Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-26 / 83. szám

NY_£ \ J Mercedes -t Ha Ön érvényes előfizetéssel rendelkezik április, május, június A” rko-ztólv 1 7H mi hónapokra, vagy ha június5-ig lilább3 hónapra lviCIOCUCl5 DCI1Z '«/AdlV 1/U L.UI előfizet. akkor a június 9-i Napió Napon megnyerheti a • 4,5 literes fogyasztás 100 km-en Mercedes-Benz .A’ osztályú tesztautót! * kategóriájában egyedülállóan gazdag szériafelszerelés TotébM részletekért hit ja a 06 80 200 (UiH-rs /öld számot! * tágas, variálható utastér JMüEN ELŐFIZETŐ NYERHET! megvásárolható . átlag alatti kamatokkal f A\ At rOCI NIl R RT. Pécs, Koksz u. 125. 7 el: (72) 539-539 Dunántúli Napló Ára: 59 Ft. Előfizetve: 41 Ft. 2001. március 26., hétfő XII. évfolyam, 83. szám Telefon: 72/505*000 KÖZÉLETI NAPILAP www.dunantulinaplo.hu megjelent a Vista ÚTMUTATÓ MAI SZAMUNKBÓL VILÁGTÜKÖR Harcok Macedóniában. A mace­dón hadsereg tegnap offenzívát indított, hogy a Tetovót övező dombvidékről kiűzze az albán felkelőket. Stockholmi döntések. Marad az uniós agrárpolitika. Válságstáb Angliában. Újabb brit intézkedések a száj- és kö­römfájás miatt. (2. oldal) HAZAI TÜKÖR Kevesebb patika ügyel. Vidéken várhatóan nem szűkítik a szol­gáltatást. Torgyán József gyógyulóban. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR Önpusztító öngyógyítók. A sár­garépától is haltak már meg gye­rekek. (5. oldal) SPORT KÖZÉLETI NAPILAP Pécs. Ferencesek u. 2. tel: 72/518-; e-mail: /518-770 pecsOvista.hu ‘A Második lett a pécsi ifj. Földes Vilmos a baranyai megyeszékhelyen rendezett bili­árdversenyén. (15. oldal) 9770865 913012 Ilii III 0 1 0 8 3 Katasztrofális tüdőszűrés A minisztérium kétmilliárd forinttal támogatná a gépek cseréjét Elavult, naponta szétszedett és összesze­relt gépekkel végzik a kötelező tüdőszűrés feladatát megyénkben. A lassan harminc­éves berendezések már csak árnyékai haj­dani önmaguknak: a rossz minőségű rönt­genképek alapján egyre nehezebb a diag- nosztizáció, a nővéreket az ólomkötény sem védi meg a fokozott sugárterheléstől. Az elöregedett, rossz műszaki állapotban lévő géppark cseréjére kétmilliárd forintot ígér az Egészségügyi Minisztérium. Pécs-Budapest A tuberkulózisban szenvedők egyre növekvő száma miatt idén is kötelező tüdőszűrést rendel­tek el 14 megyében, köztük Baranyában is. A vizsgálatok elvégzéséhez ki­lenc, 20 és 30 év közötti, ütött kopott, naponta szerelésre szoruló gép áll rendelkezésre Baranyában. Dr.Somfai Magdolna, a me­gyei ÁNTSZ sugáregészség­ügyi csoportjának vezetője ka­tasztrofálisnak minősítette a gépek műszaki állapotát, de hozzátette: sugárvédelmi szempontból még megfelelnek az előírásoknak, így attól nem kell tartani, hogy az évente egy­szeri vizsgálattal bárki az egészségére káros su­gárterhelést kapna. Elmondása szerint az egyik legsúlyosabb problémát az okozza, hogy a mind Büntethető a kimaradás Megyénkben a legújabb tüdőszűrő-berendezés Pécsett, a váro­si tüdőgondozóban található. A vidéki állomások röntgengépei - a komlói, a mohácsi, a siklósi, a szigetvári -, valamint a kiste­lepülések mérését végző 3 mozgó szűrőberendezés kora húsz és harminc év körüli. Ezeken a helyeken a gépek mindössze 200 mérést képesek naponta végezni, amivel lehetetlen lenne elvégezni az adott körzetbe tartozó teljes lakosság kötelező vizsgálatát. Ez a hiányosság eddig még nem okozott fennaka­dást, mivel a harminc év felettiek mindössze 60 százaléka megy el évente a kötelező tüdőszürésre. A „szabotálok” kétsze­ri felszólítás után akár 10 és 100 ezer forint között mozgó bír­sággal is sújthatok. rosszabb minőségű röntgenképek alapján nehéz a betegségek felismerése, és egyre többször van szükség a vizsgálat megismétlésére. Ez is hozzá­járulhat ahhoz, hogy bár évről évre nő a tbc-s betegek száma, egyre kevesebben vannak azok, akiknél a tüdőszűrés során, még a kezdeti stádi­umban fedezik fel a kórt. Bár az évente egyszeri mérés - a szakembe­rek állítása szerint - nem veszélyes az egészség­re, a gépek mellett dolgozó nővérek helyzete ag­gasztó. A röntgenasszisztensek ólomkötényben végzik feladatukat, hogy csökkentsék a sugárzás hatásait, mindezek ellenére a havonta kötelező­en elvégzett mérések szerint a nővérek sugárter­helése súrolja - a nemrégiben már emelt - egészségügyi határértéket. Az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet munkatársai szerint ezek a többségében a haj­dani NDK-ból származó berendezések húsz, harminc év után is működhetnének zavartala­nul, abban az esetben, ha két-három évente fel­újítanák őket. Dr. Schreiner Mária (képünkön), a megyei tüdőgondozó vezetője lapunknak el­mondta, a szükséges felújításokra nincs pénze az intézményeknek. A gépek műszaki állapotá­ról az egyetlen visszajelzést az ÁNTSZ szakem­berei által végzett sugárvédelmi mérések jelen­tik, amelyek szerint egyelőre még itűködőképe- sek ezek a berendezések. A főorvosasszony el­mondása szerint központi támogatás nélkül el­képzelhetetlen, hogy bármi változás történhetne a tüdőszűrés területén. Mikola István egészségügyi miniszter né­hány napja bejelentette: öt ingatlanától válik meg a minisztérium annak érdekében, hogy se­gítse a röntgengépállomány cseréjét az ország­ban. Dr. Ajkai Zoltán, a Korányi Intézet vezető­je szakmai tanácsadóként mű­ködik közre a programban. Szerinte Baranya megye ellátá­sát két nagykapacitású digitá­lis gép teljes egészében meg­oldhatná, s mindehhez a ter­vek szerint pályázati úton le­het részt szerezni a rendelke­zésre álló két- milliárd forint­ból. Az igénylő önkormány­zatoknak - a korábbi hasonló pályázatok szigorú feltétel- rendszerével szemben - ezút­tal mindössze 15-20 százalé­kos önrészt kell felmutatniuk, amennyiben teljesítik a feltéte­leket, még ebben az évben használhatják az új, 60-70 millió forint értékű berendezéseket. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) SZABÓ ANITA Kostunica a Vajdaságról Belgrád Vojislav Kostunica jugoszláv elnök vasárnap megismétel­te azt az álláspontját, hogy a szerbiai Vajdaság tarto­mány jogállását az új szerb alkotmány keretei között kell majd rendezni. Kostunica erről pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) főbizott­ságnak belgrádi ülésén beszélt. Úgy vélte, hogy a DSS-nek ké­szülnie kell a következő választá­sokra: jugoszláv választásokra, amennyiben (a szerb-monteneg- rói ellentétek dacára) az állam- szövetség fennmarad, és szerbiai választásokra, ha Jugoszlávia végképp széthull. Amennyiben Jugoszlávia fenn­marad, meg kell változtatni jelen­legi alkotmányát. Ha nem marad fenn, akkor a tavaly decemberi szerb parlamenti választások csak a közös állam egyik tagköz­társaságában réndezett választá­sok voltak; ez esetben új választá­sokra lesz szükség, amelyeken az 1990-ben elfogadott hatályos szerb alkotmány felváltásával kapcsolatos álláspontok verseng­nének. Olyan alkotmány szüksé­ges, amely minden polgár és min­den régió "mércéjének" megfelel majd - fejtegette. Úgy vélte, hogy a Vajdaság jog­állását Szerbián belül egy olyan új szerbiai alkotmányos beren­dezkedés keretein belül kell majd rendezni, amely a hatalom de­centralizálását és az ország regionalizálását tűzi ki célul. Meg­figyelők szerint az új alkotmányos berendezkedés említésével Kostunica megerősítette azt a ko­rábban hangoztatott véleményét is, amely szerint előbb Jugoszlá­via sorsának kell eldőlnie. ■ Átfogó termálprogram Szigetvár A közelmúltban megszavaz­ta az általános idegenfor­galmi fejlesztési tervet Szi­getvár képviselő-testülete. A finanszírozást a város rész­ben a Széchenyi-tervből, részben pedig önerőből kí­vánja megvalósítani. A közelmúltban a szigetvári köz­gyűlés egybehangzóan megszavaz­ta a város fejlesztési tervét. A testü­let kifejezett célja volt egy komplex és ütemesen megvalósítható prog­ram kidolgozása, aminek a gyógy­vízre, a vár fejlesztési területeinek hasznosításaira, a város, valamint a kistérségek történelmi értékeire és ezek hasznosítására kell, hogy épül­jön. A terv szakmai tartalmának meg kell felelnie a nemzetközi piaci igényeknek, különben megvalósít­hatatlanná válik a város vezetése ál­tal tervezett termálturizmus. A következő lépés a megvaló­síthatósági tanulmány elkészíté­se, amivel kapcsolatban Mozsgai Péter (képünkön), Szigetvár pol­gármestere már több céggel is folytat tárgyalásokat. Várhatóan április húszadikáig eldől, hogy ki készítheti el az anyagot, ami­vel a város pá­lyázni kíván a Gazdasági Mi- nisztérium Széchenyi-terv turizmusfej­lesztési prog­ramja kereté­ben a termál­fürdők fejlesztésének, illetve ki­alakításának, valamint a kapcso­lódó infrastrukturális és környe­zeti fejlesztés támogatására. A felmerülő költségek egy részét az önkormányzat önerőből finan­szírozza. Friss helyi hírek 24 órás, folyamatos helyi és országos hír­szolgálat. társkereső • chat • horoszkóp • fórum www.dunantulinaplo.hu BEBESSI KAROLY KOMMENTÁRJA Tudománytalan Ha a Tisza megnyugszik, dühös lesz a Duna. Miközben egyik ka­tasztrófaveszélyes, haragvó fo- lyónkra figyelve árvízi tetőzésről hallhatunk, már a másik riadóz- tatja az országot. A kerge­marhakór, valamint a száj- és körömfájás baljós hírei abba­hagyatják a húsevést még azokkal is, akiknek telne rá. Kínában, Japánban földren­gés volt számos halottal, Hol­landiában meg tűzvész pusz­tított. Soha nem ismert be­tegségek és kórokozók sorakoz­nak figyelmünk peremvidékein, ugrásra készen várva a tényleges bebocsáttatást. Robbanékony pri­mőrök sorakoznak a piacon, ki gondolná, hogy gusztusos külle­mük takarásában veszélyes nitrá- tadag halmozódott fel, amely a kisgyerekekre nézve akár halálos is lehet. Egyik pánikkeltő hír kioltja a másikat. De ki tudja, mi lesz hol­nap? Valóban már a „saját árnyé­ul nagymellényűség hajdan is kevés volt ahhoz, hogy elmondhassuk, kint vagyunk a vízből kunkat” is érdemes lesz potenciá­lis veszélyforrásként szemügyre venni? Elolvadnak a Föld sarki jégtömbjei is, halljuk két sétálga­tó idős hölgy beszélgetésében a hírközlés által ugyancsak meg­erősített fantazmagóriát, aminek nyilván semmi köze a valóság­hoz. Ám, ha mégis? Épkézláb el­mék nem lovagolnak örökké az efféle képtelenségeken. A nagy­mellényűség persze hajdan is ke­vés volt ahhoz, hogy elmondhas­suk, kint vagyunk a vízből. Egy korábbi korszakban tu­dománytalannak, babonás képtelenségnek mondták volna azt, hogy majd meg­emelkednek a tengerszintek, és víz alá kerülnek az olyan területek mint például Ma­gyarország. Ma már tudjuk, attól, hogy valami „tudományta­lan”, még rendkívül veszélyes is lehet. Most megint valami szokat­lan dolog történt: baljós repedés tátong az Antarktisz jegén. Ez már valamiféle’jel volna talán? Minek a jele, és kiknek szól? (Hatalmas repedés... A2. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents