villamosra, beleolvastak az újságba és óhatatlanul szóba álltak egymással Kisebb, nagyobb csoportok alakultak. Téma mindig volt. A sport, a kormány, a város, a család, a szegénység (mint most is). Jót akkor sem nagyon mond­tak, néha egyet-egyet köptek (hisz azért köpködő). Viszont Grozdics kapust dicsérték, később a Danka lmrä, még később Bubul. Jómagam hatvan évvel ezelőtt kezdtem ismeretségemet a hely­színnel, mert itt szálltam fól-le a villamosra naponta. Több mint fél évszázad múlott el. A köpködő ma is működik, átvé­szelve minden „váltást”, beleértve a fehérneműét is. Az élet rendje sze­rint sokan eltávoztak és már a ma­gasban köpnek egyet (nagyon diszkréten). Minden községben, városban van egy helyszín, ahol rendszere­sen találkoznak ismerősök, bará­tok ugyanabban az időben. Ez álta­lában vasárnapra esik, a mise előtt vagy után. A mi változó létszámú társaságunk is megjelenik ilyenkor. Fél évszázada ismerjük egymást, többek között Ervin, akinek apósa közel száz évig éh és apámmal együtt járt iskolába Siklóson 1915- ben. A Laci, akivel 1946-ban együtt jártunk a Milasin tánciskolájába, ahol Berta néni zongorázott. Győ­ző, a folyó ügyek tudósa, akivel együtt koptattuk az egyetem lépcső­jét. (Ugye milyen sok az „együtt”). Gyuri, akinek apja utcákat épített, s akinek egyik utcájában 60 évig laktam. No és a Mind, akivel több mint fél évszázada, a Idus-reál idő be nyúló, mai napig is tartó sport­kapcsolat révén ezer szál köt össze. Mind egyébként fantasztikus sze­mélyi és helyismerettel rendelkezik. Rég lebontott házak, botok, hiva­talok helyét tudja és elhunyt pécsi polgárok nevdt ismeri, oldalági ro­konokkal, anyóssal egyetemben. Vannak más csoportosulások. Ba­ráti frakciók, mint Pötyi, Sanyi vagy Opi, a hajdani kiváló labda­rúgó az elmaradhatatlan fehér kö­tött svájcisapkában (abból az idő­ből amikor tudtak futballozni). Né­ha többen vagyunk, mint a parla­ment egyes üres pados ülésén (nem kunszt). Arról ne is beszéljünk, mennyivel komolyabban vesszük dolgunkat. Tudjuk, melyik edzőt, igazgatót, minisztert menesztik nemsokára (ők még nem, majd az újságból értesülnek). Csodálko­zom, hogy a döntéshozók miért nem kíváncsiak, hogy mit beszél a nép a „köpködőn”, hogy mi a véle­ménye Gipsz Jakab egyszerű pécsi polgárnak erről, arról, amarról. Küldhetnének megfigyelőt. Természetesen szó kerül a csa­ládról, egészségről és a minden kö­zösségben élő kellemetlenkedőről, aki naponta írja névtelen feljelenté­seit (most már telefonál). De már megyünk is, mert kez­dődik a mise az Irgalmasoknál, a Belvárosiban, a Székesegyház­ban, ahol kérjük Boldogasszony Anyánkat, ne feledkezzék el sze­gény magyarokról. Dr. Szálai István A BÓLY Rt. liciteljárás keretében kívánja értékesíteni a következő típusú eszközeit: TRAKTOROK: Z 12045-ös, Z 5748-as, Z 5911-es, MTZ 50-es, MTZ 50-es homlok- rakodóval, FIAT EGYÉB ESZKÖZÖK: T 088-as trágyaszóró pótkocsi, KSMK kultivátor, pótkocsi, CPF szippantó, eke, bálázó Liciteljárás helyszíne: Boly Rt. Bólyi Gazdasága, Boly, Sziebertpuszta Ideje: 2001. május 15., 9 óra Bővebb felvilágosítást Takács Pál és Barta József ad. Telefon: 69/369-666, 20/344-6958, 20/976-3032 Bánatpénz a licitár 10%-a de minimum 3000 Ft. Esetleges eredetvizsgálat költsége a vevó'f terheli. 79405' év garanciával! Télerv-fwávrQn ifartmanii ícerf cső Igényes kerti és szabadidő bútorok, napozóágyak, székek, asztalok, napernyők teak-fa, alumínium - uv.álló kivitelben. És ami véd! napellenzők, roletták, pliszé függönyök, sötétítőfüggönyök (teflon bevonattal), szúnyoghálók (eltolható és íves, stb...) Ne szórja a pénzét, vegye a legjobbat! V/TÄ1/V Pécs, Jókul tér 9. lakberendezés Tel.: 72/232-040 Salus populi suprema lex esto (M. T. Cicero) A DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ISKOLA a 2001/2002-es tanévre FELVÉTELT HIRDET- NÉPEGÉSZSÉGÜGYI,- KÖRNYEZET- EGÉSZSÉGÜGYI,- EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, • EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI és- EPIDEMIOLÓGIA posztgraduális szakokra. A képzés valamennyi szakon nappali részidős, és két évig tart. A jelentkezés feltétele: egyetemi vagy főiskolai diploma. Jelentkezési határidő: 2001. május 31. Jelentkezési lap, a képzés részletes leírása és további felvilágosítás az alábbi címen kérhető: Tóth Mária tanulmányi felelős DE Népegészségügyi Iskola 4028 Débrecen, Kassai út 26/b 4012 Debrecen, Pf. 2. Tel. (52)460190/7408 Fax: (52) 460 195 e-mail: m.toth@sph.dote.hu Budapesti székhelyű pénzügyi szolgáltató cég munkatársat keres a következő pozícióba BEHAJTÁSI ELLENŐR Munkavégzéshez: vállalkozói igazolvány, személygépkocsi és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Elvárásaink: jó tárgyalókészség, precíz munkavégzés, határozott fellépés, rugalmasság. ­Fényképes önéletrajzokat, refe­renciák feltüntetésével egy hé­ten belül a következő címre vár­juk. 1592 Budapest, Pf. 590 •79465' Pécs Centrum parkoló Május 12-13. ® CITROÉN Karaván A jókedv guruló oázisa Jövünk Önnek egy vidám hétvégével, kereken 13 autóval, köztük az új Citroen C5-tel. Áprilistól szeptemberig minden hétvégén, | húsz helyszínre látványos showműsorral érkezünk. | A vidámság menetrendje: sportrendezvények, S gyermekprogramok, zenekarok, I nyeremény- és tűzijáték. Q CITROEN Karaván A jókedv guruló oázisa A t L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents