Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-05 / 35. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló GAZDASÁGI TŰKOR 2001. Február 5., hétfő RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. február 2.) BorsodChem 6 250 Ft * Fotex 285 Ft O Matáv 1260 Ft ü Mól 5 305 Ft ű OTP 15695 Ft ü Rába 2390R ű Richter 15 500 Ft Ü Zalakerámia 2790Ft BUX: 7980,62-0,07 % eltérés az előző záróértékhez képest VALUTAARFOLYAMOK (FEBR. 2.) H Vételi Eladási OTP USA-dollár 274,28 288,35 Német márka 132,10 138,87 Euró* 258,37 271,61 Svájci frank 167,50 177,86 Postabank USA-dollár 275,57 289,70 Német márka 132,23 139,01 Euró* 258,62 271,88 Svájci frank 168,65 177,65 ABN-Amro USA-dollár 275,64 289,24 Német márka 132,95 137,67 Euró* 259,56 271,06 Svájci frank 169,70 175,79 Horvát kuna* * 33,00 34,99 * Devizaárfolyam *’ Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Stagnál a Baranya megyei konjunktúraindex A gazdaságban visszafogottak a várakozások Az országos értéktől (11,2 pont) továbbra is alaposan elmarad és igen alacsony (5,5 pont) a baranyai konjunktúraindex. A nega­tív folyamatok különösen az iparban, keres­kedelemben és idegenforgalomban tapasz­talhatók leginkább. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara félévente - júniusban és decemberben - végez konjunktúra-felmérést a megye vállalkozói köré­ben. A gazdálkodóktól az üzleti helyzetük meg­ítélésére, a megrendelések várható alakulására, illetve a jövedelmezőségi helyzetükre, valamint várakozásaikra kérdeznek rá. A válaszokból - a jó, a kielégítő és rossz megítélések gyakoriságá­ból, arányaiból - áll össze a mindenkori kon­junktúraindex, a vállalkozók közérzetének mu­tatója. A felmérés tanúsága szerint, miközben az országos mutatók kielégítőnek mondhatók, Baranya megyében nincs elmozdulás a tavaly nyáron beállt holtpontról. Az okok kötött álta­lánosnak mondható a kereslet hiánya, amely szinte minden ágazatban nehézségeket okoz. Nincs átütő változás a beruházások terén, és a valamelyest élénkülő megrendelések sem javí­tottak a megye gazdaságának jövedelmezőségi szintjén. Ez utóbbi különösen a kereskedelem, az ipar és az idegenforgalom területén romlott jelentős mérték­ben. Az idegenforga­lomban bekövet­kezett tavaly nyári javulás nem bizo­nyult tartósnak, az akkori optimis­ta várakozások, sem igazolódtak be. A kereskedel­mi vállalkozások helyzetét - vélhe­tően a kialakult A BARANYAI KONJUNKTÚRA­INDEX ALAKULÁSA (2000 NOV.) B Ágazatok Relatív index Ipar 6,9 Építőipar 1,1 Üzleti szóig. 20,8 Kereskedelem-0,1 Szállítás 9,9 Idegenforgalom-12,1 Pénzügyi szóig. 30,0 Humán szolq. 14,4 Konjunktúraindex 5.5 túlkínálat miatt - az átlagosnál is jobban rontja a vásárlóerő hiánya. A tőkeerős multinacionális ■ cégek diktálta versenyben csak nagyon csekély számú kis- és középvállalkozás tud jó évről be­számolni, így érthető a visszafogottság a vára­kozásaikban is. A JELENLEGI ÜZLETI HELYZET MEGITELESE ÁGAZATOK SZERINT BARANYÁBAN (2000 nov.) Jó Kielégítő I f Rossz 40 20­Humán szóig. Pénzügyi tev. Idegen­forgalom Szállítás Kereske­delem Építő­ipar Üzleti szóig. Ipar Ha a vállalkozások méreteit tekintjük, rop­pant érdekes: képet mutat az üzleti helyzet meg­ítélése. A 250 fő felett foglalkoztató cégek közel 40 százaléka vallja jónak a tavaly év végi állapo­tot, ugyanez az arány az 50-250 fő között foglal­koztatók körében már alig több mint 20 száza­lék. Az ennél is kisebb foglalkoztatók körében tovább romlik ez a mutató, ezzel párhuzamosan növekszik azoknak az aránya, akik rossznak íté­lik az üzleti helyzetet. Létszám tekintetében szinte teljesen hasonló képet mutat a jövedel­mezőségi helyzet megítélése a megye gazdálko­dói körében. A következő konjunktúraindex - ennek elké­szülte idén félévkor várható - újabb érdekes kér­déseket feszeget majd. Az esztendő első 5-6 hó­napjának értékelése során kiderül, hogy milyen hatást gyakorolt a vállalkozások jövedelmezősé­gére az év elején bevezetett 40 ezer forintos mi­nimálbér, élénkítette-e a külföldi megrendelése­ket a magyar-horvát szabadkereskedelmi megál­lapodás létrejötte, illetve választ kaphatunk a megyében, de leginkább a megyeszékhelyen zajló kereskedelmi verseny kérdéseire is. KASZÁS E. Miért a FED? Az elmúlt héten a befekte­tők élénk érdeklődéssel fi­gyelték az amerikai jegy­bank, a FED kamatváltozta­tását. De milyen hatással le­het ez a világ - így többek között a magyar - tőzsdéi­nek viselkedésére? A Federal Reserve (FED) az Egye­sült Államokban a jegybank sze­repét tölti be, s mint azt a magyar jegybankkal kapcsolatban^ is megemlítettük, az Egyesült Álla­mokban is a központi gazdasági akarat ezen intézményen keresz­tül, közvetett módon, a kamatok­kal szabályozott pénzmozgáso­kon keresztül érvényesül. S mi­vel az amerikai gazdaság változá­sa a globalizáció folytán kihat az egész világra, a FED kamatpoliti­káját valamennyi kontinensen élénk érdeklődés kíséri. A kamat­emelés kapcsán gyakran túlfű­töttségre hivatkoznak az elem­zők. A tőke, amely magas kama­tok miatt a kötvénypiacra kerül, gyakorlatilag nem vesz részt a termelő gazdaság keringésében, ellentétben a részvényekbe fekte­tett pénzzel. Ugyanakkor a ka­matcsökkentés egy bizonyos ha­táron túl élénkítheti a gazdasá­got, hiszen a felhasználók ol­csóbban juthatnak beruházási hi­telhez, amit fejlesztésre költenek. Köztudott, hogy a Budapesti Értéktőzsdén (BET) az árfolya­mok alakulását jórészt a külföldi befektetők viselkedése befolyá­solja. Ezek között is kiemelked­nek az amerikai befektetési ala­pok (például a nyugdíjalapok), amelyek természetesen azon igyekeznek, hogy a legkedve­zőbb hozamú papírokból alakít­sák ki a portfoliójukat. Az, hogy például a FED elnökének leg­utóbbi döntése értelmében 6 szá­zalék alá csökkent a kamatszint, pénzt irányíthat a fejlődő piacok, így a BÉT felé is. Szakértők emi­att elképzelhetőnek tartják, hogy a magyar részvényárak félév múlva akár 10-15 százalékkal is növekedhetnek. B.G. Régiós infóláncterv Közös informatikai fejlesztési koncepciót dolgoztat ki a Bara­nya Megyei Önkormányzat és Pécs városa - mondta el lapunk­nak Horváth Zoltán önkormány­zati képviselő, informatikai ta­nácsnok (képünkön). A bizottsá­gi üléseken már jóváhagyták a középtávú fejlesztési elképzelést, egy zártkörű pályázat nyomán már meg is bíztak egy konzorciu­mot négy és fél millió forintért (700 ezret ad a város, 800 ezret a megye, a többit a Megyei Terület- fejlesztési Tanács) a tervezet ki­munkálására. Ez a koncepció az önkormányzati hivatalokon túl­menően az intézményeket is érinti, és kidolgozza a lakosság felé történő kommunikációt is az interneten keresztül. Megjegy­zendő, hogy a távlati terv több intranetes és internetes szoftver összefogását jelenti, például a már működő Viva Pécs csu­pán egy alprog- ramja lesz a rendszernek. Az elképzelé­sek szerint re­gionális kap­csolatok fej­lesztésére, sőt a Duna-Dráva­Száva Eurórégiós Együttműkö­dés keretében történő adatcse­rékre is alkalmas lesz a kialakí­tott módozat. mBSß'W' Mi Növekszik a napraforgó ára Mint ahogy az várható volt, az 1999-es magas felvásárlási ár miatt tavaly ugrásszerűen megnöveke­dett az olajos magvak vetésterüle­te. A piaci hatásnak megfelelően a megyében is több mint 20 száza­lékkal nagyobb területen vetettek a gazdaságok napraforgót és rep­cét, számítván arra, hogy a felvá­sárlási ár továbbra is olyan magas lesz, mint az előző évben. A jó ter­méskilátások miatt a legnagyobb feldolgozó, a növényolajipar meg­határozó vállalkozása, a Cereol Rt. már nyár közepén változtatott ajánlatán, végül is az 1999-es 46- 50 ezer forinthoz képest (repce 35- 40 ezer forint) tavaly a napraforgó­ért tonnánként már csak 41-46 ezer forintot fizettek. De ahogy az már lenni szokott a spontán szabá- lyozottságú piacokon, idén a gaz­daságok előre megjósolhatóan a tavalyi árak miatt kisebb vetéste­rületen termelnek majd olajos magvakat. Éppen ezért a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium prognózisa, de a Cereol vezérigazgatója, Kollár La­jos szerint is az idén biztosan nö­velni kell majd a felvásárlási ára­kat. Hogy mennyivel - nos, ezzel kapcsolatban sem az agrártárca, sem a Cereol első embere nem kí­vánt jóslásokba bocsátkozni. Az viszont már az eddigi tapasztala­tokból is kikövetkeztethető, hogy körülbelül olyan áron veszik majd át a terményt, mint 1999-ben. A korai - legalábbis az eddigi gya­korlat szerint korai - bejelentés már csak azért sem meglepő, mert a növényolaj-ipari cég a várhatóan növekvő bel- és külföldi kereslet miatt a gazdálkodókkal kötött két­oldalú szerződésekkel már előre szeretné magát bebiztosítani. BÉKÉSSY G. Romlik a beszerzési helyzet A Beszerzési Menedzser Index (BMI) januári 49,5 pontos értéke, bár 5,3 ponttal haladja meg az egy hónappal korábbit, mégis azt jelzi, hogy a cégek többsége rosszabb­nak tartja beszerzési helyzetét az előző havinál. A BMI januárban ál­MAGAS HOZAM, BIZTONSÁG MKB Európa Kötvény „A” sorozat „B” sorozat „C” sorozat futamidő 91 nap 182 nap 365 nap kamat 10.25% 10.00% 9.75% Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.- Az Ötven Éves Bank 7621 Pécs, Király u. 47. Tel.: 225411 *62824* tálában jelentősen emelkedik az előző év decemberéhez képest, mert a cégek az első hónapban ké­szülnek fel az évre. Az előző évek tapasztalata alapján, ha a januári árindex értéke magas, akkor az leg­később március végéig mérséklő­dik. A BMI csökkenést jelző értéké­vel ellentétben, a 73,5-es árindex, az 54,4-es termelési index, és az 51,5-es exportindex növekedést mutat. Az idei árindex magasabb, mint a tavaly januári 72,1, vagy a ta­valy előtti 60,4-es érték. Az import­index 50 pontos januári értéke stag­nálást jelez. Az exportindex ennél nem jelentősen, de 1,5 ponttal ma­gasabb, ami a külkereskedelmi egyensúly javulását vetíti előre. A regionális indexek közül Nyugat- Dunántúlon és Észak-Dunántúlon mérték a legmagasabb 59,5-es illet- ve 57,1 pontos értéket. , ____ ■ Jö n az új KRESZ a pénzpiacon Elcsúszhatunk a forint császó-leértékelésének megszüntetésén Már most készülniük kell arra a devizaügyleteket is lebo­nyolító vállalkozásoknak, hogy pár hónapon belül a forint értéke a jelenleginél sokkal szélesebb sávban mozog majd, s az eddigieknél sokkal intenzívebb kamatügyletekkel fog­ják szinten tartani. Ezt követően a csúszó-leértékelés is várhatóan megszűnik, s ez a lépés még előrelátóbb pénz­piaci gondolkodást követel. Mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások nagyon figyelik, miként változik a hazai pénzügyi világ. Az ok, váltás lesz a jegy­bank élén, várhatóan Járai Zsig- mond veszi át március közepén az irányítást a mandátumát ak­korra kitöltő Surányi Györgytől. Az elmúlt esztendőkben a Nemzeti Bankban a hazai pénz­ügyi élet irányítását illetően pozi­tívan értékelhető az infláció keze­lése, ugyanakkor fekete pontok járnak amiatt, hogy nagyon sok devizaművelet nem lett liberizál- va - vélekedik Szabó László, a Raiffeisen Bank pécsi területi igazgatója. Ennek igazolására megjegyzi, hogy még Szlovákiában is három­szor annyi devizaművelet ter­méktípus van, mint nálunk. Pénzügyi körökben úgy látják, hogy Surányi attól félt, a külföldi spekulánsok az értéksávon belül túlzottan mozgatnák a forintot, amit csak országos méretű devi­zavételekkel, eladásokkal lehetne ellensúlyozni, és igen jelentős költségekkel terhelte volna a Nemzeti Bankot. Ezért admi­nisztratív úton korlátozta az olyan műveleteket, mint az opci­ók, vagy az olyan határidős ügy­leteket, ahol nem kell a devizát 100 százalékba letenni. Szabó László szerint azt várja a pénzvilág az új jegybanki elnök­től, hogy a forint csúszó-leértéke- lését megszüntesse, mert az már betöltötte szerepét, az infláció megfékezése volt a funkciója. A szakma szerint viszont a pénzvi­lágban sehol sincs arra példa, hogy 10 százalék alá sikerült vol­na levinni az inflációt csúszó-le- értékeléssel. Járai Zsigmond ma­ga is kijelentette, hogy a csúszó­leértékelés megszüntetése a he­lyes út, a kérdés, hogy miként? A szakma álláspontja egyező, a pillanatnyi 2,25 százalékos alsó és felső értéksávot ki kell tágítani 10- 15 százalékosra. Ennek a gyakor­lati következményeire pedig már most fel kell készülniük a deviza­ügyleteket is lebonyolító vállalko­zásoknak, a kisbefektetőknek. Ha ugyanis a forint értéke ilyen széles sávban mozog, azt csak na­gyon magas jegybanki tőkével le­het karbantarta­pénzpiaci alapokat. Az állampa­píroknál, egyes banki konstrukci­óknál a hosszabb távú lekötés ki fogja egyenlíteni a forint sávon belüli hullámzását, de ilyenkor is kérdés, hogy a lekötés pillanatá­ban éppen hol tart a kamatszint. A bankigazgató szerint a sáv- szélesítés az év második felében várható, a forint csúszó-leértékelé- se pedig csak egy év múlva, mely a vállalkozóktól sokkal óvatosabb pénzpolitikát követel az eddigiek­nél. Utóbbi ugyanis azt jelenti, hogy „eleresztjük az euró kezét”. Vagyis jövőre nemcsák a dollár­hoz, de az euróhoz képest is lebeg a forint a sávon belül. Akkortól minden olyan vállalkozó, akinek exportbevétele van, vagy terméket importál, előre ki kell tanulja a kö­vetendő taktikát, hogy fedezi le az egyedi üzleteket, leköthet-e fél év­re előre szállítást, vételt. A dolláros üzleteknél a sávszé­lesítés eredményeképpen már ez év végén is 20 százalékkal csök­ni, valamint gya­kori kamatmű­veletekkel. Ed­dig az árfolya­mok és a kama­tok csak közvet­ve kapcsolód­tak, ezentúl vi­szont a jegy­bank a forint gyengülésekor fölemeli az alap­kamatot, hogy jöjjön be kül­földről a tőke, s adják el itt forintért, de ugyanezt megteheti fordítva is, és nem há­roméves ciklusokban, hanem akár negyedévente. A kisbefektetőknek, a vállalko­zóknak tehát ezentúl a tőkeelhe­lyezés előtt meg kell nézniük a Változatlan kamatok Nem változtak számottevően decemberben a vállalkozói és lakossági hitek valamint betéti kamatlábak az előző hónaphoz képest. Éven belüli lejáratra a piaci feltételek mellett nyújtott vállalkozói hitelek átlagkamata az előző havi mértékkel azonos 12,8 százalék volt, míg az ugyanakkora lejáratra elhelyezett betétek át­lagkamatiába 0,1 százalékponttal emelkedve 9,5 százalékra növekedett. Az éven túli vállal­kozói hitelek átlagkamata decemberben 0,1 százalékponttal 13,4 százalékra csökkent. kenhet a tétel értéke, ha éppen rossz hullámban akarja valaki el­adni a portékát. A bankok többsé­génél egyébként máris szakrefe­rensek adnak tanácsot azoknak, akik rendszeresen kötnek deviza­üzleteket. MÉSZÁROS B. ENDRE Röviden POSTA-PROVIDENCIA. A Ma­gyar Posta eladta a Providencia - Rt. részesedését a Generali Hol­ding Vienna AG-nek. A befekte­tői csoport a 10 százalékos tu­lajdon megvásárlásával 100 szá­zalékban birtokosává vált a Pro­videnciának. (I) TÍZMILLIÓS BÜNTETÉS. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy tavalyi vizsgálat során hiányosságokat talált az ABN Amro Bank Rt. céltartalék-képzésében. A PSZÁF emiatt 10 millió forinttal bírságolta meg a bankot. (I) BŐVÜLT A BÉT. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) felvette a részvényszekcióba az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB). A pénzintézet ezentúl saját jogon kereskedhet részvényeivel. A tőzsdén egyébként már öt hitel- intézet papírjai forognak. (I) MEGTAKARÍTANI NEHÉZ. A jövedelemmel rendelkező állam­polgároknak csak a fele tud félre­tenni a havi keresetéből - derült ki egy nemrégiben készült fel­mérésből. Az átlagot meghaladó mértékben tesznek félre a diplo­mások, a havi 100 ezer forintnál nagyobb nettó jövedelemmel rendelkező háztartásokban la­kók, a 49 évesnél idősebbek, va­lamint az 50 ezer lakosnál na­gyobb városokban élők. (I) BEFEKTETÉS A HÚSIPARBA. Mintegy 15 milliárd forintot fek­tetett be eddig az Arago Befek­tetési Holding Rt. a magyar húsfeldolgozó cégekbe. A Pick Rt.-ben több mint 40 százalé­kos részesedéssel bíró befekte­tési társaság az invesztícióit hosszabb távra tervezi, a hírek szerint előrehaladott tárgyaláso­kat folytat a pécsi székhelyű Délhús Rt. megvásárlásáról, m i

Next

/
Thumbnails
Contents