Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-26 / 83. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. Március 26., hétfő I I Harcok Macedóniában Tankok indultak a Tetovót övező dombvidékre fotó: europress/epa A macedón hadsereg tegnap offenzívát indított, hogy a Tetovót övező domb­vidékről kiűzze az albán felkelőket. Az akcióban mintegy 250 kormánykato­na, tízegynéhány páncélozott szállítójár­mű és két T-55-ös harckocsi vett részt. Tetovo-Budapest Az albán gerillák heves golyózáporral fo­gadták a hadsereg fegyvereseit; egy gép­puskával felszerelt páncélozott harcjármű­nek vissza is kellett fordulnia, mert talála­tot kapott. Előzőleg más hadoszlopok is el­indultak Tetovóból, hogy a hegyi falvak fe­lé tartók segítségére siessenek, de a város határától mindössze néhány száz méterre tűzharcba keveredtek az albán lázadókkal. A harcok a városhoz olyan közel zajlottak, hogy több lakóház találatot kapott és ki­gyulladt. A Macedóniával szomszédos, túlnyomó- részt albánok lakta Koszovó tartomány há­rom fő albán pártjának vezetői úgy véleked­tek, hogy a macedón hadseregnek az albán felkelők elleni offenzívája „igen súlyos” do­log, és „szörnyű konfliktushoz” vezet. Helyszíni tudósítónk, Simon Hunor be­számolója szerint a macedón albánok fegy­veres szervezetének (UCK) állásaira mes­Elhalasztották a román külügyminiszter magyarországi látogatását a macedón helyzet miatt. Mircea Geoana ma érke­zett volna Budapestre, de meghívójá­val, Martonyi Jánossal megállapodott, hogy egy héttel elhalasztják az útját. Jelenleg a román külügyminiszter tölti be az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet soros elnöki tisztét, és a következő napokban Bukarestben nemzetközi konzultációkat tartanak a Macedóniában kialakult helyzetről. terlövészek is vadásznak Tetovóban, ahol egyébként szinte csak albán szót hallani. A katonákon kívül ugyanis nem sok mace­dón maradt a városban. A helyiek szerint a konfliktust az váltotta ki, hogy az albáno­kat Szkopje hátrányosan megkülönbözteti. A közadakozásból létrehozott tetovói albán magánegyetemen szerzett diplomát pél­dául nem ismerik el Macedóniában. Ami­kor ez ellen tüntetést szerveztek, a hatósá­gok kíméletlenül léptek föl, brutálisan megverték a szervezőket. A kormányzásban részt vevő albán párt, a PDS szerint az emberek többsége nem akar háborút, és leszögezi, hogy elhatáro­lódik az UCK-tól. A balkáni válságövezet stabilizálása még hosszú időn át feladatokat ró az európai ál­lamokra - jelentette ki az Európai Unió biz­tonság- és külpolitikai koordinátora. Javier Solana szerint Európa fokozni fogja szerep- vállalását a délkelet-európai térségben; mi­közben az Egyesült Államok fokozatosan mérsékli jelenlétét. Ami „teljesen logikus, hiszen a Balkánról van szó, nem pedig La- tin-Amerikáról vagy Tajvanról.” Az EU megbízottja bizakodóan szólt a macedóniai konfliktus megoldásáról. Mint mondta, a koszovói albánok vezetői egy­értelműen elhatárolták magukat az erőszak­tól, és támogatják a macedón lázadók politi­kai elszigetelését célzó erőfeszítéseket, a ti­ranai kormány pedig értésre adta, hogy hal- lani sem akar egy Nagy-Albánia tervéről. ■ Hírek röviden Gyalázkodó feliratok A kassai magyar polgári szervezetek és intézmények, a Magyar Koalíció Pártjá­nak kassai szervezete sajnálatosnak talál­ja némely szlovákiai magyar intézmény, és a békéscsabai szlovák nemzeti közös­ség épületére firkált gyalázkodó felirato­kat, és elítéli azok elkövetőit. A kiadott nyilatkozat összeegyeztethetetlennek tartja „a világszerte ismert emberi, jogi és diplomáciai normákkal” az ilyen és ehhez hasonló tetteket. „Meggyőződésünk, hogy ezek a sajnálatos események nem befolyásolják a két állam és a két nép kö­zött kialakult egyre szorosabb kapcsola­tokat, a szilárduló bizalmat és együtt­működést” - szögezik le. Megnőtt „Schengenország” Tegnaptól immár öt skandináv ország is be­lépett a schengeni egyezményben részt ve­vő államok sorába; az uniós tag Dánia, Svédország és Finnország mellett Norvégia és Izland sem maradt ki. A skandináv orszá­gok ugyanis nem akarják egymás közti, út­levél nélküli közlekedésre vonatkozó unió­jukat megbontani. Ezzel gyakorlatilag vala­ki Norvégia legészakibb pontjától Szicíliáig vagy Andalúziáig utazhat keresztül anélkül, hogy útlevelét egyetlen határon is fel kelle­ne mutatnia. Megvannak a tettesek? Az orosz