Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-10 / 98. szám
' 8. oldal - Új Dunántúli Napló GAZDASÁGI TÜKÖR 2001. ÁPRILIS 10., KEDD |IH RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. április 9.) BorsodChem 4715 Ft ti Fotex 225 Ft O Matáv 864 Ft ti Mól 4170 Ft ti OTP 14 620 Ft ti Rába 2 040 Ft ti Richter 15 950 Ft ti Zalakerámia 2 200 Ft r> BUX: 6658,24-0,81% eltérés az előző záróértékhez képest BÚJ fison (•INDEX IV. 3-IV. 9-1G J 6739,21*6712,66 *6658,24) 6700 6417,38* 6389,0? kmmá^ ! 6600’ « ! / 6500 _ I 6400 l/s i “pöntj Kedd Szerda ^ Cs ütörtök Péntek Hétfő TŐZSDEI ES PIACI ARAK 2001.14. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 111-104 Csökkenő Lanyha FOB francia kikötő Kukorica 89-93 Csökkenő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 95 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 420 Emelkedő Emelkedő Szójadara 203 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 427,00 7,70 266,84 136.43 19,39 73,86 174,50 6,13 295.44 Egyre keresettebb a nyúlhús A terméktanács tíz százalékkal növelné a felvásárolt mennyiséget Az utóbbi hónapokban érezhetően megnőtt a kereslet a nyúlhús iránt, amit a szakemberek elsősorban a megélénkült nyugateurópai keresletnek, a közelgő húsvéti ünnepeknek, nem pedig az Európát sújtó száj- és körömfájásjárványnak tulajdonítanak. Budapest A Nyúl Terméktanács adatai szerint tavaly 4,2 millió vágónyulat vásároltak fel a termelőktől. A felvásárolt mennyiséget - amely szinte teljes egészében exportra kerül - az idén tíz százalékkal szeretnék növelni, mondta lapunknak Bleyer Ferenc, a terméktanács ügyvezetője. A felvásárlási árak idén a tavalyinál magasabbak, meghaladják a kilónkénti 400 forintot, ami - Bleyer szerint - jó árnak tekinthető. Míg tíz évvel ezelőtt a vágónyulaknak még több mint kilencven százalékát kistermelőktől vásárolták fel a vágóhidak, jelenleg már csak az 55- 60 százalékát. Egyre több nagyüzemi méretű telep kezd ugyanis az ágazatban kialakulni, amelyek már teljesen önállóan dolgoznak, és szerződéssel közvetlenül kapcsolódnak az exportképes vágóüzemekhez. A támogatással elindult nagyüzemi méretű telepek termelése fokozatosan bővül. A terméktanácsnak jelenleg mintegy kétezer kistermelő tagja van. A szervezet arra bíztatja őket, hogy szövetkezzenek a termelésre. A nyúl- termékek iránti kereslet a járvány miatt valamelyest nőtt, de a nyugat-európai piacokon már hónapokkal a BSE, illetve a száj- és körömfájás elterjedése előtt is keresett árucikk volt. A szakember szerint a piaci árakat inkább a megélénkült kereslet befolyásolta, amelyre csupán rásegített a járvány, mivel a fogyasztási igények eltolódtak a fehér húsok irányába - ráadásul húsvét előtt a jelenlegi mennyiségnek a duplája sem lenne elég. Az ágazatban az idén is megmaradt a tenyésznö- vendék nyúlra adott, egyedenként 2000 forintos támogatás. A vágóüzemek kétféle állami segítséget vehetnek igénybe: az állatorvosi és az élelmiszer-higiéniai költségeikre, illetve a melléktermékek megsemmisítésére. A terméktanács képviselője szerint megéri a gazdáknak hosszú távon nyúltartással foglalkozni. Ezért minden támogatást megadnak a tenyésztőknek, hogy bővüljön a termelés, s minél többen kezdjenek el a tenyésztéssel foglalkozni. Több évre előretekintve ugyanis biztos nyugat-európai piacuk van a nyúlból készült termékeknek. MYULFELVASARLAS (élősúly, tonna) Év Felvásárlás 1997 13743 1998 13 903 1999 12716 2000 10 870 Forrás: Nyúl Terméktanács ÚJVÁRI GIZELLA Gyakorlat és piacképesség Népszerűvé vált a részképzés a felsőoktatásban Oktatás^ [Minisztérium A fiatalok körében egyre népszerűbb a felsőfokú intézmények által indított kétéves részképzés, amelynek elvégzése után jó esély- lyel indulhatnak a munkaerőpiacon. Egyre nő a továbbtanulási kedv: tavalyhoz képest idén hétezerrel többen, 149 ezren jelentkeztek főiskolára és egyetemre. A növekedés összefügg a hallgatók tanulási lehetőségeit bővítő intézkedésekkel, így a tandíjmentesség kiszélesítésével, a Bursa Hungarica bevezetésével, valamint a diákhitellel - véli az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára. Egy tegnap tartott konferencián Kiss Adóm elmondta, hogy a hagyományosnak tekinthető felsőfokú oktatást három éve kiegészíti az úgynevezett akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzés, amely a középiskolai végzettségnél jóval többet, a felsőfokú tanulmányoknál azonban kevesebbet ad a diákoknak. A kétéves képzés végeztével a diák eldöntheti, hogy munkába áll-e, avagy az adott szakterületen az előre meghatározott felsőoktatási intézmény bizonyos képzésein - az addig megszerzett kreditpontjainak beszámításával - folytatja tanulmányait. Erre a viszonylag rövid időtartamú, gyakorlatorientált és piacképes képzésre egyre nagyobb igény mutatkozik a nagy- vállalatok részéről. Míg 2000-ben 1760 államilag finanszírozott hallgató kezdhette meg a tanulmányait valamely kétéves részképzésen, addig az idén a négyezer helyre hatezren jelentkeztek. Az eddig végzett mintegy 800 hallgató fele élt a tanulmányok beszámításával, és felsőoktatási intézményekben folytatta tanulmányait. Az oktatási tárca a gazdaság szereplőinek igényét veszi figyelembe akkor, amikor egy-egy új szak indul. Jelenleg 26 szakmára jelentkezhetnek mindazok, akik a kétéves részképzés valamelyikén szeretnék ismereteiket tosvábbfejleszteni. _________h.m. Fe nntartható növekedés Budapest A pénzügyminiszter fenntarthatónak tartja az 5 százalékos gazdasági növekedést, és reméli, ez nem jár egyensúlyromlással. Varga Mihály a Joint Venture Szövetség fórumán elismerte, hogy átfogó adóreformra a kétéves költségvetés miatt továbbra sincs lehetőség. - Egy átfogó adómódosítási csomag összeállítását azonban már elkezdte a tárca, az várhatóan 2002 tavaszára készül el, és végrehajtása a következő kormány kompetenciájába .tarto- zik majd - mutatott rá._______■ Kü zdelem a lemaradással Közmunka romáknak és más munkanélkülieknek Budapest-Pécs A Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM), illetve a Gazdasági Minisztérium (GM) nyilvánosságra hozta idei közmunkaprogramjának részletes feltételeit. A pályázatok kedvezményezettjei az elmaradott térségek és a cigány-munkanélküliség ellen küzdő önkormányzatok lesznek. A két tárca összességében több mint kétmilliárd forintot fordít,a közmunka támogatására. Az SZCSM a regionális területfejlesztési tanácsok közreműködésével osztja el az idei évre szánt 552 millió forintot, és a 2002-re előirányzott 1,087 milliárdot a programra jelentkező önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi alapítványok között. A jelentkezők feladata, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló, a munkanélküliséget csökkentő állami, illetve önkormányzati közfeladatokat végezzenek. Á támogatás legmagasabb összege a foglalkoztatás időtartamától és a bevont munkanélküliek számától függően 80-240 millió forint lehet. A GM által kiírt, a cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítását célzó pályázat címzettjei azok a települési és kisebbségi önkormányzatok, amelyek önerőből képtelenek megoldani a környezetükben élő romák foglalkoztatási gondjait. A tárca a közmunka támogatásával idén 500 millió forintot fordít a probléma kezelésére. Az elnyerhető legmagasabb összeg itt 40 millió forint. A két minisztérium összességében mintegy 2600 ember átmeneti foglalkoztatását várja a programoktól. Az elnyert összeg legalább 80 százalékát a foglalkoztatottak bér- és közterheinek finanszírozására kell költeni, a bevont közmunkások fizetése nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél, ami idén 40, jövőre 50 ezer forint. A szociális tárca pályázatának beadási határideje május 15., míg a GM-nél május 30-ig lehet jelentkezni. A pályázatok leírása a minisztériumok honlapjain (www.szcsm.hu és www.gm.hu) olvasható. k. e. „Csúszó” agrárpályázatok Az idei 191 milliárd forintos agrártámogatási keret kétharmad részéhez pályázat útján, a többihez normatív úton juthatnak a gazdálkodók. Harmincegy pályázattal 70-75 milliárd forint költségvetési forráshoz juthatnak idén a mezőgazdasági vállalkozók és termelők. Pályázni kell agrárgazdasági beruházásokra, ültetvénytelepítésre, erdőtelepítésre. Igényelni lehet egyebek között a hal- és a vadgazdálkodási, a meliorációs, a vízgazdálkodási vagy az élelmiszer-ipari - például a baromfihús-feldolgozásra és tartósításra, a burgonyafeldolgozásra, illetve a tejtermékgyártásra vonatkozó - beruházási támogatásokat. Új, zöldmezős beruházáshoz állami hozzájárulás csak a struccvágáshoz, valamint a méz és a gyógynövények feldolgozásához adható. A pályázatok többségét május 15-ig lehet benyújtani. Értesülésünk szerint ezt a határidőt a pályázatok kiírásának csúszása miatt az agrártárca nem fogja szi- gorúan kezelni.___________-ucIpari termelés: a völgy túloldalán Baranyai körkép Hihetetlenül rossz esztendőt tud maga mögött Baranya ipari termelése. Az egy lakosra jutó értéke az országos átlagnak alig érte el a felét, sovány vigasz, hogy a térség is a legrosszabbak közé tartozott. Ugyanakkor a Dunántúl másik két régiójában egy-egy ipari dolgozó csaknem négyszer ennyi produktumot állított elő. vezeti körben vizsgálódunk (ezt tüntettük fel a mellékelt grafikonon), akkor sem változik jelentősen a kép, legfeljebb azt lehet kiemelni, hogy a teljesítményekben tovább erősödött a különbség az ország különböző térségei között. A két legmagasabb teljesítőképességű régió (Közép-Dunántúl és Nyu- gat-Dunántúl) növelte idén is a legnagyobb mértékben ipari termelési volumenét, míg minden más régióban átlag alatt maradt a növekedési index. A Dél-Dunántúlon működő ipartelepek termelése összehasonlító árakon mintegy 14 százalékkal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál, ezen belül a Baranya megyében működőké kb. 12 százalékkal haladta meg azt, de mindez kevés volt az üdvösséghez. A megyét illetően azt azért el kell mondani, hogy az elmúlt tíz év során a viszonylag szerény eredmények ellenére is jelentős változások történtek. Kezdetben ugyanis az ipari termelési érték minden évben csökkent, fellendülés csak 1995 után következett be, a privatiA beruházásokban jelentős lemaradásunk van, de a meglévő üzemek sem dagadnak az erőtől a megyében, miközben az ország ipari teljesítményének növekedése igen élénk volt - tudtuk meg dr. Németh Zsolttól, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának vezetőjétől (képünkön). Az ipari termelés emelkedése hazánkban a vállalkozások teljes körére összehasonlító áron számítva (a továbbiakban ezt külön nem jelöljük, de azt jelenti, hogy a forint romlását, időközben bekövetkezett inflálódását is bekalkulálták az ösz- szevetéseknél) meghaladta a 18 százalékot. A fő meghatározó az exportvolt ebben, 27 százalékos növekedési mértékkel, de biztató, hogy a belföldi értékesítések is emelkedtek 9 százalékkal. Ha szűkítjük a kört, csak a 4 főnél többet foglalkoztató szerzációs tulajdonváltásoknak és az új befektetéseknek köszönhetően. Azóta évről évre jelentős a növekedés, de igen alacsony szintről indult a folyamat. Mindemellett jócskán akadnak még ma is olyan iparágak, ahol nem sikerült stabilizálni az állapotokat. Ha a teljes időszakot tekintjük, arra jó példa, hogy a pécsi telephelyű, 49 főnél nagyobb képest nyolcszorosára emelkedett, miközben a belföldi eladások volumene alatta maradt a korábbi esztendőkének. Mindez ráadásul az alkalmazásban állók számának folyamatos csökkenése mellett valósult meg: 1992-ben például csaknem kétszer annyian dolgoztak a 49 fő feletti vállalkozásokban, mint napjainkban. Az iparszerkeAz egy lakosra jutó ipari termelési érték régiók szerint Alföld Magyaro. Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyaro. Alföld Az adatok a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknak az adott térségben működő telepeire vonatkoznak. Forrás: KSH iparszervezeteknél az ipari termelés 56 százalékkal volt magasabb, mint 1992-ben, az 1995. évinél pedig kétharmadszor jobb volt az az eredmény. A siker záloga mindmáig az export. 2000-ben a külpiaci értékesítésből származó nettó árbevétel a megyében mindkét előbbi évhez zet is jelentősen átalakult, a bányászat részaránya a termelési értékben már nem éri el a 0,3 százalékot! A villamosenergia-, a vízellátás súlya is csökkent, viszont nőtt a feldolgozóipar szerepe (most ez az ágazat adja a bruttó termelési érték háromnegyedét). MÉSZÁROS B. E. Mezőgazdasági árak változása Országos körkép A mezőgazdasági termelői árak februárban 21,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői gyorstájékoztatójából. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 19,6, az élő állatoké és állati termékeké 23,6 százalékkal emelkedett a tavaly februári szinthez képest. A mezőgazdasági termékek termelői ára januárban 26 százalékkal, míg tavaly februárban 14,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági termelői árak az idén januárfebruárban 23 százalékkál haladták meg az egy évvel korábbi hasonló időszakét. Ezen belül a növényi termékek termelői ára 22,9, az élőállatoké és állati termékeké pedig 5,6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelők a múlt év első két hónapjához viszonyítva a gabonaféléket 58,4 százalékkal magasabb árszinten értékesítették. Az élelmezési burgonya termelői átlagára 14,8 százalékkal nőtt, a zöldségfélék árszintje közel 2 százalékkal emelkedett 2000 első két hónapjához viszonyítva. Az alma és a körte felvásárlási átlagára egy harmadára csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyümölcsök termelői árának szintje 31,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly január-februárban. A vágóállatok közül 2000. január-februárjához képest a vágósertés termelői átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben, 47 százalékkal. A látványos emelkedésben természetesen szerepet játszott a kergemarhakór és a sertéseket is sújtó száj- és körömfájásjárvány. A vágóbaromfi ára 26 százalékkal, a vágómarháé 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az étkezési tyúktojás ára 15 százalékkal, a tehéntejé pedig 10,5 százalékkal emelkedett az év első két hónapjában a 2000. janu- ár-februárihoz képest. ________■ Ip arűzési adományok Pécs Apróságokon múlik, hogy egy cég adakozik-e egyébként is befizetendő pénzéből a nonprofit szervezeteknek. A szűkös városi költségvetések pedig olykor rossz irányba terelik a jó szándékú vállalkozásokat is. Egy ilyen mintaértékű hibát szüntettek meg most Pécsett. A városban előbb az iparűzési adó 10 százalékát lehetett nonprofit szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak felajánlani, majd 5 százalékra csökkentették az irányítottan küldhető értéket, de ekkortól már nemcsak a város közalapítványai lehettek a kedvezményezettek, hanem bármilyen magánszervezet is. Pécsett - miként több nagyvárosban is - eddig a cégek úgy fizethettek, hogy nem tarthatták vissza az adóból a lehetséges összeget, hanem a kirótt adóelőleggel együtt kellett postázniuk. Aztán csak a következő májusi adóbevalláskor igényelhették vissza, vagyis tulajdonképpen 105 százaléknyi pénze állt a vállalkozásnak adóban. A cégek amint észlelték az új állapotot, természetesen rögtön elvesztették adakozó kedvüket. Pécsett évente megközelítőleg 3 milliárd forint az iparűzési adóból befolyt összeg (minden olyan vállalkozásnak fizetnie kell, amelynek a nettó árbevétele 3 millió forint fölé kerül), s bár ebből a pénzből 150 millió forint juthatna el a civil szervezetekhez, az elmúlt évben az említett okok miatt ennek a harmada sem érkezett be. Most mintaértékű döntést hozott a város képviselő-testülete. Az irányított 5 százalékos tételt ezentúl az adóelőleggel egy időben vagy később is elutalhatják a vállalkozások, és a májusi bevalláskor elég jelezniük, hogy mikor, hová küldték a pénzt. Vagyis ekkor már elegendő lesz csak a fennmaradó 95 százaléknyi adórészt befizetniük. / ) i 2