hatóságok három férfit vettek őrizetbe Groznijban azzal a gyanúval, hogy közük volt a szombati sztavropoli robbantásos merényletekhez. A nyomo­zás során megállapítást nyert, hogy Hattab csecsenföldi hadúr „megrendelésé­re” követték el a pokolgépes robbantáso­kat Minyeralnije Vodiban és Jesszen- tukiban. A gépkocsiba rejtett pokolgépek csaknem egy időben robbantak, s huszon­négy embert öltek meg, csaknem másfél százat pedig megsebesítettek. Biztonsági intézkedések Húsz magas rangú északír rendőrtiszt biz­tonságának megerősítését rendelték el Bel­fastban azután, hogy ellopták az északír rendőrség egyik körzeti rendőrfőnökének gépkocsiját benne irattárcájával és naplójá­val. A hatóságok attól tartanak, hogy az északír rendőrség több mint húsz magas rangú tisztjének a nevét, lakcímét és telefon­számát tartalmazó napló az IRA terror- csoport kezébe kerülhetett. A „partizánok” Szarajevóban Tíz év után először újra Szarajevóban ját­szott barátságos mérkőzést a belgrádi Parti­zán futballcsapata a szarajevói Zselez- nicsarral. Az esemény azonban sértődést váltott ki a Boszniai Szerb Köztársaságban. A Banja Luka-i Borac csapata zokon vette ugyanis, hogy a Partizán első útja nem hozzájuk, hanem Szarajevóba vezetett. A futballcsapatot elkísérte Goran Szvilánovics is, aki ma nem hivatalosan tartózkodik Szarajevóban. Emlékezés Bartókra Magyar és román részvétellel megszerve­zett rendezvényekkel emlékeztek vasárnap Nagyszentmiklóson a nagy magyar zene­szerző, Bartók Béla születésének 120. év­fordulójára. Mint a román rádió jelentette, a Pro Bartók Egyesület a magyar zeneszer­ző, népzenekutató és zongoraművész szü­lővárosában vasárnap magyar és román szólisták részvételével emlékhangversenyt rendezett a Nákó-kastélyban a zeneszerző műveiből. Autóbusz-szerencsétlenség Portugália északi részén szakadékba zuhant egy autóbusz, tizennégyen meghaltak. A Lisszabontól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Santa Comba Dao város köze­lében a jármű letért az útról, és egy harminc méter mély szakadékba zuhant, végül egy ház udvarában állt meg. Az utasok Fatima városban tettek kirándulást, és már éppen hazafele tartottak. ■ Stockholmi döntések Marad az uniós agrárpolitika Stockholm Csak egyetlen fontosabb kérdésben, az áram- és gáz­piacok liberalizálásának határidőhöz kötésében nem sikerült megállapodást elér­ni az EU csúcsértekezletén. A tizenötök tanácskozása a svéd fővárosban három területen is át­törést hozott: jóváhagyták a tőke­piaci szabályozás új mechaniz­musát, egyetértésre jutottak a postai szolgáltatások liberalizálá­sáról, és elérhető közelségbe ke­rült a megállapodás az európai légiközlekedés irányításának harmonizálásáról is. Nem történt j viszont érzékelhető előrehaladás a közös európai műholdas navi­gációs rendszer kiépítésében. Az említett témák egyszer­smind „zsebbe vágó kérdések”: a nagy ellátórendszerek (a gáz, a villany és a postai szolgáltatás) terén bekövetkező változások ugyanis érintik a bővülő Európai Unió polgárainak hétköznapjait is: a tét, hogy nehéz vagy könnyű lesz-e kifizetniük számláikat. Ugyancsak Stockholmban egyez­tek meg a pénzpiacok törvényi kereteinek egységesítéséről. Nemkülönben arról, hogy min­den kihívás ellenére 2007-ig vál­tozatlan marad az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája. A munkaerő-áramlásról foly­tatott vitában nagy teret kapott Schröder német és Schüssel oszt­rák kancellár felvetése, miszerint hét éven át korlátozzák az újon­nan csatlakozó államok munka- vállalóinak szabad mozgását. Ez­zel nem értenek egyet a skandi­náv és a déli tagállamok. A vita Stockholm után valószínűleg megélénkülve folytatódik majd, méghozzá immár az egyes uniós tagállamok között, és kevésbé az Európai Unió közös intézmé­nyeiben. A tervek szerint még a mostani svéd elnökség alatt, azaz a júniusi göteborgi csúcsig, dűlő­re kell vinni a kérdést. ■ Párbeszéd a szigetekről A japán kormányfő az orosz elnökkel FOTÓ: EUROPRESS/EPA Irkutszk Előrelépésről beszélnek mindkét oldalon, hiszen egyetértésre jutottak azok­ban az alapelvekben, ame­lyek segítségével fölgyorsul­hatnak a tárgyalások a Kuril-szigetek hova­tartozásáról. Moszkva és Tokió „hamarosan” { meghatározza a békeszerződés aláírásához vezető konkrét utat - hangsúlyozza az a közös nyilat­kozat, amelyet Putyin orosz el­nök és Móri japán kormányfő csaknem másfél órás négyszem­közti találkozója után adtak ki. Bár Jelcin előző orosz elnök még abban reménykedett, hogy a szerződést az ezredforduló előtt sikerül tető alá hozni, Ja­pán és Oroszország mindmáig nem tudott megegyezni agymás­sal. Tokió ugyanis magáénak vallja és északi területeiként em­legeti azt a négy szigetet, ame­lyet a szovjet csapatok a háború végén foglaltak el. A tegnapi csúcstalálkozó értel­mében a két ország változatlanul az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozatot tekinti a rendezés alapvető dokumentumának, hi­szen az orosz elnök tavaly elis­merte a sokáig vitatott okmány jogi érvényét. Putyin újságírók előtt kiemelte: Irkutszkban sike­rült szót érteni a békeszerződés­ről folytatandó további párbeszé­det illetően, s a két ország szakér­tőinek közös nevezőre kell jutni a hadiállapotnak véget vető 1956-os közös nyilatkozat leg­kényesebb cikkelyéről. (Moszk­va ebben késznek mutatkozik két Kuril-sziget, Habomai és Sikotan átadására a békeszerző­dés aláírását követően.) A megegyezés létrejöttéig is marad a gazdasági együttműkö­dés, amelyet mindkét oldalon fontosnak tartanak, és nagy re­ményeket fűznek hozzá. Válságstáb Angliában Újabb brit intézkedések a száj- és körömfájás miatt London A brit kormány válság­stábot hozott létre, amely a száj- és körömfájás fel­tartóztatását célzó intézke­dések gyors megvalósítását irányítja. A testület feladata az állatállo­mány megsemmisítésére, a kényszervágások felgyorsítására meghirdetett drákói rendelkezé­sek hatékony keresztülvitele. Járványügyi szakemberek ta­nácsára a kormány a hét végén az egész ország területére kiter­jesztette azt a tömeges kényszer­vágási programot, amelyet tíz napja a két legfertőzöttebb kör­zetben meghirdetett. Ennek ér­telmében leölnek minden veszé­lyeztetett - ma még többségében egészséges - állatot azoknak a gazdaságoknak a három és fél ki­lométer sugarú körzetében, ahol megbetegedést észleltek. Ezzel akarják meggátolni a betegség továbbterjedését. A járványügyi illetékesek az­zal számolnak, hogy a következő két hónapban csaknem tízszere­sére nőhet a fertőzött gazdasá­gok száma, és a 62-65 milliós brit állatállománynak akár a fele is ál­dozatul eshet egy tartós járvány­nak, ha a hatóságok nem látnak hozzá azonnal a tömeges kény­szervágásokhoz. A hét végén újabb nyolcvan járványgócot azonosítottak, ez­zel a fertőzött telepek száma már meghaladja az ötszázhatvanat. Eddig több mint félmillió állat kényszervágását rendelték el, az újabb intézkedéssel legalább további 1-1,5 millió állat meg­semmisítése várható. ■ Hatalmas repedés az Antarktisz jégpáncélján Felgyorsult az élővilág pusztulása az olvaáás következtében Riadót fújtak az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) kuta­tói, amikor a napokban 18 kilométer hosszú repedést fedez­tek föl az Antarktisz jégtakaróján. Tudósok attól tartanak, hogy legkésőbb másfél éven belül leszakad egy óriási jég­hegy a gleccserről. Washington A repedés végigvonul a Pine- sziget gleccserének kéthar­madán. Robert Bindschadler, a NASA gleccserkutatója a térség­ről folyamatosan készülő műhol­das felvételek tanulmányozása közben arra a megállapításra ju­tott, hogy „a hasadás legnagyobb része igen rövid idő, alig öt hét alatt keletkezett”. Pillanatnyilag a repedés valamivel lassabban halad előre, ám így is napi 12 méterrel növekszik a veszedel­mesnek ítélt hézag. A Nature című tekintélyes tu­dományos folyóirat csak a múlt hónapban adott hírt az antarktiszi állatvilág feltűnően nagyarányú csökkenéséről. A Föld általános melegedése miatti olvadás a déli sarkvidék nagyon sok élőlé­nyének alapvető táplálékát vészes mértékben csökkenti, így az apró tengeri rákok az eddiginél keve­sebb algát találnak az olvadó jég­táblák között. A fehérjében gaz­dag planktonok, kis rákok, ame­lyek a pingvinek, borjúfókák, táp­lálékául szolgálnak, ugyancsak vészesen fogyatkoznak. Már a ’80-as években megkez­dődött az élővilág csökkenése. A légifelvételen jól látható az óriási repedés fotó: europress/archív A folyamat az idők során fölgyor­sult, a táplálkozási lánc egyre vé­konyodik, de ma még nem tar­tunk ott, hogy éhen pusztulná­nak a belőlük élő állatok. A kuta­tók most azon fáradoznak, hogy egyértelműen bebizonyítsák: a probléma szorosan összefügg a sarki sapka olvadásával, a globá- lis felmelegedéssel. (kulcsár) * * 4 > c

Next

/
Thumbnails
Contents